Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-04 / 79. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK! ro l t ozerda 1962. április 4. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT. TOLNA’ MtGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A- MEGYEI TÁN 1 XII. évfolyam 79. szám * ÁRA: 70 FILLÉR Szabadságunk születésnapján Irta: Dr. VIGH DEZSŐ Nagy és dicsőséges történelmi időkre emlékezünk ma. Azt a napot ünnepeljük, amelyen a Szovjetunió győzelmével a magyar nép megszabadult a fasiszta hordák utolsó maradványaitól. Felszabadulásunk a legdöntőbb fordulat Magyarország ezeréves történetében, a magyar nép, köztük megyénk dolgozóinak küzdelmekkel terhes életében. Népünk kétszeresen is felszabadult, felszabadult a német fasisztád igája alól, de felszabadult a földesurak és nagytőkések igája alól is. Uj tavasz köszöntött sokat szenvedett népünkre. A felszabadulás nyitotta meg az utat függetlenségünk megteremtése és demokratikus fejlődésünk előtt. Ez tette lehetővé a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megvalósítását, a munkásosztály hatalmának megteremtését, a népi hatalom ki- < harcolását. Ez tette lehetővé népünk felemelkedését a szocializmus építése útján. Ezért nevezi népünk a Szovjetuniót felszabadítójának, és ünnepli legnagyobb nemzeti ünnepként április 4-ét, mert 1945-ben ezekben a napokban indult új fejlődésnek népeink barátsága, amely még 1917-ben kezdődött, amelynek szilárdsága és nemzetközisége oly ékesen megnyilvánul később 1956 őszének emlékezetes napjaiban. Ez a barátság azóta új szocialista tartalommal gazdagodott. Ezen a napon felszabadítóinkra emlékezünk! Azokra, akik vérüket ontották, életüket adták népünk szabadságáért. Szovjet hősök sírjai és emlékművei előtt tisztelettel adózunk azoknak, kik életüket áldozták, hogy szabadon élhessünk. Április 4-nek napja már 17 év óta népünk legnagyobb nemzeti ünnepe, melyre megyénk dolgozói mindig örömmel és megújuló munkasikerekkel készülnek. Népünk ma jobban él, mint bármikor, többet költ ruhára, élelemre, kulturális kiadásokra, a kereskedelem vonalán 1959-hez viszonyítva 1961. év végéig több mint 100 millió forinttal forgalmaztunk többet. A lakáskörülmények megjavítása érdekében az utóbbi három évben több mint 3000 lakás épült megyénk területén állami erőből, állami támogatással és saját erőből. Megjavult egészség- ügyi helyzetünk is, ma közel háromszor annyi orvos vigyáz népünk egészségére, mint az 1938-as évben. A társadalombiztosítás megyénk dolgozóinak mintegy 90 százalékát érinti. Az ötéves tervben tovább javul e téren a helyzet, Dombóvárott új kórház épül, Bonyhádon és Szekszárdon emelkedik a kórházi ágyak száma. Nemcsak egészségesebbek, de kultúráltabbak is lettünk. Négyszer annyi példányszámban jelennek meg a könyvek, a mozilátogatók száma többszörösére növekedett, de ma már kevés községünk van, amelynek lakói színházi művészek előadását ne élvezhetnék, hiszen községeink zömében új kultúrházak épültek. A kultúra és a művelődés elérhetővé vált a munkások és parasztok számára is. A tudomány tárházai, az egyetemek és iskolák kapui kitárultak azok előtt a munkás- és parasztfiatalok előtt, akiket az úri Magyar- ország iskolapolitikája és az embertelen szegénység a tanulás lehetőségeitől elzárt. A mi gyermekeink olyan iskolákba járnak ma már, mint a szekszárdi 20 tantermes, iregszemcsei, fácánkerti, kölesdi, nagymányoki négytantermes, vagy mint a fürgedi, mucsfai új iskolák. Felszabadulásunk óta sokat javult megyénk munkásságának helyzete. Helyzetének javulása mellett számszerűleg is növekedett, amit mutat az a tény, hogy 1949 óta 16 000-ről közel 30 000-re növekedett megyénk területén a munkások száma. Dolgozó parasztságunk sem maradt el az általános fejlődéstől. Felismerte — a párt meggyőző munkája és a tények alapján — a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, s a volt 30—40 000 kis- birtok helyett 150 közös gazdaságban, közel 400 000 kát. hold földön, 45 000 tag tömörül. Ezzel megyénk falvaiban és Szek- szárd városában is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Termelőszövetkezeti gazdaságaink már az első évben felülmúlták az egyéni gazdaságok terméseredményeit. A múlt év időjárási nehézségei ellenére 12 százalékkal több árut adtak el az államnak, mint az előző évben. Nagy utat tettünk meg a múlthoz képest. Ma már a földreform és az ipar államosítása is a távoli múlt emléke. Népgazdaságunk immár több mint egy év óta mindkét lábával a szocializmus talaján áll. A hazánk életében végbement gazdasági változások, a szocialista népgazdaság megteremtődése társadalmunk osztályszerkezetét is alapvetően megváltoztatta. A legszembetűnőbb ez a változás falun. Megteremtődött az egységes paraszti osztály kialakításának a feltétele. Ebben az esztendőben összeül pártunk VIII. kongresszusa. Úgy gondolom, hogy a pártkongresszus nemcsak elért eredményeinket rögzíti, hanem új, az eddigieknél sokkal nagyobb célokat tűz ki eddigi eredményeinkre alapozva. Felszabadulásunk 17. évfordulóján jóleső érzéssel gondolhatunk vissza a mögöttünk lévő majdnem két évtizedes munkánkra, annak eredményeire, és bizakodva tekinthetünk a békés jövő felé. Bízhatunk a béke megvédésében, hiszen az elmúlt évben tovább gyarapodott a szocialista országok, a gyarmati sorból felszabadult népek és a többi békeszerető erők serege. S ez az erő napról napra növekszik. Emellett a Szovjetunió legújabb haditechnikai íédményei meggyőzően bizonyítják azt, hogy kockázatos lenne a szocializmus országai ellen katonai kalandba bocsátkozni. örülünk a szovjet nép világ- történelmi eseményekben gazdag 1961-es esztendejének. Hiszen ez alatt az esztendő alatt jutott el a világűrbe Jurij Gagarin és Germán Tyitov, ezalatt fogadták el a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán a kommunizmus építésének történelmi programját. Ennek láttán és tanulmányozásán joggal nőtt meg dolgozóink öntudata, önbizal ma és jóleső érzése, mert a sikerek meggyőzik őket arról, hogy ma már mire képes és mindinkább mire lesz képes az új társadalmi rend. Április 4-e számunkra történelmi dátum. Nem halványodik el az idő múlásával, sőt ahogy épül drága, új, szocialista hazánk, ahogy szépül és gazdagodik dolgozó népünk élete, úgy mélyül el mindjobban népünk szívében a Szovjetunió népei iránti szeretet, ragaszkodás és úgy világít mind fényesebben és mind messzebbre e nap emléke. Éljen és viruljon a szovjet és magyar nép megbonthatatlan, örök barátsága! Hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok Tizenhetedszer ünnepeljük szabadságunk születésének évfordulóját. Megyénk valamennyi községében, üzemekben, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, iskolákban, hivatalokban emlékeznek azokra a napokra, amelyek változása új szakaszt jelentett népünk történelmének fejlődésében. Tizenhét évvel ezelőtt léptünk arra az útra, amely megnyitotta a magyar nép előtt a szabod fejlődés útját, amely elvezetett a szocializmus ragyogó korszaka megvalósításának alapjaihoz. A szekszárdi díszünnepség Szekszárdon a városi művelődési házban rendeztek nagygyűlést, az évforduló tiszteletére. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Soczó József, a Megyei Pártbizottság első titkára, Daradics Ferenc, a Megyei Pártbizottság titkára, dr. Tuska Pál, a Megyei Ta. nács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Szabópál Antal, a Járási Pártbizottság első titkára, Takács Mihályné, a Megyei Nőtanács titkára, Kalmár József, a Városi Tanács elnöke, a megye és a város politikai, gazdasági és kulturális életének számos vezetője és kiválósága. A magyar és szovjet himnasz elhangzása után dr. Tuska Pál nyitotta meg az ünnepi ülést. A megnyitó beszéd után Soczó József elvtárs mondott ünnepi beszédet. Soczó József elvtárs beszéde (Würtz Ádám rajza.) — Népünk szívében ragaszkodás, soha el nem múló hála és szeretet él a szovjet nép iránt, amelynek hős fiai szenvedések és nagy áldoztok árán, vérül; hul- latásával hozták el dolgozó népünknek a szabadságot — kezdte beszédét Soczó elvtárs. A továbbiakban szólt azokról a hősi harcokról, amelyet a magyar nép legjobb fiai, népünk történelme folyamán vívtak az elnyomás, a kizsákmányolás ellen. Hangsúlyozta: — Csak a ma élők érték meg a magyar uralkodó osztály bukását, az idegen elnyomók elűzését és azt, hogy az egykor kisemmizett, lenézett dolgozó nép maga ül törvényt saját sorsa felett. A ma élők érték meg, hogy emelt fővel, egyenes derékkal nézhetnek a jövőbe. Népünk úr lett saját hazájában, magának építi szocialista hazáját és becsületes munkával teszi egyre szebbé a Magyar Népköztársaságot. — A felszabalulás óta eltelt tizenhét esztendő gyökeres változást hozott népünk életében. A munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal kezébe vette a hatalmat és ezt a hatalmat megszilárdította. Pártunk vezetésével dolgozó népünk nagy sikereket ért el. Uj társadalmi viszonyokat teremtettünk a magyar földön, nincsenek kizsákmányolok és kizsákmányoltak, újjászerveztük a népgazdaságot, amelyben a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá és ma folytatjuk a. harcot, szervezzük az építőmunkát a szocializmus teljes győzelméért. A továbbiakban Soczó elvtárs arról a nagyarányú fejlődésről beszélt, amelyet iparunk az elmúlt tizenhét esztendőben elért. A továbbiakban ezt mondotta: — Az ipar után a magyar falu is visszavonhatatlanul a szocializmus építésének útjára lépett. Befejeződött hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ezzel a történelmi ténnyel az egés2 népgazdaságban a szocialista termelési-viszonyok váltak uralkodóvá. A falu életében is megkezdődött az a folyamat, amely alapvetően megváltoztatja dolgozó parasztságunk gondolkodását, cselekvését. A parasztság és a munkásosztály érdeke most már egy és ugyanaz. Azonos a cél, egy az akarat, és a tett a szocializmus építése érdekében. Közös feladata a munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak, az értelmiségnek, hogy most a mező- gazdaság szocialista átszervezése után gyorsabban növekedjék a mezőgazdasági termelés. Több gabonát, húst, zöldséget és egyéb terményt kell termelni, hogy dolgozó népünk zavartalan ellátását, a növekvő fogyasztást biztosítani tudjuk — mondotta a többi között Soczó elvtárs. A továbbiakban arról beszélt, hogy dolgozó népünk harcol mindazok ellen, akik szocializmust építő rendszerünkre törnek, de megadja mindenki számára a lehetőséget, hogy becsületesen dolgozzék, ha be akar illeszkedni, ha szolgálni akarja népi rendszerünket. — Pártunk és kormányunk politikájának nagy győzelme, hogy becsületes dolgozó népünk nagy többsége magáénak vallja .a szocializmust és odaadással, teljes szívvel munkálkodik annak további építésén. Nekünk a szocializmus teljes felépítése, majd a kommunizmus felépítése a célunk es ennek érdekében minden hazafias erőt egyesíteni törekszünk, ez pártunk politikája. A békéért folyó harcról szólva Soczó elvtárs hangsúlyozta, békében akarunk élni és bízunk abban, hogy a Szovjetunióval, a békeszerető emberiséggel együtt a szocialista tábor ereje végül is biztosítani tudja a békét. A továbbiakban a kommunizmust építő szovjet nép hatalmas gazdasági és politikai sikereiről és a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának felmérhetetlen jelentőségéről szólt. Beszédét a szovjet és magyar nép megbonthatatlan barátságának éltetésével fejezte be. Soczó József elvtárs beszéde után a Sárközi Népi Együttes, a szekszárdi irodalmi színpad, a munkásőrzenekar és a szovjet katonai művészegyüttes tagjai művészi műsort adtak.
