Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-31 / 76. szám
ÍS62. tnSrcTus SI. TOLNA MEGTEI NÉPÚJSÁG 3 Hogyan dolgozzon az üzemi KISZ-szervezet? SZAVAK A MÉRLEGEN Lapunk március 27-i számában vitaindító cikk jelent meg az üzemi KISZ-szervezetek munkájáról. Az alábbiakban közöljük a Tolnai Selyemgyár KISZ-szervezetének hozzászólását. Ifjúságunk politikai nevelését jól működő KISZ-szervezettel, a gyári dolgozók segítségével tudjuk megoldani. Mi szükséges egy életképes KISZ-szervezethez? Az egyik legfontosabb a lelkes, aktív vezetőség. Olyan fiatalokból tevődjön össze, akik műveltek, szeretik a közösségi életet, szilárd jelleműek, példás magánéletet élnek, munkahelyükön jól dolgoznak. A másik tényező: hogy az adott területen a vezetők felismerjék azt az erőforrást, ami a fiatalokban rejlik, segíteni tudják a fiatalok kezdeményezésének kibontakozását. Mi a legfontosabb feladat? A KISZ vezetői sokszor töprengenek, mit is kellene most csinálni, mi teszi teljessé a KISZ- szervezet munkáját? Hosszú időre meghatározza az ifjúság ténykedését az „Ifjúság a szocializmusért’' mozgalom. A négy követelmény magában foglalja a KISZ-munka legfontosabb feladatait. Ez összefügg, csak együttes végrehajtása egészíti ki, teszi teljessé a szervezet tevékenységét. De az üzemben első és legfontosabb feladat a termelés segítése. Ezenkívül a tanulás, a kulturális és sportmunka. Tehát ha egy üzemi KlSZ-szer- vezet jól akar dolgozni, fontos, hogy az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom követelményeit tartsa szem előtt. Mi ezt tesszük. Alapszervezetünk vezetőségi tagjai elsőnek mutattak példát. Brigádot alakítottak, melynek fő céljául a Szocialista munkabrigád cím elnyerését tűzték. A brigád felajánlást készített, melynek módjairól, részleteiről taggyűlésen beszéltünk. Tehát nem egy ember felajánlása volt, hanem a kollektíváé. Amikor elkészült a vállalás, a brigádot mozgósítottuk a feladat megvalósítására. Ezzel egyidőben pedig gondoltunk arra is, hogy más brigádok is kedvet kapjanak e versenyzési módhoz. Többen csatlakoztak mór hozzájuk. Vállalásuk a gyár legfontosabb dolgaira irányult, így például a minőség javítására, a selejt csökkentésére, az anyagkihozatal megjavítására. A verseny értékelésére felkértük az üzem vezetőit. A bírálásnál odaítélték a Szocialista brigád címet. Gondot fordítunk a 20 órás társadalmi munkaakció megszervezésére is. Nagy gondot fordítunk a fiatalok nevelésére. Huszonötén végzik általános iskolai tanulmányaikat. Középiskolában (gimnázium, technikum) 24 fiatal tanul. Több mint százan különféle politikai oktatáson vesznek részt. Itt különösen fontos a jó propagandista kiválasztása. Eleven, színes, az élettel szoros kapcsolatot tartó előadásokat, vitákat tartunk. Kul- túrcsoportunli aktívan működik. A színjátszás, a tánccsoport, az irodalmi színpad gazdag választékot nyújt, s ki-ki képessége szerint dolgozhat. Klubdélutánokat szervezünk, A Szajna partján történt Derengett a hajnal. A Párizs külvárosában lévő Pont O’ Issy hídon álltam és néztem a Centrál Electr füstölgő kéményeit. A Pont O’ Issy hídnál a Szajna kettéágazik, körül ölel egy szigetet, amelyet Stade Rena- ult-nak neveznek. A sziget a mi Csepelünkhöz hasonló, hatalmas ipartelep. Elúnván a nézelődést, úgy határoztam, hogy tovább indulok, amikor lent, a szajnaparti betonkorlátnál fiatal fiú jelent meg, s a gyér számú, álmos járókelő fülébe sü- völtötte. — L, avant-garde! L, avant gartíz perccel. A Centrál Electr megnyitotta kapuit. A híd megtelt munkással. Minden, ami történt, alig pár perc műve volt. A támadók, akik nyilván az ultrák emberei voltak, rosszul választották meg az időpontot. Munkások gyűrűje vette körül őket. Majd láttam, ahogy a két kapálódzó gengsztert a Szajna partjára vitték és a meredek betonparton lecsúsztatták őket a vízbe. Mire a rendőrség megérkezett, szétoszlott a tömeg. Eltűnt a L’ avan-garde árusítója is. Üres tarisznyával, kissé bicegve, a Boulevard Murat irányába. Akik megmentették, megvették tőle az összes újságot. Ezen a napon teljesítette cseppet sem könv- nyű és kockázat nélküli feladatát. Haypál Tibor Eszembe jutott, amit előző este hallottam. Hogy a Francia Kommunista Ifjúsági Szövetség lapját, a L’ avan-garde-t társadalmi munkával terjesztik a fiatalok. Műszak utón, szabadidejüket feláldozva. — L’ avant-garde! L’ avant- garde! — kiáltotta fáradhatatlan hangerővel a fiú, s elkerülte a hidat, amelyen álltam. Váratlanul megszűnt a kiáltozás. Furcsa érzés vert bennem gyökeret. Megfordultam. Akkor már a fiú a földön fetrengett. Egyik támadó a hátán térdelt, a másik meg a Szajna felé tartott az újságokkal megtömött tarisznyával. Hirtelen megelevenedett az utca. A fiú segélykiáltásait visszhangozták a hatalmas épületek. Ránéztem az órámra: öt óra múlt korlátlan lehetőséget nyújt a „József Attila” olvasómozgalom. Szellemi vetélkedőket tartunk, különféle társasjátékokkal tesz- szük színessé összejöveteleinket. Nagyon fontos, hogy munkánk során mindenkor kikérjük a tagok véleményét. Közösen beszéljük meg vállalásainkat és egyéb rendezvényeinket. A két-három- hetenként tartott vezetőségi üléseken fő téma, hogyan vesznek részt a fiatalok a termelőmunkában, ahol probléma van, a kollektíva erejével segítünk. A közösségi szellem erősítésének sok módozata van. Együttesen veszünk részt társadalmi munkában. Segítjük a munkaképteleneket, közösen tekintünk meg egy- egy filmet, amit megvitatunk. Könyvankétokat szervezünk. Üzemünk fiataljai aktív sportolók. Az üzemi sportkör szakosztályaiban, valamint a Kilián György jelvényszerző próbázáso- kon is részt vesznek. Üzemrészek között asztalitenisz-, vagy sakk- bajnokságokat szervezünk. Az elmondottakon kívül még számtalan feladat, probléma adódik az egyes KISZ-szervezet ékben. A vezetők mindenkor a helyi sajátosságokat vegyék figyelembe. alakítsák ki munkaprogramjukat. A KISZ-szervezet megbízásából: Schaffer Ádám A gyógyszerészek tapasztalatcseréje A Tolna megyei Gyógyszertári Központ rendezésében Somogy, Baranya, Bács és Fejér megye gyógyszertári központjainak vezetői, főkönyvelői és szakvezetői tegnap tájjellegű tapasztalatcsere értekezletre jöttek ösz- sze Szekszárdon. A tanácskozáson megbeszélték a gyógyszertárhálózat bővítésének problémáit, a tanácsokkal való kapcsolat további javításának feladatait. A tapasztalatcserén felvetődött a falusi gyógyszerészek helyzete és azok a problémák, amelyek a megnövekedett gyógyszerforgalom maradéktalan ellátásával kapcsolatosak. Az értekezlet egész nap folytatta munkáját, szakonként csoportosulva megvitatták a szakterületen felmerült tapasztalatokat A tanácskozás után, a késő esti órákban baráti találkozón vettek részt a vendégek. fiatal osztályvezetője volt az* előtt a szóbanforgó könyvelő, aki ígéreteivel a bajok, nehézségek elkenésével szédítette egész évben a tagokat és a vezetőket egyaránt. Saját szfere- pét is túlbecsülve olyan dolgokba is beleszólt, amihez nem értett, amibe nem kellett volna beleszólnia. A zárszámadás itt is csalódást keltett. Az emberek elsősorban a főkönyvelőben csalódtak, mert kiderült, hogy szavai üresek, nem fedik a valóságot, így fabatkát sem érnek. A főkönyvelő a tsz- ben maradt, de nagyon meg kell változnia, ha az emberek bizalmát vissza akarja szerezni, ha megtépázott tekintélyét helyre akarja állítani. A zárszámadásokon a szavak, a vezetők szavai is mérlegre kerültek. Szerencsére a tsz- vezetők többségének tekintélye megszilárdult, a feléjük irányuló bizalom elmélyült. Ezek a vezetők szerények voltak, a tagságra támaszkodva dolgoztak és ígéreteiket a tényleges gazdasági helyzetre, a reális lehetőségekre alapozták. Ezek a vezetők menetközben nyíltan, őszintén feltárták a tagok előtt is, a járási és megyei vezetők előtt is a nehézségeket, soha se mondtak valótlant senkinek, hanem csakis az igazságról beszéltek. Néhány tsz-vezető nem ezt tette. Ezeknek a szavai elszakadtak a valóságtól, ők maguk a tsz tagságától és elbuktak az év végi vizsgán, módszereik csődje derült ki a zárszámadásokon. Mi ebből a tanulság? Az* hogy az igazságról, arról beszéljenek egész évben a tsz-ek vezetői, amit majd nyugodtan elmondhatnak a zárszámadási közgyűléseken is. Gyenis János A „Mátai Sntal“ kuMI’s seregszemle slot! Az úttörőknek próbaanyag, vagy Vadkacsa-őrs nevében. A hogy tevékenyen és eredménye- héten aztán lebonyolítottuk a rasen részt vegyenek a kultúrver- jokon belül a versenyt. A győz- senyeken. Az elmúlt héten fe- tesek előadását a tanárok csi- jeződtek be az őrsi versenyek, szólják: a verseket és meséket, ahol elsődlegesen bemutatkoztak jeleneteket Gálosi Jánosné, az a szavalok, mesemondók, éneke- úttörőcsapat kultúrfelelőse, az sek és táncos pajtások. Nagyon énekszámokat Bencze Attiláné, szigorúan bírálták egymást, itt- csapatvezető-helyettes, a tánco- ott elismerőleg nyilatkoztak: ki- kát Bézi Sándor rajvezető. A választották őrsükből a leg job- többi raj vezető is sokat dolgozik bakat, hogy a raj-bemutatón kép- azon, hogy az ő rajából kerüljön viseljék őket. Nagyon szorgal- el egy-két pajtás a körzeti, já- masan dolgozott azután a kivá- rási bemutatóra — esetleg Csil- lasztott pajtás, hiszen ő nemcsak lebércre. a saját nevében szaval, vagy Harasztdombi Mária énekel, hanem az egész Béke, levelező Néhány termelőszövetkezeti vezetőben ismét csalódni kellett. Kiderült a zárszámadásokon, hogy szavuk könnyűnek, felelőtlennek találtatott. Volt ismét arra is példa, hogy ilyen termelőszövetkezeti vezetőből a tagok olyannyira kiábrándultak, hogy megfosztották tisztségétől. Hibát követnénk el, ha hallgatnánk erről, amikor több termelőszövetkezetben új emberek kerültek a vezetőségbe, új emberek vettek át elnöki, föagronómusi tisztséget. Az új szövetkezeti vezetők tanulhatnak elődeik hibáiból. A hiba elkövetése ott kezdődött, amikor egyes vezetők saját képességeiket túlbecsülvén, a helyi körülményeket, gazdasági helyzetet nem alaposan elemezve láttak munkához. Ezek a vezetők azt hangoztatták, hogy: „Majd én megmutatom, mit lehet itt csinálni, hogyan kell itt gazdálkodni”. így történt az egyik tsz-ben is, ahol az elnök ábrándokat szőtt, fűt-fát ígérgetett, s azt hangoztatta, hogy hallgassanak csak rá, ő ismeri a gazdálkodás fortélyait, a tagok csak dolgozzanak, ő majd gazdálkodik. Nem tűrte a bírálatot, nem engedett beleszólást, se alulról, se felülről a gazdálkodásba. A helyzetet állandóan lakkozta, szépítette, rózsaszínűnek festette a világot az utolsó pillanatig. A zárszámadáson azonban a bajokat nem lehetett megszépíteni, a tények, számok alakját öltötték és kiderült a szomorú végeredmény: mérleghiánnyal zárt a tsz és a tagok is alig kaptak valamit. Az elnökben csalódtak az emberek és leváltották. Egy másik tsz tagságának a főkönyvelőben kellett csalódnia. Egyik vállalat tehétséges, ÓNODVÁRi MIKLÓS *$*i*04 (fáSité XVII. Örökkévalóságnak -vűnt, amíg annyi izgalom, hazudozás árán a határon átjutottam. Már nem találtam ott: kerestem, kutattam mindenütt, mint aki valami értékes talizmánt vesztett el; sírva jártam az utcákon és elmagya- rázhatatlanul becsapottnak, meg- csaltnak, szerencsétlennek éreztem magamat. Féltem, de most már nem félek, Rose: Most már tudom, hogy mit kell tennem! Harcba szállók velük és visszaveszem tőlük. Segíts nekem Rose! Senki más, csak te segíthetsz ebben. Befejezte a lávaként feltörő mondatokat. Megkönnyebbült A tenyerébe temette az arcát és sírt. Rose percekig nézte. Őszintén sajnálta, s könnyes lett az ő szeme is. Egyik sem gondolta, hogy a szomszéd szobában Körner ezredes és Mr. Rogger tágrameredl szemekkel figyeli a rejtett lehallgató készülék hangszóróját és minden szavukat magnetofon-* szalagra rögzítik. Erről a készülékről senki nem tudott: Körner akkor szereltette De minden mun katárs szobájába, amikor a vizsgálatot elrendelték, s gyanúba fogtak mindenkit, amíg a feltételezett belső árulót meg nem találják. Nyomon követték Elzát, minden szavát hallották és rögzítették. Amikor befejezte, a meglepetéstől és a haragtól egyszerre kiáltottak fel: — Nahát! Mr. Rogger agyában ekkor született meg a pokoli terv... Elza fáradtan, gondterhelten roskadt a kerevetre. Azt sem tudta, hogy került Rosetól haza. Félelemérzete szinte megbénította, nem is emlékszik, hogy lehúzta-e a zárban a kulcsot. Hanyatt feküdt, a mennyezetet nézte. de összefolyt előtte minden. Kopogtak az ajtón. Hirtelen felült, rémült sikoly hagyta el az ajkát. Kömer és Mr. Rogger lépett be. A két férfi szemében gyilkos tűz égett: megérezte, hogy elveszett. — Mit akarnak? — kérdezte, s reszketett a hangja. — A doktortól hoztunk üzenetet — mondta Rogger és ördögien felnevetett — addig is, amíg ő maga nem jöhet személyesen... Kis magnetofonkészüléket tett az asztalra, alig valamivel nagyobbat. mint egy cigarettásdoboz, bekapcsolta és Elza most. már mindent megértett. — Nos? — kérdezte ugyanolyan hangon Rogger — ügyes találmány ... mit szól ehhez? Elza eszelősen felkiáltott: — Igen!... Az utolsó kitörés volt ez, az elkeseredett leszámolás. — Igen!... vegyék tudomásul, hogy szeretem! Most már érzem, biztos vagyok ebben! — De sohasem leszel az övé! — kiáltotta vésztjóslóan Mr. Rog ger és lassan közeledett a lányhoz. — Nem! Ne bántsanak! — si- koltott Elza. — Nem ... Nem! — Áruló! — sziszegte Mr. Rogger és durván, erőszakosan meg(Folytatás a 4. oldalon.)
