Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

1862, március 1. TOLNA MEGYK1 VÄPCJSAO 5 AHOGY EGY MILLIÓ SZÜLETIK — Egy év alatt 700 százalék — A tolvaj Duna — A pacsirta utcaiak megnyújtott esztendeje — Valaki azt mondta: nem azért, hogy felfedezzem Paksot, de ha látni és hallani akarok figyelem­re méltó dolgokat, okvetlen ke­ressem fel Gosztola Józsefet, a községi tanács titkárát. Ö maid elmondja: hogyan jutottak el odáig, hogy néhány vezető gond­jából az egész község ügyévé vált Pales jelene és jövője. Arról is be­szél majd, miként jött mozgásba kicsi és nagy, s valósítanak meg összefogott erővel városnak is dicséretére váló terveket. Volt ebben egy kis büszkélkedés? Két­ségtelen. Viszont ez esetben azért szó sem lehet a lokálnatrióta pro­vinciális hencegéséről. A paksiak joggal büszkélkedhetnek, meg­van erre az okuk. Amikor még csak kezdődött-r- Nehezen indult — emlékezik Gosztola József —, sokan arra vártak: csináltassa az állam, gon­doskodjon mindenről a kormány, a megyei tanács. Nemcsak paksi felfogás volt ez, máshol is találkoztunk vele. Ezt jelentette: ami az én zsebemben van. az csak maradjon ott, abból senki se vegyen ki közügyre egy fillért se. Hogy segíthetek? Van nekem elég dolgom anélkül is... A sár? Hát istenem, ha eddig ki­bírtuk, ezután is megleszünk,. s S ha szerét ejthette, nem is fi­zetett, még azt a négy százalékot is letagadta, amit először elfoga­dott. Ma pedig a 15 százalék hoz­zájárulást sem sajnálja. A magya­rázat? Egyrészt változott a fel­fogás, másrészt pedig az utóbbi két évben meggyőződött a legtöbb ember arról, hogy amit a kezdet­kor mondtak a tanács vezetői és a tanácstagok, az nem volt csak üres szóbeszéd. Három éve egyre több utcában épül járda, út, s ja­vul a világítás. Már szinte termé­szetes az, amit Kerm Mátyás, Ruff Ferenc és Sütő Ferenc ta­nácstagok körzetében tettek. Ma­gától értetődőnek tartják, hogy a földmunkát meg azt, ami nem igényel szakértelmet, az utcák lakói végzik el. Vége a veszekedésnek Áldatlan állapot uralkodott Pakson. Ha a Duna vízszintje a nyári melegben alacsonyabb volt a szokásosnál, az egyébként any- nyira kedves folyó kilopta a vi­zet a község kútjaiból. Valóságos Havas eső Várható időjárás csütörtök es­tig: felhős, párás, helyenként kö­dös idő. Többfelé kisebb hava­zás, havas eső, eső. Mérsékelt délkeleti szél. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet csütörtökön plusz 2— plusz 6 fok között. ■ oaoBoaoacsaoaoB MOZIMŰSOR DOMBÓVÁR: Március 2—4-ig: Uj barázdát szánt az eke (III). Szovjet film. Március 5—7-ig: A megszökött falu. Csehszlovák film. DUNAFÖLDVÄR: Március 2— 4-ig: Jó utat autóbusz. Magyar film. Március 5—7-ig: A szerelem és a másodpilóta. NDK film. PAKS: Március 3—4-ig: A szere­lem és a másodpilóta. NDK film. Március 6—7-ig: Jö utat autó­busz. Magyar film. SZEKSZÁRD: Március 1—4-ig: Májusi fagy. Magyar film. Már­cius 5—7-ig: Az írnok és az író­gép. Olasz—francia—spanyol film. TAMÁSI: Március 2—4-ig: Fel­megyek a miniszterhez. Magyar film. Március 5—7-ig: A mi édes­anyánk. Szovjet film. TOLNA: Március 2—4-ig: Ta­vaszi vihar. Csehszlovák film. Március 5—7-ig: Májusi fagy. Magyar film. (31 hadjáratokat folytattak ilyenkor a vízért. Hajnalban, késő este hangos patáliák verték fel a köz­ség csendjét. Tolakodás, tüleke­dés, mert kell a víz embernek, jószágnak egyaránt. Régi tervet dédelgettek a pak­siak. Kellene — sóhajtoztak — egy vízmű, sok kifolyóval, s ak­kor vége lenne a veszekedésnek. A sok kívánság végül eggyé lett. Viták, latolgatások után megala­kult a víztársaság. Munkához lát­tak. Gondjaik persze bokrosán voltak, hiszen nem kevesebb, mint 8.5 millió forint szükséges ahhoz, hogy elkészüljön a 27 kilo­méternyi vezeték, a három mély- furatú kút. a két 250 köbméteres tároló medence és sok egyéb, ami egy ilyen apparáthoz elengedhe­tetlen. S most hallgassuk Gosztola Jó­zsefet. — Évente a tanács csak 100 ezer forintot ad a vízműhöz. A többi más feladatok megoldásához kell. Viszont tavaly dicséretesen dol­goztak a paksiak. A tetemes pénz- beni hozzájárulás mellett elkészí­tettek 67 kifolyót, lefektettek 19 kilométer vezetéket. S ha levon­juk a társadalmi munka 870 ezer forintos összegéből a más felada­tok elvégzésére fordított munka értékét, kereken 680 ezer forint­nak megfelelő értékű munkával támogatták a nagyon fontos terv megvalósulását. Év végén, jövő év elején elké­szülnek. A vízmű bőségesen adja maid a vizet, s pontot tesz a pak­siak régi problémájának végére. Amit a jövő mutat összegezzünk. Két éve még csqk 120 ezer forintnyi támogatást adott a község lakossága. Tavaly már meghétszerezte ezt az össze­get. S az idén? Ahogy a jelek mutatják, most sem akarnak le­maradni. A terv jelentős. Mintegy másfél millió forint az. amit Paks szépítésére fordíthatnak. Ehhez járul még 350 ezer forint értékű társadalmi munka. Reális vajon ez? Az volt az érzésem, hogy nem tévedett a tanácsülés, amikor ilyen magas összeget hagyott jó­vá. A tanácstitkár egy levelet mu­tat. Szálkás, dülöngélő betűkkel írták azok. akik a Pacsirta utcá­ban laknak. Útépítést kérnek, s mindjárt hozzá is teszik: ameny- nyiben kérésük nem marad meg­hallgatás nélkül. 383 napot haj­landók dolgozni ők is, még a 15 százalékos hozzájáruláson felül. Elhatározásuk komoly, mert meg­lett ember nem játszik a szavá­val. Év végére a sok apró mozaik­ból aztán összeáll az egész. Elő­rébb lépnek ismét Pakson, s az, amit a pénzen felül községük fej­lesztésére fordítanak, meghaladja az egymillió forintot. Szolnoki István Négyszáz szövetkezeti gazda utazik a fővárosba — Még lehet jelentkezni az IBUSZ-nál — Március 8—9—10-én külün- vonatot indít Budapestre az IBUSZ szekszárdi kirendeltsége. A minden bizonnyal szép útra megyénkből 400 termelőszövetke­zeti gazda utazhat el. A rész­vételi díj 330 forint. Ebben ter­mészetesen benne van a szállás- költség is. Az elszállásolás egyéb­ként a Szabadság, a Continentál és a Park szállóban történik. Érdekesnek ígérkezik a prog­ram. Mindjárt megérkezés után autóbusszal 3 órás városnézésre indulnak a turisták. Másnap, a Apróhirdetések Az apróhirdetés díja szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasér. nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mit. Jó karban lévő zöld Pannónia olcsón eladó. Bogár, Nagyszé­kely. (128) Vasesztergályosakat vesz fel a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz (129) í parlamenti látogatást követően megnézik a Banditák, valamint a Jókai Színházban Pagonyin Arisztokraták című színművét. A látogatás harmadik napján fel­keresik a patronáló üzemeket, majd a Gellert és a Széchenyi fürdőben többórás fürdőzéssel búcsúznak a fővárostól. A létszám — mint azt az IBUSZ-nál közölték — még nem teljes. Jelentkezéseket az iroda elfogad. Karmolja meg a macska! i — A Hazafias Népfront egyik funkcionáriusa — okit nevezzünk X. Y-nak Szekszárdon, a Vö­rösmarty utcában egy macska- hullára bukkant. Mindjárt látta, hogy köztisztasági és közegész­ségügyi szempontból nem marad­hat ott a macska. Namármosi, mit tegyen? Értesítette az egyik szervet, amely a Vörösmarty ut­cában meglehetősen érdekelt. — Kérem, mi illetéktelenek vagyunk ebben az ügyben, — hangzott a félreérthetetlen válasz — mert a mi profilunk egészen más. X. Y. másnap egy másik szerv­hez fordult segítségért, ez a szerv ugyancsak érdekelt a kér­déses hely tisztasági állapotában. Mintha csak összebeszéltek volna. — Kérem, ez nem a mi profi­lunk. A macska a következő napon is ott maradt, s következő szerv­nél ezt válaszolták: — Hogy képzeli ezt? Talán összetévesztett bennünket egy másik szervvel? Ebben az ügy­ben mi teljesen illetéktelenek vagyunk. X. Y. szólt egy „maszeknak” is, aki annyiban maszek, hogy mint magánember lakik ezen a részen, és hát persze neki is ér­deke a tisztaság. — Hogy képzeli ezt? — ■:óla- szólta a maszek is — Én nem vagyok illetékes ilyen ügyekben. Tessék talán megpróbálni a... Közben elmúlt egy egész hét. A macska teteme még mindig ott hevert a sok „illetéktelen” szerv és ember tőszomszédságá­ban. A macska karmolja meg az ilyen illetéktelenséget! B. F. /vwwwvww — Tervismertető közgyűlést tartottak tegnap a szekszárdi Ga­ray Termelőszövetkezet gazdái a városi tanács nagytermében. — Borverseny. Ma, csütörtö­kön kezdődik Szekszárdon a ha­gyományos borverseny. — Kézimunka-kiállítást ren­deznek március 4—8-ig a Simon- tornyai Bőrgyár művelődési há­zában. A kiállítást az üzemi nő­bizottság kézimunka-szakköre ké­szíti. — Műanyagházak. Leningrád- ban előregyártóit műanyagháza­kat készítenek — négy személy számára. A házakat másfél nap alatt lehet felállítani. ,-r- Husvétra 300 cserép fehér primulát nevelnek a városi ker­tészet melegágyaiban. A virágo­kat az ünnepek -előtt a virág­üzlet hozza forgalomba. — Úttörő csapatvezetők tanács kozását rendezik meg március elsején Bonyhádon. A csapat- vezetői értekezleten megbeszélik a mozgalom előtt álló feladatokat és értékelik a járás területén végzett munkát. — Amerika nem változik. Száz évvel ezelőtt — 1862-ben — az amerikai déli államok hadügy­miniszterének „négerbarát ki­jelentések” miatt kellett lemon­dania. — Megjelent a Magyar Mező- gazdaság legújabb (9.) száma. A lapban érdekes szakcikkeket ol­vashatunk a tavaszi mezőgazda- sági munkák különböző terüle­teiről. A lapot a termelőszövet­kezetek jogi tanácsadója egészíti ki. — Jégréteg a Holdon. Egy orosz tudós megfigyelései alap­ján kimutatta, hogy 30 méterrel a Hold felszíne alatt mintegy 500 méter vastagságú jégréteg húzó­dik. — Szekszárd Megyei Posta- hivatal szervezői minőségben hír- lapelőfizetés-gyűjtőt vesz fel 1962. március 16-i belépéssel. Ke­reseti lehetőség 3000,— Ft-ig tel­jesítménytől függően. Jelentkezés ugyanott. — A Televízió műsora. 17.30: Zenekedvelő Gyerekek Klubja. 18.15: Négyszáz érdekesség. 18.45: Beszélgessünk oroszul! 19.00: Energiahordozók (III. rész) Az olaj. 19.55: Milliók keringője. (Csehszlovák film.) Kb. 21.30: Műkorcsolyázó Európa-bajnokság. Közvetítés Géniből. Kb. 23.00: Hírek. Qzekszárdon asszonykézben *'* eddig csak olyan kés volt, amellyel tésztát vágtak, krump­lit hámoztak, húst szeltek. Az ol­tókés férfikézbe való volt, a sző­lőoltás férfimunkának számított, asszony legfeljebb kötözött, gyomlált a szőlőben a szüreten kívül. Tíz évvel ezelőtt is kevés asszony tudott volna választ ad­ni, mi is az az angol nyelves párosítás. Most már asszonyok, meg lá­nyok is oltókést fogtak. Az új­városi körben hétfőn kezdődött oltótanfolyamon majdnem több a nő, mint a férfi... A nagyterem egyik felét a fér­fiak, a másik felét a nők foglal­ták el. Előttük nagy halom szőlő­vessző. Gyakorolnak rendületle­nül... Gyakorolják, hogyan kell az oltáshoz szakszerűen elvágni a vesszőt. Fortélya van annak. Bo­rotvaéles kés, nagy kézügyesség, és figyelem kell hozzá. Bagoly Lajos tanfolyamvezető állandóan ott jár az asztalok kö­zött. Magyarázza, mutatja a kés­tartást, a vessző fogását, a moz­dulatokat. — Egy kicsit fordítani kell a vesszőn. Próbálja a kést hosszab­ban elhúzni — magyarázza Tóth Simon Józsefnének. — A met­széslap a szőlővessző vastagságá­nak másfélszerese legyen. Minél közelebb, minél finomabban. így ni... így lesz mindenütt szép ke­rek a metszéslap. — így jó lesz? — mutatja a kezében lévő szőlővesszőt Tóth- né szomszédja, Temesvári íst- vánné. — Igen, így kell. Mintha gya­lulnánk. Az asztal másik felén fiatal fiú faragja nagy igyekezettel a vesszőt. Tizenöt éves, Paddi Bol­dizsárnak hívják. — Nagyon ügyes ez a fiú — dicséri Bagoly elvtárs. — Jó munkás lesz belőle. Gyorsan és jó érzékkel dolgozik. — Szeretnék a szőlészetben dolgozni — jegyzi meg a fiú. — Ezt a módszert itt, Szekszár­don nem használtuk — jegyzi Oltókéssel... meg egy idősebb, szemüveges férfi, Baka Mihály. — Csak helyben oltottunk, asztal mellett soha... — Viszont így a gazdaság télen is foglalkoztathatja a munkáso­kat. És eladhatja azt az oltványt, amelyet saját részére nem hasz­nál fei _ válaszol Bagoly Lajos, akit a Badacsonyi Állami Gaz­daságból hívtak meg a tanfo­lyam vezetésére. — Jól vágtam így? — mutat néhány vesszőt a nyúlánk, szőke Patkó Katalin. — Ez jó... ezt rövidebbre kellet1 volna vágni... A megállapítás láthatóan di­csérettel ér fel. A lány megjegy­zi, kicsit örömmel, kicsit mente­getőzve: — Életemben most van először ilyen kés a kezemben. Szeretném megtanulni az oltványkészítést... Kató, Baka Mihály nevelt lá­nya. — Ha már jól begyakorolták magukat, holnap megkezdjük a nyelvkészítést — jelenti ki a tanfolyamvezető. — Két héten keresztül folyik a gyakorlati oktatás — magya­rázza. — Itt nyolcvanan vannak, és ugyanilyen létszámmal folyik tanfolyam Kajmádon is. A gaz daság a szölökombinátban fog­lalkoztatja majd őket, a tanfo­lyamot már ott fejezzük be. A foglalkozás naponta nyolc órán keresztül folyik. Egyik asszony felszisszen, kissé az ujjába szaladt a kés. Behat minden kezdet nehéz. — Tegnap megtekintettük a szőlőkombinátot — újságolja az egyik asszony. — Valóságos öröm lesz ott dolgozni. 1955-ben egy idős szekszárdi paraszt keserű szavakkal panasz­kodott az akkori földművelésügyi miniszternek: — Azt mondják, fel kell újítani a szekszárdi szőlőket. De ki csi­nálja azt meg? Mi már öregek vagyunk ahhoz. A szőlőkben már csak csupa öregembert látni. A fiatalok elmennek sofőrnek... Most befejezés előtt áll a sző- lőkombinát építkezése. Megkez­dődik az oltvány készítés, ame­lyekkel ismét betelepítik a szek­szárdi hegyeket. Három nap alatt százötvenen jelentkeztek az oltvány készítő tanfolyamra, leg­többje fiatal. A jelentkezők fele asszony és lány. BI.

Next

/
Thumbnails
Contents