Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

ROLETÄRJAt, EGYESÜLJETEK! T ana hegyei A MAGYAR. SÁCCSAL ISTA Ml! N K ÁS P ÁR ! - TÓIM A • MEGYEI JbÚOTTSÁGa és-A 'MtGYEí íjnaG, a:- a ^ XII. évfolyam, 50. szám ARA: 50 FILLER Csütörtök, 1962. március 1. Az algériai nemzeti forradalmi tanács jóváhagyta a francia—algériai megállapodásokat Tunisz (AFP). Az AFP gyors­hírben jelenti, hogy az algériai nemzeti forradalmi tanács hiva­talosan jóváhagyta az algériai— francia megállapodásokat és meg Újabb részletek a francia—algériai megállapodás-tervezetről Párizs (MTI). A párizsi lapok újabb részleteket közölnek az algériai kérdés tervezett meg­oldásáról. A megállapodás főbb pontjai a következőkben foglal­hatók össze: Az átmeneti időszak nem lenne hosszabb hat hónapnál, sőt való­színű, hogy már májusban, vagy júniusban megtartják a népszava zást. Az átmeneti periódusban Algéria francia fennhatóság alatt marad. A fegyverszünet bejelen­tése után azonban már megalakul az ideiglenes végrehajtó szerv és egy, főleg arabokból álló, körül­belül negyvenezer főnyi kar­hatalmi erő. Az Algéria függetlenségéről szóló népszavazás után a francia hadsereg még három évig Algé­riában marad. A Mers el Kebir-i francia katonai támaszpont fenn­maradását 15 évig szerződés biz­tosítja. Megőrzi Franciaország tá­maszpontjait a Szaharában is. Ugyancsak három évben szabták meg azt a határidőt, amelyen belül' az európai lakosság eldönt­heti, hogy francia vagy algériai állampolgár akar-e lenni. A hároméves időszakban ugyanazokat a politikai és sze­mélyi jogokat élvezik az euró­paiak, mint az algériai arabok és megfelelő képviseletet kapnak az önkormányzati szervekben. A francia anyagi érdekeket, bele­Nem biztosított a lakosság javító és szolgáltató igényének kielégítése az idén sem Csupán az építőipari szakmában várható javulás Számvetés a Tolna megyei löldmiivesszövetkezetek V. Küpuplésén írta: S*endy Pál, a MÉSZÖV elnöke Tolna megye negyvennégy kis­ipari termelőszövetkezetének el­nökei, főkönyvelői tartottak teg­nap tervtárgyaló értekezletet. 1962-ben a kisipari szövetkezetek mintegy hat százalékkal több munkát végeznek a kereskede­lemnek, exportra és a lakosság­nak. A terv teljesítése szüksé­gessé teszi, hogy az idén jobban szervezzék meg a munkát, na­gyobb gondot fordítsanak a la­kosság igényeinek kielégítésére. Csaknem kétszázmillió forintos tervet kell a ktsz-ek tagságának teljesíteni. Jelentős feladat hárul az idén az építőipari tevékenységet folytató ktsz-ekre. A mintegy hatvan millió forin­tos építési programból 26 millió forintos munkát a lakosság ré­szére kell elvégezni. Néhány szö­vetkezetben, így a bátaszéki és dombóvári építőipari szövetke­zetben már biztosították a tagok egész évi munkáját. Megfelelő szervezéssel a programot munká­val kötötték le. Az idén 7,7 százalékkal na­gyobb értékben gyártanak a szö­vetkezetek exportra, mint 1961- ben. A belkereskedelem rende­lésére közel nyolcvan millió fo­rintos munkát végeznek a me­gye szövetkezetei. Az elnökök és főkönyvelők ér­tekezletén is, csakúgy mint a ktsz-ek 1962. évi programjában bízta az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányát a folya­matban levő tárgyalások folyta­tásával. jelentőségéhez mérten el­enyészően kevés szó esett a lakosságnak végzendő javí­tási és szolgáltatási munkák­ról. Az értekezleten is, csakúgy mint a tervből, azt lehet tapasztalni, hogy a szövetkezetek vezetői szí­vesebben foglalkoznak az olyan munkákkal, melyek „biztos” si­kert hoznak, mintsem a lakosság forintos javításaiból, az igények kielégítéséből biztosítsák a terv teljesítését. Egyes szövetkezetekben már szinte nagyüzemi módszerek­kel készítik a különböző áru­féleségek százait, viszont a tamási, a bonyhádi, a dom­bóvári járás egyes területein még javító cipész sincs. Nem megoldott, s az idei terv sem megnyugtatóan ígéri a rend­kívül megszaporodott rádiók, te­levíziók, háztartási kisgépek, jár­művek javítását. Igaz, néhány Szerdán délelőtt ülésezett a KISZ Megyei Végrehajtó Bizott­sága. Az ülés első napirendi pontja­ként megtárgyalták a tanulási mozgalom helyzetét, majd a sportmunka további feladatairól tanácskoztak. szemben kötelezi magát, hogy az Algéria gazdasági fejlesztésére kidolgozott constantinei terv sze­rint három éven át továbbra is folyósítja az Algériának szánt kölcsönöket és beruházási össze­geket. Az új algériai állam a megállapodás szerint a frank­övezethez tartozik majd. Az egyezmény részletesen szabályoz­za a pénzügyi, gazdasági és kul­turális együttműködés formáit. számítani. A fegyverszünet közeli megkö­tésének reményével szemben az algériai városokban a helyzet egyre aggasztóbbá válik. Az OAS folytatja féktelen terrorját annak ellenére, hogy Algírban és Oran- ban is a karhatalmi erőket kato­nai járőrökkel erősítették meg. Az elmúlt 24 órában 24 halálos és közel hatvan sebesült áldozata volt a merényleteknek. A francia demokratikus közvé­lemény a kormány egyértelmű erélyes fellépését követeli a fa­siszta ultrákkal szemben. Az Humanité rámutat: a had­sereg vezetősége szabotálja a fegyverszünet létrehozását. Az Algériában állomásozó sorkato­nák zöme antifasiszta. Az OAS felszámolásához szükséges fegy­veres erők készen állnak, csak ténylegesen be kellene őket vet­ni. A francia demokratikus tö­megek feladata, hogy egységes megmozdulásukkal eddigi maga­tartásának megváltoztatására, a fasiszta összeesküvők elleni hatá­rozott fellépésére kényszerítsék a kormányt. szövetkezet foglalkozik hálózat- bővítéssel, mint a tamási vegyes, a dombóvári vasipari ktsz, de a jószándékú intézkedés számos esetben a tanácsok meg nem értésével találko­zik, s így végeredményben a lakosság érzi kárát ennek a huzavonának. A szövetkezeti vezetők tegnapi tanácskozása, sajnos nem bizta­tó arra, hogy a lakosság javító és szolgáltató igényeit, az ezzel kapcsolatos terveket teljesíteni tudják. Mondvacsinált problé­mákon való rágódás, apró, je­lentéktelen ügyek veszik el a ve­zetők és sajnos a tagok energiá­ját is. S ezt legjobban talán az a tény bizonyítja, hogy a megye ktsz-ei januárban hárommillió forintos tervlemaradással zárták az év első hónapját. Milyen lesz a folytatás? Bízunk abban, hogy jobb! KISZ megyei vb Befejezésül Forró Lajos, KISZ megyei gazdasági vezető számolt be az 1961. évi költségvetés telje­sítéséről és a leltározás állásáról. A napirendi pontokkal kapcso­latban számos észrevétel, hasz­nos, építő jellegű bírálat, vala­mint javaslat -hangzott el. Tolna megye 62 ezer földmű­vesszövetkezeti tagjának képvise­lői tanácskoznak ma Szekszárdon, hogy küldetésüknek megfelelően megállapítsák: a mozgalom 4 év­vel ezelőtt megválasztott vezető testületéi hogyan végezték mun­kájukat. Majd ismét új vezető­séget választunk, s megszabjuk a következő évekre a földműves­szövetkezetek előtt álló felada­tokat. A MÉSZÖV választmányának nem volt könnyű 4 év munká­járól számvetést készíteni. Ez­úttal ugyanis a földművesszövet­kezetek egyik legfőbb hivatásá­nak teljesítését kell értékelni. Nevezetesen azt; a földműves­szövetkezetek mennyire vették ki részüket a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséből. Ezzel kap­csolatban szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy a földmű­vesszövetkezetek Tolna megyé­ben is teljesítették feladataikat. Jóllehet, a földmúvesszövetkezet nem minden faluban volt a ter­melőszövetkezet előiskolája, (mert a tömeges átszervezés viszony­lag rövid idő alatt ment végbe), de a mozgalom vezetői minde­nütt okos szóval és személyes példamutatással segítették a dol­gozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás melletti döntésben. Bizonyság rá, hogy a földműves­szövetkezeti apparátusban me­gyénkben a tsz-szervezéskor 787 népnevelő töltött heteket egy-egy faluban, ott volt a termelőszö­vetkezet megalakulásának böl­csőjénél. Munkájukat az MSZMP Megyei Bizottsága is pozitívan értékelte. Azzal, hogy a dolgozó parasz­tok túlnyomó többsége áttért a kollektív gazdálkodásra, a föld- múvesszövetkezetek mezőgazda- sági termelést elősegítő szerepe nem szűnt meg. Sőt, a mezőgaz­daság szocialista átszervezése kö- vetkeztébéft jelentősen nőtt. Ezt valamennyi íöldművesszövetke- zeti vezetőnek tudni kell. S ebből szükségszerűen következik: a földművesszövetkezeteknek is mun kálkodni kell az egységes ter­melőszövetkezeti parasztság ki­alakításán, tudatának szocialista formálásán. Egyszóval: a terme­lőszövetkezeti gazdálkodás meg­szilárdításán. Ennek érdekében 1958. óta a földművesszövetkezeti apparátusból 26, a szakmáját jól ismerő számviteli és 36 agronó­miái szakembert irányítottunk a tsz-ekbe. Átadtunk közös gazda­ságoknak mintegy 3 millió forint értékű mezőgazdasági gépet, il­letve nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas épületet. Ezen túl­menően a földművesszövetkeze­tek a szervezői és irányítói ma is az alacsony típusú társulások­nak. Igaz, ezek száma a megyé­ben nem sok — 49 —, de tevé­kenységüket hiba volna lebecsül­ni, mert árutermelésükkel hozzá­járulnak népgazdasági terveink teljesítéséhez. Csak egyetlen pél­da: a 38 méhész-szakcsoport ta­valy több mint 2 millió forint értékű mézet értékesített a föld­művesszövetkezeten keresztül és ennek jelentős hányadát expor­táltuk. A földművesszövetkezeteknek nagy szerepük van a falu áru­ellátásában, valamint a mező- gazdasági termékek felvásárlásá­ban is. Ha ennek tükrében néz­zük az elmúlt négy év munkáját, jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg a fejlődést. Míg 1958-ban ugyanis 626 millió forint volt Tolna megyében a földművesszö­vetkezetek kiskereskedelmi for­galma, addig 1961-ben 731 millió forint. Hasonló mértékben növe­kedett 4 ,év alatt, a földműves­szövetkezetek vendéglátóiparának forgalma is. Ami pedig a felvá­sárló és értékesítő tevékenységet illeti, arról a következőket mond­hatjuk el: Az fmsz-ek, illetve a MÉK 1958-ban 123 millió forint értékű mezőgazdasági termény­féleséget vásároltak fel és továb­bítottak a fogyasztókhoz, tavaly pedig 135 millió forint értékűt. A felvásárlás eredményével azon­ban korántsem vagyunk elége­dettek, elsősorban azért, mert. tudjuk, hogy a nagyüzemi gaz­daságok árutermelésének foko­zása érdekében kifejtett tevé­kenység mellett nem fordítottunk kellő gondot a háztáji gazdasá­gokban rejlő árutermelési és áruértékesítési lehetőségek ki­használására. De a feladat ma is megvan, ezért fontos, hogy ne csak beszéljünk róla, ha­nem megvalósításán eredménye­sen munkálkodjunk. Köztudomású az a tény, hogy a falusi emberek igénye állan­dóan nő, ami helyénvaló. Kifeje­zésre jut ez abban is, hogy szót emelnek a kulturáltabb kereske­delem, az áruválaszték bővítése és a szolgáltatások kiszélesítése érdekében. Ezt az elmúlt 4 évben minden olyan alkalommal ta­pasztaltuk, amikor földműves­szövetkezeti vezetők találkoztak választóikkal. A jelentkező igé­nyeket nem tudtuk mindenütt kielégíteni, hiszen anyagi lehető­ségeink korlátozottak. Említésre érdemes azonban, hogy megyénk földmúvesszövetkezeteinél az el­múlt 4 évben 36 millió forint ér­tékű beruházást valósítottunk meg. Dombóvárott például az üzlethálózat korszerűsítésére több mint 1 millió forintot fordítot­tunk. Bátaszéken 10 újrendszerű üzletet hoztunk létre, ami közel félmillió forintba került. A ki­sebb községek közül Mázán, Diósberényben, Dunaszentgyör- gyön, Bogyiszlón és Gerjenben épült .új üzlet az elmúlt £ évben, Létesítettünk 3 földművesszövet­kezeti hűsítőital-üzemet, ven­déglátóipari egységeket korszerű­sítettünk, cukrászdákat építet­tünk, és így tovább. S ha már mindezt elmondtam, fontosnak tartom megemlíteni, hogy a föld- mflvesszövetkezeti tagok közvet­len módon is hozzájárultak az új üzletházak építéséhez, meglévő egységeink korszerűsítéséhez. Ki célrészjegyet jegyzett, ki pedig társadalmi munkát ajánlott fel az fmsz-nél. Ily módon a föld­művesszövetkezeti tagok az el­múlt 4 évben mintegy 4 millió forinttal járultak hozzá az fmsz- ek vagyonának gyarapításához, Ez a bizalom jele, ami minden íóldművesszövetkezeti vezetőt arra kötelez, hogy tudása leg­javával munkálkodjék célkitűzé­seink megvalósítása érdekében. A lakosság kérésének tettek eleget az fmsz-ek, amikor 1961 második felében 21 község­ben 50 szolgáltató egységet hoz- tak létre. Háztartási kisgépeket edényeket, stb kölcsönöznek a4 fmsz-ek. Több faluban végez a föld művesszövetkezet üvegezést, képkeretezést, konfekcióruha- igazítást, és így tovább. S mert a lakosság körében a földműves­szövetkezetek szolgáltató tevé­kenysége rövid időn belül nép­szerűvé lett, úgy határoztunk, hogy az idén újabb 50 szolgáltató egységet létesítünk a falvakban. Megoldják a földművesszövetke­zetek — a kisipari termelőszö­vetkezetekkel közösen —. hogy minden faluban végezzenek cipő­javítást. A kisebb községekben is legyen fodrász, és legyen lehe­tőség arra, hogy a különböző szolgáltatásokat helyben végez­zék el. A földművesszövetkezetek az elmúlt 4 évben lettek szervezői és irányítói a takarékszövetkezetek­nek és a falusi ifjúsági szövet­kezeteknek. Ma már elmondhat­juk: a 21 takarékszövetkezetnek közel 10 ezer tagja van. s mint­egy 20 millió forint betétállo­mánya. A falusi ifjúsági szövet­kezetek pedig 2200 tagot szám­lálnak és 110 hold földön gaz­dálkodnak. Az elmondottakat összegezve: a több mint egy évtizedes múlttal rendelkező földművesszövetkezeti mozgalom a legutóbbi választá­sok óta is —-a korábbi évekhez hasonlóan — teljesítette a párt­tól, a néptől kapott megbízást A küldöttgyűlés egyik legfőbb feladata; hogy a megbízatás si­keres megvalósítására alkalmas megyei választmányt, és kong­resszusi küldötteket válasszoa. értve a szaharai olajérdekeltsé­get is, biztosítja a megállapo­dás. A francia kormány ezzel Megkönnyebbülés Franciaországban cius 10-e és 15-e között lehet Párizs (MTI). Azt a Tripoliból érkezett hírt, amely szerint az algériai nemzeti forradalmi ta­nács jóváhagyta a francia és al­gériai kormány képviselői között létrejött megállapodást, meg­könnyebbüléssel fogadták Fran­ciaországban. A francia sajtó örömmel üdvözli az algériai nép képviselőinek döntését. A francia kormány szerdán de Gaulle elnökletével ülést tartott, amely a francia—algériai záró- tárgyalások előkészítésével és az aggasztó algériai helyzettel fog­lalkozott. Tuniszból érkezett je­lentések szerint az algériai ide­iglenes kormány legkésőbb csü­törtökön ül össze tuniszi szék­helyén. Párizsi politikai körökben úgy vélik, hogy a francia—algériai zárótárgyalásokra — amelyeknek színhelye még nem ismeretes — a március 5-e körüli időpontban kerülhet sor. Mivel a tárgyalá­sokon még több nyitott kérdés vár tisztázásra, főleg a fegyver- szünetet követő átmeneti idő­szakkal, valamint az ideiglenes végrehajtó hatalom összetételével kapcsolatban, a fegyverszüneti egyezmény aláírására csak már­— Pj — • • Ülést tartott a

Next

/
Thumbnails
Contents