Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-13 / 36. szám

* »!%>«•« p.\r­9otm urnám nmnmxo 1962. február 12. A HARCI HARCOSOK 1 Janya Pusztán zárszámadást. Sajnos lekés­tem róla, mert csak másnap este érkeztem a pusztára. Meg- ejtően szép a vidék, varázslatos hangulatú a környék. Dombol­dalban terül el a major, lent a gazdasági épületek, fent a la­kóházak. Minden házban vil­lany. Csendes ballagással jött felém egy ember és elmondta, ő a brigádvezető. Fölmutatott az egyik házra, hogy abban lakik az elnök. Az agronómus a jószág körül tartózkodik, a könyvelő már hazament. Még egy ember előkerült valahon- nét, jóestét kívánt és kis idő múlva aludni ment. — Tizennyolcezret kapott — mondta utána a brigádvezető. Aztán a kút felé nézett, ahol valaki vizet húzott a vályúba. — Az meg tizenkétezret vitt haza. Akkora a majorudvar, akár egy futballpálya. Jó kőhajítás­ra. vannak az irodától az istál­lók. A szürkületből időnként kivált valaki, átment a nagy majorudvaron, s ilyenkor a brigádvezető nem nevet, hanem mindig forintot mondott. — Tizenhétezret kapott. — Nyolcezret •— Tizenhóromezret. Fent valamelyik házban asz- szony nevetett, valamerre az is­kola tájékán legény fütyöré- szett, a szobákban rádió szólt. Elfogott valami furcsa jóérzés. Úgy tűnt, ez a Janya-puszta egy különös, külön világ. Ilye­nek lesznek majd talán a kommunista közösségek. — Elmenjek? — kérdi a bri- gádvezető. — Igen, ha lenne szíves. — Jó. elmegyek és ide hí­vom. — Azzal máris indult szólni az agronómusnak. Ha­mar visszajöttek. Kinyitották áz irodaajtót és bementünk. Odaérkezett az elnök. Az el­nöknek Gaszler Bálint, az ag­ronómusnak Tóth Lajos, a bri­gádvezetőnek Karácsonyi Jó­zsef a neve. A szövetkezeti mozgalom harci harcosainak ők a vezetői. Az elnök régi. tapasz­talt vezető, az agronómus se a tagok. A brigádvezető vissza­szaladt. teli üveget és pohara­kat hozott. —Mit mondjak? — kérdi az elnök. — Hogyan csinálták? Ezt mondja! — Hogyan is. na hogyan? Szóljatok — mondja és az ag- ronómusra néz. — Nem tudom, dolgoztunk. A brigádvezető bólint. — Úgy van, dolgoztunk... | Beleolvasok a vezető- .ség zárszám­adásra készített beszámolójába. „Kedves elvtársak, kedves ven­dégeink! Elérkeztünk ahhoz a naphoz, amelyen az 1961. év munkájáról, eredményeiről és hiányosságairól kell számotad- ni” — így kezdődött a beszámoló. Az ünnepélyes bevezető monda­tokat számok, kimutatások köve­tik. Arról, hogy amit terveztek, s azt hogyan teljesítették túl, milyen eredményeket értek el. Ilyen adatokat olvasok: „Egy tehénre terveztünk 3200 liter tejet. Kifejtünk 3209 litert. Áru­értékesítés! tervünket 240 646 forinttal teljesítettük túl.” Va­lami különösen megragadja fi­gyelmemet. 1960-ban hét eset­ben kellett munkaegység-levo­nással büntetni. 1961-ben már csak két esetben. Talán ez egy­maga megmond mindent. Azt. hogy jó a vezetés, szilárd a munkafegyelem és ezért lehe­tett prémiummal együtt mun­kaegységenként 52 forintot osz­tani. Bittner Magda baromfigon­dozó jövedelme 16 483 forint Bátyjáé 14155 forint apjáé 16 957 forint Turcsik Miklós zárszámadáskor 7981 forintot felesége 7280 forintot, a vő. Szentgáli Imre 6473 forintot ka­pott. A harci Uj Élet Tsz-ben a tagok évi átlagkeresete 15 353 forint. — Mire költik a pénzt? — kérdezem az elnöktől. — Földet nem vesznek. Néz­zen be a családokhoz. Benéztem Motor, mosógép, rádió, új bútor — motor, mosó­gép. rádió, új bútor, úgyszólván minden portán. Egyik házban két rádiót láttam, és az abla­kokban. vagy az asztalon min­denütt újságok, könyvek. A könyveket néhol a szekrény te­tején tartják. I A szövetkezet is ®aída,‘ ! __________________ godott. A k özös vagyon egy év alatt majd félmillió forinttal nőtt. A tisz­ta vagyon meghaladja a mil­liót. — Mégis, hogyan csinálják? — Dolgozunk — válaszolja nagyon komolyan az elnök. — Nincs más. dolgozunk — teszi hozzá az agronómus. Találkoztam egy fiatalasz- szonnyal. Jókedvű. Előző nap két borítékot kaptak. Az övé­ben hatezer, a férjéében tízezer forint lapult. — Jól eldugták? Megvonta vállát. — Miért? Van itt mindenki­nek ... De ml nem őrizzük, dél­előtt motort vettünk rajta. Nem is hinné az ember, hogy öt évvel ezelőtt Janya-puszta volt a megtestesült nyomorú­ság. Az emberek rongyosak, szegények voltak, mert rosszul dolgoztak. S íme. ezt hozta a becsületes, közös munka. Ja- nya-pusztának. ha rajtam áll­na. más nevet adnék, elnevez­ném Boldogsig-majornák. Szekuilty Péter Lippay János tidoraányis ülésszak a Kertészen és Szilészétt Fiiskolán Február 12-én és 13-án a Kér- dr. Somos András akadémikus, tészeti és Szőlészeti Főiskolán egyetemi tanár „A kemizálás je- „Lippay János” tudományos ülés- lentősége a kertészeti növényter- szakot tartanak. Az ünnepélyes mesztésben és a kertészeti ter- megnyitáson Petőházi Gábor föld- menyek feldolgozásában” címmel művelésügyi miniszterhelyettes tartott előadást, mond beszédet. Sor kerül több Február 13-án a zöldségter- mai gyerek. Értik mindketten i neves egyetemi tanár, akadémikus mesztési szekció, a dísznövényter­mesterségüket és szeretik őket I korreferátumára. Február 12-én mesztési szekció, a gyümölcster­mesztési szekció és a szőlőter­mesztési szekció folytatja majd munkáját 13-án délután a Ker­tészeti és Szőlészeti Főiskolán ple nóris ülést tartanak, és a tudo- mányos ülésszakot bezárják. Küldöttgyűlés Dombóvárott Pénteken, február 9-én tartot­ták a dombóvári FJK szövetkeze­tei ötödik küldöttgyűlését, a dom­bóvári művelődési ház klubjában. A jelenlévők előtt Csizmazia László tartott beszámolót, amely­ben ismertette a dombóvári FJK választmánya és a felügyelő bi­zottság négyévi munkáját. Az elő­adó megállapította, hogy a vá­lasztott vezetőségek és a szövet­kezeti dolgozók munkája nyomán sokat fejlődött a szövetkezetek politikai tevékenysége, kereske­delmi és felvásárlási munkája. Reálisan értékelte az eredménye­ket és a hiányosságokat, majd a határozati javaslatot terjesztette a küldöttgyűlés résztvevői elé. A határozati javaslat foglalko­zott az ötéves tervből adódó fel­adatokkal, amelyek a földműves­szövetkezetekre hárulnak. Politi­kai munkájukkal tovább segítik a termelőszövetkezetek megszilár­dítását — állapították meg. — Az ötéves terv végére a földműves­szövetkezetek taglétszámát a járásban több mint eze? új tag beszervezésével nö­velik. A lakosság baromfi- és tojáséi látásának biztosítására 1962- ben Döbröközön és Szakcson. 1963- ban Mucsi és Dalmand köz­ségekben baromfitenyésztő szak­csoportot szerveznek. A járásban működő iskolaszövetkezetek szá­mát négyről hétre emelik. A ha­tározatban többek között szó van a kereskedelmi egységek korsze­rűsítéséről. a dolgozók politikai és szakmai képzéséről és arról, hogy 31 vendéglátóipari egységet létesítenek a járásban, társadalmi összefogással. A beszámolót és a határozati javaslatot széleskörű vita követ­te. A küldöttgyűlésen részt vett és felszólalt Halmai János élv­társ, a járási pártbizottság titká­ra, aki többek között a társadal­mi tulajdon védelmére hívta fel a jelenlévők figyelmét. Szendi Pál. a MÉSZÖV elnöke a vezetés színvonalának emelésével foglal­kozott felszólalásában. A vita be­fejezése után a választmányi és felügyelő bizottsági tagok, vala­mint a megyei küldöttek megvá­lasztására került sor. Ötven asszony vesz részt a magyarkeszi kézimunka-szakkör munkájában A nőtanács szervezése folytán Magyarkeszin két héttel ezelőtt kézimunka-szakkör indult. A szakkör munkájában ötven asz- szony vesz részt rendszeresen. A foglalkozásokat hetente kétszer tartják, kedden és pénteken, az új általános iskolában. A hőgyé- szi nőtanács asszonyai, akik ta­valy már tanulták a kézimunka­szakkör anyagát elvállalták a magyarkeszi asszonyok patroná­lását. A szakkörön belül hozzáértő asszonyok oktatják a kézimunkát. A tervek szerint a tanfolyam vé­gén kiállítást rendeznek. Az el­készített kézimunkákat az asz- szonyok lakásaik díszítésére hasz­nálják fék IrtfaÍBi színpadok előadásai A tolnai munkás irodalmi színpad dombóvári vendégszereplése Sikerrel mutatkozott be a tol­nai munkás irodalmi színpad a dombóvári közönség előtt. A Pe- tőfi-est volt az első olyan előadás, amikor irodalmi színpad szerepelt Dombóvárott. Az előadás egyik célja volt az is, hogy az irodalmi színpadot megkedveltessék a kö­zönséggel és a helyi szavatoknak is segítséget nyújtsanak majdani műsoruk összeállításához. A tol­nai munkás irodalmi színpad elő­adása nemcsak ennek a célnak felelt meg. hanem művészi és iro­dalmi élményt is nyújtott a meg­jelent közönségnek. „Európa, vigyázz!” címmel ma mutatja be műsorát a bonyhádi irodalmi színpad A bonyhádi gimnázium irodal­mi színpada „Európa, vigyázz!” címmel állított össze műsort, amelyet ma este mutat be a lá­tási művelődési házban. A műsor anyagát a Nemzeti Színháztól sze­rezte az irodalmi színpad és a rendezéshez Majos Tamás adott tanácsokat. A műsor rámutat és figyelmeztet a német militariz- mus újjáéledésére Nyugat-Német- országban. A bonyhádi előadás után. amely iránt nagy az érdek­lődés, a diákok a járás több köz­ségében is bemutatják majd mű­sorukat. Á vezetőségválasztás után — A szekszárdi jogásznapok előtt A haladó jogászi értelmiség különböző csoportjait össze fogó Magyar Jogász Szövetség egyik célkitűzése az elméleti jogi kérdések tanulmányozása, a szo­cialista jogtudomány továbbfej­lesztésének segítése. A szövetség megyei szervezetének múlt év ok­tóber havában tartott vezetőség­választó közgyűlése — a többi között — határozattal kötelezte az új vezetőséget a gyakorlati jogászi munka színvonalát emelő jogelméleti tevékenység fokozá­sára. Az újonnan megválasztott ve­zetőség ennek tett eleget egyrészt azzal, hogy a múlt év november hónapja óta havonként jogászi vitaesteket, ez év február 16. és 17-én pedig jogásznapokat ren­dez. Az SZKP XXII. kongresszusa megjelölte a szocializmus, sőt a kommunizmus építésének gyakor­lati feltételeit, és ezeket a mar- xizmus-leninizmus elméleti téte­leinek mélyen szántó továbbfej­lesztésével támasztotta alá. A ha­ladó jogászok számára különösen az állam szocialista formájára, az állami feladatok további de­mokratizálására, az állami ön- igazgatási szervek továbbfejlesz­tésére vonatkozó tételek jelente­nek segítséget és ösztönzést a jogelmélet továbbfejlesztéséhez és a helyes jogpolitika kialakí­tásához. A szocialista és kom­munista termelési és elosztási vi­szonyokra vonatkozó kongresszu­si tételek a jogszabályok gyakor­lati alkalmazását a gazdasági fej­lődés szolgálatába állítják. A megye haladó jogászi ér­telmisége — az MSZMP Központi Bizottságának határo­zatai alapján, mely a kongresz- szus jelentőségét kiemelte — el­sősorban a jogalkalmazás terén igyekszik hivatását betölteni. Ezen túl azonban a Magyar Jo­gász Szövetség megyei szervezete által a TIT megyei jogi bizottsá­gával közösen rendezett havi jo­gászi vitaesteket és a jogászna­pokat — mint a szocialista jog­elméleti munka javításának le­hetőségeit — is a fenti hivatás szolgálatába állítja. Az 1961. évi novemberi jogá­szi vitaesten, mint a magyar jo­gászküldöttség egyik tagja, beszá­molót tartottam, annak 1961. évi szeptemberi bécsi tanulmányút- járól. Ennek keretében sikerült legalább vázlatos képet nyerni a bécsi jogászok munkájáról és az osztrák jogi életről. A beszámo­ló ezekről a kérdésekről a megye jogászainak látókörét szélesítette. Az 1961. évi decemberi jogászi vitaesten dr. Világhy Miklós, a budapesti Tudományegyetem tan­székvezető tanára tartott elő­adást a polgári törvénykönyv al­kalmazásának eddigi másfél éves gyakorlati tapasztalatairól. A ko­moly elméleti megalapozottságú és széles tárgyi gyakorlati isme­retekkel rendelkező előadást a megye székhelyén kívül dolgozó jogászok jelentős része is meg­hallgatta, az előadás utáni vitá­ban pedig számosán vettek részt. Az 1962. januári vitaesten dr. Halász Sándor elvtárs, az Igaz­ságügyminisztérium főosztályve­zetője ismertette legfrissebb szo­cialista kódexünket, az új Bün­tető Törvénykönyvet. Az előadó elvtárs, mint a Büntető Törvény- könyv egyik kodifikátora, több vitásnak látszó kérdés tisztázásá­hoz adott segítséget. A jogászi vitaesteket tovább folytatjuk. Március hónapban dr. Losonczi István, a Pécsi Jogtu­dományi Egyetem tanára fog elő­adást tartani, ezt követően júniu­sig az elméleti és gyakorlati jogi élet más kiváló művelőinek elő­adásaira kerül sor. A jogászi vitaesteken kívül a ^ február 16—17-i jogászna­pok a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének azt a törek­vését bizonyítják, hogy a szocia­lista jogelméleti kérdések meg­vitatásának a szocialista jogsza­bályokban kifejezésre jutó erköl­csi normák propagálása érdeké­ben — egyben külsőségekben is méltó — társadalmi formát és ünnepélyességet biztosítson. Az ünnepélyes formának megfelelő, egyben a jogászi hivatás társa­dalmi és politikai jelentőségét, a szocialista jogtudomány tartalmi követelményeit is kielégíti a jo­gásznapok programja. F ebruár 16-án délelőtt első­nek dr. Szénási Géza elv­társnak. a Magyar Népköztársa­ság legfőbb ügyészének előadása hangzik el. Az előadás jogpoli­tikánk időszerű kérdéseinek fel­dolgozásáról szól. Elsősorban a polgári joggal foglalkozó gyakor­lati jogászok számára jelentős az ugyancsak február 16-án délután dr. Rudolf Loránd pécsi egyete­mi tanár által „Az elévülés prob­lémái a polgári jogban” címmel tartandó előadás. A február 17-i program: dr. Szabó András „Fiatalkorúak és a büntetőjog” c. művének könyv­ankét keretében tartandó vitája. A könyvet dr. László Jenő elv­társ, igazságügyminisztériumi fő­előadó ismerteti, majd a vitát a szerző foglalja össze. A könyv­ankét nemcsak a jogászok, ha­nem minden olyan állami és tár­sadalmi szervnél dolgozó számára jelentős, aki az ifjúsággal fog­lalkozik. Számítunk arra, hogy a február 17-i könyvankéton a jo­gászokon kívül számos pedagógus, társadalmi és tömegszervezeteink több vezetője és tagja is rész fog venni.. A polgári jogi előadást és a ^ könyvankét bevezető elő­adását tudományos felkészültsé­gű nyilvános vita követi, mely­ben — mint korreferensek — a megyében dolgozó bírák, ügyé­szek, tanácsi jogászok, ügyvédek és vállalati jogtanácsosok vesz­nek részt. A vitákban természete­sen mások is részt vehetnek. A jogásznapok megrendezésé­ben a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetét a Hazafias Népfront, a Közalkalmazottak Szakszervezete és a TIT megyei szervei segítik. A megye jogászi értelmisége eddigi eredményeivel és további terveinek valóravállá- sával gyakorlati bizonyítékát ad­ja annak, hogy nem csupán el­méletben ismerte fel a szocializ­mus építése során reá háruló fel­adatokat. hanem ezek gyakorlati végrehajtásával abban tevéke­nyen részt is vesz. dr. Szilcz Ákos megyei főügyész Köszönöm, köszönöm Az egyik dombóvári üzem por­tosának megállt az órája. Feltárcsázta a 12—12-es számot, megkérdezte a pontos időt. Felbúgott a hallgató, és egy női hang megszólalt: „Tizenkilenc óra nulla perc, húsz másodperc”. Ismét egy búgás, azután megint megszólalt a női hang: „Tizenki­lenc óra nulla perc, harminc másodperc” A portás bácsi csak hallgatta, és mindjárt beszólt a hallgatóba: „Köszönöm, köszönöm.” Semmi válasz, a nő csak mondja. Új­ból feltárcsázza a számot. Újból a kedves női hang mondja a pon­tos időt: Tizenkilenc óra egn perc, tíz másodperc.” A portás bácsi ismét megköszöni. Semmi válasz újból felhívja, hogy ismét megköszönje, de az a nöszemély csak mondja a magáét, hogy.. Újabb tárcsázás, újabb pontos idő közlés. Bele lehet ebbe őrül­ni. Hát a posta már semmibe ve­szi az udvarias telefonálót'’ Másnap első dolga volt a portás bácsinak, hogy panaszkodott vál­tótársának, az meg így válaszolt: — Elmaradt a fejlődéstől Józsi bátyám, magnó mondja az időt, vissza beszélni az nem tud... ...Bár Szekszárdon is megkö­szönhetnénk a postának a mag­nós időjelzést!- Pj -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents