Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

PffÖttTÄRJÄI, ESTESÜL JETEK! rOL*.e c 6YEI A- magyar, szocialista munkáspari tolna MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A' megyei tanacs lapja r-n 1962. február 20. XII. évfolyam L 42. szám * ÁRA: 50 PILLÉR ]\épünk költségvetése Az országgyűlés elfogadta az 1962. évi költségvetést. Megelége­déssel tölt el mindenkit az a tu­dat, hogy az idei évben ismét nagy lépésekkel haladhatunk előre a megkezdett úton. Ez a költség- vetés a békés törekvések, a gaz­dasági, kulturális és szociális elő­rehaladás költségvetése. A beru­házások összege 14 százalékkal növekszik. Bár nem lehet kielé­gíteni minden igényt, korlátozot­tak a lehetőségek, de növeksze­nek a szociális és egészségügyi kiadások, az előző évinél nagyobb erőfeszítéseket teszünk az okta­tási feladatok megoldására, min­denekelőtt • az oktatási reform végrehajtására. A kitűzött célok új alapokon nyugszanak. Amint azt Nyers Rezső pénzügyminiszter expozé­jában megállapította: „A most beterjesztett költségvetés az első. Kuba nincs egyedül 1 A szovjet kormány nyilatkozata <2. 0.> A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Hat megyéből érkezett szülők tanácskoztak a Közgazdasági Technikumban A szekszárdi Bezerédj István Közgazdasági Technikum hat du­nántúli megye földművesszövet­kezetei részére képezi a szakem­bereket. Városunktól 200—300 ki­lométerre fekvő helységekből is vannak az iskolának növendékei. A tantestület a nagy távolság el­lenére is igyekszik tartani a kap­csolatot a távoli Zala, Vas és rA7?SAMQ Szekszárdon ■-ti amelynek összeállításakor a nép-yws/s/vws^vwsíww*«/»/ gazdaság egészében szocialista r termelési viszonyokkal számol­hattunk”. Befejeződött a mező­gazdaság szocialista átszervezése, s ezzel az egész népgazdaság szá­mára új alap teremtődött meg. Amikor a költségvetésről beszé­lünk, nem elég csak lelkendezni, tapsolni. A sok célkitűzés még nem valóság, azzá csak a kemény munkával eltöltött hetek, hó­napok után válik majd. Minden egyes részeredményért keményen meg kell küzdenünk. A nagy fel­adatok nagy tetteket követelnek valamennyiönktől. Most lelkese­dünk a kecsegtető célkitűzések ol­vasása közben, de legalább eny- nyire kell majd lelkesednünk munkaközben is, mert ettől függ, hogy az ötéves terv ez évi fel­adatait hogyan váltjuk valóra. Nehéz lenne leírni a feladatok sokaságát. Egy azonban bizonyos, megyénk területén a legtöbb fel­adat a mezőgazdaságban adódik s ez éppen a népgazdaság egé­szének a problémáiból követke-1 zik. Ha kritikus szemmel nézzük a múlt év eredményeit, minde­nekelőtt észre kell vennünk, hogy az ország mezőgazdasága kevesebbet adott, mint amennyit elvárt volna tőle a népgazdaság a tervek szerint. Ez komoly bevé­teli kiesést okozott. És éppen a megyei tapasztalatok alapján eh­hez hozzá kell tenni: a kiesést nem lehet kizárólag az aszályos időjárás rovására írni. Ahol jól dolgoztak, ott kisebb kárt okozott az aszály, következésképpen sok múlott az embereken. íme, adva a feladat: a rnezőgazdaságban jobban ki kell használni a gaz­dálkodási lehetőségeket. A költségvetésben biztató szá­mok találhatók a mezőgazdaságra vonatkozóan is. Közel 7000 trak­torral, 1250 gabonakombájnnal és több ezer munkagéppel nő a gép­állomány. Nagyobb lehetőség nyí­lik az öntözéses gazdálkodásra, államunk nagyobb segítséget nyújt hitelek útján is a termelő- szövetkezeteknek. Ez alapvető a mezőgazdasági termelés fellendí­téséhez. De ezt a nagy értéket okosan, kellő körültekintéssel kell felhasználni, mert csak így hozza meg a várt eredményt Népgazdaságunk minden terü­letén növekedtek célkitűzéseink, ezzel nagyobbak lettek a felada­taink, s a maga területén min­den embernek fokozott szorga­lommal, nagyobb erőfeszítéssel kell dolgoznia, hogy év végén mondhassuk: „Amit terveztünk, azt meg is valósítottuk”. B. F. Az elmúlt hét végét a far­sangi mulatságok tömege jelle­mezte. Ezek között is kiemel­kedő a Szekszárdi Gépjavító vállalat estje, mert -egyúttal a nemrég megalakult munkás irodalmi színpad első bemutat­kozó előadása is ekkor volt. A bátor, lelkes kezdeménye­zésért csak dicséret illeti a köz­reműködőket, különösen Szalai Tibor tanárt, aki betanította az egyes számokat. Élvezettel hall­gatták a jelenlévők Bagosi Márton marós előadásában Ta­hi László: Fiatalok egymásközt című jelenetét. Sok tapsot ka­pott Fehér Ferenc marós Gádor Béla: Kisegér című monológjá­val is. Művészileg is kiemelke­dőt nyújtott Dobay Sándor vil­lanyszerelő Darvas Szilárd: He­tedik menyország című versé­nek szavalásával. Végül Darvas Szilárd: Év­forduló című vidám jeleneté­ből — előadták Tölgyesi Antal- né, Sz. Nagy József esztergá­lyosok és György József né tele­fonkezelő — azt a tanulságot vonhatták le a jelenlévők, hogy a gyengébb nem, a feleség — a sok eltöltött esztendő után is megérdemli és várja a gyöngéd figyelmességet a férj részéről. A műsor és az azt követő hal vacsora után a hajnali órákig együtt mulattak a Gépjavító dolgozói. A zenét is maguk biz­tosították, hiszen a zenekar is a dolgozók köréből alakult, s nekik is ez volt az első bemu­tatkozásuk. Felszerelésükhöz a vállalat mintegy ötezer forint­tal járult hozzá. Mindent összevetve és a kez­deti nehézségeket figyelembe- véve jól sikerült esttel örven­deztették meg a fiatal együttes tagjai a résztvevőket. Remél­jük, a legközelebbi műsoruk még igényesebb, még sikere­sebb lesz. Farsangi mulatságot rende­zett ezen kívül a hét végén a Nötanács. a Magyar Nemzeti Bank szekszárdi fiókja és a sportbizottságok, valamint ek­kor került sor a hagyományos jogászbálra és a gimnázium szalagavató báljára. Veszprém megyében lakó szülők­kel. Ezt a kapcsolatot volt hivatva elmélyíteni a 17-én szombaton rendezett szülői értekezlet Ez al­kalommal mintegy 80, más me­gyéből való szülő is megjelent, akik részére az iskola és a hely­beli szülők biztosítottak szállást, vendéglátást. Kovács Andomé, az iskola szü­lői munkaközösségének elnöke és dr. Bársony Róbert igazgató kö­szöntötték a megjelenteket. Az iskola igazgatójának beszámoló­jából megtudtuk: az első félévi tanulmányi eredmény megnyug­tató; a tanulók átlaga 3,46. Nem mondható ez rossznak, azonban elgondolkoztató, hogy a bukott és elégséges tanulók száma csök­kent az értékéből. Foglalkozott még a beszámoló a nyári gyakorlatok és a heti gva korlati napok jelentőségével is. Említés történt a mulasztások csökkentése érdekében hozott in­tézkedésekről, valamint a soron- lévő feladatokról is. A szülők kö­zül többen felszólaltak, s taná­csaikkal, javaslataikkal igyekez­tek még eredményesebbé tenni az iskola oktató munkáját. Az értekezlet után megtekintették az iskolaszövetkezet önkiszolgáló boltját, majd az iskola KISZ- szervezete műsorral szórakoztatta a szülőket. K. A. Az első névadó ünnepség Bátán Megyénk legdélibb fekvésű községe Báta. Hasonlóan a többi faluhoz, a bátai népnek is meg­voltak a maga szokásai, amelye­ket az emberek nehezen cserél­nek fel az újakkal. Ilyen hagyo­mány a templomi esküvő és a ke resztelő. Mint minden kis helyre, még a tanyákra is — Bátára is Klubest az MHS-ben Az MHS Tolna megyei Elnök­sége aktívái szombaton este klub­est keretében találkoztak a 19-es harcosokkal. A találkozón részt vett Sóczo József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­gának első titkára is, aki a többi között arról szólt, miként becsüli meg a párt a régi harcosokat eljutott a tudomány és a művelt­ség szele. 1962. február közepén az első névadó ünnepélyt is felírtuk a falu történelem könyvébe. Ezen az ünnepélyen ott voltak az MSZMP, a KISZ és a tanács he­lyi vezetői, és köszöntötték az újszülöttet, valamint szüleit és a névadó szülőket, és utána átad­ták az ajándékukat. Az ünnepély befejezése előtt a KISZ-szervezet egyik tagja verssel köszöntötte az újszülöttet és utána a Himnusz felcsendülése zárta le az első névadó ünnepséget. Az újszülött szülei, Tóth János Báta, 861. sz. alatti lakos, terme­lőszövetkezeti tag és felesége. Az újszülött neve Tóth Piroska Éva. Lukács József KISZ-titkár Ifjúmunkás Tanács alakult a paksi járásban A KISZ Járási VB melletti meg­alakult az Ifjúsági Tanács a pak­si járásban. A tanács fő feladata, a KISZ-szervezetek tartalmi munkájának, az üzemekben folyó munkaverseny szervezésének se­gítése. Az alakuló ülésen elkészült az első féléves munkaterv. Negyed­évenként alapos vizsgálatot tár­tanak egy-egy üzemi KlSZ-szer- vezetben. A tanács már megkezd­te munkáját, a járási tanács ipari osztályával közösen felülvizsgál­ják a járás ipari tanulóinak hely­zetét. A' vizsgálat eredményét a legközelebbi KISZ vb-ülésen vitatják meg, ahova meghívják az illetékes üzemek vezetőit is! Az Ifjúmunkás Tanácsnak 11 tagja van. A különböző üzemek­ből mérnökök, technikusok, fizi- kui munkások, ipari tanulók kép­viseltetik magukat. Vezetöségválasxtás a postásoknál Vasárnap délelőtt a Postásod Szakszervezete szekszárdi járási csoportja vezetőségválasztó tag­gyűlést tartott. Első napirendi pontként a já­rási csoport vezetőségének beszá­molóját hallgatták meg a részt­vevők, majd a számvizsgáló bi­zottság jelentését. Ezután vitát rendeztek a beszámolók és a bz- terjesztett határozati javaslat fe­lett azzal a céllal, hogy miként tudják a postai szolgáltatások megjavítását, a minőségi munka javulását a mostani tervek tel­jesítését minél jobban elősegíteni. Ezután megválasztották a já­rási csoport új vezetőségét. Ünnepi jelvény kiosztó munkásőr-századgyülés Tamásiban Szombaton este a tamási Gőgős teljesítő fiatal, aki öt évvel ez- Befejezésül a tamási Béri Ba- Ignác munkásőrszázad ünnepi előtt a munkásőrök soraiban is- logh Adám Gimnázium leányai századgyűlést tartott. A gyűlésen Siklósi Imre elv­társ, a járási pártbizottság mun­katársa mondott ünnepi beszédet, majd Palkovics István alezredes elvtárs, a munkásőrség megyei parancsnoka, az országos pa­rancsnok nevében átadta áz öt­éves szolgálatért emlékjelvényt azoknak a munkásőröknek, akik részt vettek a munkásőrség szer­vezésében. Palkovics István alezredes elv­társ rövid beszédében hangsú­lyozta, hogy a régi munkásőrök mellé már sok új állt a sorba, az elmúlt öt év során. Legutóbb jelentősen nőtt a pártonkívüli munkásőrök száma. Az elmúlt évben több mint százhúsz pár- tonkívülit vettek fel a munkás- őrök közé. A jelvénykiosztás után felol­vasták egy jelenleg határőrszol- gálatot teljesítő katona parancs­nokának levelét, amelyből kide­merkedett meg a fegyverfogással, énekszámokkal és szavalatokkal ma kiváló határőr. szórakoztatták a munkásőröket.-ült, hogy a határőrszolgálatot Palkovics alezredes Hwtárs átadj» ac emlékjel vényt

Next

/
Thumbnails
Contents