Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

10 TOLVA MEGYEI NEPÜJSÁG 1988. február SS. Á mai labdarúgó-műsor NB III. Mohácsi Petőfi—Szekszárdi Dó­zsa 14.30 óra. Pécsi VSK—Dom­bóvári VSE 14.30. Bajai Bácska Posiló—Szekszárdi Petőfi 14.30. Pécsi Bányász—Bajai Építők 14. Pécsi Vasas—Kaposvári \1TE üt30. Kaposvári Dóz a—Ercsi Kinizsi 14.30. Kiskunhalasi ME- DOSZ—Pécsi BTC 14.30. Székes- fehérvári MÁV Előre—Siófoki MÁV 15. Mcgyebajuokság Cikó—Iregszemcse, Tolna—Kis- dorog, Bátaszék— Paks, Hőgyész — Gyünk, Dombóvári Szparta- kpsz—Máza, Bonyhád—Gerjen. A' agymányok—Dunaiöld vár, Fadd —Simontornya. A mérkőzések 14.30 órakor kezdődnek. Az ifjúsági csapatuk mérkőzéseinek kezdési időpontja 13 óra. Teremfcézilabda- hajnokság Bouyhádon A Bonyhádi Járási Kézilabda Szövetség a Bonyhádi Cipőgyári Sportkörrel női és féri teremkézi- labda-bajnokságot rendez Bony­hádion A verseny március 4-től április 1-ig tart. A rendező bi­zottság tagjai a szövetség és a sportkör részéről: Csillag János, Pálfi András, Paál László, Végh András, Kaszab Lajos. A bajnok­ság során a nők 2x15 perces, a férfiak 2x20 perces játékidő alatt mérik össze tudásukat. A bajnok­ság győztese ezüst serleget, az első három helyezett oklevelet kap. Nevezéseket március 1-én fogad el a rendező bizottság, me­lyeket a Bonyhádi Cipőgyári Sportkör címén Csillag Jánosnak kell küldeni. | A SZEKSZÁRDI labdarúgó­tábor egyik legnépszerűbb já­tékosa Dósai István. Az elmúlt két évben mutatott játéka, de nem utolsó sorban magatar­tása, kivívta még azoknak a szurkolóknak az elismerését is, akik eddig csak a hibáit vették észre. A Dózsa csatárával beszél­gettünk az elmúlt tíz évről. Megkértük, mondja el ő, ho­gyan látja az elmúlt tíz év történetét: — 1951. december 2-án Nagy- mányokon játszottam-először a Szekszárdi Dózsa színeiben. 3:2-re győztünk. A bemutatko­zásom jól sikerült. A Dózsa já­rási bajnokságban szereplő csa­pata megverte a megyebajnok­ságot nyert Bányászt. Az első bajnoki mérkőzésre pontosan tíz éve, 1952. február utolsó vasárnapján került sor Báta- szék ellen: 3:0-ra győztünk. A velem együtt Szekszárdra ke­rült Hetesivel és Palástival jó volt akkor a csapatunk. Azok­ban a hónapokban sokat gon­doltam arra, hogy érdemes volt-e eljönni Szekszárdra. — Lassan megszoktam a vá­rost. Éreztem: szeretnek a szurkolók. Sajnos, sokszor job­ban is szerettek, mint szabad lett volna és erre én fizettem rá. De erről majd később 200 Kilián-künyves az iparitanulA-iskolában A Munkaügyi Minisztérium 505. sz. Iparitanuló Iskolában a sport­körön beiül két szakosztály mű­ködik. Az egyik, egyben a leg­népesebb az atlétikai szakosztály. A másik szakosztály — mely szin tén nagy népszerűségnek örvend — a kézilabda. Az iskola tanulói közül azok, akik nem tagjai a két szakosz­tálynak, szintén részt vesznek a Kilián testnevelési mozgalomban. Részükre az iskola testnevelője, Ambrus Péter, különböző verse­nyeken biztosítja a pontszerzési lehetőségeket. A közelmúlt na­pokban az iskola tanulói közül több mint százan indultak a tor­naversenyen. A verseny célja: a tanulók gyakorlati tudásának nö­velése — vele párhuzamosan pe­dig pontszerzés a Kilián-jelvény megszerzésére. Az iskolának 200, Kilián-könyv- vel rendelkező tanulója készül a vasjelvény megszerzésére. A kö­zeli napokban kerül sor az aszta­litenisz-verseny megkezdésére, majd később az osztályok közötti mezei futóversenyre, ahol szintén A képen: a II. építőipari ősz- alkalom nyílik pontok gyüjtésé- tály tanulója, Varjas József a re. gyűrűn. Hogy mennyire megszerettem Szekszárdot, azt bizonyítja. 1954. januárjában a Dunaújvá­rosi Vasas NB I-es csapatába hívtak. Ott négyszerannyi lett volna a fizetésem, mint Szek- szárdon. El is mentem velük — de csak a hármashídig. Ott az autót megállítottam és kiszáll­tam. Nem tudtam itthagyni klubtársaimat és a városomat. Hogy miért? Mert nem érde­kelt akkor sem és ma sem a pénz. A megélhetésem bizto­sítva van munkám által és a labdarúgást, a sportot csak a saját magam és a közönség szórakoztatásának tekintem. | 1956. ELEJÉN a Pécsi Dó­zsához mentem, de arm kot megalakult a Szekszárdi SC és hívtak, azonnal jöttem. Sajnos az NB II-ben nem ment a já­ték. Itt már megmutatkozott a hatása a sok »jóbarátnak«, akik a mérkőzés után egy-egy pohái borral igyekeztek kimutatni »barátságukat«. Akkor még én is azt hittem, hogy ezek ba­rátaim. Ma már látom: nem barátaim, hanem ellenségeim az ilyenek. Az edzések helyett a talponállóban töltöttem a délutánokat. — Amikor a csapat 20:l-re kikapott Dunaújvárosban, a Népsportban egy cikk jelent meg rólam, holott én nem is játszottam a csapatban. Ez el­vette a kedvem a további já­téktól. Nem sokkal később, minden meghallgatás nélkül, az SC vezetői kizártak a sport­körből. — 1958. őszén újra megala­kult a Dózsa. Egy év kivárás után újból régi csapatomban játszottam — a járási bajnok­ságban. A magatartásommal itt még mindig komoly bajok vol­tak. A döntő fordulat akkor következett be, amikor Ozorá- ról hazajövet kigyulladt autó­buszunk. Nem sokkal később a sportkör jelenlegi vezetői rá­beszélésére elvonókúrára men­tem. A megyebajnokságba ju­tott csapat első nyolc mérkő­zésén még nem is szerepeltem. Ettől kezdve viszont minden vasárnap tagja voltam a csa­patnak. 1961-ben elvégeztem a labdarúgó segédoktatói tanfo­lyamot. 1961. őszén Simontor- nyán szívrohamot kaptam és utána az orvosok azt mondták, hogy többet már nem játsz- hatom. | AZ AKARATERŐ azonban ezúttal is győzött. Mióta az ivást abbahagytam, szinte újra húsz évesnek érzem magam, megfiatalodtam. Harminchat éves vagyok, de még nem gon­dolok arra, hogy abbahagyom. — Tehát nem volt esemény­telen a Szekszárdon eltöltött tíz évem. Most látom, mit vé tettek ellenem azok, akik a mérkőzések után itattak. Igaz, ebben én is hibás voltam. Na­gyot hibáztam, de le^a’dbb a fiatalok okuljanak belőle. Az örökifjú csatár fejét le­hajtja és elhallgat, önvallo­másához nem kell sokat hozzá­tennünk. Esetleg annyit, hogy megköszönjük neki azokat a kellemes perceket, amelyeket szerzett a szurkolóknak és ki vánjuk, hogy még sokáig szó­rakoztasson bennünket játéká­val. — Ny. — A L Jíszmü tanulói testnevelési órán készülnek az előírt tan­anyagból, Amikor az iskola elvégzése után a Tolnai Textilgyárba került — mint ipari tanuló — akkor méc nem tudta, hogy ké­zilabda« lesz. A spor. tot már évek óta kedvelte, hiszen Fá­cánkerten — ahol az általános iskolát vé­gezte — kézilabdá­zott, atlétizált, sőt ha nem szégyellte volna, talán a fiúk közé is beállt volna, amikor az iskola ud­varán kergették a labdát. Persze, jól tudta, hogy a labdarúgás nem lánynak való. A szíve a labdajátékok felé vonzotta és hosz szú órákon át elné­zegette, amikor a fiúk hajtották, űzték a bőrlabdát. A Textilgyárban pár hét után jól fel­találta magát, és amikor meghallotta, hogy a gyáron belül megalakul az ipari tanulók kézilabda­csapata, azonnal je­lentkezett. Nem tud­ná megmondani, ho­gyan történt, csak azt vette észre, hogy a kapuban áll és vé­di a lányok dobásait. Rendszeresen járt a többi lánnyal együtt edzésekre és készül­tek a teremkézilab- da-bajnokságra. Az első két mér­kőzésen az edzője eav-eny félidőt szere­IRENKE peltette a kapuban. A harmadik mérkő­zésen — Nagydorog ellen — már ő védte végig a mérkőzést. Igaz, hogy nem raj­ta múlott, de a té­nyeken nem lehet változtatni: a nagy­dorogi lányok tizen­hétszer találtak a Textil ITSK kapujá­ba. A kedves, mo­solygós arcú Irénke a mérkőzés után sír­va fakadt. Alig tudták társai megvigasztalni. Egy­re csak azt hajtogat­ta: „Amikor olyan nagyon jó lett volna győzni.” Tíz-tizenöt perc után a könnyek felszáradtak, fekete szeme újra úgy csil­logott, mint a mér­kőzés előtt. Azon a héten még kemé­nyebben végezték az ipari tanulók az ed­zéseket, készültek a következő mérkőzé­sekre. A várva várt győ­zelem megszületett. Tengelic ellen 8:6-ra győzött a csapat. Volt nagy boldogság. A csapat tagjai egy­más nyakába borul­tak örömükben. Gaál Irénke a mér­kőzés után kerékpár­jára ült és hazakere­kezett a szomszédos Fácánkertbe. A kö­szönés után az első szava volt: Győztünk! Először érezte azt a felemelő, boldog érzést, mely a győ­zelemmel jár. A magyar teke-válogatott szerepel Szekszárdon Mint azt már lapunkban közöl­tük, a Szekszárdon felépült új te­kepálya ünnepélyes átadására teg­nap délután 16 órakor került sor. A pályán először Magyarország női válogatottja szerepelt Tolna megye férfi ifjúsági válogatottja ellen. Ma reggel 8 órakor Magyar- ország férfi teke-válogatottja ját­szik Tolna megye felnőtt váloga­tottja ellen. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség* 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft SAKK A Tolna megyei Sakkszövetség és a Tolna megyei Népújság Szerkesztőségének szerzői és fej­tői versenye. Rovatunk 40. sz feladványa RICZU LAJOS (Parasznya) Eredeti abcdefgh Matt 2 lépésben VU.: Kf7, Be7, Bg7, Fe5, FÍ3.— Sőt.: Kf5, Ff8, f4 (5+3 db). Megfejtése 2 pont. A kulcslé­pést a Tolna megyei Népújság Szerkesztősége címére kell be­küldeni 1962. március 3-ig. A bo­rítékon kérjük a »SAKK« jelzést használni, • 36. sz. feladványunk (Siklósi M.) elemzése: 1. Bc7 — fény: 2. Ve7 matt. 1...—Bc7: 2. Fd5: malt, 1 — Kc6 (d7) 2. Vd7 (:) matt, 1 — Bf7 2. Vf7: matt, 1 — Bf5+ 2. Vf5i matt, 1 — Bh6: 2. Vh6: matt. 37. sz. feladványunk (Schmie­der F.) elemzése: 1. Hc7 — fény: 2. Ha6 matt. 1 — Fc7: 2. Vc6 matt, 1 — Hc7: (Hc3): (Hb4): 2. Vc4 matt. 38. sz feladványunk (Alföldi I.) elemzése: 1. c7 fény: 2. c8V (B) matt. 1 — Fb6 2. Bb8 matt, 1 —> He7: (Hb6) 2. Bd8 matt, 1 — Hc7: 2. Hc7: matt. 39. sz. feladványunk (Csontos J.) elemzése: 1. Bg8 — lépéskény­szer. 1. — Hf6 2. Hd8 matt, 1 — Hg5 2. Bf8: matt, 1 — a5: 2. Ha5: matt, 1 — c5:, 2. Hc5: matt, 1 — Bg8: 2. Hd8 matt, 1 — Bb (ede) 8 2. Hd8 (:) matt. Jubileumi sakkfeladvány* szerzői verseny KlSZ-tagok részére (Lapunk 21-i számának sakk» rovatában közöltük a KlSZ-jubi- leuma tiszteletére kiírt jelvény« feladvány-versenyünket, melyre máris szépszámú pályamű érke­zett be. Alább szószerint közöl­jük a Dunaújvárosi Hírlap rova­tának hasonló versenykiírását), „A KISZ Dunaújvárosi Bízott- sága, a Dunaújvárosi Testnevelé­si és Sporttanács és a Dunaújvá­rosi Hírlap Szerkesztősége a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 5. évfordulója, tiszteletére jubileumi sakkfelad- ványszerző versenyt ír ki. A versenyen a Kommunista If­júsági Szövetség tagjai vehetnek részt, tetszés szerinti számú, ere­deti, kétlépéses mattfeladványok­kal. A feladványok témája, a bábok száma tetszés szerinti le­het. A pályaműveket a Dunaújvá­rosi Hírlap sakkrovatvezetője cí­mére kell beküldeni (Siklósi Pál, Dunaújváros, Dunasor 1. fsz. 2.) 1962. június 30-ig, teljes megol­dás feltüntetésével. A pályamű mellé mellékelni kell a pályázó KISZ-tagságának igazolását, an­nak az alapszervnek a részéről, amelyben a szerző működik. A verseny bíráját az Országos Sakkszerzemény Bizottság jelöli ki. A versenybíró, döntését a résztvevők nevének ismerete nél­kül fogja meghozni. A kitüntetett művek a Dunaújvárosi Hírlapban kerülnek közlésre. A legjobb feladványok könyv­es oklevéldíjazásban része sülnek.” N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents