Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-10 / 83. szám

1962. április 10. TOLNA MEGYÉI NÉPÚJSÁG Családitetoeuéd A szekszárdi lermelőszövetkeze- októberben hetet, novemberben ja mikor, milyen munkára szü­lékben újfajta munkaszervezési négyet. Ezeket a munkaegysége- míthat A tagok pedig pontosan formával kezdtek el kísérletezni két részben cukorrépa, és napra- tudják, hogy mikor, mit kell dol- az idén. Családi, illetve egyéni forgó művelésében, s az aratás- gozniok. így az egyes munkák terveket készítenek: minden csa- ban kívánja teljesíteni. Ami végzésekor elkerülik a kapkodást, Iádra, tsz-tagra lebontják a sző- ezen felül jut, azt bárhol, ahová kiküszöbölik a szervezetlenséget, .vetkezet munkatervét. éppen abban az időben a szövet­A Garay János Termelőszövet- kezet szólítja. A tsz már most előre látja, kezetbe látogattunk megtudni, mi Volher Mihály munkaszerződé- hogyha mindenki betartja válla- is ez a családi tervezés, milyen sén feltüntették, hogy a családból lásait, akkor nem lesz munkaerő előnyöket jelent a tsz-nek, a tsz- egy valaki, rendszeresen részt problémája sem tavasszal, sem tagoknak, s milyen módszerrel óhajt venni a közös munkákban, nyáron, sem pedig ősszel. Aki készítik a családi terveket. ‘ Az új módszer lényege családtagként. Volherék három persze nem tartja be a szerződés- hold kukorica, 300 öl burgonya, ben vállaltakat, azt közgyűlési 200 öl cukorrépa, 500 öl naprafor- határozat alapján, kártérítésre is gó. 2 281 öl szőlő megművelését lehet kötelezni. Az • igazgatósági tagokból ala- vállalták, emellett még 150 mun­kait bizottság a közelmúltban knegység teljesítését olyan mun- A családi tervezésnek már felkeresett minden egyes terme- káliban, amelyre a tsz-nek éppen rnegyénkben is vannak kedvező lőszövetkezeti gazdát. Megkérdez- szüksége lesz. Volherék Is havi tapasztalatai. Ezt a módszert al­ték, hogy a család ebben az év- bontás alapján egyeztek meg a kalmazták a múlt évben például ben milyen munkában kíván részt teljesítendő munkaegységek szá- Madoesán Is, az Igazság Tsz-ben. venni, mennyi munkaegységet, mában. Biztosra vesszük, hogy a szek­milyen munkával akar teljesíteni. szárdi szövetkezetben is kedvező Miután ezt megbeszélték, és A családi tervezés előnyei tapasztalatokat szerezhetünk feljegyezték, elkészítették a sző- _ majd a családi tervezéssel kap­velkezet éves. részletes munkaerő- Legnagyobb előnye ennek a cső latban. mérlegét és a vállalásokat egyez- módszernek, hogy a tsz előre lát- Gy. J. tették a munkaszükséglettel. Ez- után került sor a munkavállalási szerződések megkötésére, ame­lyekben a tsz-tag vállalja, a szö­vetkezet biztosítja a szóbanforgó munkákat, a megfelelő munkadí­jazás mellett. Kihaló mesterségek Sóderhány ássok a Duna partján „A folyó oly simán, oly szeli- cipó nő az ember hátára — mond­áén ballagott le parttalan medre- ja Vörös Lajos, az egyik bányász, ben, Nem akarta, hogy a Nap su- S tényleg, a másik dereglyén — pára megbotoljék habjai fodrá- mert két csoport dolgozik itt — ba”. Petőfi Tisza című versének egy idős bácsi teher nélkül is ci- t néhány sora jut eszembe, amint peli. itt állok a dunaföldvári hídtól né- — Valamikor mégcsak ért va- hány méternyivel lejjebb, a viz lamit ez a mesterség — mondja mellett. A Duna vize békésen egy másik hajlotthátú ember — hömpölyög lefele. de most már.„ — s csak legyint A méla csöiídet azonban be- hozzá, szélgetés, talicskákerekek nyikor- Nem mondják, de én úgy ér­Lássunk két példát A munkavállalói szerződések ott fekszenek a tsz elnökének, Horváth Lajos íróasztalán. Bele­lapozunk a papírhalmazba, s ke­zünkbe akad Zemán Jánosné szerződése, ö egyedül dolgozik a tsz-ben, s két tíz éven aluli gyer­mek anyja. A férje nem tsz-tag. Zemán Jánosné tehát számolva férje időnkénti segítségére is, vállalt két hold részeskukoricát, 200 öl takarmányrépát, 500 öl cu­korrépái, 500 öl , napraforgót, és 350 öl részes szőlőt megművelés­re. Vállalta, bogy 8Q munkaegy­séget teljesít a tsz-ben, mégpedig a következő részletekben: már­ciusban hatot, áprilisban ötöt, májusban nyolcat, júniusban nyolcat, júliusban, augusztusban, szeptemberben havonként 14-et, Román szövetkezőt! vezetők Bátaszéken A SZŐ VOSZ V. kongresszu­sára hazánkba érkezett román földművesszövetkezeti küldöttség — a tanácskozás befejeztével — tapasztalatcsere-látogatást tett megyénkben. Vendégeink Geltz Filip, a Szövetkezetek Országos szövetségének alelnöke, a kül­döttség vezetője és Emilia Pet- rika, az Olteniai tartomány föld­művesszövetkezeti központjának elnöke, eszmecserét folytattak a MÉSZÖV vezetőivel, majd ellá­togattak Bátaszékre. A vendége­ket elkísérte Daradics Ferenc, a Megyei Pártbizottság titkára és Szendy Pál, a MÉSZÖV elnöke, valamint. Szécsényi Gyula, a VQSZK igazgatóhelyettese. A bátaszéki földmű vessző vet­kezet korszerű vendéglátóipari egységeiben és a kiskereskedel­mi egységekben Faragó Imre ügyvezető kalauzolta a vendégeket. A román szövetkezeti vezetők Ahol a lakosság igénye az első Egy kis szövetkezet szép eredményei A Nagytlorogi Vegyes Ktsz-t I juk. csinálják csak ezt a gyárak. évek óta a megye egyik legjob­ban működő kisipari szövetkeze­teként ismerik. Tízéves fennállá­sa óta még egyszer sem zárt veszteséggel, minden évben ju­tott nyereségrészesedés a tagság­nak. Jól zárult az elmúlt év is, minden forint kifizetett munka­bérré 9,7 fillér nyereségrészese­dést kaptak a tagok, ez megfe­lel kereken ötheti fizetésnek. Ebben még nincs semmi külö­nös, bár így is egyike a legjobb eredményeknek a megyében. De értékessé az teszi, hogy e kis szövetkezet még egyszer sem pró­bálkozott a kereskedelemnek Vég­zendő termeléssel, tevékenysége döntően a lakosság javítási, szol­gáltatási igényeinek kielégítésére irányul. Az iroda fala tele bekeretezett oklevelekkel. Csaknem mind­egyik a lakossági terv túlteljesí­téséért dicséri meg a kis kollek­tívát. Kispál Tibor főkönyvelő vas­kos dossziét vesz elő. Utókalku­lációs lapok vannak benne, ne­gyedévről negyedévre fillérnyi pontossággal mutatják ki, meny­nyi volt a cipész-részleg önkölt­sége, árbevétele. A kettő közti különbség hol három, hol négy, hol hatezer forint körül van. Mindig nyereség. Megnézzük a bérjegyzékeket is, a keresetek nem túlmagasak, de 1300—1600, sőt néha 1800 forintot is meg­keres havonta a lábbeli-javítás­sal egy-egy cipész, napi nyolc órai munkával. — Minden évben szó esik ró­la — mondja Keserű József, a ktsz elnöke —, hogy jó lenne egy kis fix munkát szerezni, szállí­tási szerződést kötni a „Cipő- nagyker”-rel, de mi azt mond­Mcglaláljuk a számításunkat a javításokkal is, különösen most, amikor a javító-szolgáltató tevé­kenység különböző kedvezmé­nyekkel jár. Valóságos cipőjavító központ a szövetkezet. Nemrég nyitották meg a tengelici részleget, ahol hárman dolgoznak, a központi műhelyben pedig heten foglal­koznak a javítással. Hoznak ide lábbelit Sárszentlőríncrűl, Pusz- tahencséről, Kajdacsról is, a kaj- dacsi felvevőhely Tengelicre vi­szi a javítanivalót, Bikácsot nem­rég „kapcsolták” a központi rész­leghez. Tervbe vették Györkönyt is, felvevőhely létesítésére. Ha­vonta hat-hétszáz pár lábbelit ja­vítanak meg. A vállalási idő egy hét, de iskolásgyermekek cipőit soron kívül, egy-két nap alatt megjavítják. Amikor megkezdő­dött a téli szünidő, doboltatták a községben, hogy mindenki most javíttassa meg gyermeke lábbe­lijét, soron kívül vállalja a javí­tást a ktsz, mire kezdődik a ta­nítás az iskolában, rendben le­gyenek a cipők. A szép eredmények titka per­sze nemcsak a 'cipész javító rész­leg jó munkája, hanem a töb­bieké Is. De a lakosság közvet­len igényeinek elsődlegessége ezekre is jellemzó. Tavaly hat családi házat épített a szövetke­zet, az idén tizet terveznek. Még az idén létrehozzák a női fod­rász részleget, valamint beveze­tik a gumijavítást. — Nem fé­lünk a munkanélküliségtől, el­látnak bennünket munkával, csak jól dolgozzunk. Ebben pedig — mint ahogy eddig sem volt — nem lesz hiány ezután sem — mondja Keserű József. J. J. elismeréssel nyilatkoztak a bá­taszéki földművesszövetkezet mo­dern, presszós kisvendéglőjéről és a szakosított boltokról. A földművesszövetkezet tanul­mányozásán kívül Bátaszék kö­zös gazdasága is érdekelte a vendégeket. Kérésükre Szűcs Imre, a községi pártbizottság titkára és Kolozs István, a Bú­zakalász Termelőszövetkezet fő- áliattenyésztóje tájékoztatást adott a gazdaság fejlődéséről, majd majorlátogatásra invitál­ták a román vendégeket. Geltz Filip — aki több évtizedig ha­zánkban élt és kitűnően beszél magyarul — személyes barátsá­got kötött több szövetkezeti tag­gal. . Komáromi Lajos állatte­nyésztőnek elmondotta/ hogy őszintén örül a nagy fejlődésnek, amit a mezőgazdaságban tapasz­tal és jóleső érzéssel hallja, hogy a társas termelést folytató ma • gyár termelőszövetkezeti gazdák többsége a magakormányozta gazdaságban megtalálja számítá­sát Bátaszék után a szekszárdi szőlőoltvány-kombinátot tekin­tették meg a vendégek, majd a híres dunakömlódi halászcsárdá­ban vacsoráztak. Látogatásuk befejeztével a ro­mán szövetkezeti vezetők elmon­dották, hogy sok hasznos tapasz­talatot szereztek megyénkben, mind a földmű vessző vetkezetek, mind pedig a termelőszövetkeze­tek munkáját illetően. K. £. gása töri meg. Az ebédszünetet zem. ez is lassan a kihaló mes- bevégző sóderbányászok fogtak térségek közé tartozik. Egy_ em- újra munkához. Amint a képen berölő mesterséggel tesz keve- is látható, a dereglyéből szaporán sebb. . lapátolják talicskára, s hordják a S a folyó, amely valamikor a partra a sódert. vízimalmokat hajtotta és most — No, — gondolom magamban őket is kiszolgálja, bölcs bele- — ez sem lehet a legkönnyebb nyugvással egyre nagyobb szám- foglalkozás, ha. csak egyebet nem ban veszi hátára a sóderbányá- emlitek. mint a legalább egy má- szat gépeit. Már nem egy ilyen zsa súllyal terhelt talicskákat a .gép, .működik másfele, hogy pe keskeny pallón kitolni a partra, nöjjön több ember hátán cipó. — Bizony kérem, itt könnyen <ri -e> Á katolikus papok megyei békebizottságának ülése Hétfőn ülést tartott Szekszár- don a katolikus papok Tolna megyéi békebizottsága, amelyen mintegy negyvenen vettek részt. Az ülésen megjelent Potoczkl József, az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében és Bakos Ferenc apát, az Országos Béke­tanács képviselője. A jelenlévő­ket Kővári Bálint esperes üdvö­zölte, majd dr. Bársony Róbert, a szekszárdi , közgazdasági tech­nikum igazgatója előadást tar­tott a szocialista országok együtt­működéséről. Ismertette a KGST szerepét a szocialista táborban, és a kapitalista országok közt ki­alakult együttműködés különbsé­gét, s elmondotta, hogy orszá­gunk részére milyen jelentőségű a nemzetközi együttműködés. Az előadás után a gyűlés rész­vevői közül többen kérdéssel fordultak az előadóhoz. Az iráílt érdeklődtek, hogy az ötéves terv megvalósítását hogyan segíti a KGST, milyen hatással lesz áz ipar egyes ágaira és a mezőgaz­daságra. A gyűlésen részt vett és fel­szólalt dr. Szigeti László, az új szekszárdi plébános is. ÓNODVÁ&t MIKLÓS XXIII. lett tőle. Körner kiment egy perc- jól alakítja majd szerepéi­re, ők ott maradtak hármasban. Az orvosnak azonban nem sok mosoly- Gyarmathy az üveget nyakalta, kedve volt most a táncleckéhez. el volt már ázva alaposan. Az or- Kifárasztotta a délutáni tréning, vos a lányt nézte. Valahogy meg- vacsora után elüldögélt volna érezte, hogy ez a lány többet tud odalent a hallban, Rose észrevet­— Nos, ebből a célból bará- róla, ismerheti titkait, kapcsola- te ezt, és a liftben azt tanácsolta: tunknak meg kell tanulnia töb- táit. Valami bánatos együttérzés- — A társalgó ugyan kényelme- bek között táncolni. Ehhez a ma- félét vélt kiolvasni ebből a te- sebb. de menjünk mégis az én kintetből, s megrezzent: az asz- szobámba. Táncolhatunk a rádió- tal alatt összeért a kezük. Mi volt ra, és legalább nem leskelődnek _ , , . __ . „ , ez? Rose nem kapta vissza a ke- utánunk. . jBoldogan.dt ez magas zét. Ujjaik gyorsan összefonód- Horváth örömmel fogadta a ja­tak, mintha összeesküdnének va- vaslatot, hiszen egész vacsora lami erős szövetségre, védelemre, alatt azon töprengett, hogyan — Sose szerénykedjék! Magánál aztán Ijedten rebbentek szét, mert szabadulhatnának meg Körner- nincs jobb táncos egész Nérne tor- magukon érezték a belépő ezredes tői? szágtoan... tekintetét — Nagyon jó gondolat! — Ne túlozzon, ezredes! _ N múlik a_ id- A lány szobája a második eme­_ inkább lefaragtam a való- „ kÍetné£ AánCeckét... Rose és Horváth az emeleti tár- a villában, még nem járt ebben salgóba indultak, Körner és a lakosztályban. Rose kulcsra Gyarmathy továbbra is az ebéd- zárta az ajtót, aztán nevetve a lobén maradtak. Körner moso- szoba közepére perdült, lyogva tekintett utánuk. Bizonyos — Most megfogtalak! Körner megenyhülten gott és Roséhoz fordult: — Most már érti? — Oh, hogyne! ga segítségét kérjük: Rose, adjon táncleckéket Szabó úrnak! telmény, és számomra túlságosan megtisztelő feladat. Ságból... — S mikor kell elkezdenünk ezt a munkát? — Ma este. — Már ma? Igen. Mindjárt vacsora után. A hidegsült után több üveg raj- volt benne, hogy Rosenak is hasz­nai bort fogyasztottak, jókedvük nált a figyelmeztetés és ezúttal (Folytatás a 4, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents