Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-29 / 99. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1962. árpilis 29. SPORT A sportolók is részt vesznek a május 1-1 ielvonuláson Gazdag sportműsor szerte a megyében SZEKSZÁRD Május 1-én 9 órakor gyülekeznek a város sportolói a Megyei TST előtt, ahonnan elindulnak és részt vesznek a felvonuláson. A sportolókat a Megyei TST dolgozói vezetik. A felvonuláson részt vesznek a Szekszárdi Dózsa, a Petőfi, a Szpartakusz, az Építők, az ITSK, valamint a középiskolák és a Palánki Mezőgazdasági Technikum sportolói. Délután 2 órakor a városi sporttelepen atlétikai versenyre kerül sor. Három órakor kezdődik a háztömbkörüli kerékpár- verseny, melynek útvonala: Széchenyi utca, Mártírok tere, Hunyadi utca, Polláck utca, Mátyás király utca, Széchenyi utca körpálya. A Szekszárdi Dózsa—Szekszárdi Petőfi NB III-as csapatai közötti barátságos mérkőzésre fél 5 órakor kerül sor. DOMBÓVÁR A sportolók itt is részt vesznek a felvonuláson, majd délután 14 órakor adják át ünnepélyes keretek között a társadalmi munkával újjáalakított teniszpályát. A megnyitó-versenyen a Pécsi EAC versenyzői vesznek részt. Ezt követően röplabda- 'villámtornára kerül sor, majd 15 órakor ifjúsági labdarúgó-mérkőzés lesz. Tizenhét órakor a járás válogatottja játszik a Komlói Bányász NB I-es labdarúgó- csapata ellen, a Vasutas-pályán. TAMÁSI Tizennégy órától folyamatosan sportműsorra kerül sor. Ennek keretén belül röplabda-villám- torna, atlétikai verseny és barátságos labdarúgó-mérkőzés kerül lebonyolításra. Sporthírek A Megyei Labdarúgó Szövetség közölte a mérkőzések kezdésének legkésőbbi időpontját, amely május 1-től május 15-ig 17.30 óra, május 16—31-ig 18 óra. • A Röplabda Szövetség foglalkozott a Sióagárdi Sportkör óvásával, melyet az április 22-én lejátszott Sióagárd—Szekszárdi Honvéd mérkőzés eredménye ellen nyújtottak be. A Szövetség megállapította, melyet a játékvezetői jelentés, valamint az egyéb vizsgálatok is bebizonyítottak, hogy a Honvéd csapatában jogosulatlan játékos szerepelt. Ennek alapján a mérkőzés eredményét a Szövetség megsemmisítette és 45:0 arányban Sióagárd javára igazolta. * A Labdarúgó Szövetség közölte, hogy valamennyi rajtengedély hatályát vesztette. Amennyiben ilyen rajtengedéllyel játékos bajnoki mérkőzésen szerepel, az óvási ok. • Az őszről elmaradt férfi röplabda-mérkőzéseket lej átszőtték, ahol a következő eredmények születtek: Sióagárd—Felsőnána 3:1, Tamási—Szekszárdi Honvéd 3:0. * / A Tolna megyei Edzők Testületé megkezdte a megyében működő edzők felülvizsgálatát. Az NB III-as csapatoknál működő edzők felülvizsgálatát az Országos Edzőtestület végzi. • A május 1-én Faddon megrendezésre kerülő röplabda-villám- tomára eddig őcsény női, férfi, Bogyiszló női, Kistormás női, férfi, Sióagárd női, férfi, Fadd női, férfi, Harc férfi, Medina női, férfi, Tolnai Textil női és Kajmád- Jegenyés férficsapattal nevezett. A villámtorna fél 9 órakor kezdődik. * Az április 30-ra kisorsolt Szakcs —Dombóvári Fatelítő labdarúgómérkőzést május 1-én játssza le a két csapat. • A május 29-re tervezett Tolna megye—Budapest közép ifjúsági labdarúgó-mérkőzés elmarad, mir vei Budapest nem volt hajlandó vállalni vasárnap a mérkőzést. Tolna megye részéről viszont nem lehetett hozzájárulni a már jus 1-i időponthoz, mivel teljes bajnoki forduló lesz. * A Bonyhádi Járási TST a teke sportág népszerűsítése és fejlesztése érdekében, ezenkívül Kiliár; pontszerzés érdekében május 15- től járási tekebajnokságot rendez. Nevezéseket május 10-ig for gad el a járási TST. Harminc éves Nagymányoki Bányász SK. A Nagymányoki Bányász Sport kör a napokban tartotta ünnepi közgyűlését, melyen a sportkör harminc éves fennállását ünnepelték. A közgyűlésen részt vett Lépő László, a Megyei TST elnöke, Vida László, az SZMT sportfelelőse, az MTST elnök- helyettese, valamint Fátrai Jakab, a Bonyhádi Járási TST elnöke. A sportkör munkájáról a beszámolót Brandt Ferenc tartotta, melyben értékelte a labdarúgó, kézilabda és a röplabdacsapat munkáját, eredményeit. Mint mondotta, a sportkör a kitűzött feladatokat végrehajtotta és így a munka eredményes volt. A vezetőség munkájáról a beszámoló úgy nyilatkozott, hogy a tagok közül többen nem végezték el azt a feladatot, mellyel a tagság megbízta őket és ezért javasolta a vezetőség kiegészítését. ^ Bejelentette a továbbiakban a sportkör vezetője, hogy a jövőben a Bányász színeiben sportolnak a brikettgyár dolgozói és a vájáriskola tanulói is. A működő három szakosztály mellett az asztalitenisz és a sakk-szakosztályt is megszervezik, de ha a dolgozók igénylik, újabb szakosztályok életrehívásáról is lehet szó. A sportkör vezetőjének beszámolója után több hozzászólás volt, majd sok javaslat hangzott el. Különösen a Kilián testnevelési mozgalom és az egyéb tömegsport terén kapott a vezetőség értékes javaslatokat. Felszólalt többek között Lépő László és Fátrai Jakab is. A Dombóvári VSE II. az élen A dombóvári járási labdarúgótelítő—Szakály 3:1, Szakcs—Döbbajnokságban ápriliá' 22-én rlerőköz 1:3. Az eddig lejál játszott mérkőzéseken a következő eredmények születtek: Csib- rák—Tamási 3:3, Dombóvári Famérkőzések állása: alapján a bajne 1. Dombóvári VSE II. 10 9 — 1 54:14 18 2. Döbrököz 10 8 1 1 33:10 17 3. D. Fatelítő 10 7 1 2 19:13 15 4. Tamási 10 6 1 3 24:20 13 5. Dalmand 10 4 — 6 12:16 8 6. Csibrák 10 3 2 5 11:22 8 7. Szakcs 10 3 1 6 11:22 7 8. Szakály 10 3 — 7 6:34 6 Hogyan született a vízilabda? Unalmasak voltak az úszóversenyek. Törték a fejüket a szakemberek, hogyan lehetne érdekesebbé tenni, s Angliában, a labdarúgás őshazájában megszületett a „vízifutball” — kilencven- három évvel ezelőtt, 1869-ben. Hét év múltán már rendszeresen mérkőzéseket játszottak. Érdekes, hogy kapu ebben az időben még nem volt. A labdát tutajra kellett elhelyezni — ez jelentette a gólt. Gyorsan hódított a vízipóló Angliában, és ez inspirálta a glasgowi W\ Wilsont komolyabb szabályok megalkotására. Mindez 1876-ban történt. 1880-tól a skót és angol vízilabda-csapatok már rendszeresen mérkőztek egymással. Nálunk 1897-ben ismerkedtek meg ezzel a sportággal, és két évvel később már sor került az első bemutató mérkőzésre. Ezután gyorsan népszerűvé vált. A víziTOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17, Telefon: Szerkesztőség* 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 4ó. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesitőknél Előfizetési díj egy hónapra W S» labda először Párizsban, 1900-ban szerepelt az olimpia műsorán. A magyarok gyors fejlődésének elismeréseképpen az első Etcrópa- bajnokságot 1926-ban Budapesten rendezték. Olimpián először 1912- ben indult Magyarország csapata, de nem jutott be az első három közé, Amszterdamban 1928-ban már második, Németország mögött. Négy évvel később Los Angelesben pedig első, Németország előtt. Eddig kilenc Európabajnok- ságot rendeztek. Ezeken hét alkalommal a magyarok szerezték meg az első helyet. Csupán Monte Carlóban (1947) és Bécsben (1950) került Olaszország, illetve Hollandia az első helyre. A bécsi EB-n a magyar csapat ném indult. A vízilabda-játékidő az új szabályok szerint 4x5 perc. A vízben egy kapus és hat mezőnyjátékos tartózkodhat. Négy cserére van lehetőség, az egyes negyedek szüneteiben. A bajnoki labdarúgó- mérkőzések időpontjai Április 29-én, vasárnap: Ireg- szemcse—Tolnai Szpartakusz 17 órakor. Április 30-án, hétfőh: Simon- tornyai BTC—Mázai Bányász 15.30. Május 1.: Cikó—Bátaszék 16 óra, Dombóvári Szpartakusz— Iregszemcse 14.15, Bonyhád—Kis- dorog 17, Nagymányok—Paks 17, Fadd—Gyönk 16.30, Dunaföldvár Gerjen 17, Hőgyész—Tolna 17. Színház és közönsége A szekszárdi művelődési ház " vezetői úgy mondják, ismét javul a színielőadások látogatottsága, nem ritka a telt ház, s minden esetben általában széles érdeklődéssel találkoznak. Ismét mind gyakrabban hangzik el az igény, növelni leéli az előadások számát, gyakrabban látogassanak a különböző színházak Szekszárd- ra. De emellett még egy figyelemreméltó dolgot is mondanak. Módosult a színházlátogató közönség összetétele az elmúlt évekhez képest. Sokkal több a rendszeres színházlátogató üzemi munkás, mint volt, és örvendetesen megnövekedett a színházba járó parasztok száma is. Az értelmiségi körökben az érdeklődés nem növekedett, de általában javult az igényesség. A szekszárdi művelődési ház tapasztalatai lényegében megegyeznek a többi járási művelődési ház tapasztalataival. Ugyanezt mondják Bonyhádon, Pakson és Dombóváron, de a nem járási székhely, nagyobb községekben is. A színház iránti igény tehát megnövekedett, éppen azokban a rétegekben, amelyeknél az igényesség növekedése a legkívánatosabb és éppen ők tudják a legegészségesebb irányba terelni egy- egy népművelési intézmény műsorpolitikáját. Semmi okunk sincs azonban arra, hogy a meglévő helyzettel megelégedjünk. A társadalomban végbement alapvető változás maga után fogja hozni az emberek gondolkodásmódjának, ízlésének változását, fejlődését is. Egyelőre azonban a gondolkodás, és ezen belül a színházi ízlés is elmaradt a társadalmi, gazdasági fejlődés mögött. A drámairodalom valóban értékes termései iránt ma még kisebb az érdeklődés, mint a sokkal könnyebb fajsúlyú, egyes régi operettek iránt. Az is tény, I hogy bármelyik művelődési ház könnyebben szervez közönséget egy esztrádműsorra, mint mondjuk a Bánk bán-ra, vagy a Hajnali tűz-re. Ez persze érthető, hiszen a régi kispolgári szemlélet még mindig hat, még mindig élő valóság. Az eddig elmondottakból kö- " vetkezik a sok, sok feladat is. Mindenekelőtt a műsorpolitikai következetesség a kívánatos, amikor nem az esetleges közönségigényt tartják szem előtt, hanem azt, hogy a nézősereg valóban művelődjék, nevelődjék. Több szinielőadásra van szükség, különösen a nagyobb községekben, s a több ne csak mennyiségi javulást okozzon, hanem éppen a válogatás lehetősége minőségi ér- tékesedést is eredményezzen. A műkedvelő színjátszó csoportok munkájából úgyszólván teljességgel sikerült száműzni az ásatag, a mai kortól idegen, és a mai korhoz méltatlan színpadi termékeket. Ugyanez ilyen határozottsággal még nem mondható el a színházakra, hivatásos együttesekre. Hiszen az előbbieknél a tanácsi szervek éberen ügyelnek a műsorpolitikai célkitűzések maradéktalan végrehajtására, az utóbbiaknál azonban különböző más szempontok is érvényesülhetnek. Nehéz lenne most receptet adni a megoldásra. Ne receptként, inkább tanácsul azonban hadd mondjuk el a művelődési intézmények vezetőinek: a hivatásos együttesek fogadásánál legyenek éppoly következetesek, mint a műkedvelő együttesek esetében, még akkor is, ha valamiféle felsőbb szervek nem találtak kivetnivalót abban, amiben ők találnák. Ezt kívánja a közönség érdeke. Még akkor is, ha a közönségízlés nem egyezik minden esetben pontosan a közönségérdekkel. L. Gy. Mit ilmlatMk a Vidéki városaink cfmű könyvből Szekszárdiéi? „Vidéki városaink” címmel a | közelmúltban megjelent érdekes adatokkal megismertető könyv jutott a kezembe. A könyv részletes elemzéssel foglalkozik a magyar- országi városok fejlődésével, a jelenlegi helyzettel, közgazdaságipolitikai elemzést ad egyes, a városokat érintő kérdésekről. A hatvankét magyarországi várost bemutató jelentős mű, szinte egyedülálló. Szekszárd várossal is foglalkozik a mintegy félezer oldalas, gazda gon illusztrált könyv. S lapozgatva az érdekesebbnél érdekesebb fejezetekben, sok olyan dolgot tudhatunk meg, melyek jellemzői fejlődésünknek, és a jelenlegi helyzettel ismertetnek meg bennünket. Kevesen tudják, hogy a város területe 9570 hektár, s ebből 673 hektár a belterület. A városnak 1960. január elsején 19 347 lakosa volt, és a belterületen lakott 16 409 lakos. Népsűrűség szempontjából városunk az elemzés alá vett 62 város közül a 47. Megtudjuk azt is, hogy 1869-ben 11 069 lakosa volt a városnak, 1949-ben 16 317, és 1960-ban 19 347. Érdekes a könyvnek az a fejezete, mely elemzi a városokba járó dolgozók számát, e szerint 1586 fő jár a városba dolgozni. 1957-ben a városba költözött 1666 fő, elköltözött 1856 fő. A városok gyáriparát elemző fejezetben sajnos megyei székhelyünknek kevés hely jutott, hisz iparunk alig van, példázza ezt az a tény is, hogy 1957-ben a gyáripari jellegű telepek száma 29 volt, és 1340 főt alkalmaztak, az átlagkereset 1125 forint volt. Több jelentős kulturális elemzéssel foglalkozó fejezettel is találkozunk a könyvben. így megtudjuk, hogy a város lakosságának 3,5 százalékának van telefonja, s 1959-ben a középiskolákban összesen 957 tanuló volt, a hatvankét város közül a viszonyszámok szerint városunk a 13. 1960- ban a városban 6956 rádióeilőfize| tő volt és 129 tv-előfizető — jelenleg félezer tv-előfizető van Szekszárdon —, a viszonyszámok alapján számított sorrendben számunkra a harmadik hely jut, csupán Zalaegerszeg és Eger városok előznek meg bennünket. Hajdúsági városok a viszonyszámok alapján számított sorrendben az utolsók. A napilapok fogyasztásában is előkelő — 21. — helyen állunk. Érdekes a könyvforgalommal foglalkozó fejezet. 1958-ban például a városban eladott könyvek értéke 1 342 000 forint volt, egy lakosra ebben az évben átlagosan 69,5 forint értékű könyv jutott, az ország városai közül a második hely jut számunkra. Veszprémben ugyanebben az évben 1 800 000 forint értékű könyvet adtak el, egy lakosra 70,8 forint értékű könyv jutott. Turke- vén egy lakosra 9,4 forint értékű könyv jutott a vásárlások és a város lakosainak létszámához ^Viszonyítva. A városokban működő könyvtárak, könyvkölcsönzések elemzése során megtudjuk a könyvből, hogy 1958-ban az egy lakosra jutó olvasott könyvek száma 6,9 volt, s ez biztosította a városok sorrendjében a harmadik helyet. Megtudjuk a könyvből azt is, hogy városunk polgárai keveset járnak moziba, s azt is, hogy a múzeum látogatottsága jóval az országos átlag felett van. A könyv részletes élemzést ad ezenkívül a lakásviszonyokról, a lakásépítésről, a közlekedésről, az úthálózatról, a vízellátásról, a köztisztasági üzemekről, egészségügyi intézményekről. A Vidéki városaink című, dr. Borsos József által szerkesztett könyv bizonyára hasznos olvasmánya lesz sok, számot, statisztikai elemzést kedvelő olvasónak, de megtalálja a mű az utat a statisztikai elemzésben járatlan olvasóhoz is, éppen egyszerű, közérthető módon írt fejezeteivel. — PJ —
