Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-07 / 81. szám

TOLNm _ ' vnyvxur ■l' -sí u 3, «tT*o Wm»W*lrm fiCVESTTriETEKi > sz. MAGYAR, SZŐ <r'l A l, S r A MUNK-ASPÁ ?T róW$V MEG-tt. •BIÍOT.ISÁGA'.Í.S:’ Á TaNACS ’UpJa ^ŐÍLWÍt tLútt... XII. évfolyam, 81. szám. Szombat, 1962. április 7. Szocialista munkabrigádok a tsz-ekben (sz. p.) Az első hírek a dombó­vári járásból érkeztek az esz­tendő küszöbén. A Hazafias Nép­front közreműködésével ott ala­kultak meg a szocialista cím el­érésén fáradozó első tsz-munka- brigádok. Szövetkezeti tagokból, tehát a tegnapi egyéni gazdákból áiló kollektívák ezek, amelyek a jövőben már nemcsak akárho­gyan, hanem szocialista módon kívánnak élni és dolgozni. Nagy dolog ez, ha elgondoljuk, hogy a brigádokban olyan emberek is vannak, akik két-három évvel ezelőtt mégcsak ott tartottak, hogy békülni kezdtek a társas­gazdálkodás gondolatával. A marxizmus—leninizmus bá­mulatos erővel formálja az em­bermilliók és benne a parasztság százezreinek tudatát, mert oly igazságokat hordoz, amelyek be­fogadására az ész a tudatos mun­ka mellett, ösztönösen is törek­szik. Ennek vagyunk szemtanúi most, amikor az üzemekhez hason­lóan a tsz-ekben is megalakul egy-egy szocialista címért küzdő brigád. E mozgalmat a pártszerveze­tek féltsék, óvják az elsekélye- sedéstől, a formalizmustól, de ugyanakkor segítsék és támo­gassák is. Kár lenne minden áron, adottságok nélkül, nyakra- főre alakítgatni az ilyen munka- brigádokat. De hiba lenne feles­leges óvatosságból elzárkózni a szövetkezeti gazdáktól jövő kez­deményezés előL Szocialista brigádban dolgozni, egy ilyen brigád tagjának lenni nemcsak a munkához való oda­adást jelenti. Ezt is, de ezzel együtt sokkal többet; szocialista módon élni. Az eddig megala­kult munkabrigádok az állatte­nyésztés, a növénytermesztés te­rén tettek felajánlásokat. Válla­lásaik teljesítése azonban csak része az egésznek. Hangsúlyozot­tan került előtérbe az életmód. A brigádtagok, hogy a többter­més elérésében helytálljanak, különféle tanfolyamokat, szak­iskolákat végeznek el, s pótol­ják a hiányzó hetedik, vagy nyolcadik osztályt. Gondot for­dítanak általános ismereteik bő­vítésére. Ezért követelmény a színházi előadások látogatása, szépirodalmi művek olvasása, egy-egy film megvitatása, eset­leg képzőművészeti kiállítás meg­tekintése. A közösségi érzés, az fegymás- sal szemben támasztott felelős­ség pedig leginkább a társadal­mi munkában jut kifejezésre. A brigádtagok ezen kívül a társa­dalmi együttélés szabályainak betartásán túl nyesegetik egy­más hibáit. Mindenképpen igaz, hogy e mozgalom gyorsítja a paraszti tudat formálódását és változtat­ja a régi szemléletet. A szocia­lista címért küzdő _ brigádok megjelenése, létezése új és je­lentős politikai, gazdasági siker a paraszti életben. Úgyis mond­hatnánk, biztosíték arra, hogy a tegnapi egyéni gazda eljut oda, ahol a közös munka mellett már az újfajta életmód is természe­tes igény. A tsz-ekben mostcsi- rázó szocialista brigádmozgalom bizonyára erős lesz. Meg kell és meg lehet benne látni a dolgozó parasztság politikai műveltségé­nek növekedését. Az ötéves terv célkitűzései pedig még reálisab­bak ennek a falun is kezdődő folyamatnak a tükrében. Mnnkaversenft indítottak a kongresszus tiszteletére a dombóvári vasutasok Az elmúlt hetekben a dombó­vári vasútállomás különböző munkahelyein a dolgozók terme­lési tanácskozásokon határozták meg azokat a feladatokat, me­lyek az 1962. évi terv teljesíté­séből adódnak. Az állomás ve­zetősége meghallgatta a dolgozók javaslatát, összesítették ezeket és elkészítették az egész évre szóló, az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaversenyt. Legfontosabb feladatul a módszeres elegyrendezést ha­tározták meg. A dolgozók szavatossági nyilat­kozatot adnak és ez lehetővé teszi, hogy a különböző munka­helyek dolgozói együttműködése megjavuljon. Ez a mozgalom megköveteli azt is, hogy jobban elterjesszék a haladó, jól bevált tolatási módszereket, melyek se­gítségével gyorsabbá válik a vo­natok összeállítása. A szavatossági nyilatkozat nemcsak az állomás terüle­tén folyó munkára szól, ha­nem az utazás közben elő­forduló hibák megelőzését célozza. Ezideig már több brigád adott ilyen szavatossági nyilatkozatot. A vasút területén a munka legfontosabb mércéje az, hogy a vonatok menetrend szerint köz­lekednek-e. Az állomás dolgozói arra tettek ígéretet, hogy az idén, a dombóvári állomásról in­duló vonatok menetrend sze­rint fognak közlekedni. Ennek' érdekében megszüntetik az indokolatlan jelző-feltartáso- kat, és egész éven át grafikusan igazolják a különböző váltótor­nyok dolgozói e vállalás teljesí­tését. A tehervonatok kihaszná­lása országos viszonylatban, de Dombóvárott is javításra szorul. A kocsik megfelelő válogatásá­val, az áruk gondosabb irányí­tásával javítják a kocsik kihasz­nálását, ennek érdekében szoro­sabbá fűzik a kapcsolatot az iparvágányt használó fuvarozta­tókkal. A szekszárdi szőlőoltvány-ké üzemet Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes átadta rendeltetésének Pénteken avatták fel a Szek­szárdi Állami Gazdaság szőlő- oltványkészítő üzemét. Az ünne­pélyen részt vett Prantner Jó­zsef. az Állami Egyházügyi Hi­vatal vezetője, megyénk ország- gyűlési képviselője, Soczó József, az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának első titkára, Petőházi Gábor, a földművelésügyi mi­niszter helyettese és sokan má­sok, a megye és a város vezetői, valamint a tervezők, építők kö­zül. Az ország minden borvidé­kéről érkeztek vendégek. Jelen voltak az állami gazdaság veze­tői, dolgozói is. Az új létesít­ményt Petőházi Gáhor földmű­velésügyi miniszterhelyettes adta át rendeltetésének, s az állami gazdaság nevében Mohácsi Ká­roly igazgató vette át. Az üzemet a történelmi ne­vezetességű szekszárdi bor­vidék rekonstrukciója érde­kében építették mintegy 15 millió forintos beruházási költséggel. Ez az ország legkorszerűbb ilyen jellegű létesítménye, s ugyanak­kor "az egyik Aégnagyobb kapaci­tású is. Évente 400 hold betele­pítésére elegendő szőlőoltványt készít majd. Szekszárd az ország legelhanyagoltabb szőlővidéke volt, de a 10 éves rekonstrukció után virágzóbb lesz, mint a nagy filoxera-járvány előtt volt. Eh­hez viszont nagy mennyiségű sző­lőoltvány szükséges, amelyet ez az üzem biztosít majd. Az üzem korszerűségét mu­tatja, hogy az egyes helyisé­gek szükség szerint nemcsak melegíthetők, hanem hűthe- tők is. Ezeket a termeket a hajtatási szezon után gyü­mölcs előtárolására, csoma­golására is felhasználhatják majd. Erre, ugyancsak nagy szükség lesz, hiszen a gazdaságban évről évre újabb gyümölcsösöket tele­pítenek. A beépített vermelő­helyiségek is az üzem korszerű­ségét mutatják. Ilyen megoldású szőlőoltvány-készítő üzem az or­szágban nincs több. Az üzemnek sok jól képzett Ünnepélyesen felavatták hároméves, valamint második öt­éves tervünk egyik legjelentősebb ipari beruházását, a Székesfe­hérvári Könnyűfémmű új prés művét és öntödéjét. Az új öntö­de és présmű január óta az éves terv szerint termel, s az idén kilencezer tonna készárut, alumíniumcsövet, rudat, idomdarabot, préshuzalt ad a gépiparnak. Képünkön részlet az új öntödéről. MTI Foto —Mező Sándor felv. szakmunkáira van szüksége. Ezért az építkezéssel egy időben szaktanfolyamot tartottak, ame­lyen 130, többségében női szak­munkást képeztek ki. Már meg­kezdődött a próbaüzemeltetés, amely azt mutatja, hogy a tan­folyam eredményes volt. Elkészült az üzemhez tartozó korszerű irodaház és étterem, s a napokban fejezik be a 60 sze­mélyes munkásszállás építését. Az idei évben még nagy építke­zések lesznek itt, hiszen a ter­vezett borkombinátnak ez csak egy részét teszi ki. Az idén építenek egy szőlő­feldolgozó üzemet és 10 000 hektoliter bor tárolására al­kalmas borpincét. A kombi­náthoz lakóépületeket is ké­szítenek. Ezzel együtt a kom­binát építési költsége eléri a 30 millió forintot. Az üzem megnyitója alkalmá­ból nagysikerű kultúrműsort lát­hatott a közönség, majd sor ke­rült az állami gazdaságok bor­versenyére és bemutatójára. Boda 1 HYDSZ megyei küldolférteScezSele Tegnap tartották meg Szekszár- doh a Helyiipari és Városgazdál­kodási Dolgozók Szakszervezeté­nek megyei küldöttértekezletét. Több, mint ezerötszáz szakszer­vezeti tag, tizenkét alapszervezet ötven küldötte vett részt az ér­tekezleten, hogy megvitassa, érté­kelje a szakszervezeti munka el­múlt kétévi eredményeit, hiá­nyosságait, határozza meg a so- ronkövetkező feladatokat. A szakszervezet megyei bizott­ságának beszámolóját Hausz- knecht János megyei titkár tartot­ta meg, majd a számvizsgáló bi­zottság beszámolóját ismertette Szabó László, a bizottság elnöke. Ezután került sor a vitára, amely­ben felszólalt többek közt Bucsi Elek, a megyei pártbizottság munkatársa, Bencsik István, a HVDSZ Központi Vezetőségének titkára és Szűcs György, az SZMT titkára is. A vita lezárása, a határozati javaslat elfogadása, a megyei bi­zottság és számvizsgáló bizottság felmentése után választották meg az új megyei bizottságot és a számvizsgáló bizottságot. Bevezetik a szénporos téglagyártást, gépesítik a beszállítást a kölesdi téglagyárban Mint a megye majd minden téglagyárában, a kölesdiben is el­kezdődött a munka. A kezdést ki­adós felkészülés előzte meg, s en­nek eredményeként már a próba­gyártási napon 15 ezer nyerstég­lát készítettek. Ez azonban csak a kezdet volt, mert a félnapos első műszak után teljes ütemben megindult a ter­melés az ünnep után Kővári Ist­ván az üzem vezetője ottjártunk- kor már havi és egész évi mére­tekben vázolta a tennivalókat. E szerint az idén havonta mintegy 900 ezer nyers- és 500 ezer égetett téglával járulnak hozzá az épít­kezések anyagának biztosításához. S ez nem kevesebbet, mint any­í nyit jelent, hogy havonta 100 ezerrel több tégla kerül ki az üzemből. Az eddigi legmagasabb terv tel­jesítéséhez több új dologgal ké­szülnek a kölesdiek. így például bevezetik az égetés meggyorsítá­sánál jelentős szénporos tégla­gyártást. A megfelelő műszaki feltételek biztosításához új keve- rőt állítanak be. Lényeges könnyítést eszközöl­nek a kemencébe való behordás- nál is. Eddig ugyanis emberi erő­vel szállították a nyersanyagot, a jövőben viszont a korábban már átépített kisvasúton, vontató jut­tatja el a csilléket a kemencéig.

Next

/
Thumbnails
Contents