Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-20 / 66. szám
1062. március 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ti A sárközi népi együttes reménytkeltő bemutatkozása Március 17-én Pakson, majd egy nappal később Szekszárdon mutatkozott be a sárközi népi együttes, tényleges működését tekintve megyénk legfiatalabb művészeti csoportja. A bemutatkozást érthető várakozás előzte meg, hiszen az együttes születéséről az első hír még két évvel ezelőtt: röppent fel. A bemutatkozás azonban — különböző, nem a tagok hibájából eredő, okok miatt — eleddig késett. Már-már attól kellett félni, hogy egy nagyreményű vállalkozás — mint nem egy előtte — megint összeomlik, megint befejezetlen marad. Kár lenne most felelősöket keresni, a hosszas huzavona okait hónytorgatni, hiszen a bemutatkozó előadás sok bosz- szúságért kárpótolt, s az együttes tagjai már az első bemutatkozás után nyugodt szívvel elkönyvelhetik, a felkészülésre áldozott munkájuk nem volt hiábavaló. Szekszárdon a sárközi népi együttest megelőzően is több erőteljes lendület találkozott ebben a táncban magávalragadóah. A leánytáncok közül legszebb a Sárhősi leánytánc volt Az egész műsorhoz pedig méltó befejezést nyújtott a Kalocsai páros színes forgataga, elsöprő lendülete. A tánckart a Kiss Jenő Vezette népi zenekar kísérte, de önálló számmal is szerepeltek a zenészek. Három IUyés-verset mutattak be az együttes szavaiéi Jól egészítették ki a műsort Taklet Ilona, Erszényi Mária és Ka- czián János énekszámai. Takler Ilona előadását a kiváló énektechnika, szárnyaló hang és imponáló biztonság, Erszényi Máriát hangjának kifejezőkészsége, Kaczián Jánost pedig szép, meleg hangja jellemezte. A közönségsiker ugyan önmagában még nem minden, de a sárközi népi együttes első elő adásain aratott siker már arra enged következtetni, hogy az átlagosnál jóval magasabb színvonalú együttessel állunk szemben. Ehhez méltán járulhat a szakemberek elismerése is. Időnként már-már a hivatásos együttesekre emlékeztetőén oldottak meg egy-egy táncot. Nem akarunk ünneprontók lenni, inkább javaslatként: Nem elégített ki az összekötő szöveg és a rendezésre is még sok munka vár. Mindenekelőtt olyan ösz- szekötő szövegre van szükség, amely nem megmagyaráz valamit (az egyes táncokat, dalokat, vagy verseket), hanem keretet ad az egész műsorhoz. Néhány apró technikai fogás még gördülékenyebbé, még lendületesebbé tudja tenni a műsort. Úgy véljük, nem árt ehhez színpadi szakemberek tanácsát is kikérni. S a legfőbb javaslat: Úgy vigyázzanak erre az együttesre a vezetői, mint nagy kincsre. Mert valóban az. L. Gy. kísérlet történt az alkalmi tánccsoportoknál magasabb színvonalú előadásra képes együttes létrehozására, de mindezideig nem kísérte siker a Vállalkozásokat. Az első, és mái elsőre is elsöprő siker tanúi az elmúlt napokban lehettünk. A tánckar aratta a legnagyobb sikert, ami érthető is, hiszen ez az a művészeti ág, amelyben Szekszárdon helyi, vagy Tolna megyei csoporttól csak ritkán látunk kiemelkedő teljesítményt. A Sárközi legényes koreográfiája kissé szegényesnek hatott, s a táncosok mozgása sem volt elég erőteljes. Lényegében ugyanez mondható el az ezt követő leánytáncra a Buzsáki kopogósra amelyet bájosan táncoltak a kai leánytagjai, de kissé erőtlenül, nem elég lendületesen. A Pusztafalusi leánytánc még magán viselte az előző napi fáradtság jeleit, de a Kisdorogi Verbunk má* feledtetni tudta a megelőzőke» Méltán ismételtette meg a kö zönség a táncot, amelyet a na gyón szép mozgás, nagy erő, len diliét jellemzett, s a kivitelezés, művészisége, különösen a ferge t - -'es zárótaktusban. . Ezután úgy látszott, hogy már nem lehet fokozni a sikert, de rácáfolt a következő tánc, a Tápéi páros. A bájosság és az Amilyen olyan a így van ez, és nem megfordítva, ahogy gyönki ismerősöm mondotta néhány nappal ezelőtt. Gyönki ismerősöm a Vörös Csillag Tsz tagja ugyanis így fogalmazta meg állásfoglalását: — Eleget dolgoztunk már hiába! Ezután én is úgy dolgozom a tsz-ben, ahogyan fizetnek... A gyönkiek, tény és való, csalódtak ismét. Nagyon bonyolult lenne kideríteni, miért zárta rosszul az évet a Vörös Csillag Tsz. Erre most nem is vállalkozunk. Bizonyára kiderítik majd mások. De ha a gyönki tsz-gaz- dák így gondolkodnak, mint említett ismerősöm, akkor megjósolhatjuk: Idén is rossz vége lesz az évnek a gyönki Vörös Csillagban. Miért? Azért, mert a Vörös Csillag Tsz gazdái helyett senki más nem fogja elvégezni a munkát: és nem fogja helyettük senki más rendbetennj a gazdaságot Kitől várhat fizetést ismerősöm? Fizetést csak a tsz-től várhat! A tsz hogyan tud fizetni? Úgy, ha lesz majd neki miből, tehát ha a tagok jó munkával, az új vezetők meg jó vezetéssel megteremtik a fizetés »lehetőségének alapját. a munka, fizetség Az hogy a tsz hogyan fizet, a tsz-től függ, tehát ismerősömtől és a gyönki Vörös Csillag minden egyes tagjától, minden egyes vezetőjétől. Ha ők úgy gondol kodnak most, hogy: amilyen a fizetség, olyan a munka, akkor csalódni fognak Sültgalambro várni ugyanis mindig hiú remény volt és hiú remény ma is. Ha viszont fordítva gondolkodnak és belátják, hogy amilyen a munka, olyan a fizetség, akkor nem fognak csalódni. Igaz, hegy a dolpg nehezebb végét fogják meg így, de ez az egyetlen lehetséges mód. amely eredményre vezet. Mert fizetséget csak munkával lehet teremteni, nem megfordítva. Játék ez a szavakkal? Nem játék. Ég és föld különbsége van a két mondat értelme között. Az egyik jelszó: amilyen a fizetség, olyan a munka — tovább növeli a nehézségeiket, tönkreteszi a tagokat is, meg a körös gazdaságot is. A másik jelszó: amilyen a munka, olyan a fizetség — az egyetelen helyes útja a fejlődésnek, a gazdagodásnak, amely méz' a gyönki Vörös Csillag Tsz-ben is képes lesz megoldani a problémákat. Gy. J. ’ A legifjabb munkásőrök Kedves, bensőséges ünnepséget tartottak szombaton a Gépjavító Vállalat művelődési termében a Tolna megyei munkásőrség nehézfegyver századának tagjai. Az ünnepi századgyűlésen megjelent Palkovics István alezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka, Bucsi Elek, a megyei párt- bizottság munkatársa. Az ünnepi századgyűlést Suszter Mihály alegységparancsnok nyitotta meg, majd Kalmár József elvtárs, Szekszárd város tanácselnöke bejegyezte a két munkásőr, Bolyás Antal, és Nyakas László, Antal, illetve Gábor nevű gyermekét Szekszárd város anyakönyvébe a társadalmi névadókönyv 37, illetve 38-as sorszáma alatt. Az ünnepélyes fogadalomtétel következett ezután. A munkatársak, a hozzátartozók halmozták el ajándékaikkal az újszülötteket. Elsőnek Palkovics István elvtárs, a megyei parancsnokság értékes ajándékát nyújtotta át, majd pedig Nyakas Bálint munkásőr, a század személyi állománya nevében kívánt jó egészséget a két fiúgyermeknek, és átadta a század ajándékát, egy-egy fnunkásőr | nyakkendőt és jelvényt. Népszerűek a mezőgazdasági szaktanfolyamok 1961-ben a Megyei Tanács 20 különböző mezőgazdasági szaktanfolyamot szervezett 871 résztvevővel. E tanfolyamok közül öt olyan volt, amélyen a hallgatók — 168-an — szakmunkás-képesítést is nyertek. Ebben az évben az a cél, hogy legalább ötszázan kapják meg a szakmunkásbizonyítványt. Az idén már volt egy zöldség- termesztési, egy gyümölcstermelői és faiskola-vezetői és most I folyik egy sertéstenyésztői tanfolyam. A három tanfolyamon több mint 70 hallgató vett, Illetve vesz részt. A felnőtt szakmunkásképzés mellett a fiatalokról is gondoskodnak. Míg 1960-ban 13 fiatal szerződött szakmunkás-tanulónak a tsz-ekhez, addig a múlt évben a szerződéskötések' száma 153 volt. Ebben az évben igyekeznek I ezt a számot tovább növelni. UólLlő^-g,áeió~k Az örökös hozzászóló kapott jogot arra, hogy elmondja a kérdéssel kapcsolatos észrevételeit. A szokásos módon kezdte; nemzetközi helyzet: Laosz, Kongó, Genf, imperialisták, stb. Azután ismét kezdte, elölről a külpolitikát. A tanácskozás lényegéhez csak ennyi véleménye volt: „Én egyetértek az előttem szólókkal”. No, de ezt nem lehetett volna megmondani félórás bevezetés nélkül? Közeledik a tavasz, s egyrt gyakrabban hallani olyan híreket, hogy jönnek haza a vándormadarak. Délről, nyugatról és még ki tudja, honnan nem. S hallani olyan híreket is, hogy egynémely, valamikor jómadárnak tartott madár is hazajön — pedig ha nem jönnének, sem veszítenénk semmit, legfeljebb éneküket mondanák ott, ahol eddig mondták.-Pj.vf (indok, T^medeic a „vádlottak padján" Ami igaz, az igaz, a közmondással ellentétben, Sándor, József, Benedek nem hozta meg zsákkal a meleget. Sőt! Csalódtunk bennük, ennek megfelelően a „büntetésük” sem máradt el, mint ezt a városi kertészet virágüzletében tapasztaltuk. Nem hoztak meleget, kevesebb a virág. így kevesebb jutott nekik is. Az egyik vásárló vigasztalásul, vagy kárörvendve, tréfásan meg is említette (persze, nő volt)! „Nem érdemlik meg a Sándorok, Józsefek és Benedekek a virágot”. De kérem, e három szent lustaságáért mi, földi halandók, Sándorok, Józsefek, Benedekek vagimnk a hibásak? Fát ven J mészetfelelős, vagy nincs? Miért nem állt a sarkára? Miért nem tartott értekezletet a névnapok előtt jóval, miért nem jelentette ki, hogy nem lesz prémium, ha a meleg elmarad. De ha megtartotta, és figyelmeztette őket, és nem tették meg a szükséges intézkedéseket, jöjjön a bűn tetés. Ha pedig nem hibásak — ezt a mennybéli egyeztető bizottság hivatott eldönteni — követeljük: váltsák le a természetfelelőst. Egy zsák meleg helyett egy egész országot behavazni?... Hát ez már mégis csak sok! De ne hárítsunk minden hibát a felsőbb „szervekre”. Virág, zöldnövény épen elég akad az űzőiben, de vevő, ajándékozó most Feleannyi sincs, mint például Mária, Ilona, vagy más névnapkor. Az a hiba, hogy mi, férfiak nagyon megalkudtunk. Nem Icöveteltük eléggé (persze a nőktől), hogy minden Sándor, József, vagy Be nedek nevű férfitársunk asztalán a vágott virágok elma ■ radtával egy-egy cserepes virág díszelegjen ezen a napon Tisztelet természetesen a kivételnek, mert azért a fókuszokból, ciklámen >k- ből, primulákból soksok asztalra jutott. Mindehhez több hozzátenni való, úgy gondoljuk, nincs, csak annyi: reméljük, a várvavárt meleg csak megérkezik, s az illetékesek okulnak a mai hibákból a jövőt illetően. (i-e) ÖNQDVÁ&I MIKLÓS VII. Horváth doktor egész nap ki sem mozdult a szobából, ha- nyadtfeküdt az ágyon, mondanivalóját rakosgatta, ötféleképpen elképzelte, egyik sem tetszett, belefájdult a feje. Megkívánta a friss levegőt, kinézett az ablakon. A Kartner-Stra&sén még nugy volt a nyüzsgés, lement és elindult a Burg felé. Jó volt így egyedül ballagni, felkészülni az esti vallomásra. Igen. Határozott: ma. este megkéri Elza kezét. Eléje tárja elképzeléseit. Már nem nézte, merre jár: gondolatai messze kalandoztak, s minden más emlék elmosódott, csak Elza maradt meg benne. Elfelejtett mindent, ami volt, s csak arra gondolt, ami ezután következik: Elza, szerelem, reménykedés, boldogság, forró kézszorítások, ful- losztó csókok, ölelések, lelkendező szavak, esküdözés ezerszer és milliószor. ... S most ott ült már félórája az asztalnál, hallgatta a részeg tiroliak óbégatását, figyelte az emberek önfeledt, ünnepi hangulatát, s iszonyatos düh szállta meg. Szeretett volna nekikron- tani, szétütni köztük, összetörni, megsemmisíteni mindent és mindenkit. Elza nem jött. A pincér nesztelenül tette asztalára a nyolcadik pohár gint Felhajtotta, az ital mámoros révületbe hódította. Panaszosan szomorúan bámult bele az üres pohárba. — Látja Elza, nincs szeren csém az élethez. Egyedül vagyok mint a kivert kutya. Úgy töltöm ezt a karácsonyt, úgy! — Gint! — Gint! Éjfél felé támolyogva kelt f az. asztaltól, imbolygó léptekkel hagyta el a kávézót. Maga sem tudta, hová indul. A portás állította meg. — Uram, a kabátja! Gyűrött papírpénzt nyomott a portás kezébe és kilépett az utcára. Mélyet szippantott a friss, téli levegőből. Elindult céltalanul, mázsányi szomorúságával a nagyvilágba. A Kartner-Strassét gyéren világított utca keresztezte, botorkálva befordult. De alig tett néhány lépést, amikor valaki megszólította: — Herr Horváth! Megtorpant, hátrafordult. Magas, bőrkabátos férfi lépett, melléje. — Én vagyok! Eszébe sem jutott, hogy tiltakozzék. — Kérem, doktor úr — folytatta most még nagyobb meglepetésére magyarul a bőrkabátos idegen —, sürgős ügyben keresem... És feltétlen diszkréció... Egyik ámulatból a másikba esett. Két percig sem tartott mindez. Hatszemélyes fekete gép(Folytatás a 4. oldalon.)