Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-08 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOC! A LISTA MUNKÁS PAR.- TOLNA Mi G Y E f 6 Í7GTTS ÁGA t'S ‘A. NIE © rr. Csütörtök 1962. február 8. XII. évfolyam Tizenhárom boríték Tizenkettőt már felvettünk. Tartalmát elköltöttük. Várjuk a tizenharmadikát. A nyereségrészesedést tartalma zó borítékot. Várjuk-e, „vártuk-e”? — teszem fel a kérdést, csakúgy, mint napjainkban most nagyon sokan teszik fel ezt a kérdést. Olyanformán: „Vártuk-e” úgy, dolgoztunk-e úgy — mert ■ez a várás bizony azt jelenti, dolgozni kellett érte — hogy legyen a tizenharmadik borítékban is. A válaszok már készülnek. Az üzemek, gyárak adminisztrációs részlegei dolgoznak azon, mielőbb biztosat tudjanak: lesz-e s ha lesz, mennyi lesz a nyereségrészesedés. Persze, nem az adminisztráción múlik, nemcsak az adminisztráció számfejtése adja a nyereségrészesedést. Tizenkét hónapig kellett azért becsülettel, keményen dolgozni. S vajon dolgoztunk-e úgy, hogy számíthatunk , nyereségrészesedésre? Érezzük-e azt: várhatjuk nyugodt lelkiismerettel a mérleg- beszámolót?- Msrt erről van szó! Vígasság volt ezelőtt egy évvel. Akkor jutott minden dolgozó borítékjába. Több, kevesebb, kit hogyan illet, ki hogyan járult ahhoz, hogy több legyen a termelés, és hogy főleg olcsóbb legyen, hogy jusson a nyereségből a tizenharmadik borítékba is. A kilátások biztatók. Legtöbb üzemben kapnak a dolgozók nyereségrészesedést. Talán féltucatnyi üzemben lesz ismét üres a boríték, csakúgy, mint tavaly volt. Pedig lehetett volna ez másként is. Mert a múlt évben ugyan csak üres volt a boríték. Gyárneveket, számokat nem írunk. Még folyik a mérlegek készítése. Biztosat még senki nem tud. Ámítani a dolgozókat nem lehet. De! Egyet lehet mondani már most: fogjuk meg úgy a munkát, hogy jövőre legyen, s több legyen a borítékban, a tizenharmadikban. S akkor majd nyugodt lélekkel mondhatjuk: nemcsak vártuk, tettünk is sokat a tizenharmadik boríték telítése érdekében. A napokban az építő vállalatnál szóba került a nyereségrészesedés. „Lesz, de hogy mennyi, azt még nem tudjuk” — mondták. S beszéltek mindjárt arról is: „Az idén, amikor feladataink nagyobbak, még többet kell tennünk, hogy legyen nyereségrészesedés. Olcsóbban, gyorsabban, szebben kell építenünk.” S ennek szellemében folyik a munka, nemcsak itt az építővállalatnál, hanem szerte a megyében. Várjuk a tizenharmadik borítékot. Nem múlik el nap, hogy ne kérdeznénk meg legalább ötször a pénzügyi szakemberektől, kapunk-e, lesz-e nyereségrészesedés. Nagy a mi bizodalmunk! Ismerjük múlt évi munkánkat. Tudjuk, nem dolgoztunk rosszul. Tudjuk, lesz a tizenharmadik borítékban. kinek több, kinek kevesebb. De már most gondolni kell arra: többet kell tenni, hogy 1963-ban nyugodtabban, magabiztosan várhassuk, tehessük fel magunknak a kérdést: „vártuk-e” 1962-ben a nyereségrészesedést? (Pj) A mezőgazdaságban Is csökkenthető a balesetek száma A munkavédelemről tanácskoztak az állami gazdasági igazgatók Az elmúlt évben a SZOT, majd a Minisztertanács is tárgyalta a mezőgazdaság munkavédelmi | helyzetének alakulását. Megálla- i pították, hogy a termelésben el- : ért eredméni'ektől lényegesen el- | maradt a munkavédelem, a balesetelhárítás. Ez utóbbi különö- ; sen a mezőgazdasági üzemekre i vonatkozik. Az állami gazdaságokban évről évre nőtt a balesetek száma. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnap éppen ezért hívta össze megbeszélésre a gazdaságok igazgatóit, főagro- nómusait, biztonsági megbízottjait és a szakszervezet munkavédelmi felügyelőit. Ez a plénum elemezte a leggyakrabban előforduló baleseteket, azok okait az elmúlt év statisztikája, tanulságai alapján. Száz éves Az ember tragédiája A magyar irodalom egyik legnagyobb remekműve, Az ember tragédiája száz évvel ezelőtt, 1862- ben jelent meg. A jubileum alkalmával a közvélemény figyelme újra a Tragédia felé irányul. A marxista tanulmányok megjelenése és a Nemzeti Színház új értelmezésű előadása óta az érdeklődés nőttön nőtt Madách remekműve iránt. Ezt az érdeklődés igyekszik kielégíteni a városi művelődési ház é^ a TIT közös rendezésében egy előadás, amely a Tragédia korszerű előadásmódját ismerteti. Dr. Osváth Béla, a TIT irodalmi szakosztályának titkára szombaton este hét órakor emlékezik meg az Az ember tragédiájáról a Soós Sándor Városi Művelődési Házban. Az esten neves művészek is közreműködnek. Ádám szerepében Básti Lajos Kossuth-dijas színművész, Lucifer szerepében Major Tamás Kossuth-díjas színművész, Éva szerepében pedig Lukács Margit lép fel a közönség előtt. A baleseti helyzetről, azok tapasztalatairól, a tennivalókról Nagy János, az állami gazdaságok megyei igazgatója tartott beszámolót. Elmondotta: 1960-ban az előző évhez képest 44 százalékkal nőtt a balesetek száma, 1961-ben pedig 16 százalékos az emelkedés. A kiesett munkanapok száma is hasonló arányban növekedett, de csökkent a balesetek súlyossága. A múlt évben különösképpen az alsópéli, a dalmandi, a biritói gazdaságokban emelkedett a balesetek száma, ugyanakkor csökkent Gerjenben, Kajmádon, Ireg- szemcsén. A balesetek 18 százaléka a növénytermelésben, 24 százaléka az állattenyésztésben, 18 százaléka a gépesítésben, 23 százaléka a szállítás-rakodásban, 17 százaléka az építészetben következett be. Tehát a számok tanúsága szerint nem törvényszerű, hogy a gépesítés fokozásával emelkednie kell a balesetek számának. A legtöbb baleset májusban és szeptemberben történt. A beszámoló és az azt követő hozzászólások értékelték a balesetvédelem eddigi gyakorlatát és megállapították, hogy jó eredmények születtek azokban az üze mekben, amelyekben már tavaly is működtek munkavédelmi őrségek. Alsópélen májusban hat baleset volt, majd júniusban, júliusban, augusztusban volt összesen hat baleset. Egyöntetűen állapították meg a részvevők, hogy a balesetvédelemmel ugyanolyan alaposan kell foglalkozni, mint a termeléssel, társadalmi üggyé kell tenni. Megállapították azt is, hogy megfelelő intézkedési tervet kell kidolgozni a balesetek megelőzésére. Csökkenteni lehet a balesetek számát — ez volt az általános megállapítás —, ezt a dalmandi példa is igazolja. Az idén januárban nem fordult elő baleset. Az értekezlet után délután előadás hangzott el az elektromos berendezések kezeléséről, majd két munkavédelmi tárgyú kisfil- met vetítettek. Szabadságét a kongd! nép hit Adnak, Intoine Gizer, gátiak! Az Országos Béketanács elnöksége nyilatkozatot tett közzé Antoine Gizenga kongói miniszterelnök-helyettes törvényellenes fogvatartásával kapcsolatban. — Táviratok, levelek százai és ezrei érkeznek hozzánk — hangzik többek között a nyilatkozat, — amelyekben mély felháborodással, a magyar nép legkülönbözőbb rétegei ítélik el a gyarmatosítók kongói politikáját, újabb jog- és törvényellenes mesterkedéseit. Ez késztet bennünket is arra. hogy felemeljük szavunkat a kongói nép szabadsága, függetlensége mellett, s az igazság, az emberiesség pevében követeljük Antoine Gizenga szabadon bocsátását, valamint a rend és biztonság helyreállítását. A jelenlegi események kísértetiesen hasonlítanak azoknak a napoknak történetéhez, amelyek alig több mint egy évvel ezelőtt a törvényes kongói miniszterelnök. Patrice Lumumba tragikus halálához vezettek. Antoine Gizengát Mobutu zsoldosai őrzik, s minden jel arra mutat, hogy életére törnek. A magyar munkások. értelmiségiek, dolgozó parasztok nevében követeljük a kongói miniszterelnökhelyettes elleni mesterkedések azonnali megszüntetését. Vessenek véget Kongóban a gyarmatosítók és kiszolgálóik uralmának. törvénysértéseinek. Szabadságot a kongói nép hű fiának. Antoine Gizengának — fejeződik be az Országos Béketanács nyilatkozata. Turbina- és erősáram- szerelő volt Józsi bácsi. A Máza—Szászvári Erőműben dolgozott. Negyven évig. Tíz éve ment nyugdíjba. Néhány évre rá nyugdíjba küldték az erőművet is. Elkészült az inotai, a mátravidéki, és még egész sornyi új, nagyteljesítményű, korszerű erőmű, és leállították a máza—szászvárit. Transzformátor-állomásként működött... A napokban hozzákezdtek a gépek elszállításához. Nagyhangú, vidám hegesztők és szerelők lepték el az állásban fényét vesztett hatalmas gépeket... Pedig milyen nagyszerűek voltak ezek. Különösen a turbina. Amikor Józsi bácsi nagy- nagy gonddal beállította a turbina lapátjait, s a sebesen pörgő turbina meghajtotta a sivalkodó áramfejlesztőt, húszfillérest lehetett tenni a turbinaházra, — meg sem mozdult... Eljutott Józsi bácsihoz is a hír. Mintha mellbeÉktelen csörömpölés, hegesztőpisztolyok sivalkodó lángja, kiabáló, hórukkoló emberek. Az erőmű kapujában megállt. Vonásai megkeményedtek. Erős, inas ke'H’ííéég vágták volna. Nem kapott lélegzetet, azután fojtogató köhögés kezdte rázni testét. — Asszony, megyek a műbe! — csak ennyit mondott feleségének, az bepakolt az aktatáskába egy evésre való élelmet, előkészítette a kékszínn munkásruhát. S Józsi bácsi elindult. zével szorította a táskát, fehéredni kezdtek ujjat. Nem tudom, mire gondolt. A negyven évre?A tovatűnő múltra, a fiatalságra? A munkára? Most nagyon öreg lett Józsi bácsi. Ereje utolsó , dobbanásával tépte fel a nehéz vasajtót, megállt a küszöbön, nézte a rettenetes nagy rombolást. (Mert neki annak tűnt.) Állt az ajtóban. Szeme sem rebbent. Megállt a műhelyben a munka is. Csak egy ember dolgozott. Lovaglóülésben vágta a hegesztővel a dinamótengelyt. Józsi bácsi áll. csak nézi a pelyhedző állú legényt, aki munkába- feledkezetten dolgozik. Torkát valami összeszorítja, nyelne, de nem mozdul kiálló ádámcsutkája, csak egy kövér könnycsepp gurul le barázdált arcán ... aztán mégegy. Lassan megfordul, imbolygó léptekkel megy ki a kapun, az országúton tiporja már a lucskos havat, amikor melléből nagy sóhajtás szakad fel... belesóhajtja a fagyos februári szélbe: Vége ... — Pj — 15368 forint munkaegységrészesedés jut átlagosan egy tagnak a dunalfömlödi Szabadság Tsz-ben Szerdán délelőtt tartották meg a dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlését. A számítások szerint az egy tagra jutó átlagos munkaegység-részesedés 15 368 forintot tesz ki. Egy munkaegység értéke 40 forint 13 fillér, ebből 25 forintot pénzben, a többit terményben fizetik. A ledolgozott munkaegységek alapján kétmillió 489 ezer forintot osztanak szét a tagok között. A kifizetett földjáradék értéke 97 177 forint. A szövetkezet 41 tagjának évi keresete 20 000 forint felett van. A sikeres gazdálkodás eredményeképpen a növénytermelésben az aszály ellenére is a tervezett 1 millió 330 ezer forint helyett 1 millió 500 ezer forint, az állattenyésztésben pedig 1 millió 859 ezer forint helyett 1 millió‘935 ezer forint értékű termelési eredményt értek el. A mellék-üzemágakkal együtt, az elmúlt év gazdálkodási eredménye elérte a 3 millió 611 ezer forintot. fiók-kön yvtárak a paksi járás termelőszövetkezeteiben A szövetkezeti gazdák egyre többet olvasnak, s ezért célszerű közelebb vinni a szövetkezethez a könyveket. A paksi járásban Dunaföldvárott. az Alkotmány Tsz-ben létesítette mintegy kísérletképpen az első fiók-könyvtárát a járási könyvtár. A kísérlet jól bevált. A tsz-gazdák örömmel és gyakran keresik fel a szövetkezet székházában működő fiók-könyvtárat, s növekszik a rendszeres kölcsönzők száma. Most másodiknak a paksi Vörös Sugár Tsz-be helyeznek ki fiók-könyvtárat. A termelőszövetkezetekben működő fiók-könyvtárak könyvállományát rendszeresen felfrissítik, cserélik, így mindig újabb olvasmányhoz jutnak az oda látogató szövetkezeti gazdák. Kéthetes tanfolyam kezdődött Iregszemesén Február 5-én az Iregszemcsei Kutató Intézet helyiségeiben a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának rendezésében kéthetes tanfolyam kezdődött. A hallgatók az előadásokon a talajerózió és a talajvédelem ismereteit sajátítják el. A részvevők — mintegy 32 fő — a Koppány- völgyi Vízgazdálkodási Társulás tsz-einek brigádvezetői. _____ T izennégyezer villanymolor az állami gazdaságokban Az állami gazdaságok villamos- energiagazdálkodása rendkívül sokat fejlődött az elmúlt, években. Tizenkét évvel ezelőtt a gazdaságok évi fogyasztása mindössze kétmillió, az elmúlt évben hetvenmillió kilowattóra volt. erre az évre pedig már százmillió kilowattórát terveztek. Amellett, hogy a majorságok mintegy kilencvennyolc százalékát villamosították és tizennégyezer villanymotort állítottak munkába, megnövekedett a mezőgazdasági gyárak száma is. ÍK \Y c7 íj
