Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-07 / 31. szám
VILÁG PRCH FT ARJAI, EGYESÜL JETER! ÍSÁGA ÉS .A ME'GY-HI TANÁCS LfAtP3A A MAGYAR SZŐ CIALIS TA M U N K Á $ PA B T 1 Ö, L N A ! Szerda 1962. február 7. XII. évfolyam 31. szám * ARA: 50 FILLÉR Erich Selbmann látogatása megyénkben A Német Demokratikus Köztársaság hazánkban tartózkodó pártküldöttségének egyik tagja, Erich Selbmann, a nagyberlini városi pártbizottság titkára kedden az MSZMP megyei bizottságának vendégeként Tolna megyébe látogatott. Délelőtt találkozott Szekszárdon a megyei pártbizottság vezetőivel, akikkel kicserélte tapasztalatait. Délután tájékoztatót tartott a megyei pártaktíva részére a német kérdéssel kapcsolatos problémákról, az augusztus 13 óta megtett intézkedések hatásáról, valamint arról a harcról, amit a német munkásosztály folytat a Német Szocialista Egységpárt vezetésével a német békeszerződés megkötéséért, Nyu- gat-Berlin státuszának rendezéséért és a szocializmus felépítéséért. Az előadás után a megyei pártaktíva tagjainak kérdéseire válaszolt. Tolna megyei tartózkodása második napján Erich Selbmann Bonyhádra látogat. Hétszáz termelőszövetkezet jelentkezett eddig az országos mezőgazdasági kiállításra Ml KELL A PARASZTI MUNKÁHOZ:----:-------------------------------ésss9 vagy 1 965-ig 1894 állami gazdasági dolgozó szerzi meg a szakmunkás-bizonyítványt erő ? Valamikor a földműves foglalkozás bizonyos mellékzöngével azt is jelentette, hogy aki paraszt, annak tulajdonképpen nincs semmiféle szakmája. Elterjedt volt az a nézet is, hogy aki sehol nem boldogul, az legfeljebb elmegy kapálni, miután a kapáláshoz, a kaszáláshoz ész nem kell, csak erő. Erről beszélgettünk Nagy János elvtárssal, a Tolna megyei Állami GazdasáAz Országos Mezőgazdasági Kiállításra a jelentkezési határidő még nem járt le, s máris 700 termelőszövetkezet jelentette be részvételi szándékát. A nagyarányú jelentkezés azért is örvendetes, mert a részvételi feltételeket megszigorították, s a tavalyi aszályos év különösen nehéz feladatok elé állította a nagy termelési eredményekre törekvőket. A jelentkezések elbírálásába az idén fokozott mértékbe bevonják a járási és megyei szakembereket. A készülődésből már most látható, hogy az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás a megyék nagy vetélkedése lesz. fiz állatállomány átteleftetésének tapasztalaiéiról és a felvásárlásról tanácskozott a megyei tanács vb Dr. Tuska Pál elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az első napirendi pontban dr. Tuska Pál vb- elnök beszámolt a vb feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végreha j tásáról. Ezután Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője számolt be az állat- állomány átteleltetésének tapasztalatairól. Elmondotta, hogy tavaly örvendetesen nőtt a szarvasmarha állomány és minőségileg is jobb egyedeket tenyésztettek ki a termelőszövetkezetek. Az elmúlt évben a tsz-ek nagyrészt már saját nevelésből állították be a tehén-utánpótlást.. Az új termelőszövetkezetek nagy számban vásároltak törzsállományt. Az elmúlt évben több mint 23 ezer tehenet termékenyítettek meg mesterséges úton. A sertéstenyésztésben a jobb takarmányozás bevezetésével sikerült a hizlalás idejét megrövidíteni. A korábbi 14—15 hónap helyett 10—12 hónap alatt érték el a 100—110 kilogrammos súlyt a hízók. Az átteleltetésnél a tapasztalat általánosságban az. hogy még mindig több termelő- szövetkezetben nem gazdaságosan használják fel a takarmányt, nem hajtják végre a porciózást és a takarmányelőkészítést. Szükséges az abraktakarmány felhasználásának ellenőrzése, hogy azt rendeltetésének megfelelően használják fel. A harmadik napirendi pontban Lux Sándor a felvásárlási kirendeltség vezetője tett jelentést az elmúlt évi felvásárlási tervek teljesítéséről és az ez évi előkészületekről. Lux elvtárs beszámolójában ismertette, hogy kenyérgabonából 708, napraforgóból 307 vagonnal, tejből 23 ezer hektoliterrel, baromfiból 2476 mázsával többet vásároltak fel, mint az 1960-as évben. Tavaly 8,7 százalékkal vásároltak többet, az aszály ellenére, mint az elmúlt évek átlaga. — Az 1962. évi felvásárlás és szerződéskötés már megindult — mondotta Lux Sándor elvtárs — de terveinket csak úgy tudjuk teljesíteni, ha a párt- és tanácsi szervek segítséget nyújtanak a felvásárló szerveknek. A végrehajtó bizottsági ülés ezek után a különböző bejelentéseket tárgyalta meg. képzést elősegítette volna. Ma egészen más a helyzet. S amikor azt mondjuk, művelt emberfők sokaságára van szüksége társadalmunknak, akkor ezalatt az ipari munkásokat, az állami gazdaságok dolgozóit és a szövetkezetek gazdáit is értjük. Pártunk és államunk minden előfeltételét megteremtette a továbbképzésnek. — Az is igaz, hogy ma különösképpen fontos a mezőgazdaságban dolgozók továbbképzése és talán nem túlzók, amikor kijelentem, hogy a földművelés különböző szakmáiban elsősorban nem is annyira erőre, mint inkább észre van szükség. Az állami gazdaságokban ennek megfelelően kidolgozták a mezőgazda- sági szakmunkáskérdés legfőbb irányelveit. YVWVVVVVVVVVYYVVVYVYVYYVYYYVfYYYYVVWVVWVVVVVVVVVYVVVVTVVYVVVVVYV Aláírták a magyar—kínai kulturális egyezmény 1962. évi munkatervét — Arra kérjük Nagy elvtárs, beszéljen a szakmunkásképzés szervezett bevezetésének fontosságáról, elsősorban arról, mi indokolja. — Uj eljárásokkal történik a termelés. Új gépek kerültek a mezőgazdaságban alkalmazásra. Hozzá tehetem, bonyolult és nagyteljesítményű gépek. Lényeges _______ dolog az is, hogy a termelékenygok Igazgatóságának vezetőjével. a szaknívó fejlesztése között T öbb kérdésre válaszolt és el- szoros kapcsolat áll fenn. Ennek mondotta, mi a helyzet jelenleg a bizonyítására elmondok néhány paraszti munka megváltozott jel- példát: 1958-ban vizsgálni kezd- iegében. ■ tem, mi lehet annak az oka, hogy I a Tolna megyei állami gazdasá- — Az Állami Gazdaságok Sok országosan az utolsó helyen Igazgatóságának vezetője ho- szerepelnek. Egyebek között arra J jöttünk ra, hogy nagy a szakemgyan vélekedik, elegendő-e csak ber-fluktuáció, hiányzik a meg- az erő a paraszti munkához? felelő politikai és szakmai kép- , , , zettség, s ez a vezető szakgárda Ez a regi felfogás mindig egy részére is vonatkozott. Elha- sántított. A paraszti munkához tároztuk tehát, hogy bátran bíz- mindig kellett a tudás, csupán az zujc meg feladatokkal a fiatal volt a baj, hogjr az ismert okok szakembereket és az ő segítségük- miatt a magyar paraszt és főleg t tovább visszük a szakmai az agrárproletár nem képezhette j képzést, a fizikai dolgozók körémagát megfelelően. Nem vállal- , ken háttá a tudás megszerzésével já- j Mindez sikerült. Több fiatal, ro anyagi áldozatokat es nem is egyetemet végzett szakember ke- volt olyan mtöekedes. amely a rüu a Toüra- megyei állami gazdaságok kötelékébe. 1959-ben például 60 személy. Később néhány arra érdemes fiatalembert bátran bíztunk meg nagyobb feladatokkal. A Biritói Állami Gazdaság egyik beosztott szakemberét a főállattenyésztői teendőkkel láttuk el. A Gerjeni Állami Gazdaság egyik gyakornokát szintén „kiemeltük” főállattenyésztőnek. S így sorolhatnék több példát. Ezek az emberek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, de azt is megértették, hogy nagy feladat vár rájuk a fizikai dolgozók képzésében. Ma a Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága eredmények tekintetében az ország igazgatóságai között az első helyeken szerepel, s ebben nagy része van a szakmunkás- képzés fontossága felismerésének. — Mik a szakmunkásképzés eddigi eredményei? 1958-tól 1961-ig a Tolna megyei állami gazdaságokban 839 fizikai dolgozó nyert szakmunkás-képesítést, magyarul a földművelés valamennyi ágazatában ennyi ember szerzett szakmát. 1959-ben elkészítettük a hároméves és 1961- ben az ötéves szakmunkás- képzés tervezetét. Ez a terv határozza meg a szak-ágazatonként kiképzendő dolgozók létszámát és az évenként kiképzendő emberek számát. A szakmunkásképzés ötéves terve szerint 1961-ben 41. 1962- ben 53, 1963-ban 81, 1964- ben 94, 1965-ben 81 mezőgazdasági tanulót szerződtetünk. Összesen 350 főt. Ezenkívül az úgynevezett üzemi tanfolyamokon 1965- ig 1544 fő szerzi meg a szakmunkás-bizonyítványt. Az üzemi tanfolyamokon a felnőttek is részt vehetnek. — Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a paraszti munkában új szakmák keletkeztek? — Egyáltalán nem túlzás. A bizonyítás kedvéért tekintsünk végig az idei szakmunkásképző tanfolyamokon. Jelenleg 919 fő tanul. Milyen speciális szakmát sajátítanak el? Vegyük sorba. Lesznek sertéstenyésztőit, szarvasmarha-tenyésztők, baromfitenyésztők, szőlőtermelők, tejház-kezelők, komlótermesztők, stb. stb. Itt tehát most már nem pontos az a megfogalmazás, hogy valaki állami gazdasági dolgozó, hanem a szakmunkás-bizonyítvány birtokában sertéstenyésztő, baromfi- tenyésztő, vagy amilyen ismeretekre szert tett. A szakmunkásképzéssel kapcsolatban még meg szeretném említeni azokat az elvtársakat, akik lelkiismeretes munkát végeznek a dolgozók oktatásában. Néhány tanfolyamvezető valóban megérdemli a nyilvánosságot. A Szekszárdi Állami Gazdaságban Horváth József, a Biritói Állami Gazdaságban Papp Ambrus érdemel dicséretet. Természetesen még sokan mások. Egy bizonyos. Ma már a mező- gazdaságban is egyre nagyobb jelentősége van a tudásnak, a tanulásnak. — sz. p. • — Vezetőségválasztó gyűlést tartott a szekszárdi szőlőtermelő szakcsoport Kínai részről Csei-Ce-Min, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, magyar részről Molnár János, a művelődésügyi miniszter helyettese írta alá. MTI Foto — Pálfai Gábor felv. A szekszárdi szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport vasárnap tartotta csoport-értekezletét a Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezet helyiségében. Az értekezleten az elmúlt év márciusa óta működő szakcsoport munkáját vitatták meg. Az igazgatóság beszámolóját Simon József, a szakcsoport elnöke ismertette. A beszámoló foglalkozott a szakcsoport feladataival, s a közös munkát ismertette, amelyet eddig végeztek. A szakcsoportnak több mint 66 hold szőlőterülete, s 132 tagja van. A tagság nyugdíjasokból, pedagógusokból, kisiparosokból tevődik össze, nagyrészben olyan szőlőtulajdonosokból, akik kisebb szőlőterülettel rendelkeznek és nem hivatásszerűen foglalkoznak a földműveléssel. — A közös tevékenység elsősorban a bor értékesítésére és a védőszerek beszerzésére irányul. A szakcsoport tagsága 900 hektó bort termelt az elmúlt évben. Ebből 600 hektó borra szállítási szerződést kötöttek — állapította meg a beszámoló. A beszámoló utáni vitában sok hasznos javaslat hangzott el, elsősorban a minőségi bor termelésére és a közös tárolás megoldására. A csoportértekezleten a SZÖ- VOSZ határozata alapján megválasztották az új vezetőséget, helyesebben az igazgatóság tagjait. A szakcsoport elnökének továbbra is Simon Józsefet választották meg. TOLNA MEGYEI