Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

1062. február 16. fÖtJTÄ StPiSYfiT VW’ŰJSAÖ Gyarapodó ismeretek OV ismerősöm, akinek szándékai mindenkép­pen tiszteletre méltóak, borús arccal, rezignálton nyi­latkozott népmúvelésÜJik hely­zetéről. Érvei nem á legfrisseb­bek; ötletszerűségről, hézagos­ságról szakmai beszűkülésről beszél. Ha az igazságot akarnám ki­keresni, , el kellene mondanom, hogy néhány részletben közel került a valósághoz, azonban ha csak a legutóbbi idők ilyen jellegű eredményeit nézem, mindenképp cáfolnom kell. Az igaz, hogy a művelődés terüle­tén kialakult mozgalmak, a szervezett tanfolyamok, elő­adások akadémiák nem nyújtanaI. ináén irányú kép­zést. De nyújtanak valamit, s ta­lán ez a lényeg. Nézzünk néhány adatot. Rö- vid ideje még kuriózum-szám­ba ment a tanuló parasztem­ber. S mára csak a megye ál­lami gazdaságainak szaktanfo­lyamain több mint ezer dolgo­zó végzett. Ugyanakkor a me­gye gépállomásai közül nyolc állomáson folyik a szakoktatás. Persze nem jelenti ez azt, hogy maradéktalan képzést, kikezd­hetetlen lexikális ismereteket adnának ezek a tanfolyamok. Ezt nem is lehet követeink Vi­szont — érzésem szerint segí­tenek eligazodni korunk techni­kai és ideológiai kérdéseiben. S ez kezdetnek nem is rossz. Van egy másik fontos prob­léma: a módszer. Nénii igaztág van abban, hogy a népművelő munka gyakran idény- és öt­letszerű. Ezt részben befolyá­solja a területi tagoltság, a me­gye sajátos jellege, s több más tényező. Ám de azt jelenti-e ez, hogy az idényben és az ötlet­ben eleve rossz minden? Ko­rántsem. A megoldás természe­tesen nem végleges, nem is le­het az. Ha ugyanis azt akarjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben téltől télig ne legyen nagy a kiesés, akkor új módszereken kell gondolkoznunk. A Tolnai kezdeményezés vagy a dalman- di, ahol helyi erőkre támasz­kodva próbálják folyamatosab­bá tenni a munkát a selyem- gyárban, illetve az állami gaz­daságban, talán a legcélraveze­tőbb. így biztosítottnak látszik több fontos kérdés. Egyrészt az, hogy amíg tanulnak, egymástól is tanulhatnák az emberek, más­részt pedig nem fenyeget az a veszély, hogy közlekedési ne­hézségek miatt elmarad valami, ami visszatetszést vált ki a tanfolyamok hallgatóiból, vágy az előadások közönségéből. S hogy teljes legyen a sor, ejtsünk néhány szót a mozgal­makról. Tény: gyakran elég számon tartani, hány mozga­lom is indult az utóbbi időkben kulturális életünkben. Az azon­ban nem biztos, hogy ami sok, az feltétlenül rossz is. Ha ugyanis az egyikben nem, de a másikban részt vesz valaki, feltétlenül hoz valami ered­ményt. Az eredményekből pe­dig még he számszerűen nehe­zen mérhetjük 1«, előbb-utóbb összeáll a végleges kép: a kö­zösség érdekeiért harcolni tu­dó és akaró szocialista ember­típus alakul ki. Még akkor is, ka ma félmü- veltségnek tűnik, amit meg­szerez. Sz I. Országszerte megkezdődött a jelentkezés a KISZ ayári önkéntes ifjésági táboraiba A KISZ nyári Önkéntes építő­táboraiba országszerte megkez­dődtek a jelentkezések. Az idén különösen vonzza a fiatalokat a KISZ Központi Bizottságának az a határozata is, amely kimondja: azok, akik 1958-tól kezdődően minden évben részt vettek a nyá­ri munkákban, s az idén ötödször mennek táborozni, megkapják a KISZ aranykoszorús jelvényét. Megkezdték az előkészületeket a táborok munkájának megszer­vezésére is. Az Építésügyi Mi­nisztérium mérnökei, a vízügyi és mezőgazdasági szakemberek készítik a terveket, s mire eljön az idő, a fiatalokat már a kijelölt munkahelyek, s a meghatározott feladatok várják. Az idén az elmúlt évekhez ké­pest a nyári táborozásnál jóval nagyobb feladat hárul a megyei KISZ-bizottságokra is. Míg ko­rábban a KISZ Központi Bizott­sága, most a Megyei KISZ Bi­zottságok irányítják és ellenőrzik majd a területükön működő tá­borparancsnokságok munkáját. Ugyancsak a „megye” feladata a táborok közművesítése és gazda­sági ügyeinek intézése. Az eddi­gi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Megyei KISZ Bizottságok eleget tudnak tenni a reájuk váró feladatoknak. Zárszámadás után Tengelic-szőlőhegyen A szőlőhegyi Uj Élet Tsz-ben évről évre arányosan emelkedik a munkaegység értéke. A tsz megalakulása utáni első zárszám­adáson 23 forintot, a második év­ben 27 forint 50 fillért, most meg három év után 32 forintot fizetett a tsz minden munkaegységre. A Szíjjártó-gyerekek 10 000, Ny. Molnár József 13 000, Györki Im­rítést javítják meg. A boltban 600 méter kerítésdrótot rendeltek. Az asszonyok, lányok ruhatáru­kat bővítik. A szőlőhegyi boltban 30 féle pulóver, sokféle anyag és ruha között válogathatnak. Akinek az igényei ezt is meg­haladják, az városra jön vásá­rolni. Akinek meg felesleges pén­ze akad, az takarékba teszi. Széles József pénztár«« M. Horváth Jánosaiénak 8800 forintot fizetett ki. re 15 000 forintot kapott kézhez A zárszámadás után az új esz- a zárszámadás után az előlege- tendő gondjai kerülnek előtérbe, ken kívül. Sok olyan tsz-tag van t>. .....' •. Tengelic-szőlőhegyen, akinek az évi jövedelme meghaladja a 15 ezer forintot, s nem egy olyan család van, amely több mint 20 ezer forintos, közösből származó jövedelmet tudhat magáénak. Tehát elégedettek a szőlőhegyi gazdák az idei zárszámadással. Nézzük csak, mit kezdenek a pénzzel? Erre Hauszmann Kata­lin és Schweigert Éva boltosok adnak választ, akik elmondják, hogy bizony alaposan meg kellett emelni a bolti készletet. Sokan előre megrendelték azt, amit vá­sárolni akarnak. így Széles Jó­zsef 2200 forintos rádiót, Szűcs József televíziót, Prieger István motorkerékpárt, Katona Ferenc- né és a Németh Kati néni 2500 forintos tűzhelyet rendelt. Sokan házukat csinosítják, vagy a ke­ld. Sebestyén István magas ko­ra ellenére rendszeresen dolgo­zik a közösben, 360 munkaegysé­get szerzett. A tsz tovább növeli gépparkját, ezért két csővázas gépszínt épít. A Termelőszövetkezeti Beruházá­si Iroda vezetője, Schwébl Ká­roly Prajda Vendel mérnökkel a távlati fejlesztési tervek figye­lembevételével kijelöli a helyet, amely a legalkalmasabb a gép­színek építésére. Kijelölik a helyet a majorban, ahová gépszíneket építenek. Bakó—Gyenis Négyezerkétszáz vagon vetőburgonyát kapnak a termelőszövetkezetek faj fafelújí fásra A Földművelésügyi Miniszté­rium az 1962. évi termelési idényre kereken 4200 vagonnyi Hátra sietett az udvar végébe, a sütöde felé. Most is Lhan Nung és az inas-féle fiú voltak benn... — Jó reggelt... A kenyeremért jöttem... Amint a vietnami férfi a polc­hoz ment, Gazsó észrevétlenül intett neki, a fiú felé biccentve. — Beszélhetsz előtte — mond­ta halkon Lhan Nung —, nem ért franciául. Minden látogatá­sod alkalmával nem küldhetsm ki. Még gyanút fogna. — Ide figyelj —■ kezdte Gazsii, amint átvette a kenyeret. — Én küldeni akarok valamit... Kivel és hogyan juttassam ki az erőd­ből?... — »Szennyest« akarsz küldeni? — Hát ezt honnan tudod? — kérdezte a légionista meglepődve. Lhan Nung mosolygott. — Tudom... Szóval innen ezen a módon nem tudjuk kijuttatni. De holnapra hozom az utasítást... Vigyázz! Itt a német! — No, hogy Ízlik a tegnap küldött pálinka? — kérdezte. — Remek — válaszolta öröm­mel a német. — Te, igazán ga­vallér ember vagy... — Megéri — magasra tartotta a friss kenyeret. — Nagyszerű a kenyér... Gazsó sietett vissza a beteg­szobába, megkezdte a gyengél­kedők ellátásét. Injekciókat, kü­lönböző gyógyszereket átlőtt a betegeknek. Azok hálálkodtak, amiért vasárnap ilyen szépen rendbeszedték a szobát. Az egészségügyi délután kisé­tált a felső erődbe, ahol köszö­netét mondott a fiúknak a segít­ségért. A magyarok sokáig be­szélgettek, végül Koltai Kálmán tizedes figyelmeztette Gazsót. — Ideje visszavonulnod. Ha teljesen besötétedik, akkor mar nem ajánlatos a bennszülöttek kunyhói között járkálni. Elbúcsúzott honfitársaitól és elindult visszafelé. Kíváncsian nézegetett a kunyhók felé. A fél­homályban észrevette a bennszü­lötteket, de azok nem tettek ba­rátságtalan mozdulatokat, vagy megjegyzéseket: ellenkezőleg, meg hajoltak és mosolyogtak. Gazsó először azt hitte, öltö­zetével van baj, azért nevetik ki. Zavartan végignézett magán, de nem talált semmi kifogásol­ni valót. Még egyszer vissza­pillantott a bennszülöttekre, de azok továbbra is barátságosan mosolyogtak rá... Kezdte kényelmetlenül érezni magát... Nem tetszett neki, hogy egyszerre annyi ismerőse akadt... Miért köszöntötték?.. Tutinak va­lamit?... És honnan?... Ezt feltét­lenül szóváteszi másnap Lhan Nungnak... Ébresztőkor már talpon volt... Kiült a betegszoba előtti padra friss levegőt szívni. Körülbelül húsz méterrel távolabb vietnami lányok és asszonyok hasogatták éles késeikkel a már régebben odakészített bambusznád-törzse­ket Az egyik asszony kíváncsian Gazsó felé nézett, aztán szorgal másán munkálkodott tovább. A légionista úgy érezte, vala­mit akarnak tőle. Körülnézett óiatosan, aztán elindult a kony­ha felé. Útja a vietnami asszo­nyok mellett vezetett el. Amint melléjük ért, egyikük halkan megszólalt. — Ti-ti azt üzeni, hogy hama­rosan el jön... Gazsó szíve megdobbant, de nem állhatott meg, ment tovább, nehogy valaki meglássa. Az asz- szonyok is szorgalmasan dol­goztak tovább. Kissé nyugtalanították a tör­téntek. A kunyhók között is ké­nyelmetlenül érezte magát, most is. Hát mindenütt tudnak ő és Ti-ti kapcsolatáról?... Vagy egye­bet is tudnak?... Úristen!... (Folytatjuk) kitűnő minőségű, fémzárolt bur­gonya vetőgumót bocsát a közös gazdaságok rendelkezésére, ami kereken 200 vagonnal haladja túl a tavalyi vetőburgonya akció ke­retét Mint a minisztérium nö­vénytermesztési főigazgatóságán tájékoztatásul elmondották, 2700 vagon vetőburgonyát már az ősz folyamán elszállítottak a termelő üzemekbe, a fennmaradó 1500 va­gont pedig a tavasszal szállítják. Az egész mennyiség fajtafelújí- tásra szolgál. A termelőszövetke­zetek február 20-ig igényelhetnek még burgonyavetőgumót a Vető­mag Vállalat illetékes megvei kirendeltségétől. A vetőburgonya ára változatlanul a tavalyi szin­ten maradt. Az őszi és a tavaszi akcióban átadott illetve átadásra kerülő, összesen 4200 vagon bur­gonya-vetőgumónak 90 százalé­kát teszik ki a legkedveltebb ét­kezési fajták: zömmel gülbaba, aranyalma és margit. Érdekessé­ge a tavaszi vetőgumó-akciónak, hogy most első ízben kerül köz­termesztésre a nemrég kinemesí­tett, sárgahúsú, salátaburgonyá­nak kiváló somogyi kifli fajta. Az egész országra kiterjedő burgonya-vetőgumó akción kívül számottevő kedvezményt jelent, hogy a termelőszövetkezetek az egész ország területéről beszerez­hetik vetőgumó-szükségletüket. A járási mezőgazdasági osztályok igazolják, hogy a közös gazdasá­goknak, szakcsoportoknak mennyi vetőburgonyára van szükségük a közös vetésterületre. Ezzel az iga­zolással a mezőgazdasági értéke­sítési központ kiadja a szállítási engedélyeket vasútra, tehergép­kocsira, vagy fogatokra. Ha egyes termelőszövetkezetek más me­gyékből szerzik be vetőgumó­szükségletüket, a szállítás meg­kezdése előtt a szállítási enge­délyt be kell mutatniok a termő­hely szerint illetékes Mezőgazda- ségi Értékesítési Központnak. Munkásakadémia a tolnai selyemgyárban Sok üzemben szervezték meg a munkásakadémiát, s valamennyi helyen a dolgozók nagy érdeklő­désével találkozott. Ez a helyzet a tolnai selyemgyárban is, ahol a különböző előadástémák jó ki­válogatása és a tematika helyes összeállítása például szolgálhat más üzemeknek a jövőbeni elő­adássorozatok kimunkálásához. A munkásakadémia előadássorozata tizenkét előadásból álL Elsősor­ban olyan kérdésekkel foglalkoz­nak, amelyek közvetlenül össze­függnek a selyemgyári dolgozók mindennapos munkájával. Tájé­koztatást adnak az üzem műsza­ki fejlesztési feladatairól, egész­ségvédelmi kérdésekről, stb. A politikai tárgyú előadások pedig a munkások tájékoztatását bizto­sítják. Eddig hat előadást tartot­tak meg, a másik hat előadásra március végéig kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents