Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-21 / 67. szám
1962. március 21. TOLNA MEGYEI NFJPCJSAG 3 RAKASD SE MARAD ÁLLÓVÍZ Kakasd Szekszárdhoz, és járási székhelyéhez, Bonyhádhoz, egyaránt közel van, s mindkét helyen rossz a híre. Úgy hallottuk mi is, hogy ebben a községben minden döcög: a tsz mérleghiányos, a tagok állítólag nem szeretnek dolgozni és a szövetkezeti elnököket rendszerint elmarják. Hírek szerint Kakasd tehát valami hináros állóvízhez hasonló. Nos, vajon ilyen-e, s ha igen, miért? Erre kerestünk választ. Aznap este a tanácsülés tsz- problémákról tárgyalt. Lucska András, a tanács vb-elnöke felkészült, bár ami azt illeti, különösebben készülnie sem kell, jól ismeri az Egyetértés Tsz gondjait, örömeit. A tatf ne re: Egyetértéa de eddig csak a neve volt az. Széthúzás, elégedetlenség jellemezte a közös gazdaságot. És volt olyan idő még tavaly is, amikor a tagok valóban nem akartak dolgozni, ki is jelentették kerek-perec, mi bizony nem megyünk! Csakhogy a szövetkezeti em- P berek nem azért nem akartak dolgozni, mert lusták, — másért. Azért nem jártak ki a közösbe, mert az akkori elnök semmibe vette a közgyűlési határozatokat, az emberek véleményére nem adott. Amikor az elnök nyers volt, ők még nyersebbek lettek. Született tavaly egy határozat a premizálásra. Az elnök megsemmisítette. Több alkalommal kijelentette; »a szövetkezetben az lesz, amit én akarok, és akinek nem tetszik, menjen haza aludni«. A kakasdi szövetkezeti gazdák erre azt mondták, a dologtalan- ságot inkább megéhezik, de ennek az embernek a keze alatt egy kapavágást sem tesznek. Ez az ember elkerült a községből, s ami volt, az volt. Ma már csak felesleges időtöltés lenne még mindig az akkori dolgokon rágódni. Annál is inkább, mert tavaly szeptember óta Kugler István az új elnök. A kakasdi szövetkezeti tagok választották meg. Az ő elnökük tehát. Kezdetben ugyan tőle is tartottak, de olyan munkát végez, hogy egyre Jobban bíxuak benne. Az állattenyésztésben egészen szembetűnő a fejlődés. Pedig Kugler István nehéz örökséget vett át. Előbb fogatos brigádvezető volt, s azt is látta, hogy a kakasdiakkal szép szóval hegyeket lehet odébbmozdítani, de aki magas lóról beszél velük, attól még a jó szót sem fogadják el. ö úgy él a szövetkezeti gazdák között, megkívánja a fegyelmet, a rendet, nem elnéző de emberséges. Képes valakivel ötször, tízszer is beszélgetni, s ezek á viták, eszmecserék bizony nagyon fárasztóak, de egyúttal gyümölcsözőek is. Molnár Ferenc akárkinek szemébe mondta még tavaly, hogy neki nem tetszik a helyzet. Ma olyan ember, aki első a közös munkában. A kakasdiak hallgatnak rá, s mert ő az, aki ma minden napját a tsz-ben tölti, a tagok követik példáját. Molnár Ferenc bízik az új elnökben. Nem túlzás azt állítani, hogy Kakasd nem a régi. Megteremtették a jókedvű, nyugodt munka előfeltételét, s ezután minden a tagokon múlik Azon, hogyan segítik az új elnököt, aki most még sok ambícióval dolgozik, s a gazdáknak arra kellene törekedniük, hogy kedve, ambíciója maradjon. A belaci részen Dávid Teofil, Sebestyén Ferenc tehet többet azért, hogy az emberek bízzanak az új vezetőben, de az új vezető is bízhasson az emberekben. Erre a két szövetkezeti gazdára hallgatnak a tsz-tagok. Ugyanúgy, mint a községben Molnár Ferencre és Venk Mi- hályra. Kakasdon is lehet jó tsz-t csinálni. Elsősorban úgy, hogy a vezetőség továbbra is követelje meg a rendet, a fegyelmet, adjon a tagok véleményére, de a tagok segítsék a vezetőséget. A kakasdi Egyetértés Tsz ezekben a napokban közelről azt mutatja, hogy az emberek bizakodóak, a mostani premizálási rendszerrel egyetértenek, s várják a tavaszt, hogy mielőbb megkezdjék a nagy munkát. A jelek szerint Kakasd sem tna- rad állóvíz. Sz. P. A Szekszárdi Járási Tanács mezőgasdasági osztálya jelenti: Jól haladnak a fej trágyázással a Szedresi Gépállomás körzetében A Szekszárdi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya idén is rendszeresen, hetenként értékeli a járás termelőszövetkezeteinek időszerű munkáit. A legutóbbi értékelésben főleg a fejtrágyázások helyzetével foglalkozott. Három napot „csípett le a tél végéből a Föld levegőtengere Már túl is vagyunk a tavaszi napéjegyenlőségen A naptár szerint március 21-én I már eléri a 12 óra 46 percet, hajnali három óra harminc perc- ' ami azt jelenti, hogy március kor kezdődik a tavasz, más szóval elérkezik az az időpont, amikor elvileg a nappal is, az éjszaka is pontosan tizenkét óráig tart. A valóságban viszont — amint dr. Kulin György, az Uránia bemutató csillagvizsgáló igazgatója elmondotta — három nappal már túl is vagyunk rajta. Nagy patrónusunk, a levegőtenger ugyanis minden tőle telhetőt megtesz, hogy minél több jusson el hozzánk a Nap életadó sugaraiból: „megtöri őket” úgy, hogy — a mind sűrűbb légrétegekbe érkezve — egyenes pályájukról egyre inkább bekanyarodnak a Föld felszíne felé. Ez az irányváltoztatás viszonylag elég nagymértékű: mire a sugarak a Földre érkeznek, irányuk átlagban fél fokkal — ha pedig sűrűbb a levegő, például ha erős a páratartalma — még ennél is nagyobb arányban — tér el az egyenestől. A Földről tehát mindig eny- nyivel magasabban látjuk a Napot, sőt hajnalban és este már, illetve még akkor is gyönyörködhetünk benne, amikor még, vagy már a látóhatár alatt van. Ez az oka annak, hogy a napéjegyenlőség hozzánk ebben az évben már a március 17 és 18 közötti éjszakán elérkezett: 17-én még 11 óra 58 perc, 18-án már 12 óra 02 perc volt a nappal. Huszonegyedikén pedig — a levegő jóvoltából — már 12 óra 12 percen át tart a nappalunk. A nappalok időtartama ezekben a hetekben gyors ütemben hosszabbodik. A hónap végére harmincegy napja alatt egy perc híján egy és háromnegyed órával nyúlik meg a nappal. Április végére pedig a 14 óra 24 percig tartó nappal előnye a nagy „mérkőzésben” már 4 óra 48 perc lesz az éjszakával szemben. Ezután lelassul a nappalok hosz- szabbodása, mert csak június 21- én éri el a legnagyobb időtartamot, a két perc híján 18 órát. A nappalok hatstahhodé«« természetesen meghozza a melegedést is. mégpedig sokkal nagyobb arányban, mint ahogy a nappalok — és ezzel együtt a 24 órára jutó napsugárzás — Időtartama növekszik. A Nap ugyanis mind magasabbra kúszik a látóhatár fölé. Sugarai most deleléskor 42,5 fokos szögben érkeznek a Földre, már 23,5 fokkal „magasabbról”, mint a tél legrövidebb napján, de még mindig ugyanennyivel „alacsonyabbról”, mint a nyári maximum idején. Június 21-éig tehát a napsugarak egyre meredekebben „csapódnak” le a Földre. A meredekebben eső sugarakból pedig természetszerűen sokkal több jut a Föld területének minden egységére, mint a laposabban érkezőkből. A sugárzás naponkénti időtartamának hosszabbodása és a hozzánk eljutó sugarak mennyiségének növekedése pedig a felmelegedésben bőségesen, sőt sokszorosan ellensúlyozza azt a hátrányt, hogy éppen nyár kezdetén jönnek a legtávolabbról, körülbelül ötmillió kilométerrel nagyobb mesz- szeségböl, mint tél derekán. Az értékelés megállapítja, hogy a Szedresi Gépállomás körzetében jól állnak a tavasziak fej- trágyázásával. A Tengelic-szőlő- hegyi UJ Élet Tsz-ben teljesen befejezték, a fácánkerti Uj. Barázda, a medinai Rákóczi, a kö- lesdl Haladás, a Kossuth és Uj Élét, a fácónkerti Vörös Hajnal és a tolnai Aranykalász Tsz-ek minden kedvező időt kihasználva, előre haladtak a fejtrágyázással. Rosszul haladnak ezzel a munkával a várdombi gépállomás körzetében. Itt tehát minden kedvező időt kihasználva meg kell gyorsítani az őszi vetések fejtrágyázását. Történelmünk ragyogó lapja „Mi itt leromboltuk a régi ka-1 kastélyok a proletár^. .'.r.ekeij pitaiista rendszert, a kizsákmá- számára. Tengelicen, ilügyészen, nyolást, és megteremtettük a szó- Nagydorogon, Lengyelben gyer- cializmus előfeltételeit, a szocia- meküdülót és bölcsődét rendeztek Iizmust, mint a kommunizmus be. Két hétig teljesen ingyen előfeltételét. Haladunk azon az úton, amely odavezet, ahol nem lesznek elnyomók és elnyomottak, klzsákmányolók és kizsákmány oltok többé, amely valóra fogja váltani az ifjúmunliások jelszavát” — így foglalta össze Kun Béla, a Magyar Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa annak a néhány hónapnak gigantikus eredményeit, amit az új társadalmi rend kialakításában, megteremtésében elért a világ második proletárdiktatúrája. Teljes joggal mondotta ezeket az ifjúmunkások kongresszusán, hisz olyan gyorsan haladtak előre 1919-ben, amit csak a legjobbak álmodtak meg. Nagyszerű sikere volt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása. Világszerte ünnepelte a haladó világ az újtípusú állam megteremtését. Moszkva és Bécs, Berlin és New York, Varsó és Prága munkássága köszöntötte a magyar proletariátust sikeres harcáéit. Amíg a világ lelkendezett és szolidaritásáról biztosította a magyar munkásosztályt, itthon az örömmámort felváltották a dolgos hétköznapok, a nagyszerű történelmi idők tettei. Az új állam lerombolta a régi államgépezetet, és megteremtette a tanácsok hatalmát — a munkás, paraszt és a katonatanácsok hatalmát; megszüntette a tulajdon tőkés jellegét, s a gyárakat üzemeket, nagybirtokokat, a vizeket és erdőket népi tulajdonba vette. Minden erejével segítette -a forradalmi erők széleskörű kibontakozását és ennek érdekében fegyverrel verte le az ellene támadó ellenforradalmat. A tőkés viszonyok helyett szocialista termelési viszonyokat valósított meg. Az üzemekben az éhség és nyomor fegyelmét fokozatosan felváltotta az öntudatos munkásfegyelem. S mindezt alig több mint négy hónap alatt hajtotta végre. S amíg elnyomta a volt elnyomókat, addig széleskörű demokráciát biztosított a dolgozóknak. A választójog megadása újabb százezreket vont be a hatalom gyakorlásába. Minden intézkedés, rendelet és törvény az emberért, a dolgozóért született meg. A megyében is, mint szerte az országban, megnyíltak a földesúri üdülhettek a gyerekek. Igen sokra értékelte Lenin a Magyar Tanácsköztársaság tettét. Erről szólt akkor is, amikor üdvözletét küldött a magyar munkásoknak. Legfontosabbnak Lenin azt tartotta, hogy a Magyar Tanácsköztársaság bebizonyította: a szocialista forradalomnak akár fegyveres úton, akár békés úton zajlik is le, nemzetközi érvényű törvényei vannak, s ezeket a törvényeket nem lehet félre tenni, miként arról annak idején a szociáldemokrácia oly széleskörűen beszélt. A Tanácsköztársaság kül- és belpolitikájában egyaránt a nemzetköziség talaján állt. Segítette a felszabadító harc eredményeként megszületett Szlovák Tanácsköztársaságot, üdvözölte és szolidáris volt a Bejor Tanácsköztársasággal. Kun Béla, Landler Jenő ég a Tanácsköztársaság más kommunista vezetői élesen megbélyegezték azokat a törekvéseket, amelyek a magyar eseményeket csak „nemzeti”-nek ismerték el, csak annak sajátos magyar vonásait értékelték. A magyar történelemnek sok dicső lapja van. Nagyszerű szabadságharcok sokasága jellemzi történelmünket. Ilyenkor Magyarország mindig a nemzetközi élvonalban haladt. 1919 ennél több volt. A Szovjet-Oroszország munkásságával együtt egy új társadalmi rend megteremtését valósította meg. Az orosz munkássággal együtt a társadalmi haladás legmagasabb színvonalát képviselte sok, gazdaságilag fejlettebb nyugati ország előtt. Ez váltotta ki világszerte a munkásság elimerését és a reakció Vád dühét. A magyar munkásság a Horthy- üldözés 25 esztendeje alatt sem feledkezett meg az első magyar proletárdiktatúráról, hitt a lenini jövendölésben, várta a második magyar proletárdiktatúrát A felszabadulás után pedig március 21-én ünnepélyes körülmények között emlékezik meg a nagy évfordulóról, állandóan új erőt merít azokból a tapasztalatokból, amiket 1919-ben szerzett a békés építő munkában, a forradalmi honvédelemben, az új társadalmi rend felépítésében. K. BALOG JÁNOS ÓNODVÁRJ MIKLÓS VIII. A támadó semmi esetre nem azonos az ezredessel. Az magas, barna férfi volt, erre még jól emlékszik, a többire homályosan. Gyötörte a kérdés: kik voltak, hányán voltak tulajdonképpen, s mit akarnak tőle? Akárhogy iparkodott a dolgok közötti összefüggésekre rájönni, nem sikerült. Lázasan zúgó agyán őrült iramban futkostak az emlékek: még egyszer a láger, odahaza a börtön, a börtönbeli ismerősök, a jószívű fogházőr, aki egyszer megkínálta cigarettával... Aztán átugrott néhány esztendőt. Elza, Helmut doktor, s a fiatal öngyilkosjelölt jutott eszébe. — Ezzel a lánnyal történt valami? Valóban: nem tudom, mi lett vele? Az ezredes macskaszeme észrevette ezt a vergődést, s szinte elszórakoztatta. Lassan, aprólékos mozdulatokkal cigarettára ! gyújtott, úgy tűnt, nagy gyönyö- I rűségét leli benne. Kényelmesen ; hátradőlt karosszékén, s valahányszor szippantott az illatos cigarettából, áhitaiosan, szabályos karikákban engedte ki a tüdejét átjáró füstöt. Felállt, végigsétált a szobán, kinézett az ablakon. Idegtépő volt ez. Horváth kábán figyelte minden mozdulatát, s amíg az ezredes az ablaknál állt, megpróbálta szemügyre venni a szobát, amelybe bekísérték. Nem mondhatni, hogy tágas, de jól felszerelt iroda: az egyik oldalon hosszú könyvszekrény, mellette bordó bársonyfüggöny takarta a falat. Ugyanitt kerekekkel felszerelt bárszekrény állt, a másik sarokban acélszürke, fedett páncélkassza. Félénken hordozta körül tekintetét a szobán, ösztönösen valami kínzószerszámot keresett. Végül is az íróasztalon heverő sárga dossziénál állapodott meg. Amikor a szobába lépett, az ezredes a dosszié fölé hajolva az iratokat tanulmányozta ... A dosszié mellett ezüst cigarettatárca feküdt. Nagyon kívánta a cigarettát. Körner még mindig az ablaknál állt. Az orvos gondolatai ismét az aktacsomóhoz futottak vissza. Megérezte, hogy valami összefüggés van az ő látogatása és az asztalon heverő sárga dosz«- szié tartalma között... De mi ez az összefüggés? — Vajon mi áll rólam az iratokban? Töprengéséből az ezredes riasztotta ki. — Gyújtson rá, kérem. Abból a tárcából. Mohón kapott az asztalon heverő ezüst cigarettatárcáért, de ekkor az ezredes anélkül, hogy megfordult volna, rákiáltott: — Stop! Az orvos felzaklatott idegeinek ez már sok volt. összerezzent, csaknem leesett a székről, keze lehanyatlott és úgy nézett az ezredesre, mint a csínytevésen rajtakapott gyerek. Körner végre megfordult. A szemébe nézett. — ön tehát orvos? — Igen. — Yes. Az ezredes az íróasztalhoz lépett és fellapozta a dossziét. Született 1919. július 23 án, Budapesten — sorolta, miközben (Folytatás a 4. oldalon.)