Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

VILÁG PRCH FT ARJAI, EGYESÜL JETER! ÍSÁGA ÉS .A ME'GY-HI TANÁCS LfAtP3A A MAGYAR SZŐ CIALIS TA M U N K Á $ PA B T 1 Ö, L N A ! Szerda 1962. február 7. XII. évfolyam 31. szám * ARA: 50 FILLÉR Erich Selbmann látogatása megyénkben A Német Demokratikus Köz­társaság hazánkban tartózkodó pártküldöttségének egyik tagja, Erich Selbmann, a nagyberlini városi pártbizottság titkára ked­den az MSZMP megyei bizottsá­gának vendégeként Tolna megyé­be látogatott. Délelőtt találkozott Szekszárdon a megyei pártbizott­ság vezetőivel, akikkel kicserélte tapasztalatait. Délután tájékozta­tót tartott a megyei pártaktíva részére a német kérdéssel kap­csolatos problémákról, az augusz­tus 13 óta megtett intézkedések hatásáról, valamint arról a harc­ról, amit a német munkásosztály folytat a Német Szocialista Egy­ségpárt vezetésével a német bé­keszerződés megkötéséért, Nyu- gat-Berlin státuszának rendezésé­ért és a szocializmus felépítéséért. Az előadás után a megyei párt­aktíva tagjainak kérdéseire vá­laszolt. Tolna megyei tartózkodása má­sodik napján Erich Selbmann Bonyhádra látogat. Hétszáz termelőszövetkezet jelentkezett eddig az országos mezőgazdasági kiállításra Ml KELL A PARASZTI MUNKÁHOZ:----:-------------------------------ésss9 vagy 1 965-ig 1894 állami gazdasági dolgozó szerzi meg a szakmunkás-bizonyítványt erő ? Valamikor a földműves foglal­kozás bizonyos mellékzöngével azt is jelentette, hogy aki pa­raszt, annak tulajdonképpen nincs semmiféle szakmája. Elter­jedt volt az a nézet is, hogy aki sehol nem boldogul, az legfeljebb elmegy kapálni, miután a kapá­láshoz, a kaszáláshoz ész nem kell, csak erő. Erről beszélget­tünk Nagy János elvtárssal, a Tolna megyei Állami Gazdasá­Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra a jelentkezési határ­idő még nem járt le, s máris 700 termelőszövetkezet jelentette be részvételi szándékát. A nagy­arányú jelentkezés azért is ör­vendetes, mert a részvételi felté­teleket megszigorították, s a ta­valyi aszályos év különösen ne­héz feladatok elé állította a nagy termelési eredményekre tö­rekvőket. A jelentkezések elbí­rálásába az idén fokozott mér­tékbe bevonják a járási és me­gyei szakembereket. A készülő­désből már most látható, hogy az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás a megyék nagy vetél­kedése lesz. fiz állatállomány átteleftetésének tapasztalaiéiról és a felvásárlásról tanácskozott a megyei tanács vb Dr. Tuska Pál elnökletével ülést tartott a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Az első napi­rendi pontban dr. Tuska Pál vb- elnök beszámolt a vb feladatkör­ben tett intézkedésekről és a le­járt határidejű vb-határozatok végreha j tásáról. Ezután Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője számolt be az állat- állomány átteleltetésének ta­pasztalatairól. Elmondotta, hogy tavaly örvendetesen nőtt a szarvasmarha állomány és minő­ségileg is jobb egyedeket tenyész­tettek ki a termelőszövetkezetek. Az elmúlt évben a tsz-ek nagy­részt már saját nevelésből állítot­ták be a tehén-utánpótlást.. Az új termelőszövetkezetek nagy számban vásároltak törzsállo­mányt. Az elmúlt évben több mint 23 ezer tehenet termékenyí­tettek meg mesterséges úton. A sertéstenyésztésben a jobb takarmányozás bevezetésével sikerült a hizlalás idejét megrö­vidíteni. A korábbi 14—15 hónap helyett 10—12 hónap alatt érték el a 100—110 kilogrammos súlyt a hízók. Az átteleltetésnél a ta­pasztalat általánosságban az. hogy még mindig több termelő- szövetkezetben nem gazdaságosan használják fel a takarmányt, nem hajtják végre a porciózást és a takarmányelőkészítést. Szükséges az abraktakarmány felhasználá­sának ellenőrzése, hogy azt ren­deltetésének megfelelően használ­ják fel. A harmadik napirendi pontban Lux Sándor a felvásárlási kiren­deltség vezetője tett jelentést az elmúlt évi felvásárlási tervek tel­jesítéséről és az ez évi előkészü­letekről. Lux elvtárs beszámolójában is­mertette, hogy kenyérgabonából 708, napraforgóból 307 vagonnal, tejből 23 ezer hektoliterrel, ba­romfiból 2476 mázsával többet vásároltak fel, mint az 1960-as évben. Tavaly 8,7 százalékkal vá­sároltak többet, az aszály ellené­re, mint az elmúlt évek átlaga. — Az 1962. évi felvásárlás és szerződéskötés már megindult — mondotta Lux Sándor elvtárs — de terveinket csak úgy tudjuk teljesíteni, ha a párt- és tanácsi szervek segítséget nyújtanak a felvásárló szerveknek. A végrehajtó bizottsági ülés ezek után a különböző bejelenté­seket tárgyalta meg. képzést elősegítette volna. Ma egészen más a helyzet. S amikor azt mondjuk, művelt emberfők sokaságára van szüksége társa­dalmunknak, akkor ezalatt az ipari munkásokat, az állami gaz­daságok dolgozóit és a szövetke­zetek gazdáit is értjük. Pártunk és államunk minden előfeltéte­lét megteremtette a továbbkép­zésnek. — Az is igaz, hogy ma külö­nösképpen fontos a mezőgazda­ságban dolgozók továbbképzése és talán nem túlzók, amikor ki­jelentem, hogy a földművelés kü­lönböző szakmáiban elsősorban nem is annyira erőre, mint in­kább észre van szükség. Az álla­mi gazdaságokban ennek megfe­lelően kidolgozták a mezőgazda- sági szakmunkáskérdés legfőbb irányelveit. YVWVVVVVVVVVYYVVVYVYVYYVYYYVfYYYYVVWVVWVVVVVVVVVYVVVVTVVYVVVVVYV Aláírták a magyar—kínai kulturális egyezmény 1962. évi munkatervét — Arra kérjük Nagy elvtárs, beszéljen a szakmunkásképzés szervezett bevezetésének fon­tosságáról, elsősorban arról, mi indokolja. — Uj eljárásokkal történik a termelés. Új gépek kerültek a mezőgazdaságban alkalmazásra. Hozzá tehetem, bonyolult és nagy­teljesítményű gépek. Lényeges _______ dolog az is, hogy a termelékeny­gok Igazgatóságának vezetőjével. a szaknívó fejlesztése között T öbb kérdésre válaszolt és el- szoros kapcsolat áll fenn. Ennek mondotta, mi a helyzet jelenleg a bizonyítására elmondok néhány paraszti munka megváltozott jel- példát: 1958-ban vizsgálni kezd- iegében. ■ tem, mi lehet annak az oka, hogy I a Tolna megyei állami gazdasá- — Az Állami Gazdaságok Sok országosan az utolsó helyen Igazgatóságának vezetője ho- szerepelnek. Egyebek között arra J jöttünk ra, hogy nagy a szakem­gyan vélekedik, elegendő-e csak ber-fluktuáció, hiányzik a meg- az erő a paraszti munkához? felelő politikai és szakmai kép- , , , zettség, s ez a vezető szakgárda Ez a regi felfogás mindig egy részére is vonatkozott. Elha- sántított. A paraszti munkához tároztuk tehát, hogy bátran bíz- mindig kellett a tudás, csupán az zujc meg feladatokkal a fiatal volt a baj, hogjr az ismert okok szakembereket és az ő segítségük- miatt a magyar paraszt és főleg t tovább visszük a szakmai az agrárproletár nem képezhette j képzést, a fizikai dolgozók köré­magát megfelelően. Nem vállal- , ken háttá a tudás megszerzésével já- j Mindez sikerült. Több fiatal, ro anyagi áldozatokat es nem is egyetemet végzett szakember ke- volt olyan mtöekedes. amely a rüu a Toüra- megyei állami gaz­daságok kötelékébe. 1959-ben pél­dául 60 személy. Később néhány arra érdemes fiatalembert bát­ran bíztunk meg nagyobb felada­tokkal. A Biritói Állami Gazda­ság egyik beosztott szakemberét a főállattenyésztői teendőkkel lát­tuk el. A Gerjeni Állami Gazda­ság egyik gyakornokát szintén „kiemeltük” főállattenyésztőnek. S így sorolhatnék több példát. Ezek az emberek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, de azt is megértették, hogy nagy fel­adat vár rájuk a fizikai dolgo­zók képzésében. Ma a Tolna me­gyei Állami Gazdaságok Igazga­tósága eredmények tekintetében az ország igazgatóságai között az első helyeken szerepel, s ebben nagy része van a szakmunkás- képzés fontossága felismerésének. — Mik a szakmunkásképzés eddigi eredményei? 1958-tól 1961-ig a Tolna megyei állami gazdaságokban 839 fizikai dolgozó nyert szakmunkás-képe­sítést, magyarul a földművelés valamennyi ágazatában ennyi em­ber szerzett szakmát. 1959-ben elkészítettük a hároméves és 1961- ben az ötéves szakmunkás- képzés tervezetét. Ez a terv ha­tározza meg a szak-ágazatonként kiképzendő dolgozók létszámát és az évenként kiképzendő emberek számát. A szakmunkásképzés öt­éves terve szerint 1961-ben 41. 1962- ben 53, 1963-ban 81, 1964- ben 94, 1965-ben 81 mezőgazdasá­gi tanulót szerződtetünk. Össze­sen 350 főt. Ezenkívül az úgyne­vezett üzemi tanfolyamokon 1965- ig 1544 fő szerzi meg a szakmun­kás-bizonyítványt. Az üzemi tan­folyamokon a felnőttek is részt vehetnek. — Nem túlzás tehát azt állí­tani, hogy a paraszti munká­ban új szakmák keletkeztek? — Egyáltalán nem túlzás. A bi­zonyítás kedvéért tekintsünk vé­gig az idei szakmunkásképző tan­folyamokon. Jelenleg 919 fő ta­nul. Milyen speciális szakmát sa­játítanak el? Vegyük sorba. Lesz­nek sertéstenyésztőit, szarvasmar­ha-tenyésztők, baromfitenyésztők, szőlőtermelők, tejház-kezelők, komlótermesztők, stb. stb. Itt te­hát most már nem pontos az a megfogalmazás, hogy valaki ál­lami gazdasági dolgozó, hanem a szakmunkás-bizonyítvány birto­kában sertéstenyésztő, baromfi- tenyésztő, vagy amilyen ismere­tekre szert tett. A szakmunkásképzéssel kap­csolatban még meg szeretném említeni azokat az elvtársakat, akik lelkiismeretes munkát vé­geznek a dolgozók oktatásában. Néhány tanfolyamvezető valóban megérdemli a nyilvánosságot. A Szekszárdi Állami Gazdaságban Horváth József, a Biritói Állami Gazdaságban Papp Ambrus érde­mel dicséretet. Természetesen még sokan mások. Egy bizonyos. Ma már a mező- gazdaságban is egyre nagyobb je­lentősége van a tudásnak, a ta­nulásnak. — sz. p. • — Vezetőségválasztó gyűlést tartott a szekszárdi szőlőtermelő szakcsoport Kínai részről Csei-Ce-Min, a Kínai Népköztársaság ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, ma­gyar részről Molnár János, a művelődésügyi miniszter he­lyettese írta alá. MTI Foto — Pálfai Gábor felv. A szekszárdi szőlő- és gyü­mölcstermelő szakcsoport vasár­nap tartotta csoport-értekezletét a Béri Balogh Ádám Termelőszö­vetkezet helyiségében. Az értekezleten az elmúlt év márciusa óta működő szakcso­port munkáját vitatták meg. Az igazgatóság beszámolóját Simon József, a szakcsoport elnöke is­mertette. A beszámoló foglalko­zott a szakcsoport feladataival, s a közös munkát ismertette, ame­lyet eddig végeztek. A szakcso­portnak több mint 66 hold sző­lőterülete, s 132 tagja van. A tag­ság nyugdíjasokból, pedagógu­sokból, kisiparosokból tevődik össze, nagyrészben olyan szőlő­tulajdonosokból, akik kisebb szőlőterülettel rendelkeznek és nem hivatásszerűen foglalkoznak a földműveléssel. — A közös tevékenység elsősorban a bor ér­tékesítésére és a védőszerek be­szerzésére irányul. A szakcso­port tagsága 900 hektó bort ter­melt az elmúlt évben. Ebből 600 hektó borra szállítási szerződést kötöttek — állapította meg a beszámoló. A beszámoló utáni vitában sok hasznos javaslat hangzott el, elsősorban a minő­ségi bor termelésére és a közös tárolás megoldására. A csoportértekezleten a SZÖ- VOSZ határozata alapján meg­választották az új vezetőséget, helyesebben az igazgatóság tag­jait. A szakcsoport elnökének továbbra is Simon Józsefet vá­lasztották meg. TOLNA MEGYEI

Next

/
Thumbnails
Contents