Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-09 / 33. szám

4 TÖLWÄ MEGYEI NEPÜJMÖ i • .«• W62. február !). Asszonyoknak—lányoknak Téli divat, tavasai újdonságok A téli Budapesten napközben szinte minden nő kötött holmit visel. A kötött divat nemcsak modellekben, hanem anyagban is rendkívül változatos. A kötött­anyagok nagy családjához tarto­zik a gyapjú-jersey, a fényes se­lyem, vagy műszállal kevert jer­sey. a bánion, a flór s a műse­lyemmel kevert flór, a műse­lyemmel kötött bükié. A kötött divat sikerének titka, hogy csinos és mindig, minden alkalomra jól öltöztet. De hozzá­járul a sikerhez az is, hogy az újszerű kötöttanyagokból készült modellek legtöbbje olcsó is. A jól mosható és formatartó flór­pulóver például 130 forintba ke­rül és a legszebb divatszínekben — vasszürke, narancssárga, fe­hér, aranybarna, fekete — kap­ható. A banlonpulóver és ingblúz, ismi szintén nagyon divatos, aránylag sokkal olcsóbb, mint tisztagyapjú „rokonai”. 1962 telén fekete színben a legdivatosabb, egyszínű, valamint tweed vagy bükié szoknyákhoz viselik. A kötött ruhák között a legna­gyobb sikere az ingruhának van. Áz ingruha egyenesvonalú, lazán fnegkötött övvel összefogva, vagy elöl/* végiggömbolt, angolos csa­pos övvel. Mindenképpen, minden fűakra előnyös, s főleg igen ki­használható. A kötött és a jersey Jngruha is különböző árban kap­ható, aszerint, hogy tisztagyapjú­Ülést tart a Megyei Nőtanács A Megyei Nőtanács Végrehaj­tó Bizottsága február 10-én dél­előtt ülést tart. Az ülésen a Bony ból, kevert műszálas anyagból, vagy flórból készült. , Nagy hidegben és téli sport­hoz, vagy téli üdüléshez a vastag kötésű, olasz fazonú pulóvert vi­selik. Legszebb színei a vanília­sárga, halványlila, az égszínkék és a türkizzöld. A sportpulóverek gallérjának vonala is új, kissé hasonlít a matrózgallérhoz, de még mindig nagy divat a kám­zsagallér is, szimpla vagy dupla megoldásban. És ismét divatba- jött a „Garbo-nyak”. A nagymin­tás. vastagkötésű pulóver ujja többnyire raglánszabású. A pulóver és kardigán együt­tes mintha kissé veszített volna népszerűségéből, az idén inkább a vastagkötésű pulóvert, vagy ugyancsak vastag, nagy mintával kötött kabátot hordanak a meleg sportszoknyához, vagy a pan­tallóhoz. A kötött divat legismertebb irányítói a Kötszövő Ipari Min­tázó tervezői, különböző kiállí­tásokon, bemutatókon már kül­földön is hírnevet szereztek a magyar kötszövő iparnak. Leg­újabb kollekciójuknak — amely­ben már tavaszi modellek is van­nak —, bemutatóját a közel­múltban tartották meg. A bemu­tatón különösen az új anyagok tetszettek, például az aranyszínű selyemflór (esti kosztüm készült belőle, hosszított vonalú kabát­tal), a műszállal kevert moha­zöld flór. amiből a rajzon lát­ható kosztüm-modellt tervezték. A kosztüm kockamintával kötött, a széleit aranysárga és fekete csíkozás díszíti, a hozzávaló pu­lóver aranysárga flór. a kosztüm csíkos pántjából, ejtett övvel. Tavaszi újdonság lesz a piros­fekete pepita, dralon és flór ke­verésű anyagból kötött kosztüm, fekete paszpól díszítéssel. A kosztüm szoknyája egyenes, a bubigalléros kiskabát végig gom­bolt.. A kosztümhöz illő rövid- ujjú pulóver fekete. Az új kollekció legszebb da­rabja a palackzöld gyapjú-jersey végig gombolt ingruha, fényes selyem paszpoldísszel. A kötött­ruhán is divatos a paszpolozás, paszománnyal, szaténnel vagy a ruhától elütő jersey-vel oldják meg a tervezők. A kötött divat legújabb mo­delljei folyamatosan kerülnek a mintaboltokba és a kötöttáru- szaküzletekbe: mindig sok cso- dálójuk akad. F. I. hódi Járási Nőtanács elmúlt fél­évi munkáját vitatják meg, ame­lyet az oktatás és a kultúrmun- fca területén végzett. A beszámo­lót Baricz József né járási titkár tartja. *; Az ülés második napi­rendi pontjaként március 8-a, a nemzetközi nőnap megrendezésé­vel kapcsolatos feladatokat vitat­ták meg. A mélyhűtött élelmiszerekről Gyümölcsöt csak a fogyasztás napján, lehetőleg 4—5 órával előbb vásároljunk. Közvetlenül a felengedés után a legzamatosabb. Ha a gyümölcsöt öntetnek vagy Morzsák a bab történetéből Babot már az ókorban is ter­mesztettek. Kenyeret, lepényt sü­töttek belőle, s a modernizálódó Egyiptomban még ma is lepény formájában fogyasztják. Az ősi vallásokban jelentős szerepet ka­pott a bab. Virágjának fekete foltjait gyászbetűnek, a halál írá­sának tartották. Istenének, Kya- mitésznek, templomot állítottak. A mai embernek különös, hogy egy hüvelyes növény ilyen tiszte­letre tegyen "“szert, de megmagya­rázza ezt, hogy azokban az idők­ben a bab, mint legfőbb eleség, épp oly nélkülözhetetlen volt, mint a víz, a nap, vagy a levegő. A bab jelentőségének másik ma­gyarázata az, hogy a főhatóságo­kat babszemes szavazással vá­lasztották, a törvényszéken az es­küdtek ugyancsak babszemme! szavaztak a bűnös felett. A fehér bab a felmentést, a sötét az el- ítéltetést jelentette. Camának, az ajtóküszöb iste­nének — mert ilyen is volt —, szalonnát és babpénzt áldoztak, s június havában bab-ünnepélye­ket tartottak, amikor mindenki kizárólag babot evett, ezt raktál; az istenek oltárára is. kompéinak akarjuk elkészíteni, akkor dermedt állapotban forráz­zuk le sziruppal. Salátát dermedt állapotban ké­szítsünk. A gyalult uborkához állítsuk össze az ecetet és a fa­gyott uborkát tegyük bele. Húst, májat a fogyasztás nap­ján vásároljunk. Télen előző este is megvehetjük, ez esetben gön­gyöljük újságpapírba a dobozt. A vagdalt hús szaporítása szem­pontjából előnyös, ha áztatott zsemlyét keverünk hozzá. Ha fe­lületét a burkoló morzsától meg­tisztítjuk, töltött paprikához vagy bármilyen más töltelékként is felhasználhatjuk. A mélyhűtött húsokat forró zsírban, lassúbb tűzön, tovább kell sütnünk, mint a friss árut. A rántott májnál a húsra vonat­kozó útmutatásokat vegyük fi­gyelembe. A resztéit májat úgy készítjük, mintha friss májjal dolgoznánk. Nehéz, de olykor kell az érzelmek ellen harcolni Rendszeres olvasója vagyok a Népújságnak. Az egyik vasárna­pi irodalmi mellékletben „Hosz- szú nyár” címmel egy történetet olvastam, amely igen nagy ha­tással volt rám — írja névtele­nül egy tolnai fiatalasszony. Kerekesné, a háromgyermekes anya elhagyta szerető férjét és három gyermekét. Elhagyta csa­ládját egy férfi kedvéért, de a férj és a gyerekek még ma is — két év távlatából — megbocsátás­sal visszavárják. Kerekesné fér­je becsületes munkásember, aki rendes megélhetést tud biztosí­tani családjának. Az asszony ta­lán ezt kevesellte és többre vá­gyott? Vagy olyan érzés, szenve­dély kerítette hatalmába, amely­nek nem tudott ellenállni és hűt­lenül el tudta hagyni férjét és három gyermekét. Sehogy sem tudom megérteni Kerekesnét. Nem tudom megér­teni, mert magam is 27 éves és szomorú sorsú fiatalasszony va­gyok. Két gyermekem van. Tu­dom mit jelent anyának lenni. Gyermekeim szeretnek és bol­dog lehetnék, de szomorú a sor­som azért, mert rájöttem, hogy a férjem életében rajtam kívül más nő is van. Fiatal vagyok és tudva azt, hogy már nem szeret, talán könnyebb lenne elhagyni férjemet, mint így élni. De min­dig a gyermekeimre gondolok el­sősorban, akik nagyon nélkülöz­nék apjukat. És még bízom vala­miben. Abban, hogy férjemben felülkerekedik a férj, a család­apa felelőssége, talán megváltoz­nak érzelmei és visszatér hoz­zám. Ezért tartok ki továbbra is mellette. Jó lenne, ha Kerekesné — akiről az írás szól — és a hozzá hasonló családos asszo­nyokban is az anya felelősségér­zete háttérbe szorítaná a szerel­mi fellángolásokat. Tudom, ne­héz az érzelmek ellen harcolni, mert a szerelem, a fellángolás sokszor megfosztja az embert — lett-légyen az illető férfi vagy nő — józan ítélőképességétől. De véleményem szerint ott, ahol gyermekek vannak, lehet és kell is harcolni a fellángolások ellen, a család összetartásáért, a gyer­mekek jövőjéért. PÉNTEK &Q4 cl {öntői: Pacuha, a gépkocsivezető ki­leste, mikor megy el a magtá­ros. Amikor észrevette, hogy a magtáros elment, fürgén és igen gyorsan kocsira dobált tíz zsák búzát, majd szaporán elhajtott. Ha a raktáros nem megy vissza, nincs semmi baj. De visszament, és balga módon keresni kezdte a búzát. Bené­zett az íróasztal alá, felnézett az emeletre, majd ötször, vagy hatszor megkerülte a magtár- épületet. Később idegesen kér­dezgette az emberektől, hogy nem látták, ki vitt erre tíz zsák búzát? A dolgozók fejüket csó­válták és bánatos együttérzéssel állapították meg, hogy derék magtárosuk meghibbant. Ha esze lenne, hallgatna, és nem keresné a búzát. Bohonya, a szakács és Toho­nya, a pénztáros, összevereke­dett. Bohonya ugyanis azt állí­totta, hogy a magtáros úgy fut­kos, akár a kerge birka. Toho­nya, a pénztáros úgy vélte, kép­telenség kerge birkához hason­lítani a magtárost, mert inkább ökör. A fizetését így is. úgy is megkapja, mit ugrál azért a va­cak tíz zsák búzáért. Elődje soha nem csinált nagy ügyet az ilyen jelentéktelen dolgok­wiÁ Ltqjjnt ból. Tohonya azt válaszolta Bo- honyának „te vagy a kerge­birka, te vadszamár’’. Boho­nya erre pofonvágta Tohonyát. Kakaska Flórián éjjeliőr pedig a kellő pillanatot kilesve, bo- kánrúgta régi ellenlábasát, Zöl­di Jenő nappaliőrt. Kitört a verekedés. Amikor Pacuha visszatért. Tohonya még javában gyom- rozta Bohonyát, s csak a mag­táros volt még mindig a tíz zsák búzával elfoglalva. Pacuha gyorsan tájékozódott és ment jelentést tenni az üzemegység- vezetönek. Röviden és tömören előadta, hogy o' magtáros nagy tömegverekedést idézett elő. Tíz zsák búza miatt akkora fel­hajtást csinált, hogy az embe­rek. egymásnak estek. Az üzem­egységvezető gyorsan intézke­dett. Tohonyát elválasztották Bohonyától, Kakaska Flóriánt elküldték a postáért, s minden­ki ment a dolgára. A magtárost pedig szigorú megrovásban részesítette az üzemegységvezető. Figyelmez­tette, ha még egyszer megbont­ja a rendet, mehet, amerre a szeme lát. sz. p. wvwA^A^/yywvvvvwwww^A/vww^vwvvvvs. Beszélgetés tmuilsÉggal — A JÜVO HÉTEN LESZ. Most számolják ki, tényleg meny nyit is kapunk. — így hát a zár­számadás pontos dátumát még nem tudja, sőt pontosan azt sem, mennyit fog érni egy munkaegy­ség. Sorolja, mennyi munka is áll az év, pontosabban mennyi munka áll az emberek mögött. Jószerint a semmiből in­dultak. Adva volt a Föld, ahány darab, annyiféle minőségű, állat- állomány szegényes, mert a job­bik mégiscsak otthon maradt a háztájiban. — Azért bolondok voltunk. Ha akkor mindjárt jobban kezdünk, most előbbre lehetnénk. De most már mindegy, így van. És ezután hossza smagyarázko- dásba fog, mintegy mentegetőzik. Miért csak ennyit ér a munka­egység, ha érhetne többet is? Miért csak százötven süldőjük van, hiszen lehetne több is? Mi­ért gyenge a tehénállomány, gyen gébb, mint az otthoni? Valami furcsa vita alakul ki. Én csak bólogatok, félszavakkal próbálom elkerülni a véleménynyilvánítást. És mégis vita. önmagával vitat­kozik egy ember. Megdöbbentő és megható. Ott voltam, amikor aláírt. MENNYISZER LEÍRTUK, harc volt, súlyos harc, míg a közöst választotta valaki az egyéni he­lyett. Ez az ember akkor nem harcolt. Rossz szava nem volt egy se. Igaz, jó sem. Egyszer azt mondta: — Holnap nem megyek a kol­hozba, mert a többieket máshová osztották be, csak én egyedül va­gyok kocsival. Unatkozni itthon is tudok. Egy másik eset: — Azért egy jó dolog van eb­ben a csoportban. Sokan va­gyunk. Olyan jókat tudunk be­szélgetni. Most vettek televíziót. Nem az öregek, hanem a gyerek, annak a keresetéből, de nézik minden este. A Shakespeare még unal­mas, de milyen jót lehetett ne­vetni a Rátonyin a szilveszteri műsorban! Aztán: „Majd máskor a hülyének mutassanak olyan műsort, mint arról a zárszám­adásról.” Kérdem, miért nem tet­szett. — Benne élünk mi a szövet­kezetben. Ha valaki tudja, hát mi tudjuk, hogy a helyzetünk nem fenékig tejföl. Ilyen, hát ilyen. Majd lesz jobb is. De mér­ges vagyok akkor, ha nem mom danak igazat. RÁTERELEM A SZOT, meny­nyi lesz az évi jövedelme? A szá- mítgatás során kiderül, hogy a közösből az előlegekkel együtt tízezer forinton felül. Meg-a ház­táji, meg a szőlő. Szóval nem rossz. Ö persze kevesli. És ek­kor mond valamit, amit csodála­tosan jó érzés hallani. — Megélünk. Én kapok is. Meg van tartalékom, nem félek a jö­vő évtől. De azért vannak olya­nok is — és sorol néhány nevet — akiknek nincs tartalékuk, meg a részesedésük is kevesebb lesz. Közbevetem: — Ha azok is eny nyit dolgoztak volna... — Persze, meg is mondtuk ne­kik. De most már ne arra gon­doljunk, ami volt, hanem ami van. Meg vannak, akik nem is bírtak annyit, mint én. Azoknak nehéz lesz az esztendő. És így folyik tovább a beszél­getés. Pontosabban az elbeszélé­se. De pörgessük csak vissza az eseményeket Hogyan is volt tíz. húsz évvel ezelőtt. — Amikor vette a földjeit, ho­gyan is történt? — Úgy, hogy eladták, én meg­vettem. — És miért adták el? — Egyiket így, a másikat úgy. a soványtelekit azért, mert a H. Józsi tönkrement, én meg meg­vettem. — Miért nem segített inkább rajta? Elneveti magát. — Látom már, hová akar ki­lyukadni. — Oda, hogy akkor nem törő­dött a más bajával, most meg magára veszi a más gondját is. — Kérem, az olyan világ volt. Ez meg emilyen. NOS, HAT HELYBEN VA­GYUNK. Az olyan világ volt, ez meg ilyen. Más világ, változott világ. S nemcsak a világ válto­zik, hanem magunk is benne. Csak nem lehetne gyorsabban? így zárja le a beszélgetést: — Módjával, mert ennek is megvan a módja. így folyt le a beszélgetés. Azt hiszem, némi tanulsággal szolgált. Letenyei György.

Next

/
Thumbnails
Contents