Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-02 / 27. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I9B3. fetiruSr Hi Asszonyoknak—lányoknak „Jólesik néha egy kicsit is“ A nagymama, nem tudni mi okból — talán a hosz- szú téli esték unalmának elűzésére — gyakran nézeget vissza a múltba, ölébe veszi a ,„családi irattárat”, ahogy a fiatalok tréfásan elnevezték a faládikát, amelyben a nagymama az elfakult fényképeket, a családtagok születése és elhalálozásának dokumentumait őrzi. Csomóba kötve megvannak a régi anyakönyvi kivonatok, kérvények, a múlt egy-egy emléke. Zsuzsika, a VII. osztályos unoka tankönyveivel szöszmö- tölt. Elkészítette a házi feladatot, rendberakta táskáját és miután mindezzel végzett, a nagymama mellé kuporodott. Nézegette az elfakult fényképeket, beleolvasgatott a régi, elsárgult hivatalos írásokba. Egy kacskaringós, cirkalmazott írású kérvényen akadt meg a szeme, amely így kezdődik: „Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Uram!” A nagymama édesapja, néhai Mozolán István nyugdíjkérelme akadt a dédunoka kezébe. A dédapa elaggott korára és betegségére hivatkozva a legmélyebb alázattal esedezett a nagy méltóságú és kegyelmes miniszter úrhoz avégett, hogy hűséges altiszti szolgálata után az Ur 1898. évében nyugdíjban részesíteni kegyeskedjék. „Bizalmat gerjeszt bennem azon tudat, hogy nem kerüli ki nagyméltóságod magas figyelmét a jelen kérvényemhez csatolt 10 darab melléklet, amelyben a legalázatosabban igazolom, hogy az 1858—59. had járatban részt vettem, hol a hon védelmében sok nélkülözéseknek és szenvedéseknek va- lék kitéve, sőt a gyakori csatározások közt majdnem életemet vesztettem” — olvassa fennhangon Zsuzsika. — Nagymami mondd, azelőtt így beszéltek az emberek? És mondd, kik voltak a nagyméltóságú urak és miért volt a dédapa a legalázatosabb szolga? — kérdezi kíváncsian. — Te már nemigen tudod ezt megérteni kisunokám. Régen, amikor a nagymami még fiatal volt, olyan világot éltünk, hogy a nagyméltóságú kegyelmes urak vezették az országot és az olyan emberek, mint a te dédapád is, az urakat szolgálták. Emlékszem — mondja távolba néző szemekkel —, apám egy íródeákot kért meg a kérvény megírására, bár ugyan tudott írni, de az ő ákombákom írásával hiába kilincselt volna. És sokan voltak olyanok, akik teljesen írástudatlanok voltak, s csak két keresztet rajzoltak a nevük helyére. A mi fiatalságunk más volt, nem volt olyan szép, mint a tiétek, és mindig elszomorodom, ha fiatalságomra gondolok. — Nagymamikám! Ne szo- morkodj! Tudod mit? Égessük el ezeket az írásokat. A nagymama féltve öleli magához a kis faládikát és remegő hangon így beszél: — Nem kisunokám, ezeke! az írásokat nem szabad elégetni és arra kérlek, őrizd meg halálom után is. őrizd meg és majd mutasd meg a gyerekeidnek. — Nagymami! Akkor tegyük el ezt a ládikát úgy, hogy többet ne is vegyük elő. A nagymama tagadólag ingatja fejét és inkább magának, mint az unokájának mondja: — Jólesik néha a múltba nézni és amikor már elunom a rádiót hallgatni és a televíziót nézni, talán jólesik egy kicsit szomorkodni is. P-né. Az első bál Itt a farsang, a báli szezon 2. rajz: Fehér düssess, vagy Örömteli víg napjai az évnek, brokát ruha. Az alsószoknyához Ma már a rövid estélyiruha ve- állított saját, vagy tüllből való tekszik a hosszúval és sok eset- plissérozott résszel. A masnik ben háttérbe is szorítja azt, de közepébe színjátszó stasztűt tea.-: első báli ruha az szimbólum, szünk. nem lehet más, csak hosszú, bő 3. rajz: Fehér organza estélyiéi . hófehér, mely minden fiatal, ruha, háromlépcsős szoknyával, leány szemében a legcsodálato- minden egyes rész széle többsabb ruhakölteményt jelenti. Az sorosan szegőzött. Bársonymas- ő számukra rajzoltunk és—ter« «nival és ékszerrel, veztünk néhány igen csinos báli* .y rajz: Fehér bársony, vagv ruhát. düssess anyagból való. Az egész 1. rajz: Fehér nagyestélyi ruha derék sűrűn piézett. (2—3 cm-es) Kissé hosszított derekú, csipke 2 soros keskeny strassz vállpánt felsőrésszel. Háromlépcsős tüll (lehet nyakláncból készíteni), szoknyával. Derékban fehér düs- Teljes körglokniba szabott szók- sess masnival, középen halvány nyával. Düssess masni díszíti, k> rózsaszín virággal, zépen művirág. Állami gazdaságaink termelésből, üzemszervezésből és példamutatásból 1961-ben is kitűnőre vizsgáztak Pedig nem volt könnyű az elmúlt esztendő, hiszen a nyár második felében úgyszólván semmi csapadék sem hullott. Az őszi talajmunkát is nehezítette a hosz- szantartó szárazság. Az állami gazdaságok ennek ellenére olyan termelési eredményeket könyvelhetnek el, amelyek világviszonylatban is jelentősek. Érthető, hogy minden irányból érdeklődéssel tekintenek ezekre az élenjáró, szocialista mezőgazdasági nagyüzemekre, amelyek hazánk művelés alatt álló területének mintegy 14 százalékán gazdálkodnak. Az 1961-es esztendő termelési eredményeit ugyan még nem ismerjük minden részletében, de az eddig összesített adatok azt mutatják. hogy állami mezőgazdasági üzemeink tovább növelték jó hírnevüket és ezzel párhuzamosan terméseredményeiket is. Búzából 210 ezer hold átlagában 16 mázsa 30 kilós termésátlag nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó eredmény. Ez hektárra átszámítva 27 mázsa 71 kilogrammos átlagot jelent. De maradjunk csak a hazai búzatermesztés mutatószámainak összehasonlításánál. Az elmúlt esztendőben 11 mázsa volt az országos átlag kataszteri holdanként. Az állami gazdaságok ennél 530 kilóval, tehát 210 ezer holdon egymil- lióegyszázezer mázsa búzával adtak többet az ország asztalára. Ez pedig 550 ezer ember egészévi kenyerét jelenti! A takarmánygabonák termésére sem lehet panasz. Őszi árpából 93 ezer kataszteri hold átlagában 16 mázsa 20 kg. a termésátlag. Persze, az egyes állami gazdaságok eredményeit vizsgálva még kiug- róbb termésátlagokkal találkozhatunk. A Csorbái Állami Gazdaság növénytermesztői 1100 holdról 18 mázsa 30 kiló búzát és 1500 hold átlagában 22 mázsa 20 kg kukoricát takarítottak be', A nagy termések eléréséért indított versenyben nincs szégyenkezni valójuk a csorbái tehenészeknek sem. Ök tehenenként 3850 liter tejet fejtek és mindössze 150 literrel maradtak el a 4000 literes rekordtól. Aki rendszeresen figyeli a tejtermelési versenyek eredményeit, s aki maga is járatos a tejtermelés dolgaiban, csak az tudja igazán értékelni a 390 tehén átlagában elért jó eredményt. Igaz, a jószággondozók munkája mellett a takarmánytermesztőknek is részük van a kiemelkedő eredményekben. A nagy szárazság ellenére a Csorbái Állami Gazdaságban 25 mázsa a lucernások holdankénti saénahozama és e mellett 220 kg magot is fogtak. Sokan teszik fel a kérdést: Mit adnak az állami gazdaságok az országnak, és mivel segítik a közös útra lépett termelőszövetkezeti gazdákat? Erről oldalakat lehetne írni. De beszéljenek helyettük a tények. Az elmúlt évben állami gazdaságaink 33 ezer katasztrális holdon termesztettek hibridkukoricát vetőmagfogás céljaira. A termésből 2600 vagon kiváló minőségű, nagy termőképességű magot adnak a népgazdaságnak. Ez a vetőmag-mennyiség exportterveinken túlmenően kétmillió kataszteri hold kukorica vetéséhez elegendő. Ha a régi fajták termésátlagához viszonyítva csak másfél mázsa terméstöblettel számolunk (bár a tavalyi és harmadévi tapasztalatok alapján számolhatnánk két mázsával is) kerek hárommillió métermázsa az egyévi tiszta nyereség. Hárommillió mázsa kukoricával pedig mintegy 800 ezer sertést lehet meghizlalni! Az aszály elleni küzdelem módszereinek kidolgozásában és alkalmazásában is élenjárnak az állami gazdaságok. 1961-ben kerek tízezer holdon építettek ki új öntözőtelepeket és harmincezer holdon végeztek belvíz-rendezést. Az összes öntözött területük pedig több mint 85 ezer holdat tett ki, amelyből 14 000 holdon rizst, 25 ezer holdon szántóföldi kapásnövényeket, 19 ezer holdon takarmánynövényeket termeltek. Ezen túlmenően 16 600 holdon folyt rét és legelőöntözés. Persze a konyhakertészetekben és gyümölcsösökben is sok vizet használtak fel. Tízezernégyszáz hold öntözéses konyhakert, szőlő és gyümölcsös adott a szárazműveléshez viszonyítva kétszeres termést. A cső- kutak számát is jelentősen növelték. Az elmúlt esztendőben 500 úi csőkúttal gyarapodott az állami gazdaságok vízszolgáltató berendezése. A szőlő, és gyümölcsösök telepítésében ugyancsak élenjárnak, állami mezőgazdasági üzemeink. Az ország területén 5900 hold gyümölcsöst, 4000 hold szőlőt létesítettek 1961-ben és ezen felül 200 hold komló telepítésével segítették a hazai sörgyártást. Az úgynevezett melléküzemágak is jelentősen növekedtek. A Nagy- hörcsögi Állami Gazdaságban 120, Tatán pedig 305 hold új halastó épült. A Berettyóújfalusi Állami Gazdaság az állattenyésztésben tüntette ki magát. A berettyóújfalu- siak 1100 malaccal választottak le többet a tervezettnél, ugyanakkor a süldőnevelésben — ahol a havi súlygyarapodás sertésenként 6 kiló 73 dekában volt előírva, 8 kiló 30 dekát értek el. Az itatásos borjak súlygyarapodását pedig a terv hez viszonyítva három kilóval sikerült növelniük. Mindent összegezve: az állami gazdaságok tovább növelték azt a bizalmat, amelyet nagyszerű eredményeikkel és élenjáró módszereikkel inár az előző esztendőkben kivívtak maguknak. D. J. | ^ ------------ .4 F agy veszély ellen szivacsos műanyagburok loaocooooaooooooooooooooaoooooooaooeoi Egy divatdiktátornál — Hohó! Még kurtább szoknyát tervez tavaszra?! * (Tonez Tibor rajza) Jogügyi bizottság működik a nőtanács mellett Megalakult tíz taggal a megyei nőtanács mellett működő jogügyi bizottság, amelynek elnöke dr. Horváth Béláné bírónő, titkára dr. Barabásné, dr. Szügyi Piroska ügyvéd. A jogügyi bizottság megalakulása után úgy döniőtt, hogy minden p héten egyszer, szerdán délután 4 és 5 óra között jogügyi tanácsadást tart a megyei nőtanács szekszárdi helyiségében. Az első tanácsadást február 7-én délután tartják a fenti időpontban. Egy amerikai vegyigyár fehér, ★tejszerű folyadékot hozott forga- 1' lomba, amely habos permet alak- jában távozik a palackból, ha ' annak gombját megnyomják. Ez ' a habos permet rövid időn belül megszilárdul és szivacsra emlékeztető szerkezetű, színtelen bevonat keletkezik. Ez a bevonat jól tapad a növényeken, s különösen alkalmas a szabadban telelő örökzöld növények megvédésére fagy, szél és hó ellen. — Megalakult Tibet első korszerű színjátszó társulata. Huszonegy tibeti diák, akik tanulmányaikat a sangháji színművészeti főiskolán végezték, megalakították Lhaszában az első * modern tibeti színjátszó-társulaA színtelen »burkolat« nem akadályozza a levelek természetes lélegzését, de csökkenti a természetes párolgás ütemét, s így óvja a növényt a kiszáradástól, A szivacsos műanyag-burkolatnak az is előnye, hogy nem ég, így a vele bepermetezett fenyőfa »tűzbiztossá« válik, a tűlevelűk nem hullanak le, ezért ideális karácsonyfa-konzerváló anyag. — Pneumatikus pisztolyt szerkesztettek az Egyesült Államokban, amellyel a horog és a nehezék oda »lőhető ki«, ahova a horgász akarja. Ez különösen a csónakból való horgászásnál kényelmes.
