Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Vasárnap 1962. február 18. XII.. évfolyam 41. szám * ARA: 10 FILLÉR A szovjet—magyar barátsági szerződés évfordulója T izennégy évvel ezelőtt írták alá Moszkvában a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A Szovjetunió felszabadulásunk órájától kezdve sokirányú, hathatós segítséget adott, s elsősorban áldozatkészségének köszönhető, hogy néhány esztendő alatt helyre tudtuk hozni azokat a szörnyű károkat, amelyeket a háború okozott hazánkban. A nyugati lapok azok ban az években „magyar csodáról” írtak, pedig nem történt csoda. Az újjáépítés sikerének titka a magyar nép szorgalmában, munkakedvében rejlett, amelyet csak növelt a Szovjetunió állandó, önzetlen, baráti segítsége. A magyar—szovjet barátság gyökerei azonban sokkal mélyebbre nyúlnak. A Nagy Októberi Forradalom harcaiban ott voltak a magyar proletárok tízezred is, a Horthy-elnyo- más éveiben pedig a magyar dolgozó milliók tudták, hogy a szovjet nép sikerei, győzelmei á magyar proletariátus harcát is segítik. Amikor 1948 február 18-án Moszkvában ünnepélye sen aláírták a szovjet—magyar barátsági, együttműködési, és kölcsönös segélynyújtási egyezményt, ezt a régi barátságot foglalták írásba, a magyar és a szovjet nép közös harcát, közös érdekét fogalmazták meg. Nemzetközi szempontból különös jelentőséget adott a szovjet—magyar egyezménynek az a tény, hogy ez volt az első nemzetközi megállapodásunk, amelyet a teljes egyenjogúság alapján kötöttünk. Ez a történelmi jelentőségű egyezmény a proletár internacionalizmus elveire, a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletben tartására, a be nem avatkozás elveire épült, s mindörökre megszilárdította a magyar és a szovjet nép barátságát. EZ az egyezmény tette lehetővé, hogy biztosan haladhassunk előre a szocializmus építésének útján, s éppen ezért szocialista építésünk sikerei, gazdag eredményei elválaszthatatlanok a magyar—szovjet barátságtól. De ugyanilyen fontos, hogy nemzetközi téren a szovjet—magyar barátsági egyez mény tette lehetővé, hogy részei legyünk a szocializmust építő népek nagy családjának, annak a szocialista tábornak, amely az elmúlt másfél évtized alatt állandóan erősödött, s ma már a világpolitikában döntő szerepet játszik. A kapitalizmus mind jobban kiélesedő válsága, a gyarmati népek szabadságmozgalma, s mindazok a változások, amelyek a második világháború után a világ térképén történtek, a szocializmus igazát bizonyítják. Számunkra pedig mindennél világosabb bizonyíték népünk fel- emelkedése, növekvő jóléte, a szocializmus építésének ó’-' és újabb sikerei. Ez pedig elválaszthatatlan a magyar— szovjet barátságtól. Ez a barátság nem tizennégy évvel ezelőtt kezdődött, de az elmúlt tizennégy esztendő alatt állandóan mélyült, gyarapodott, gazdagodott. Az egyezmény sok próbát kiállt az elmúlt közel másfél évtized alatt, s bebizonyosodott, hogy nemcsak népeink közös érdekét szolgálja, hanem az egész világbékének is jelentős tényezője lett. A magyar-szovjet barátság ünnepségei a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió és Magyarország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának tizennegyedik évfordu lója alkalmából ünnepségeket tartottak Ukrajna és Kazahsztán fővárosában. A kijevi ünnepséget Konsztan- tyin Litvin, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Társaságának elnöke nyitotta meg. Alma-Atában Viljalov, a kőztársaság felsőoktatási és középfokú szakoktatási minisztere számolt be a magyar dolgozók sikereiről a szocializmus építésében és a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok megszilárdulásáról. Észtországban is megünnepelték az évfordulót. A tallini állami könyvtárban kiállítást rendeztek, amelyen magyar szerzők észt nyelvre lefordított műveit is bemutatták. fl magyar—szovjet barátsági szerződés évfordulójának megyei rendezvényei Az MSZBT Tolna megyei elnöksége rendezésében megemlékező ünnepségeket tartanak a magyar—szovjet barátsági, együtt működési é« kölcsönös segély- nyújtási egyezmény megkötésének 14. évfordulója alkalmából. A tamási gimnáziumban február 21-én műsoros est lesz Mit tudsz a Szovjetunióról? címmel. Szekszárdon a belvárosi párt alapszervezet klubhelyiségében 25-én délelőtt 10 órai kezdettel tartanak megemlékezést. Az előadás keretében dr. Gyugyi János, a Megyei Tanács elnökhelyettese az MSZBT megyei elnöke méltatja az évforduló jelentőségét. Az ifjúság bevonásával Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel, fejtörőt rendeznek. Az ünnepség keretében kerül sor Az SZKP XXII. kongresszusa képekben című kiállítás megnyitására is. Az évforduló alkalmából az MSZBT és a Hazafias Népfront közösen rendez ünnepségeket és baráti találkozókat, a járási székhelyeken kívül még 10 községben. A Szovjet Hadsereg Napján, február 23-án este Dombóvárott a művelődési házban tartanak baráti találkozóval egybekötött ünnepséget. Hasonló rendezvények lesznek Pakson, Duna- földvárott, Bonyhádon, Tamásiban és Tolnán, Az ünnepségekre szovjet vendégeket hívnak meg. Töhb helyen pedig bált rendeznek. Áz országgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1962. évi költségvetést Az országgyűlés pénteki ülésén Nyers Rezső pénzügyminiszter expozéja után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Többek között hangsúlyozta: — A benyújtott törvényjavaslatból, Nyers elvtárs expozéjából és Molnár elvtárs előadói beszédéből megítélésem szerint két fontos következtetést vonhatunk le. Először: az 19G2-es költségvetésben a kiadási és bevételi fő összegek egyensúlyban vannak, vagyis az ország pénzügyi mérlegének egyensúlya biztosított. Ez igen lényeges. A másik: a költségvetés biztosítja a forradalmi munkás—paraszt kormány gazdaságpolitikájának továbbviteléhez, közelebbről az idei terv teljesítéséhez szükséges anyagi eszközöket. Az előterjesztett törvényjavaslat szerint — mint ismeretes — a beruházásra szánt összeg 44,3 százalékát az ipar kapja. A köl. ségvetés tehát biztosítja az ipar további fejlődését Lehetővé teszi, hogy a tavalyról áthúzódott több mint 180 beichtetet ebben az évben befejezzük. A rendelkezésre álló beruházási összegből ebben az évben újabb hatvan ipari objektum építését kezdjük meg. A költségvetés tehát megfelelő pénzügyi biztosítékot nyújt a termelőerők további növekedéséhez. A beruházásokból egyre nagyobb rész jut gépekre, a műszaki színvonal növelésére, az üzemek korszerűsítésére, ugyanakkor csökken az új ipari épületekre fordított ösz- szeg, s ez megfelel tervünk, gazdaságpolitikánk általános céljainak. Folytatjuk az ipar szerkezeti átalakítását is. A szocialista ipar termelése ebben az évben nyolc százalékkal növekszik. Egyes fontos, kiemelt iparágakban azonban ennél gyorsabb ütemű emelkedéssel számolunk. A vegyiparban például több mint 15 százalékkal, a villamosgépgyártásban pedig 11,1 százalékkal lesz magasabb a termelés a tavalyinál. A beruházási összeg 17,4 százalékát a mezőgazdaság kapja. A költségvetés keretében az állam jelentős mértékben segíti a mezőgazdasági beruházásokat. A me zőgazdaság ebben az évben valamivel több gépet kap. Ez a „valamivel több” — vagyis az emelkedés aránya egyáltalán nem lekicsinyelhető számokat takar, hiszen mintegy 7 000 traktorról és a többi között 1200 kombájnról van szó. Jelentős mennyiségű műtrágya jut a mezőgazdaságnak. Sokra képes a szocialista alapokra helyezett magyar mezőgazdaság, különösen, ha a szövetkezeti parasztság még egy kicsit javítja a vezetést és a munkamorált, s ha még egy több műtrágyát és gépet kap. Az idei költségvetés megfelel' anyagi eszközöket biztosít a kö~ lekedés fejlesztésére is. A bér’ házások 9,4 százalékát a köziek dés kapja. A vasút új diesel- ’ villamos-mozdonyokat, szem" kocsikat, tehervagonokat kap. A költségvetési kiadások mintegy 27 százaléka az egészségügyi, a szociális és kulturális igények fokozottabb kielégítését szolgálja. Más szóval: a lakosság ilyen irányú igényeit — ha nem is minden tekintetben, de egyre jobban •— ki tudjuk elégíteni. Tisztelt országgyűlés! Ismeretei, hogy a lakosság fogyasztási alapja ebben az évben négy százalékkal. a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 2,5 százalékkal, a parasztság reáljövedelme szintén 2,5 százalékkal növekszik. Az 1962-es költségvetés fő arányai feltétlenül jók. Ez a költségvetés reális alapokon nyugszik; a nemzeti jövedelem lehetséges emelésére alapozva irányozza elő a lakosság jólétének emelkedését, a népgazdaság fejlesztését szolgáló összegeket. Továbbiakban Gáspár Sándor hangsúlyozta: a helyes arányok kialakítása a népgazdaság alapvető kérdése. Mostani gazdaságpolitikánk legnagyobb ereje éppen abban van, hogy számol a realitásokkal. Fejlődésünk általában tervszerű, gazdaságpolitikánkban nincsenek ingadozások. A fő arányok helyes megállapítása jellemzi az idei költségvetést is. Ezért azt a párt helyesnek, jónak tartja. — A másik fontos kérdés, amely a tervezésnél felmerül: A népgazdasági érdek, vagyis az egész nép érdekének elsődlegessége. Sajnos, a mi gyakorlatunkban 1956 előtt kialakult egy bizonyos patrónusi rendszer. A népgazdaság elég súlyos árat fizetett ezért. Szocialista körülmények között ez a patrenálás azzal a következménnyel járt, hogy amelyik népgazdasági ágazatnak, vagy területnek, megyének erősebb patrónusa volt,. az az általános fejlődésen belül bizonyos előnyben részesült. Lehet, hogy ez jó és üdvös volt az érintett terület, vagy egyes szakág szempontjából, de káros volt a népgazdaság egészére. 1956 óta megszűnt ez a rendszer és jó, hogy I megszűnt. 3ól teljesítettük az 1961 es tervet — Gazdaságpolitikánk erejét I jellemzően mutatják a múlt évi eredmények is. Az 1961-es terv teljesítéséről szóló adatok ismertek. Ezért azokat most nem ismétlem. csak emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat arra, milyen körülmények között teljesítettük a tavalyi előirányzatokat. Először is a múlt évben fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átalakítása egész társadalmi és gazdasági fejlődésünk szempontjából nagyon jó, de fokozott anyagi eszközöket követelt és kötött le. A múlt év volt az elmúlt négy évtized legaszályosabb esztendeje. Ezért a mezőgazdaság termelése — bár a szocialista átalakulás mérsékelte a súlyos aszály következményeit — kevesebb volt, mint terveztük. A mezőgazdaság így a vártnál kisebb mértékben járult hozzá > az ország nemzeti jövedelméhez. — A nemzetközi helyzr . nerl alakulása 1961-ben arra késztette a forradalmi munkás—paraszt kormányt is, hogy fokozza az ország véderejét. Honvédelmünket fejlesztettük és a fejlesztést ebben az évben is folytatjuk. — Nem vagyunk ugyan a nemzetközi helyzet alakításának- főszereplői, de erőnkhöz mérten kötelezettséget vállalunk a gyarmati sorból felszabadult országok gazdasági megsegí'égőben. Szívesen tettük tavaly is, önzetlenül segítjük ezután is a felszabadult országok népeinek gazdasági felemelkedését, függetlenségük megszilárdítását. Ez internacionalista kötelességünk. — Ilyen körülmények között tehát egészében véve jól teljesítettük az 1901-e.s tervet! Van javítanivaló bőven, ezt min(Folytatás a 2. oldalon)
