Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

1962. február 7.

fÖOTÄ MEGYEI NfÉÜJSÁÖ

1 pártnak segítenek

A VIZSGÁLAT BEFEJEZŐDÖTT, ami a Népi Ellenőrzési Bizottságra tartozott, azt a bizottság elvégezte. A többi a fegyelmi bizottságra, esetleg a bíróságra vár. — És még valakikre: mindazokra, akik pártunk politikáját szavakkal is és tettekkel is helyeslik. Azon fáradozunk. hogy ez a politika az élet minden területén maradéktalanul valósuljon meg. Elöljáróban itt még annyit, a kommunisták álláspontja félreérthetetlen és világos: a közéletben nincs helye semmiféle jogtalan előnyszerzésnek és mindenkinek joga. sőt kötelessége szót emelni azok ellen. akik nem átallják beosztásukat, összeköttetéseiket előnyök szerzésére felhasználni, a közösség rovására. Ebben az esetben is erről van szó. és ezt mi ítéljük el legjobban, s a pártonkí- vüliek segítségével, támogatásával van erőnk minden esetben rendet teremteni. Ennek a vizsgálatnak ez a legfőbb tanulsága.

Ott kezdődött, hogy a Gerjeni Állami Gazdaságból az egyik szakember, jó munkája révén, a Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságához került főelőadónak. 1960. februárjában történt. A gazdaság dolgozói azt mondták; helyes, jó intézkedés, a nagyobb tudású embert vigyék feljebb. Ne csak egy, hanem több gazdaság érdekében munkálkodjon. A szakmai tudással nincs semmi baj. A probléma ott kezdődött, amikor a szóbanforgó főelőadó 1960-ban is megkapta az illetményföldet — keresett rá jogcímet —. holott ez mar nem járt neki. Jószágot, sertéseket tartott a gazdaságban és csereberélte a gazdasággal, természetesen úgy. hogy ő járjon jobban. A házát 1961-ben a gazdaság építői tatarozták, s a gazdaságtól kölcsönzött téglát, akkor, amikor sokkal egyszerűbben beszerezhette volna a házától mintegy 500 méterre lévő Tüzép- teleptől.

LEHETNE RÉSZLETEZNI az

előnyszerzés különböző módjait, de az a lényeg, hogy a vizsgálat már mindezeket kiderítette. A vizsgálatot végző személyek a gazdaság főagronómusa által aláírt ilyen szövegű engedélyt találtak: „Ezennel engedélyezem

az igazgató elvtárssal egyetértésben, hogy 500 kilogramm csöveskukorica kölcsönképpen kiadható. A visszaadásról külön intézkedem”. — A kölcsönt a felettes szerv főelőadója vette igénybe, nem kell hozzá túl nagy találékonyság, hogy beosztását használta fel erre. A gerjeni gazdaság igazgatója — bár a fő- agronómus rá hivatkozott — semmit nem tudott a dologról. Ez is jellemző arra, hogyan akarnak kijátszani egy talpig becsületes vezető embert.

De maradjunk most a tanulságoknál. A jogtalan előnyszerzések súlyát és mértékét tegyük félre, az majd a fegyelmi bizottságra, vagy a bíróságra tartozik, hogy ki mit érdemel. Beszéljünk arról, hogy ennek a főelőadónak az ügye nagyon szépen példázza, pártunk önkéntes segítője rengeteg. Az illetékes szervek azért kezdhették el és fejezhették be eredményesen a vizsgálatot, mert a dolgozók jelezték, hogy a főelőadó körül valami nincs rendben. Ezek a jelzések a bizalom megnyilvánulásai. Az emberek látják, hogy érdemes szólni, érdemes a pártnak ilyen módon is segíteni, utána intézkedések történnek és történtek ebben az esetben is.

Nem a főelőadó, tehát egy magasabb beosztásban lévő lejáratásáról van szó, hanem egy ember hibáiról. Legfőképpen arról, hogy ez a főelőadó olyan színben tüntette fel a dolgokat, mintha azok akik fent vannak, előnyök szerzésére jogosak, hogy nekik az ilyen „kicsiségek” kijárnak, őket az efféle előnyök megilletik.»Ez viszont nem igaz. S éppen a fent élő. a különféle vezető tisztséget viselő igazi vezetők mondják, hogy nem igaz, s szigorúan felelősségre kell vonni azt, aki beosztását jogtalan előny szerzésére használja fel. A főelőadó dolgait azért ítéljük el legjobban, mert olyan látszatot keltett, mintha az országos, vagy a megyei beosztás természetes velejárója lenne az egyéni haszonszerzés. A Gerjeni Állami Gazdaság dolgozói is tudják, hogy ez nem igaz, megtanulták, hogy jó helyre küldik jelzéseiket. amikor a különböző szervekben dolgozó kommunista, vagy pártonkívüli vezetőket a visszaélésekről értesítik.

FELTÉTLENÜL IDE KÍVÁNKOZIK, szintén a tanulság kedvéért. egy másik gondolat. A nyilvánosság kérdése. Miért kellett ennek a főelőadónak az ügyét kiteregetni? Annak bizonyításáért, hogy hazánkban a különböző szónoki emelvényekről elhangzott szavak pontosan fedik egymást a tettekkel, akinek van valami a füle mögött, az féljen még akkor is. ha főelőadó. S hogy nem akkor van valakinek tekintélye, ha főelőadó, hanem kizárólag akkor, ha azért főelőadó, mert makulátlan ember. Ez pedig mindig az emberen múlik, mert aki valóban az ügyet nézi, annak nem nehéz makulátlanul élni.

Lényeges tanulsága még ennek a vizsgálatnak az is, hogy az emberek, amikor a közös, vagv az állami tulajdon védelméről van szó, egyre aktívabbak, nemcsak a munkában, vagv a tervek teljesítésében, hanem ebben is. s ez a rendszer erejéből fakad. Ritkábban nézik már tétlenül, hoev valaki Csáki-szalmá jaként szórja az állam javait. A kommunista felelőssé», a szocialista életérzés erősödik az emberekben. S ha ma sűrűbben beszélünk az ilven és az ehhez hasonló hibákról. visszaélésekre1, ■’kkor ez nem a hibák, a visszaélések megszaporodását b'>o- nyítia. Ellenkezőle». Azt bizonyítja, hogv nagvobb a nyomás, nincs élettere a kormpeiónak. a jo»talan előnyszerzésnek. Ilyenek láttán a dolgozók nem legyintenek, hanem felháborodnak és segítik az arra hivatott szervek intézkedéseit. Ez jó dolog, mert akarva. akaratlanul a pártnak segítenek; e vizsgálatnak is ez a legörvendetesebb tanulsága.

— sí p —

— Baráti találkozó. A 19-esek Baráti Köre és a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Tolna megyei Elnöksége február 17-én, szombaton este 7 órakor a Rákóczi úti székházban baráti találkozót tart. Az estet halvacsorával kötik egybe.

Korszerűsítik a dombóvár-hőgyészi utat

Az idén a Dombóvár—Kurd közti szakaszon dolgoznak. Ez évben bekötőutat kap Fürgéd

Ma már csak Dombóvár az egyedüli járási székhely a megyében, amelyet nem köt össze — a megyén keresztülvezető — pormentesitett, korszerű út Szekszárddal. Egy-két éven belül ez a helyzet megváltozik. Megkezdték ugyanis a Dombóvár és Hőgyész közti 612-es út korszerűsítését.

Az új, pormentesített út a jelenleginél több mint kétszer szélesebb lesz. A mostani út ugyanis három méter széles, egyes helyeken csak 2.8 méter. Az új út szélessége hat méter lesz. Több helyen — különösen az élesebb kanyaroknál — útkorrekciót végeznek, Csibrákon pedig betonhidat építenek.

Az idén nyolcmillió forintot fordítanak a közel húsz kilométeres Dombóvár—Kurd közti

szakasz átépítésére. Teljesen nem készül el ez évben ez a szakasz, aszfaltozására csak a jövő esztendőben kerül sor. Ugyancsak a jövő évben folytatják a munkát a Kurd és Hőgyész közti részen, Duzsnól az új út nyomvonala eltér a jelenlegitől, az új út majd Hőgyész és Szakály között — az arra járók előtt ismert és kedvelt autópihenőnél, kilátónál torkollik majd a 68-as útba.

Az átépítési munkákat a Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat tamási építésvezetősége végzi. Az építésvezetőség másik jelentős munkája az idén. egy új bekötőút, Ozora és Fürgéd között. Fürgédét eddig nem kötötte össze kövesút az ország úthálózatával. Az év végéig elkészül a négymillió forintos költséggel építendő új út.

író—olvasó találkozók a paksi járásban

A Mezőgazdasági Könyvhónap keretében író—olvasó találkozókat rendez a paksi járásban a járási könyvtár. Mezőgazdasági szakírók és olvasóik ismerkednek meg ezeken a találkozókon egymással.

Az első találkozásra február 21-én kerül sor Gerjenben. A másodikra 22-én Sárszéntlőrin- cen. Ezeken J. Horváth László

I mezőgazdasági szakíró és Füzesi ‘ Árpád grafikusművész találkozik az olvasókkal. Március elején dr. Jeszenszky Árpád egyetemi tanár, mezőgazdasági szakíró látogat Dunaföldvárra, Bölcskére és Dunaszentgyörgyre.

Az író—olvasó találkozásokat összekötik fontos mezőgazdasági szakkérdések megvitatásával.

Közel háromnegyedmillió forint kamatot fizettek ki Tolna megyében a takarékszövetkezetek

Tolna megye 21 takarékszövetkezeténél az elmúlt napokban zárták le az 1961-es évet. A mérleg kedvező képet mutat. A falvakban ugyanis 1961-ben a sző- ! vetkezeteknél 18 millió forint volt , betétkönyvben. 6 millió forinttal több, mint 1960-ban. A takarék- szövetkezetek betéttulajdonosai jól jártak, mert — a megyében , összesen — 731 442 forintot ka- I matozott megtakarított pénzük. 1 A dunaföldvári takarékszövetke- , zet például közel 80 ezer, a kö- !

lesdi takarékszövetkezet pedig több mint 40 ezer forint kamatot fizetett ki a betétkönyvek tulajdonosainak.

A falvakban hamar híre ment, hogy a takarékszövetkezet összesen mennyi kamatot fizetett és ez nem is maradt hatástalanul. Egy-egy községben a termelőszövetkezet zárszámadását követő napokban ugyanis ugrásszerűen emelkedett Tolna megyében a takarékszövetkezetek betétállománya. R. É.

ssawasaasassass

n 57081-ei itiiiiiili

Sírta; GUZI MIHÁLY — BF.CZE KÁROLYI

52.

— Még mindig semmi?

— Semmi...

— Mi történhetett? Mostanra jelezték a karaván érkezését.

— Valahol megállhattak.

— De miért?

— Azt nem tudom.

—No, mindegy. A tüzelőállásokat ellenőriztem. A kilátás jó. Ugyanakkor lentről nehezen lehet a lőállásokat észrevenni. Csak a tied fiam, az izgat engem. A te lőállásod van legközelebb az úthoz. Nagyon veszélyes, amire vállalkoztál.

— Ezt kell tennünk — mondta csendesen a másik. — A lőszert nem a levegőbe kell repítenünk, hanem el kell vennünk tőlük. Egyébként a lakosság? A lősze- reshordók?

— Itt vannak a vízmosásban... Nekik nem történhet bajuk. Biztos fedezékbe vittem őket.

Thin Lin főhadnagy közeledett feléjük.

— Milyen a hangulat? — kérdezte tőle a parancsnok.

— Bizonyos türelmetlenség tapasztalható.

— Türelmetlenség ez, vagy izgalom?

— Kétségkívül van némi izgalom is, különösen az újoncok között, hiszen többen vannak, akiknek a kiképzés után ez az első ak ciójuk.

Zsitvai hadnagy lépett hozzájuk mosolyogva.

— No, mi az, megijedtek a franciák? Visszafordultak?

— Nem, nem — komolyodott el a parancsnok. — Jönnek azok. Bizonyára valami műszaki hiba adódott. De azt hamarosan kijavítják, hiszen szerelő is van a karavánnal, meg alkatrészt is hoznak magukkal bőven.

— De mi az, olyan türelmetlen vagy? — nevetett Maronics.

— Igen, mielőbb ki akarom próbálni új szerzeményünket.

Nao Ting arcára is halvány mosoly lopózott.

— A franciák nagyot néznek majd, ha most már tankjaik és páncélosaik ellen is fel tudjuk venni a harcot.

Aztán ismét elkomorodott.

— Nagy harc lesz. A tűzerő körülbelül egyforma, mi mégis előnyben vagyunk. A mi helyzetünk az előnyösebb, először is, mert mi hegyről lefelé tüzelünk. Másodszor; mert az ő helyzetük ebben a szűk szorosban rendkívül kényelmetlen lesz, a túlsó oldalra, a szakadék felé nem menekülhetnek. Harmadszor; mert a mi oldalunkon van az igazság... Fiaim... Gyertek közelebb. Ha elesnék, Thin Lin főhadnagy lesz az utódom. Ezért az akcióért pedig Maronics hadnagy a felelős. És Zsitvai hadnagy... Karcsi, legyen gondod lányomra, meg Bá- káni honfitársadra.

Egy pillanatra elcsuklott, aztán újra a kemény, megedzeti parancsnok állt a tisztek előtt.

— Készüljetek — mondta halkan, de határozottan. — Most már nemsokára itt kell lenniük. Tehát: Zwara alhadnagy, továbbá Fan Dong, Hao Din és Nac Fart hadnagy egységével itt marad. A többiek a hegy vízmosási oldalán helyezkednek el. Zsitvai hadnagy kezdi az akciót. A lövést akkor adod le, amikor a tank a kanyarból az egyenesbe fordul. De vigyázz, ne tévessz célt, mert a tank esetleg elmenekül.

— Én azt hiszem, inkább a hegy felé fordul és felveszi a harcot... Nem tudja, hogy páncéltörőink is vannak... — válaszolta Zsitvai.

— Ez igaz. De mindenképpen a tank az akció kulcsa. Azt kell mielőbb harcképtelenné tenned. A többiekkel már könnyebben végezhetünk. Az akció egyszerre kezdődik. A tank megállításával a karaván is megáll és a kanyar pontosan kettéosztja a kocsisort. A fele ide, a másik fele pedig a hegy vízmosási oldalára kerül. Egyébként ezt mór mind megbeszéltük, de nem ártott még egyszer szólni róla. Tehát a kapott parancshoz tartsa mindenki magát. Az oktalan emberáldozatot kerülni kell.

Ebben a pillanatban az őr sietett a csoporthoz.

— Parancsnok úr, hallani a zúgást, sőt messze, az egyik kanyarban láttam is a karavánt.

— Köszönöm. Akkor tehát mindenki a helyére. A szabad Vietnamért!

A többiek tisztelegtek és helyükre siettek. Legtöbben az erdőszéli tüzelőállásokbu igyekeztek, melyek mintegy 100 méterre voltak az úttesttől, Maronics hadnagy pedig húsz emberével előre, jókora szikla mögé tartott. Legtöbb embernél géppisztoly volt, de négy géppuskás is tartozott egységéhez. Valamennyi- üknél négy-öt kézigránát, de tartalékban is volt rengeteg. Az ő egységének elsősorban nem is a tank és a páncélgépkocsik ellen kellett harcolnia, hanem a teherautókból kiugró sofőröket és kísérőiket kellett ártalmatlanná tennie. Ugyanis minden teherautóban ketten ültek; a sofőr, akinek magának is volt pisztolya, s mellette egy fegyveres kísérő. Mavo- nicsnak nehéz fegyverrel nem szabad lőni a teherautókat, hiszen felrobbanhat a szállítmány, viszont nem ez volt a cél. Lényegében a leghasznosabbnak mutatkozó módon, az adott helyzetnek megfelelően kellett cselekednie... A fenti lőállásokból eleve nem lőtték, csak a páncélkocsikat, a vízmosás felőli oldalon lévőkből az első négyet, innen pedig a karavánt záró négyet. A karaván kocsijai 10—15 méterre haladnak egymástól, tehát talán... sikerül úgy tüzelni, hogy egyetlen kocsi se repüljön a levegőbe.

A zúgás egyre hangosabb lett.

Nao Ting Zwara alhadnagy mellé kúszott, akinek egysége a legszélső tüzelőállást kapta, ö előtte haladnak majd el legkorábban a karaván első kocsijai. Amikor az utolsó páncélkocsi ideér, akkor lesz a tank a vízmosásnál. És akkor...

Nao Ting bátorítóan nézett a lengyel fiúra, aki kissé idegesen harapdálta szája szélét. Az alhadnagy beosztottjai valamennyien vietnamiak voltak, köztük egy törzsőrmester. Az alhadnagy idegeskedése nem volt valami jó hatással tíz emberére, de a parancsnok megjelenése és derűje kétségtelenül javított a helyzeten.

Nao Ting odakúszott az egyik katonához, aki alig lehetett több 17 évesnél. A katona türelmetlenül izgett-mozgott, egyszer a íegy vérét igazította, másszor a zsebéhez kapott, zsebkendőt keresett elő, s megtörölte izzadt homlokát.

A parancsnok gyengéden megfogta a fiú karját.

— Csak nyugodtan... Ne félj... Minket nem győzhetnek le. Mi nagyon sokáig fogunk élni, Tiu Fan... Mindaddig, amíg él ez a szó: szabadság! Ez pedig örökké élni fog.

A fiú halványan mosolygott a parancsnokra, aki még egyszer megsimogatta és kúszott a következő egységhez.

A zúgás mindinkább erősödött, s az egyenes útszakasz végén már szabad szemmel is láthatóvá vált a tank.

Az egységnél tovább nem lehetett beszélni, a hatalmas zúgás minden más hangot elnyomott. A hegy innenső oldalán lévő egységek tagjai feszülten figyelték a közeledő kocsisort. Akik a hegy vízmosási oldalán voltak, azok még nem látták a karavánt, csak a zúgást hallották.

(Folytatjuk)