Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
1062 II.20.1 S/.RÁTSA&-7I 1,5 tonna 3 Földfordulat 1961 IV. 12. VOSZTOK-1 4.7 tonna 1 Fi/ldfordulat fovCvvCape Canaveral 9 y&fy \ Puerto Rico XTx? V, 1961 Vili. 6. V0SZT0r.-2 4.7 tonna 17 földfordulat lamibér Mi Technika és műveltség örvendetes jelenség, hogy általános és középiskoláinkban egyre nagyobb teret hódít a technikai képzés. Az élet, az Űrrepülések diadalának hétköznapjai kívánták ezt. Pontosabban fogalmazva azt, hogy a kor embere a műveltség hagyományos kereteit átlépve az egyetemes képzettség mellett minél többet ismerjen meg a technika, a műszaki tudományok egészéből és részeiből. Olvastam például biológiát tanuló mérnökről és elektrotechnikával ismerkedő orvosról. Valamikor kontárkodásnak, vagy oktalan polihisztorságra törekvésnek nevezték volna ezt. Mára azonban megszokott, köznapi. Sőt: a világ dolgai iránt érdeklődő ember el sem tudja képzelni az életét rádió és televízió nélkül. Mindkettő szerves kiegészítője a műveltségnek, terjeszti azt, s szinte napról napra tovább vezeti a látókör szélesedését. Valójában tehát a technika ma már elválaszthatatlan a művelt- .ség fogalmától. A kettő szorosan összetartozik, s mondhatnánk: kiegészíti egymást. Leszűkítenénk azonban az egész problémát, ha csak a rádióról és a televízióról beszélnénk. A kor új csodái: a rakétatechnika, vagy a kibernetika is megismerésre vár. Nos, persze szó sincs arról, hogy a humán műveltséggel rendelkező embernek egyben a technikai tudományok mesterének is kell lennie. Ez oktalan kívánság volna. Viszont megalapozott az, hogy főbb vonalaiban ismerje ezek jelenlegi állapotát, ne akadjon el, ha netalán hasonló érdeklődési körű társa ezekről akar vele beszélni. A dolgok természeténél fogva azonban ez a probléma is kétoldalú. Az egyikről már fentebb esett szó. A másik ez: szakmai egyoldalúságot eredményez, ha az egyébként képzett technikai szakember nem tud eligazodni a hagyományos műveltség legátfogóbb kérdései között, ha nem megfelelően ismeri — csak a példa kedvéért — korunk irodalmi, filmművészeti, pedagógiai, vagy ideológiai irányzatait. Hovatovább műveletlen embernek számít az — és meg is mosolyogják —, aki szótlanul áll és tájékozatlanságot árul el, ha a mai magyar irodalom nagyon is fontos gondjairól esik szó. Van azonban egv apropó, amit sohasem szabad kihagyni számításaink közül. Őrizkedjünk a maxi- malizmusra való törekvéstől. Erejét, képességét, tehát önmagát senki se próbálja felülmúlni, mert ez a legtöbbször még jót nem eredményezett, viszont dilettantizmust, vagy félműveltséget szült. Technika és műveltség — ezt írtuk e cikk fölé címnek. Egymás mellett szokatlan így még a fülnek, de csengésével meg kell barátkoznunk. Annál is inkább, mert — mint azt már említettük — a kettő szorosan összetartozik, s korunk művelt értelmisége, de képzett, s ismeretekben gyarapo- ' dó munkása is alig képzelhető el maholnap az összefüggő kétféle jártasság nélkül. Erre már jel a ma, de még inkább jelzi ezt a holnap. Sz 1. A nemzetiségi lakosság helyzetéről kátrány, vsgy sós tanácskoztak megyénk képviselői Szombaton Bonyhádon tartott ülést a megyei képviselőcsoport, hogy megtárgyalja a nemzetiségi lakosság helyzetét. Részt vett a tanácskozáson Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Tömpe István, a Központi Bizottság tagja, a Rádió vezér- igazgatója, valamint Benke Valéria, a Társadalmi Szemle fő- szerkesztője. Több mint harminc német anyanyelvű, felvidéki és székely is ott volt a tanácskozáson, köztük a veterán Wildanger József, aki 1919-ben a bonyhádi direktórium tagja volt. A tanácskozás részvevőit Mészáros Béla, a járási pártbizottság titkára tájékoztatta a nemzetiségi lakosság helyzetéről. Elmondotta, hogy a nemzetiségek között jó viszony alakult ki s ma már a múlté mindaz a viszály és torzsalkodás, ami a ki- és betelepítést követő években a különböző nyelvet beszélő lakosság életét jellemezte. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek megalakításával változott meg alapjaiban a helyzet, s a párt lenini politikája alapján eltűntek a nemzetiségi különbségek. Beszélt a német nyelvű oktatás helyzetéről, majd rámutatott annak a szerepnek a jelentőségére, amit a közös gazdaságok az egységes paraszti osztály létrehozásában játszanak. A beszámolót élénk vita követte. Borsodi István járási tanácstag több helyi problémával foglalkozott. Fehérvári György cipőgyári dolgozó a Nyugatra telepítettek sorsáról beszélt, Knábel Vilmos pedig történelmi példákat idézett a magyarországi németség hűségéről. Probszt József a kitelepítések során előfordult méltánytalanságokra emlékeztetett, s hangsúlyozta: „Hálásak vagyunk akormány- nak. hogy valóra váltotta a nemzetiségek egyiivétartozá- sának gondolatát, s ma már csak becsületes dolgozót, vagy lusta, hanyag embert ismerünk.” Kedves Henrik, szekszárdi iskolaigazgató arra figyelmeztetett, hogy mindnyájunknak a közös célra kell gondolnunk, s nem szabad, hogy az anyanyelv elválaszthass az embereket egymástól. Bogos Domokos a székelyek sorsáról beszélt, kiemelve a különböző nemzetiség barátságában a- termelőszövetkezetek jelentőségét. P -antner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdést csak a szocializmus tudja megoldani, mert a tőkés rend természetében rejlik a népek szembeállítása. Beszélt a kitelepítésekről, s hangsúlyozta, hogy a párt a b"!elen?!é,!ek u*án mindé”! elkövetett, h">>ry kiküszöbölje a nacionalista fertőzést. Ebben nagv segítséget adott az értelmiség is. A párt helves politikájának eredménveit ma * már világosan tapasztalhatjuk, s ezzel kapcsolatban Prantner el‘ú£rs arra hívta fel a figyelmet, hogy tovább kell ercsi4""’! a szocialista öntudat"!, ki ké'l hasz nál"i a kiilf’”“Mls e'r',''ttmű- ködesben r-?!,ö lehet ősé-eket, mert ez’ml c""sz smcícPsta kultúránk v"’ik gazdagabbá. Várszegi Imre és Földi István a székelyek helyzetéről beszélt s mindketten emlékeztettek arra, hogy a székelység nagy lépésekkel halad előre a kulturális és gazdasági felemelkedés útján. Lambert József, a járási párt- bizottság munkatársa a bonyhádi járás német lakosságának életéről szólt, végül Mészáros Béla, a járási pártbizottság titkára válaszolt a vita során felmerült kérdésekre. (i) telítéssel Dombóváron A dombóvári fatelítő üzemben az idén — elsőnek az iparágban — lehetőséget adnak a termelő- i szövetkezeteknek, hogy tartósít* I tassák épületanyagaikat. Á kátránnyal, vagy különböző ; telítősókkal tartósított fa élettartama mintegy kétszeresére nő, így 1 számítanak arra a vállalat vezetői, hogy a nyár során több szövetkezet keresi majd fel őket építőanyag telítése ügyében. Tanácskoztak a Tolna megyei mezőgazdasági szakemberek Hont János földművelésügyi miniszterhelyettes 37 mezőgazdasági dolgozónak adott át kitüntetést Szombaton mintegy 300 Tolna megyei mezőgazdasági szakember jött össze Szekszárdon, a Soós Sándor Művelődési Ház nagytermében meghallgatni Hont János földművelésügyi miniszterhelyettes előadását, amely az üzems’er- vezés időszerű kérdéseivel foglalkozott. Ugyanitt adta át Hont János miniszterhelyettes 21 tsz-tagnak a Kiváló termelőszövetkezeti tag, két állattenyésztőnek a Kiváló állattenyésztő, 14 mezőgazdasági dolgozónak a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést. A délutáni órákban a szakemberek megtekintették a növényvédelmi kiállítást, amelyről nagy elismeréssel nyilatkoztak. Este 7 órakor a szekszárdi Garay János Gimnázium Irodalmi Színpada másfél órás műsort adott a megye mezőgazdasági szakembereinek a legnevesebb humoristák válogatott műveiből. Az egésznapos program, ame- l”et a Tolna megyéi Tanács Mezőgazdasági Osztálya, az Állami Gazdaságok Tolná megyei Igazgatósága, a Tolna megyei Gépállomások Igazgatósága és a Tolna megyei Szövetkezetek Szövetsége rendezett, hangulatos gazdász- bállal ért véget. Munkásvédelmi őrök as iskolák műhelyeiben Az 1961. év tavaszán Tolna megyében is elterjedt a szakszervezetek kezdeményezte új munka- védelmi módszer: a munkásvédelmi őrök rendszeresítése. Számos ipari üzemben a dolgozók megszerették ezt a legújabb, de hatásos balesetmegelőző módszert. A szakszervezetek munkavédelmi felügyelőségei most e módszert kiterjesztik az általános és középiskolás politechnikai műhelyekre is. A Német Kommunista Párt nyilatkozata a bonni válaszjegyzékről Düsseldorf (ADN). A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága a 904 Szabadságadóban pénteken nyilatkozatot tett közzé és abban ismerteti álláspontját a bonni kormánynak a szovjet emlékiratra adott válaszáról. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a 23 oldalas válasz nc-m tartalmaz mást, mint a hidegháború és a revansizmus elavult jelszavait és a bonni vezetők szokásos »nem«-ét a Szovjetunió, vagy az NDK minden olyan javasMára, ame’yet a németországi és az európai helyzet norm'',i""J:'"',ra, a feszültség enyhítése érdekében tett. 1962 február 20-án az Amerikai Egyesült Államok rakétatechnikusai a Cape Canav;- J ral-i rakétaki- ! lövő-telepről a kilövési időpon! j 10 alkalommal I történt elhalasztása után — sikeresen fel- 1 bocsátották a | »Barátság—7« elnevezésű, 1.5 tonna súlyú űrhajót, G’cnn űrpilótával a fedélzetén. A I »Barátság—7« 4 óra 56 perces | repülése alatt 3 ! fordul at"t, tett meg a Föld körül és Pu»rto Rico szigetétől északnyugatra sikeresen leereszkedett az Atlanti óceánba. Az amerikai űrhs jó órán kénti sebesség" 28 048 km. e’ lintik--s pályájának röldköze | li pont'a Id" I km, földtáv'T nontia pedig 256 km vn't. j Az USA ra- kéta-szakemfoe- rei hosszú próbálkozások, a két szovjet űrrepülő sikere után tudták c upán megvalósítani G’en ű utazását, egy a szovjet kcrz*':’éknél háromkor kisebb űrbe !ón. 1961. áprilisában, mint ismere tes a szovjstunióbeli Baikonur űrrepülő! érről felbocsátott 4,7 tonna súlyú »Vosztok—1« űrhajó pilótája, Gagarin, az ewb—'ség történetiben először a röld körül egy fordulatot tett meg » kozmikus űrben. Néhány hónap pal később pedig, 1961 a^usz tus 6-án Tyitov az rg aner"k 4, tonna súlvú »Vo ztck —2« űr hajó feiélz-tén 17-szer kerülti meg a Földet. a p v w j . n 1962 február 25 XII. évfolyam 47 szám * ARA: 70 FILLER TOLI* VILÁG PROLETÁRJA! EOVERfT AFTER! . X
