Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-09 / 33. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9 • XII. évfolyam, 33. szám ÁRA? 5« FILLER Péntek, 1962. február 9. Bizonyítványmunkánkról Kedves történetkét hallottam. Az egyik ipari tanuló mesterétől azt kérdezte: — Józsi bácsi, jó szakember lesz belőlem? A válasz rövid volt: — Fiam, kettőnkön, rajtam, meg rajtad múlik. Meg az iskolán. Valahogy ez a kérdés foglalkoztatja a fiukat, lányokat, különösen most, a félévi bizonyítványosztás idején. Lesz-e belőlük jó szakember? Felteszik maguknak a kérdést, és választ várnak. És választ adnak, akik erre illetékesek. Illetékes volt a félévi bizonyítvány. Meg Józsi bácsi is, és az a sok szakember, aki fáradtságot nem ismer, hogy tudását átadja a jövő munkásgenerációjának. Mi neveljük a jövő munkásait. Rajtunk múlik milyenek lesznek. Rajtunk múlik, munkássá válik-e a gyerek. Megtanulja-e a becsületet, a munkaszeretetet, az ügyhöz való ragaszkodást. S ahogy az ember tájékozódik így félév táján az ipari tanulók előmeneteléről, — jó érzés fogja el. Az építőknél például az a tapasztalat, hogy az ipari tanulók többet akarnak tudni mestereiknél, keresik az új építési módszerek szakirodalmát, gyakorlati módszereit. Nem elégíti ki őket az andráskereszt, malteroskanál, a függő-ón és a vízszintező ismerete, többre vágynak. S a mérnökök becsületére legyen mondva, megtanítják őket a korszerű építésre. Könyvekből, szakiroda- lomból. Az építők már tudják, mint ahogy mind többen veszik tudomásul, rajtunk, rajtuk múlik, milyen szakemberré válnak az ipari tanulók. Végeredményben a mi bizonyítványunkat is hozzák félévkor. Együtt vizsgázunk a gyerekekkel szakismeretből, általános műveltségből, emberségből. S fontos ezt hangoztatni mind többször, mert iparosodik megyénk. Sok szakmunkásra lesz szükség. Sok jó szakmunkás kell, hogy azokat a feladatokat megoldjuk, amelyeket célul tűztünk. S ehhez kell hozzáadni az idős munkásoknak a szaktudásukat szívüket, ügyszeretetüket. Nem minden gyerek egyforma. Egyik könnyebben, másik nehezebben birkózik meg a szakmával. Előfordul, hogy néhány év múltán, vagy már az első félévben a gyerek nem talál szépséget, újat a szakmában. Pedig az mindig új, Mindig új és új fordulatok következnek, még ha sablonos, érdeklődést különösebben nem keltő munkát végez is. ► A munka szeretetére való neve-£ lés nemcsak a gyárban fontos. ► Nemcsak az iskolában kell a ta-£ nulót erre nevelni. Sokat tehet a£ szülő, a dolgozó szülő, gyermeké-£ nek fejlődése, emberré válása ér-£ dekében. Példamutatásával, s az-£ zal is, hogy a családi fészket isf arra használja, hogy munkáséin-^ bért neveljen gyerekéből. Segíti t ezt már az általános iskolában a£ politechnikai oktatás, segíti a tár-£ sadalom is. Csak vigyázni kell!£ Azt tanulja, meg, az férkőzzön £ agyába, de kitörölhetetlenül, amij jó, ami nemes, ami jellemzi ön-£ tudatos munkásainkat. ► Akkor jó lesz a bizony ítvá-£ nyunk! Félévkor, és év végén is.£ A szakmunkássá avatáskor is. ► ► — PJ — ► Incze Jenő nyilatkozata az 1962. évi magyar —szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyvről Moszkva (MTI). Incze Jenő. külkereskedelmi miniszter, aki az 1962. évi szovjet—magyar árucsereforgalmi jegyzőkönyv aláírására érkezett a szovjet fővárosba, elutazása előtt fogadta a Népszabadság és a Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítóját és nyilatkozatot tett a szerdán aláírt jegyzőkönyvről, a szovjet —magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséről. — A Szovjetunió és Magyarország gazdasági kapcsolatai szemléltetően példázzák a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeit, fejlődését — mondotta. Jelenleg egyedül a Szovjetunióval olyan méretű áruforgalmat bonyolítunk le, mint néhány évvel ezelőtt valamennyi szocialista országgal együttvéve. Hazánk ötéves tervének külkereskedelmi vonatkozásában a szovjet—magyar árucsereforgalom foglalja el a legfontosabb helyet. Ugyanakkor a Szovjetunióban a magyar szállítmányok fontos szerepet játszanak egyes népgazdasági ágazatokban, például az élelmiszeriparban, a híradás- és vacuum-technikában. a vasúti, közúti és vízi közlekedésben. A szerdán aláírt 1962. évi árucsereforgalmi jegyzőlú^pyv az 1960. májusában megkötött ötéves hosszúlejáratú egyezmény alapján jött létre. A múlt évhez képest 14 százalékkal bővül a szovjet— magyar árucsereforgalom. Igen sok új. vagy számottevően korszerűsített árucikket szállít egymásnak a két ország. A Szovjetuniótól például korszerű kazánberendezéseket. nagy hőfoknak ellenálló anyagokat, úirend- szerű építőipari és nyomdaipari gépeket, kohó- és gépipari be— A Szovjet Mezőgazdasági Akadémia Agrofizikai Intézetében kolhozok és szovhozok számára olyan hordozható készüléket szerkesztettek, amellyel egy nappal* előre megállapítható a hőmérséklet-csökkenés mértéke. Az ilyen előrejelzés különösen tavasszal, a gyümölcsfák virágzásának idején fontos, hogy idejében óvintézkedéseket lehessen tenni a fagykárok megelőzésére. rendezéseket, ultramodern szerszámgépeket, új vegyi- és műanyagokat kapunk. Továbbra is beszerezzük a Szovjetunióból a közkedvelt háztartási gépeket, Moszkvics gépkocsikat, rozsdamentes evőeszközöket és egyéb közszükségleti cikkeket, amelyek évek óta nagy népszerűségnek örvendenek Magyarországon. — Hangsúlyozni szeretném, hogy ötéves tervünk nagy ipari létesítményeihez. különösen a Dunai Vasmű meleg- és hideghengerművének, a Tiszavidéki Vegyikombinát felépítéséhez, a Borsodi Vegyiművek felszereléséhez is igen nagy segítséget nyújt az újabban aláírt jegyzőkönyv. Szocialista mezőgazdaságunk, fejlődő termelőszövetkezeteink a Szovjetuniótól kapják a traktorok és egyéb gépek igen nagy részét. Évek óta rendszeresen kanunk négy-öt traktortípust, most pedig új. korszerűsített kivitelben 100-as szériákban szállítja a Szovjetunió az aratáshoz olyannyira szükséges gabonakombájnt, három- és ötvasú ekéket. A termelőszövetkezet fejlesztését szolgálják a nagyhozamú szovjet búza- és kukorica vetőmagfajták, amelyekre szintén évről évre rendszeresen számíthatunk. Állattenyésztésünk korszerűsítéséhez nyújtanak segítséget a szovj-V nyíró- és fejő- gépek. Incze Jenő elmondotta, hogy a Szovjetunióba szállítandó új magyar árucikkek közül kiemelkednek a komplett élelmiszer- ipari berendezések, újfajta húsipari gépek, diesel-mozdonvok és diesel-vonatok, modernizált szélessávú, mikrohullámú berendezések és orvosi műszeriparunk különböző termékei. Árucserefor- galmunk mintegy 90 százalékát az ipari készáruk, félkészáruk és nyersanyagok teszik ki. a mező- . gazdasági termékek mindkét oldalon mintegy öt százaléknyi helyet foglalnak el. A miniszter befejezésül kijelentette, hogy a szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok alapját képező 1961-es 1965-ös évi hosszúlejáratú egyezmény, amely felsorolja és rögzíti az alapvető áruszállításokat, szilárd termelési és piaci politikát tesz lehetővé hazánk számára, sok területen további nagy fejlődési távlatokat nyit meg népgazdaságunk előtt. ■Kft*# Modern művészi tárgyak egész sora készül a világhírű Herendi Porcelángyárban. Varga Irén másodéves porcelánfestő tanulót Bruckh Tibor tervező, a gyár egyik legnevesebb művésze oktatja. MTI Foto — Balassa Ferenc felv. Gigászi öntözőrendszer épül a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). A Volga alsó folyásánál már folynak a nagyszabású öntözőrendszer építési munkálatai. A négymillió hektár földterület öntözésére alkalmas rendszer 1980-ig készül el. E terület, (amelynek nagysága Svájcéval azonos) öntözésére szükséges vizet tizennégy- millió hektárnyi területről gyűjtik össze. E gigászi terv megvalósítása lehetővé teszi, hogy a Volga alsó folyásánál lévő sztyeppés vidék mezőgazdasági és állattenyésztő központtá váljék. A projektum megvalósítását vízierőmű-rend- szerek építésével teszik lehetővé. Az öntözést mechanizálják. A Volga vizét elektromos szivattyúk segítségével 20—100 méter magasra emelik. Szocialista brjié&BazgaEen indult a kurdi Úi fiat Tsz-beu Tegnap délelőtt Kurdon, az Uj Élet Termelőszövetkezetben egy kilenctagú-állattenyésztési brigád elhatározta, hogy részt vesz a szocialista munkabrigád címért folyó versenyben, összejövetelen állapították meg vállalásaikat. A brigád valamennyi tagja elhatározta, hogv állattenyésztési szakmunkás-képesítést szerez. Fel kérték a főállattenyésztőt, hogy havonta egyszer számukra szakelőadást tartson. A termelőszövetkezet elnökét pedig arra kérték, hogy ugvancsak havonta egy- egy alkalommal kül- és belpolitikai tájékoztatót adjon. Vállalták továbbá, hogy munkájukkal elérik, hogy nyolc—kilenc hete» korban 120 kilós súllyal lehessen elvégezni a borjúleválasztást. Kollektiven megrendelték sí Állattenyésztés című folyóiratot, amely szakmai továbbképzésükben nyújt segítséget. Elhatározták, hogy részt vesznek a köny vbarát mozgalomban és valameny- nyien tagjai és szorgalmas olvasói lesznek a községi könyvtárnak. Vállalásuk mellett szocialista megőrzésre vették át az állattenyésztéshez szükséges berendezéseket és. felszereléseket. Tizennyolc tűzeset volt az év első hónapjában A tűzoltó osztályparancsnokság közlése szerint Tolna megyében januárban 18 tűzeset történt. Ez a számadat mindenkit gondolkodásra kell, hogy késztessen, mert a múlt év januárjához képest mégegyszerannyi tűzeset történt az idén. Azért is figyelmeztető ez — bár a tűzesetek nem jártak EGYIK ESTE a fácánkerti Benhardt Ferenc vendége voltam. A konyhában ültünk és beszélgettünk. Erről, arról, ami éppen szóba jött. Ráértünk. S ezen az estén, ott, abban a meleg konyhában ismét éreztem, hogy hazánkban legnagyobb rang dolgozónak lenni. Megértük azt az időt, hogy igazán érdemes jól dolgozni. Csak az a kár, hogy Benhardt Ferenc édesapja már nem él. ö is dolgozó volt. Hatvan esztendeig verte a vasat o messze földön híres patkoló kovács, de mindig másnak, és elismerést nem kapott soha. Mindenhez értett, ezermester volt. Néztük a A DOLGOZÖ megfakult fényképet: szálfatermetű, öreg kovács, mindig másnak éltél. Benhardt Ferenc állami gazdasági dolgozó. Traktorosként kezdte, s ma műhelyvezető. Egyúttal újító is. Édesapjától örökölte a szakma szeretetét és a mindenhez értő készséget. Fúr, farag, mindig azon jár az esze, hogyan lehetne a gépet még jobbá tenni. Egyszer ötszáz, másszor ezer forintokat kap, ha valamelyik ötlete bevált. De nem is a pénz a fontos, a megbecsülés. Az, hogy egy ilyen embernek mint ő, szava van. SZERET A SZAKMÁRÓL beszélni. Terveiről, elgondolásairól. Nagy öröme, hogy fia is folytatja a szakmát. Budapesten a Vörös Csillag Traktorgyárban tanult a gyerek — most katona — és utána hazamegy az apja mellé, az állami gazdaságba. Egész este beszélgettünk. Csendesen, de mégis sokat. A kislány mögöttünk az ágyon ülve olvasgatott, a mám* a rádiót hallgatta, majd egyszer bement a szobába és valamit az asztalra tett. Csak úgy megmutatta. Férje kitüntetése. Benhardt Ferencé, aki becsületes munkájáért az állami elismerést tíz esztendős munka után már így is megkapta. A kitüntetés -és a régi fénykép egymás mellé került. Néztem az öreg kovácsot és néztem a kitüntetést. Benhardt Ferenc, az öreg kovács fia elmosolyodott. „Minek ezt mutogatni, te asszony.” — Ezt mondta, de úgy. hogy éreztem, nem bánja, hogy más is látja kitüntetését. Benhardt Ferenc munkásember. övé a legnagyobb rang: dolgozó. nagy anyagi kárral —, mert a legtöbbet a nemtörődömség, a figyelmetlenség, a felületes'ség idézte elő. Egy nagydorogi háznál a kémény, alj a — az úgynevezett koromzsák — évek óta feltöltődött, nem tisztították ki, és a benne felgyülemlett korom gyulladt meg. A kéményajtó is rossz volt* 3 amelyen keresztül a tűz átterjedt 3 a bútorzatra, ágyneműre. < Több tűzeset oka a kéménybe < szabálytalanul beépített gerenda; <mint a bonyhádi óvodánál, Kis- * dorogon Csánvi Gézáéknál, Bony- <hádon Bölönyi Péteréknél. 3 Óvatosan kell bánni a hús- 3 füstölővel is. Pakson Szinger Já- 3 noséknál, Dombóvárott Kohl 3 Henrikeknél, Gyönkön Merkel 3 Jánoséknál gyulladt meg a füstö. 3lőben lévő hús.- 3 A dunaföldvári kendergyár vegyik irodájában a függöny forgott tüzet az őrizetlenül hagvo:t < villanyrezsótól. Egy szekszárdi 3 házban a kályha hőjétől a befalazott ajtótok gyulladt meg. Si- ^montornyán a bőrgyárban ön4 gyulladásból keletkezett tűz. A Jdunaszentgyörgyi termelőszövet- 2 kezet nádasa feltételezhetően eldobott cigarettavégtől gyulladt Hasonló okból keletkezett 3 meg. SZEKULITY PÉTER 3a többi tűzeset is.
