Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-27 / 97. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. április 27. ___ r A z Egyesült Államok szembeszállt az egész világgal A genfi leszerelési értekezlet csütörtöki ülése Genf (MTI). Csütörtökön délelőtt ismét összeült a genfi leszerelési értekezlet: először „teljes bizottság”-ként tanácskozott néhány percig, majd valamivel később plenáris ülésen folytatták a munkát. Burns tábornok, kanadai küldött, az értekezlet megkezdése előtt kijelentette: „Szerencsétlen dolog, hogy fel kellett újítani az atomkísérleteket”. A tábornok reményét fejezte ki, hogy a történtek ellenére folytatódnak majd a tárgyalások az atomkísérletek betiltásáról. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Zorin, a Szovjetunió küldötte rámutatott, hogy az Egyesült Államok szembeszállt az egész világgal, amely azt követeli, hogy vessenek véget az atomfegyverkezési versenynek. „Az Egyesült Államok és Anglia felelőssége világos” — mondotta a szovjet küldött. Zorin hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniót az amerikai kísérletsorozat arra kényszeríti, hogy megfelelő intézkedéseket hozzon saját védelmének megszilárdítására. Arthur Dean, az amerikai küldöttség vezetője nyilatkozatot osztott szét a résztvevők között. Ebben „az Egyesült Államok biztonságának” védelmével igyekezett igazolni az amerikai atom- kísérleteket, megpróbálta a felelősséget a Szovjetunióra hárítani, s ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok szeretné folytatni a tárgyalásokat, saját kísérleti sorozata ellenére is a kísérletek eltiltásáról. Genfbe érkezett a „Mozgalom a nukleáris leszerelésért” küldöttsége Genf (TASZSZ). Collins kanonok vezetésével szerdán Genfbe érkezett a „Mozgalom a nukleáris leszerelését” küldöttsége, hogy találkozzék a tizennyolcas leszerelési bizottság tagjaival. A küldöttség látogatást tett a szovjet delegáció székhelyén, ahol Zorin külügyminiszter és Carapkin nagykövet fogadta a küldötteket. A „Mozgalom a nukleáris leszerelésért” képviselői beszámoltak az atomfegyverkísérletek eltiltása érdekében kifejtett erőfeszítéseikről. Megállapították, hogy az amerikai küldöttség a genfi leszerelési tárgyalásokon az erő helyzetéből kiindulva próbálja folytatni a megbeszéléseket. Zorin ismertette a mozgalom képviselőivel a genfi tárgyalások menetét és a szovjet küldöttség álláspontját — Kennedy elnök nyíltan kijelentette — mondotta —, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió elleni megelőző háborúban kész elsőnek használni nukleáris fegyvert. A leszerelés kérdésével kapcsolatos magatartásával az Egyesült Államok feszültségben tartja az egész világot. Ilyen körülmények között a Szovjetunió — bár nem szándékozik elsőnek használni atomfegyvert — kénytelen lesz folytatni fegyverzetének tökéletesítését az ország védelme és biztonsága érdekében. A leszerelési bizottság munkájának kilátásaival kapcsolatos kérdésre válaszolva Zorin rámutatott arra, hogy az amerikai kormány ugylátszik a nukleáris robbantások dübörgésétől kísérve szándékozik folytatni a genfi tárgyalásokat. Teljesen világos hogy ez nem mozdítja elő a megbeszélések eredményességét. A Szovjetunióban fellőtték a „Kozmosz-4“-et Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunióban csütörtökön sikeresen fellőtték a „Kozmosz—4” szputnyi- kot. A mesterséges holdon lévő tudományos berendezés arra hivatott, hogy segítségével folytassák a világűr kutatását, a TASZSZ által március 16-án közölt programnak megfelelően. Előzetes.adatok szerint a-szputnyik rátért a számításokat megközelítő pályájára, amelyet az alábbi adatok jellemeznek: kezdeti keringési idő 90,6 perc, legnagyobb távolsága a Föld felszínétől (apogeum) 330 kilométer, legkisebb távolsága a Föld felszínétől (perigeum) 298 kilométer, a pályasíknak az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 65 fok. . . A Ranger-4? amerikai holdrakéta a Holdra suhant Cape Canaveral (MTI). Cape Canaveralban csütörtökön közölték, hogy a hétfőn este felbocsátott amerikai holdrakéta csütörtökön magyar idő szerint 13 óra 49 perckor elérte a Holdat. A Ranger—4 63 óra és 57 perc alatt tette meg az 514 000 kilométernyi utat. A tudósok számítása szerint az űrrakéta mintegy 1500 kilométer távolságban haladt el a Hold napos oldalának „baloldalán” majd lezuhant azon az oldalon, amelyet a Földről nem lehet látni. A Ranger—4 az amerikaiak első holdrakétája, amely — kilenc sikertelen kísérlet után — el is találta a Holdat Az amerikai tudósok a Ranger—4 kísérletéhez nagyszabású tudományos program mot dolgoztak ki, azonban ezeket a célkitűzéseket nem sikerült teljesíteni, mert az űrhajó elektronikus agya felmondta a szolgálatot, így lehetetlenné vált a Holdról készített televíziós felvételek továbbítása, valamint az is, hogy különleges fékező rakétákkal „holdrengésjelző” laboratóriumot juttassanak a Hold felszínére. Tájékoztató jelentés az SZKP Központi Bizottságának plénumáról Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka közben plénumot tartott az SZKP Központi Bizottsága. A plénum a Legfelső Tanács ülésszakával összefüggő kérdésekkel, és szervezeti kérdésekkel foglalkozott. A Központi Bizottság ülésén A. P. Kirilenkót az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének Tekintélyes szovjet küldöttség indul a washingtoni világűr- kongresszusra Moszkva (MTI). Április 30-án Washingtonban megnyílik a Cos- par (nemzetközi űrkutatási bizottság) ülésszaka. Moszkvában közölték, hogy a bizottság munkájában — German Tyitov űrhajóson kívül — több világhírű tudós vesz részt. A szovjet tudósok harminc előadásban ismertetik a légkör, az ionoszféra, a kozmikus sugárzás, az űrélettan, űrorvostudomány és más tárgyak kutatásában elért legújabb eredményeiket. tagjává választották, I. V. Szpi- ridonovot pedig felmentették a Központi Bizottság titkárának tisztségéből, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának elnökévé történt megválasztásával kapcsolatban. ____________ 1 1 szovjet és amerikai csapatok eibai találkozásának évfordulója Moszkva (TASZSZ). Moszkvában, a Barátság Házában szerdán ünnepi összejövetelen emlékeztek meg a szovjet és amerikai csapatoknak az Elba folyónál 17 évvel ezelőtt történt találkozójáról. A gyűlésen beszédet mondott Golovanov marsall, s hangsúlyozta, hogy a szovjet és az amerikai népnek békében és barátságban kell élnie, együttesen meg kell keresnie a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásának útját. A gyűlés résztvevői felhívták az amerikai népet, erősítse és fejlessze a szovjet—amerikai barátságot. kövessen el mindent a világbéke'megszilárdításának érdekében. A szputnyikon elhelyeztek egy „Szignál” rádióadóállomást, amely a 19,995 megaherz frekvencián működik. Vannak a szputnyikon rádióberendezések a pályaelemek pontos mérésére, továbbá rádió- telemetrikus készülékek, amelyek adatokat továbbítanak a Földre a szputnyikon elhelyezett műszerek és,, tudományos készülékek működéséről. Az első felfogott ilyen adatok arra'mutatnak, hogy a szputnyikon elhelyezett készülékek normálisan működnek. A Szovjetunió területén fekvő állomásokról megfigyelik a szout- nyikot és felfogják telemetrikus jelzéseit. Április 26-án a „Kozmosz—4” az alábbi városok körzetében haladt el (magyar idő szerint): Santiago 16 óra 46 perc, Oslo 17,16, Novoszibirszk 17,26, Hanoi 17,35, Leningrád 18,52, Dusanbe 19,02, Delhi 19,04, Mexiko City 20,02, Washington 20,08, Stockholm 20,24, Tbiliszi 20,31, Berlin 21 óra 57 perc. Az amerikai légköri nukleáris robbantások elkezdődtek a Karácsony sziget térségében: szerdán félelmetes gombaalakú füstfelhő emelkedett a magasba, hírüladva a világnak, hogy az Egyesült Államok minden szép ígérete, hangzatos kijelentése ellenére is a nukleáris fegyverek eltiltása helyett az újabb, veszedelmes légköri kísérleteket választotta. Március másodikán, amikor Kennedy amerikai elnök bejelentette az új kísérlet-sorozat tervét, arról igyekezett meggyőzni a világot, hogy kész visszavonni a döntést, ha április közepéig megegyezésre jut a Szovjetunióval az összes kísérletek megszüntetéséről. „Reménykedünk és imádkozunk” — mondotta akkor Kennedy —, hogy ezeket a rettenetes és nem kívánatos kísérleteket ne kelljen végrehajtani”. — Most, miután a robbantások elkezdődtek — írja Bo- riszov, a TASZSZ szemleírója —, világossá vált, hogy talán ez volt a legnagyobb azok között a hazug ígéretek között, amelyek valaha is a Nyugat részéről elhangzottak. Mert Kennedy ígérete valóban üres ígéret volt, amelynek betartására soha nem is gondoltak komolyan Nyugaton. Mi sem lett vona ugyanis egyszerűbb, mint megkötni a nukleáris kísérletek eltiltásáról szóló egyezményt, amelyről hetek óta folyik a vita a tizennyolc-hatalmi genfi értekezleten. Washington és London képviselői — jegyzi meg,Boriszov — minden nap, és minden órában aláírhatták volna ezt az egyezményt, s ehhez még csak imádkozni se kellett volna. Elég lett volna az, ha hallgatnak a józan észre és az emberek millióinak hangos követelésére, ha becsületesen értékelik a Szovjetunió álláspontját, amit támogattak a genfi értekezlet semleges küldöttei is. A Karácsony szigeten megkezdett kísérlet azonban épp azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok és Anglia képviselői nem a megegyezés szándékával utaztak Genfbe, hanem épp ellenkezőleg, lehetetlenné akartak tenni mindenféle megegyezést. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy nemcsak a Szovjetunió javaslatait nem fogadták el, hanem a semleges országokét sem. Ennél nagyobb bizonyíték nem kell a világnak, s most már semmiféle propagandafogással nem leplezheti el Washington azt a tényt, hogy szerdán súlyos bűntettet követett el az emberiség ellen, mert a Karácsony szigeti robbantással új lökést adott a nukleáris fegyverkezési hajsza > fokozásának. A világ közvéleménye így is értékeli az amerikai kormány lépését. Az egyik legnagyobb amerikai békeszervezet, az észszerű nukleáris politikáért küzdő országos bizottság még szerdán nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapítja, hogy az amerikai kormány „súlyos erkölcsi és politikai vereséget vállalt magára”. Londonban az amerikai állampolgárok egy csoportja tiltakozott az amerikai nagykövetség előtt kormánya politikája ellen. Kap- mann dán miniszterelnök aggodalmát fejezte ki a nukleáris kísérletek megkezdése miatt, s Lange, norvég külügyminiszter ugyancsak sajnálkozva fogadta az atomrobbantás hírét. Hasonló szellemben nyilatkozott Erlander, svéd miniszterelnök is, Arthur Lall pedig, a genfi leszerelési értekezleten részt vevő indiai küldöttség képviselője arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem hallgatta meg az atomkísérleteket ellenzők tiltakozó szayát. Természetesen Washingtonban is tudják, hogy a kísérletsorozat megkezdése megdöbbenést keltett világszerte. Lin- colne Withe, a külügyminisztérium szóvivője azonban sajtótájékoztatóján mégis azt mondta, „a dolog megváltoztathatatlan”, s akkor is folytatnánk a kísérleteket, ha a Szovjetunió hajlandó lenne elfogadni az Egyesült Államok követeléseit. Ez pedig annak a bizonyítéka, hogy a Ken- nedy-kormány a nukleáris fegyverkezés fokozását akarja, nem pedig azt, amit milliók követelnek szerte a világon, a megegyezést. ÓNODVÁRI MIKLÓS XXXVII. Holnap benézhetne ide a bárba. Este itt lennék, örömmel megvendégelném. Hiszen ... nem sértődik meg, ugye... ez a legkevesebb, amit viszonzásként... ugye, adhatok a fáradságáért. — Semmiség az egész! — tiltakozott a fiú — csak annyiból áll, hogy megkérdezem. Igazán nem fáradság. Bejövök szívesen. Mikor lenne a legalkalmasabb? — Délután háromkor megfelel. Délután én sem dolgozom, zárva vannak a hivatalok. — Kiküldetésben van itt Erdőslakon? — I... igen. Huzamosabb időre. A Képzőművészeti Alapnál dolgozom. — Festő? — Nem! — mondta Horváth és elpirult. — Ügynök vagyok. A festők munkáira keresek megrendeléseket. Meg ... szó van arról, hogy egy kiállítást is rendeznénk itt... Ha eljön holnap és érdekli, szívesen megmutatom a kollekciót. Vannak közte remek pikáns képek is... Ebben a pillanatban mindenét odaadta volna, ha kéri tőle a fiú. Boldog volt, az örömtől sugárzott az arca, hogy ez ilyen nagyszerűen sikerült. Jobban, mint álmában is gondolni merte volna. Kohókőműves. Éppen annál a kohónál, amelyet neki fel kell robbantania. Remek. Ez a sors keze, amely figyelmezteti: „Itt van az alkalom, ne szalaszd el! Fogd meg ezt a fiút és állítsd céljaid szolgálatába!” — Iszik még valamit? — Köszönöm. Most már igazán nem. — Egy konyakocskát még ... — Jó. De igazán csak egyet! Azt is elfogyasztották, a fiú támolyogva kelt fel az asztaltól. — Be sem mutatkoztam: Simon István a nevem. — örvendek. Tehát holnap!. . . — Igen. Délután hat órakor. — Nagyszerű! Akkor meg is vacsorázhatunk. Kikísérte az utcára, s kint is maradt fedetlen fővel jó sokáig. Nézte a csillagokat, megrészegülve járkált fel s alá a Bükk-hote: előtt. Álomszerűnek tűnt előtti minden. Újra, meg újra lepergette emlékezetében az eseményeket. Kedve lett volna nyomban a postára rohanni, táviratozni Rosenak, jöjjön azonnal, segítsen kidolgozni a végrehajtás: tervet, mert az eszköz már megvan. — Nem! — Felrohant a szobájába. — Magam hajtom végre Megmutatom Rosenak és Körner- nek, hogy mire vagyok képes Ez a fiú az én szerzeményem Kizárólagosan jó megfigyelő késs ségemnek tudható be, hogy felfedeztem. Ugyanígy végrehajtom majd a többit is. Magam alá gyűröm, a hatalmamba kerítem rabszolgámmá teszem és akkor majd azt csinál, amit én parancsolok neki. Elhelyezi a pokolgépet a kohó falában. Megteszi, egészen biztos, hogy megteszi. Tudatlanul is meg fogja tenni és a dicsőség az enyém lesz. Tízezer dollár ... Svájci klinika! Istenem !... Egész éjjel töprengett, forgo.
