Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-15 / 62. szám
vitTAg proletárjai, EGYESÜLJETEK! rOLNv Évi 11 798 liter tejet adott az országos „tej rekorder46 Jói vizsgáztak a törzskönyvezett tehenészetek — Az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság az első Az elmúlt gazdasági évben országosan 86 000 tehenet tartottak törzskönyvi ellenőrzés alatt, csaknem tízezerrel többet, mint az előző évben. Az új termelőszövetkezetek tehenészetei kereken 7000-rel gyarapították a törzskönyvezett állományt. Máté János, az Országos Törzskönyvezési és Utódellenőrzési Felügyelőség vezetője tájékoztatásul elmondotta. hogy a törzskönyvezett állomány egyéves átlagos tejhozama 3446 liter volt, 3,9 százalék átlagos tejzsírtartalommal. Az öt év előtti — 10 000-rel kisebb létszámú — ellenőrzött állomány évi hozamához képest ez csaknem 700 literes emelkedést jelent. Tehát a törzskönyvezett tehenészetek az aszály okozta takarmányozási nehézségek ellenére jól vizsgáztak. A törzskönyvi zalékos volt, ami ugyancsak jelentősen túlhaladja az országos átlagot. A törzskönyvezett tehenészetek rangsorában az Alsóten- gelici Kísérleti Gazdaság az első, ahol 192 tehén átlagában 4642 liter tejet fejtek, 3,9 százalékos zsírtartalommal. Az átlagot illetően még ennél is jobb eredményt ért el az Ópályi Tangazdaság, tisztavérű borzderes tehenészetében: 63 tehéntől átlagosan 4972 liter tejet fejtek. A tej zsírtartalma 3,85 százalék volt. A termelőszövetkezeti tehenészetek közül csak a mágocsi Béke jutott az élvonalba, ahol 75 tehén átlagában 4401 liter tejet fejtek. Az országos „tejrekorder” a Gödöllői Egyetemi Tangazdaság 135-ös számú Ilike nevű magyartarka ellenőrzésbe vont 86 000 tehén I tehene lett, 11 798 literes évi ho- borjúszaporulata csaknem 81 szá-1 zamával. Tíz bonyhádi cipőgyári fiatal vesz részt a „Szakma kiváló ipari tanuiója“ versenyen A jövő hónapban rendezik meg Budapesten az ország cipőgyári ipari tanulóinak részvételével a „Szakma kiváló ipari tanulója” versenyt. A Bonyhádi Cipőgyár ipari tanulói az egy évvel ezelőtt megrendezett versenyen szép eredményeket értek el, a gyár öt leány-tanulója közül négy jutott az első tíz közé. A legjobb helyezést Bíró Júlia érte el, harmadik lett a versenyen. Jutalmul — többek közt — kéthetes üdülésben részesült és azonnal szakmunkássá minősítették, közel fél évvel a tanulóidő lejárta előtt. Az idén már a fiúk is részt vesznek a versenyen. A napokban küldték el a nevezéseket, a gyár öt fiút és öt leányt küld a versenyre. Azok képviselik majd a gyárat, akik mind az elméleti tudnivalók elsajátításában, mind a gyakorlati munkában a leg- jobb eredményeket érték el. Csütörtök 1962. március 15. XII. évfolyam L 62. szám * ARA: 50 FILLÉR Kiosztották az 1962. évi KossutHiiakat MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG YÉ!'.,TANÁCS LAPJA Szerdán délelőtt az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen átadták az 1962. évi Kossuth-díjakat. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese, Kiss Károly, a Elnöki Tanács titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja, Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Lo- sonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Trautmann Rezső miniszterek, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Molnár Erik akadémikus, a Kossuth-díj bizottság elnökhelyettese. Részt vett az ünnepségen a politikai, a gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége. Dobi István eívtárs beszéde Felkészültek az új idényre a tanácsi téglagyárakban A tél folyamán elvégezték a tanácsi téglagyárakban a gépek, berendezések szokásos évi nagyjavítását. E napokban kerül sor a gépek próbajáratására. Tegnap a bonyhádi gyárban hajtották meg — néhány órán keresztül — a gépeket, holnapután Kölesden végzik el a gépek kipróbálását, majd a hónap végéig az egyesülés összes gyárában elvégzik ezt a munkát, hogy április első napjaiban mindenütt megkezdhessék a nyersgyártást. Az idén további gépesítésre kerül sor az egyesülés üzemeiben. A második negyedévben kapja meg a hőgyészi gyár a serlegsoros kotrógépet (ezzel már a harmadik tanácsi téglagyárban gépesítik a tégla nyersanyagának kitermelését). Jelentős összegeket fordítanak a szállítás gépesítésére is. Négyszáz folyóméternyi szállítószalagot rendeltek meg még a múlt évben, ezek leszállítására az idén kerül sor. Két gyárban tudják ezzel gépesíteni a nyersanyag-szállítást. Mfiiiiiiiiimiiiiiitiiiiiiiiiiiiiimiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiii Ugye szép? Finom ízlésre vall az a sok díszes kézimunka, hímzett párnák és térítők, amit a tamási asszonyok kézlmunka- iUáJUtásán láthatnak az érdeklődök. Az ünnepségen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke beszédet mondott: — Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és a forradalmi munkás —paraszt kormány nevébén mély tisztelettel és szeretettel köszöntőm a termelés, a tudományok, a művészetek megjelent kiváló képviselőit, akik kiemelkedő munkásságuk elismeréseképpen elnyerték az ez évi Kossuth-díjakat. Népünk történelmében soha nem volt olyan lehetősége az egész nemzetet, a- társadalmi ha ladást, a nép felemelkedését szolgáló alkotó, tudományos és termelőmunka, a szellemi élet kibontakozásának, mint ma, a meg valósuló szocializmus korszakában. Bizonyítja ezt a gazdasági és társadalmi életünk felszabadulás utáni fejlődése. Az egész nemzet megkülönböztetett tiszteletét és megbecsülését fejezik ki a Kossuth-díjak. Az alkotó munka kibontakozásának, a tudományok felv;rágoz- tatásának és a tömegek művelődésének óriási lehetőségei egyre szélesebt>en tárulnak fel mindenki előtt. A lehetőségek egyben növekvő szükségleteket is kifejeznek, hiszen gazdaságunk és társadalmunk fontos fejlődési szakasz, új, nagy feladatok előtt áll. Nagy és szép terveink megvalósulásának biztos záloga, hogy egész népünk magáénak érzi és felemelkedésének nagyszerű lehetőségeit látja bennük. Munkásosztályunk ismeri és örömmel vállalja az ötéves terv feladatait, ezért újabb, növekvő termelési eredményekkel, az önköltség csők kentésével és a szocialista mun- kaversenymozgalom kibontakoztatásával tesz tanúbizonyságot az ország sorsa iránt érzett felelősségérzetéről. Parasztságunk látja azokat a hatalmas távlatokat, amelyek a szocialista átszervezés befejezésével mezőgazdaságunk előtt nyíltak. Tovább mélyült meggyőződése, hogy helyes útra lépett, amikor a szövetkezetei választotta. Hozzáértő, szorgalmas munkájával igyekszik a termelő- szövetkezetekben valóraváltani a termelés növelésének nagy lehetőségeit, és szövetséges társával, a munkásosztálylyal együtt ereje és tudása legjavával vesz részt gaz dasági terveink teljesítésében. A munkásosztály és a parasztság oldalán, értelmiségünk is odaadóan veszi ki részét az országépítő munkából. Nagy lelkesedéssel munkálkodik az új iskolatörvény megvalósításán, amely a kulturális forradalom továbbfejlődésének és kiszélesítésének egyik legfőbb biztosítéka, hivatásszeretettel dolgozik népünk további kulturális felemelkedéséért. képviselőinek tevékeny együttműködése nélkül. A tudományos eredmények tervszerű és sokoldalú felhasználásának nagy szerepet szán kormányzatunk a gazdaságos termelés és a munka termelékenysége növelésében. Ezért hozott határozatot az országos távlati tudományos kutatási tervről, amely a szakemberek széleskörű bevonásával készült el. Ez összefoglalja a tudományoknak a népgazdasági tervekkel összefüggő legfontosabb feladatait. A tudományosan megalapozott, a legkorszerűbb technika és a gazdaságosság követelményeit kielégítő elképzeléseknek fokozottabb és hatékonyabb megvalósítása végett hozta létra,a Minisztertanács, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot. A Kossuth-díjas munkások, termelőszövetkezeti tagok, tudósok, pedagógusok, írók és művészek kiemelkedő eredményeikkel és személyes példamutatásukkal már eddig is értékes segítséget nyújtottak, fontos feladatok eredményes megoldásához. Kérjük a Kossuth-díjas munkásainktól, hogy további kiemelkedő eredményekkel erősítsék népgazdaságunkat, mutassanak példát a munkában. Kitüntetett parasztjaink járjanak továbbra is élen a virágzó* szocialista mezőgazdaság megalapozásában, a parasztság felemelkedését szolgáló, bonyolult és sokoldalú feladatok megoldásában. Az értelmiségiektől, elsősorban a tudósoktól azt kérjük* hogy a termelőerők gyors fejlesztése érdekében továbbra is ragadjanak meg minden lehetőséget, hozzák még közelebb a kutatást a gyakorlathoz. Az eddigiekhez hasonló, odaadó munkával járuljanak hozzá népünk műveltsége és kultúrája további fejlesztéséhez. A művészetek hivatása, hogy új alkotásokkal gazdagítsák a nemzetet, magas művészi eszközökkel rajzolják meg az új társadalmat teremtő nép életét, jelenét és jövőjét, szolgálják kultúrált szórakozását és művelődését. Meggyőződésünk, hogy az idei Kossuth-díjak az elismerés mellett egyszersmind új, még nagyobb eredmények forrása, még magasabb célok elérését szolgáló munka ösztönzője lesz. Kívánjuk önöknek, hogy tudásuk, tehetségük és szorgalmuk legjavával gazdagítsák országunkat, szépítsék népünk életét. Engedjék meg, hogy Népköz- társaságunk Elnöki- Tanácsa és a forradalmi munkás—paraszt kormány köszönetét tolmácsolva, kiemelkedő munkásságukért még egyszer szívből köszöntsem Önöket és jövőbeni munkájukhoz sok sikert kívánjak, — mondotta befejezésül Dobi István, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Minisztertanács határozatát dr. Gál Tivadar, a forradalmi munkás— paraszt kormány titkárságának vezetője ismertette. 1962. évi Ko*&uth-díjasaink A kormány a tudományok, találmányok, újítások, a termelő munka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért A Kossuth-díj I. fokozatával tünteti ki DR. BOGNÁR REZSŐ Kossuth-díjas akadémikust, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem tanszékvezető egyetemi tímárát, a nitrogén-glükozidok és a flavanoidok kémiája területén kiemelkedő kutatómunkájáért, valamint a hazai alkaloid- és an- tibiotikumgyártás színvonalának és választékának továbbfejlesztéséért. A Kossuth-díj II. fokozatával tünteti ki DR. JULESZ MIKLÓST, az orvostudományok doktorát, a szegedi I. számú belgyógyászati klinika igazgatóját, tanszékvezető egyetemi tanárt, a kísérletes endokrinológia terén elért eredményeiért; DR. ERDEI FERENC Kossuth-díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, a Mezőgazdasági Üzem- tani Intézet igazgatóját, az ag- í árgazdaságtan, mezőgazdasági üzemgazdaságtan területén elért eredményeiért, a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását segítő elméleti munkásságáért; DR. ORMOS IMRÉT, a mezőgazdasági tudományok doktorát, a Kertészeti- és Szőlészetei Főiskola tanszékvezető Terveink sikeres megvalósítása egyetemi tanárát, a kertészeti elképzelhetetlen a tudományok ( szakoktatás területén - kifejtett több évtizedes oktatómunkájáért, a városok és lakótelepek zöldövezetének kialakítása terén végzett kutató munkájáért, Kertészeti földméréstan és Kerttechnika, továbbá Kerttervezés című könyveiért; DR. HAJÓS GYÖRGY Kossuth-díjas akadémikust, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, az egyetemi oktatás terén elért eredményeiért és a Bevezetés a geometriába című tankönyvéért; DR. ALMÁSSY GYÖRGY, a műszaki tudományok kandidátusát, a Távközlési Kutató Intézet tudományos osztályvezetőjét, a mikrohullámú műszerek elméletének megalapozása és kutatása terén elért eredményeiért; DR. PALOTÄS LÄSZLÖT, a műszaki tudományok doktorát, az építőipari és közlekedési műszaki egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, a hazai korszerű építőanyagtan és anyagtakarékos betontechnológia tudományos alapjainak lefektetéséért, továbbá a vasbeton-szerkezetek statikája és szilárdságtana területén végzett kutató munkájáért, az Építőanyagok című könyvéért; URSITZ JÓZSEFET, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt főmérnökét, a bányászat műszaki fejlesztése érdekében tett kísérletező, kezdeményező, újító munkájáért, valamint az önmozgó páncélpajzs alkalma- zásbavételéért, (Folytatás a 2, oldaioc^
