Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
2 TOLNA MEGYEI VF.PÜJSAO 1962. február 1. Az Ei^SZ-közgyűlés határozatban ítélte el Portugália angolai eljárását A Biztonsági Tanács csütörtökön kezdi a kasmiri kérdés megvitatását New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés kedd esti ülésén 99 szavazattal 2 ellenében (Spanyol- ország és a Délafrikai Köztársaság) egy tartózkodással (Francia- ország) jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely élesen elítéli az angolai nép ellen alkalmazott portugál megtorló intézkedéseket és fegyveres akciókat, valamint a lisszaboni kormánynak azt az eljárását, hogy nem hajlandó elismerni az angolai nép önrendelkezési jogát és függetlenségét. Megállapítja a határozat, hogy a portugál kormánynak ez az eljárása veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A határozat többek között követeli az angolai politikai foglyok szabadonbocsátását, s szabadon választott politikai képviseleti szervek alakítását abból a célból, hogy átadják a hatalmat Angola népének. A határozatba' foglalt javaslatot az ázsiai és afrikai országok terjesztették elő. A gyarmattartó hatalmaknak előzőleg különféle mesterkedéssel sikerült töröltetni a javaslatból azt a fontos rendelkezést, amely külön bizottság alakítását indítványozta az angolai nép függetlenségének előmozdítására. Mint a TASZSZ megállapítja, a gyarmatosítóknak ágy látszik egyáltalán nem tetszik a függetlenség szó. A szigorú szankciókat ajámó lengyel—bolgár határozati javaslatot a közgyűlés elvetette. A közgyűlést ezután — magyar idő szerint kedden éjfél után — elnapolták anélkül, hogy kitűzték volna legközelebbi ülésének idejét. Mint nyugati hírügynökségek jelentik Sir Patrick Dean, angol ENSZ födelegátus, a Biztonsági Tanács januári elnöke Stevenson amerikai küldöttel, a tanács februári elnökével egyetértésben február elsejére (magyar idő szeÁ legjelentősebb országok nem szavazták meg a Punta del Este-i értekezlet kubaellenes határozatát Punta del Este (MTI). Az amerikai külügyminiszterek értekezlete Punta del Estében két nappal az eredetileg kitűzött határidő után és öt napja folyó alkudozásokat követően kedden este megkezdte a szavazást a benyújtott határozati javaslatokról. Mint az AP tudósítója írja, az Egyesült Államok küldöttsége végül feladta a harcot, hogy keresztülhajszolja a közös fellépés egyhangú elfogadását Kuba ellen és úgy döntött, hogy megelégszik a határozati javaslatra adott szavazatok kétharmados többségével, bár ez kifejezésre juttatja az amerikai országok Wa shíngtönban sokat hangoztatott „egységének” felbomlását. Az AP tudósítója beszámolójában hangoztatja, hogy bár az amerikai küldöttség még a lehetetlent is megkísérelte, a legnagyobb és legjelentősebb amerikai országok nyíltan ellentétbe kerültek Washingtonnal. Az értekezlet kedden tehát lényegében azért ült össze, hogy az Egyesült Államok ez alkalommal fáradságosan összetákolt szavazógépezetével elfogadtasson egy olyan kompromisszumot, amely sokkal enyhébb, mint amire a haladéktalan és szigorú megtorlást követelő Washington törekedet* és amelynek legfontosabb pontját a legjelentősebb amerikai országok még így sem szavazták meg. Az elfogadott, voltaképpen elvi állásfoglalásnak minősülő határozatok azt állítják, az amerikai államok rendszerével összeférhetetlen, hogy amerikai ország marxista-leninista politikát folytasson, mert csatlakozása a szocialista országok tömbjéhez „megbontja a nyugati félteke egységét”, s Kuba „ennek az összeférhetetlenségnek” révén önmagát zárta ki a nyugati félteke országainak rendszeréből. A gyakorlati intézkedésnek szánt határozat kimondja, hogy az Amerikai Államok Szervezetének tanácsa, valamint más szervei és szervezetei késedelem nélkül tegyék meg a határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Ezt a határozatot elfogadta o Washingtont eredetileg is támogató 12 kisebb latin-amerikai ország, valamint hosszas huzavona után Haiti és természetesen a washingtoni küldöttség. Argentina, Brazília, Bolívia, Chile. Ecuador és Mexikó küldöttsége mérsékeltebb álláspontra helyezkedett, tartózkodott a szavazástól. Kuba p^dig a határozat ellen szavazott. A Reuter tudósítójának megjegyzése szerint a hat ország küldöttségének az volt az álláspontja, hogy az értekezlet csupán tanácskozó jellegű és végleges intézkedések nem tartoznak hatáskörébe. A Reuter idézi az argentin küldöttség szóvivőjének nyilatkozatát, aki megállapította, hogy „a szavazás veszélyes precedenst teremtett.” A szavazást követően felszólal! Dorticos elnök, a kubai küldöttség vezetője, az ülés egyetlen szónoka. „Előre tudtuk, hogy ennek az értekezletnek összehívására a Kubával ellenséges szellemben került sor. Ami azonban itt történt, nem lesz befolyással a kubai forradalomra. Ezért nem Kuba hagyja el vesztesként a tárgyalótermet. Akár tagja Kuba az Amerikai Államok Szervezetének, akár nem, mi megnyerjük a csatát” — mondotta. Dorticos ezután figyelmeztette a jelenlévő küldöttségeket, tévedés lenne azt hinni, hogy ez az értekezlet dönti el a nyugati félteke sorsát, „Amerika sorsa népeinek kezében van” — állapította meg. A kedden hozott határozattal foglalkozva Dorticos felhívta a figyelmet arra, hogy a határozat végrehajtásának következtében az Amerikai Államok Szervezete nem lesz többé regionális szervezet, hanem az Egyesült Államok imperialista kormányát kiszolgáló tömbbé válik. „Nem kétséges — mondotta —, hogy a szocialista rendszer, a földreform, a tömegek műveltségének fejlődése összeférhetetlen a nagybirtokok és monopóliumok rendszerével. Mégsem lehet megváltoztatni Amerika földrajzót és ezért a szocialista Kuba továbbra is része lesz az amerikai szárazföldnek” — fejezte be felszólalását Dorticos. Az ülést követően a brazil küldöttség szóvivője kijelentette, vé. leménye szerint az Amerikai Államok Szervezetének tanácsa február végén ülést tart Washingtonban és ott vitatja meg a határozatot. A szóvivő szerint a tanács majd úgy dönt, hogy Kuba nem vehet részt a tanács és más szervek ülésein mindaddig, amíg nem hívják össze az amerikai országok újabb értekezletét, hogy az találja meg a jogi eljárást, amelynek alkalmazásával Kubát ki lehetne rekeszteni az Amerikai Államok Szervezetéből. Ismeretes, hogy a szervezet alapokmánya nem ad módot a kizárásra. Szerdán az értekezlet folytatta a szavazást a többi benyújtott határozati javaslatról. A Biztonsági Tanács rint 21 órára) összehívta a Biztonsági Tanácsot, hogy megtárgyalja a kasmiri kérdéssel kapcsolatos indiai—pakisztáni viszályt. Emlékezetes, hogy a Biztonsági Tanács összehívását Pakisztán kérte. A Biztonsági Tanács legutóbb 1957. decemberében foglalkozott a kasmiri kérdéssel. A gyámság! bizottság keddi ülésén Paul Henri Spaak belga külügyminiszter ismertette kormánya nézetét Ruanda Urund' helyzetéről. Kérte, hogy a bizottság ismerje el az ENSZ felügyelete alatt szeptemberben tartott választások eredményeit, amely szerint Ruanda népe köz társasági kormányforma melleit, Urundi választópolgárai pedig a királyság mellett foglaltak állást. A vitában még mintegy 30 küldött szólal fel és előreláthatólag | csak a jövő héten kerül sor sza- i vazásra. A Reuter iroda ENSZ-körökből j származó értesülése szerint a ! közgyűlést a napokban rendkívüli ülésre hívják össze, hogy j Adoula kongói miniszterelnök kormányfői minőségben beszédet i mondhasson a világszervezet fó- | ruma előtt. Adoula a hét végén étkezik New Yorkba. A közgyűlés politikai bizottsága hétfőn kezdi annak a panasznak a megvitatását, amelyet Kuba emelt az Egyesült Államok Kuba ellen tervezett agressziója miatt. U Thant ügyvezető ENSZ főtitkár kedden — 24 órán belül immár másodízben — tanácskozott Schurmann holland ENSZ- küldöttel a nyugat-irióni kérdésről. a nyugati hatalmak nyomásara nem foglalkozott a kongói kérdéssel, sőt magának az Ülésnek a lefolyása nélkülözte a parlamentáris ügyrend legelemibb szabályait is. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács a Szovjetunió kérésére ült ösz- sze, hogy újból megvitassa a kongói helyzetet, azoknak a nyugtalanító jelentéseknek a tükrében, amelyek az utóbDi hetekben érkeztek a Kongói Köztársaságból. Stevenson, az amerikai küldöttség vezetője már az ülés kezdetén elnapo- lási indítványt terjesztett elő, majd az elnöklő Dean nem volt hajlandó megadni a szót Zorin szovjet külügyminiszterhelyettesnek. Zorin ezután sürgősségi alapon kért szót, s kijelentette: az elnapolási indítvány azt mutatja, hogy az Egyesült Államok fél a kongói helyzet újabb megvitatásától. A Biztonsági Tanács újabb kongói vitája nem Kongó, hanem az Egyesült Államok érdekeivel nem fér össze. A Biztonsági Tanács ülésének elnapolását követően a Szovjetunió ENSZ-képviselete nyilatkozatot tett közzé, amelyben ismét leszögezi: jóllehet a Biztonsági Tanács már november 24-én határozatot hozott a kongói kérdésben, ennek több fontos követelését nem teljesítik, mivel bizonyos katangai érdekeltségekkel rendelkező gvarmattartó hatalmak nyílt ellenállást tanúsítanak. A szovjet ENSZ-képviselet nyilatkozata részletesen ismerteti azokat a diplomáciai lépéseket, amelyeket a Szovjetunió tett, s amelyeknek célja a kongói helyzet tisztázása volt. A gyarmattartó hatalmaknak azonban nem áll érdekükben sem a kongói helyzet megvitatása, sem annak kiderítése, hogy mennyiben sikerült érvényt szerezni a Biztonsági Tanács november 24-i határozatának. Ehelyett a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Állomok és Anglia, a Biztonsági Tanácson kívüli manőverekkel igyekeznek elérni kongói céljaikat. A két hatalom képviselője még attól sem riadt vissza, hogy durván megsértse az ügyrendi szabályokat, mert attól tartanak, hogy a kongói kérdés megvitatása leleplezi azokat a mesterkedéseket, ' amelyek ügynökeik, elsősorban Csőmbe megmentésére irányulnak. A nyugati hatalmaknak ez a ténykedése nemcsak abból a szempontból veszélyes, hogy elodázzák az oly régóta húzódó kongói kérdés rendezését. Veszélyezteti a kongói nép érdekeit, és akadályozza a Kongói Köztársaság területi épségének és függetlenségének megvalósítását is. De ugyanakkor csökkenti az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét is. A nyugati hatalmak szavakban ismételten állást foglaltak az ENSZ szerepének fokozása mellett, de tetteikkel, mint a szovjet nyilatkozat kiemeli, aláássák az ENSZ, és legfontosabb szerve, a Biztonsági Tanács tevékenységének alapjait. Véget ért a lagosi értekezlet Közeli francia - algériai megegyezésről írnak a párizsi lapok Párizs (MTI). A francia kormányhoz közelálló körökben ismét derűlátó véleményeket hangoztatnak a francia—algéria tárgyalásokkal kapcsolatbah. Az t , Europe 1. rádió szerdán reggel Lagos (MTI): A Reuter jelen- al-ról adott hírt, hogy Joxe, az tette,_ hogy L-agosban kedden be- algériai ügyek államminisztere fejeződött húsz «inkái ország - talá!kozott a napokban Dahlab- az úgynevezett monrovia. cső- ^ algériai ideiglenes korképét! Vezet°lnek °tnapOS érte' , many külügyminiszterével. Egy A záróülésen Azikiwe nigériai ^lga. lap . jelentése szerint a fókormányzó többek közt han-1 francia-algériai megegyezés szogoztatta, hogy az értekezlet „lerakta az afrikai, egység szilárd alapjait”. A Reuter tudósítójának beszámolója szerint az értekezlet a libériái alapokmány-tervezet lényeges pontjainak elfogadásával elvben jóváhagyta egy állandó afrikai közgyűlés, és egy minisztertanács létrehozását. Az értekezleten részt vett országok külügyminiszterei valószínűleg rövidesen tanácskozásra ülnek össze, hogy kidolgozzák az elvi megállapodás részleteit. Események SOROKBAN Párizs (TASZSZ): A Francia Kommunista Párt az alábbi közleményt adta ki: .Január 29-ről 30-ra virradó éjszaka az OAS-hoz tartozó fasiszták egy csoportja megpróbált behatolni Maurice Thorcz elvtársnak, a párt főtitkárának házába, Bazinvilleben (Seine et Oise megye.) A pártőrség erélyes közbelépése megakadályozta a banditákat a merénylet végrehajtásában. A banditák futásban kerestek menedéket.” Washington (MTI): A Reuter és az AP jelentése szerint az amerikai atomerő bizottság közölte, hogy a nevadaí kísérleti telepen kedden kis erejű földalatti nukleáris robbantást hajtottak végre. • Washington (Reuter): Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke kedden este közölte az újságírókkal, I vege kész, csak aláírásra vár. A francia polgári lapok ugyanakkor részletesen ismertetik a két kormány közötti titkos tár gyalásokon elért eddigi eredményeket. A jelentésekből kiderül, hogy bár az alapvető elvi kérdésekben nincsen lényeges eltérés a két álláspont között, nagy nehézségek mutatkoznak a részlet- kérdésekben és á, megállapodások gyakorlati végrehajtása telein tétébenErre mutat rá szerdai vezércikkében az Humanité is. Hangoztatja, az algériai béke leglényegesebb feltétele, hogy s francia kormány őszintén gondolja az algériai nép önrendelkezési jogának gyakorlati érvényesítését. Az algériai nép mindaddig nem teszi le a fegyvert, amíg erre vonatkozólag biztosítékot nem kap. A francia lapok, elsősorban a Le Monde jelentése alapján a következőkben összegezhetők a2 egyes kérdésekben elért eredmények és a még meglévő ellen tétek. Bz európaiak jogai Az egyik legtöbbet vitatott kérdés az európai lakosság helyzete és jogainak biztosítása. Az FLN kívánsága, hogy az arab lakosság a független Algéria létrejöttével automatikusan elnyerje az algériai állampolgárságot, az európaiak pedig vagy algériai állam- polgárságot kérnek — s ez esetben egyenlő jogokat élveznek az arab lakossággal — vagy külföldiekként élnek tovább Algériában. Á franciák azt akarják, hogy Adzsubejnek, az’Izvesztyija ; hogy minden lakos automatiku- főszerkes7tőjének meghívására; san algériai állampolgárságot április végén, vagy máhis elején kapjon és erről azután záros haft Szovjetunióba látogat. i táridőn belül lemondhat. franciák ezenkívül az Algériában maradó európaiak személyi és közösségi jogainak biztosítását követelik. Az FLN csupán az egyes állampogárok jogegyenlőségét kívánja szavatolni. Rz átmeneti időszak Ugyancsak nagy nehézségeket okoz az »átmeneti időszak« kérdése. Ennek első szakasza a fegyverszünettől a népszavazásig második szakasza a választásokig, azaz a végleges algériai kormány külügyminiszterével. A franciák minél hosszabbra, az algériaiak a lehető legrövidebb időre igyekeznek szabni ezt a? átmenetet. Nagyvonalakban tisztázódott, hogy ebben az időszakban az ideiglenes végrehajtó hatalomban a francia kormány, az FLN és »más helyi irányzatok« képviselői vennének részt; Az arab elnök mellett francia főbiztos működnék. Tisztázatlan még a fegyveres hatalom kérdése. B Szahara és a katonai támaszpontok Nem kétséges többé, hogy a Szahara Algériához tartozik. A népszavazást egyszerre tartják meg Algériában és a szaharai megyékben. Megegyezés jött létre a szaharai olaj kiaknázásában is. E célból közös francia—algériai szerv létesül. Ennek hatásköre tekintetében eltérnek a vélemények. Az algériai kormány egyszerű gazdasági és műszaki intézményt lát benne, a franciáit elképzelése szerint még a kutatási joggal is ez a szerv •en- delkeznék. Lényeges ellentét mutatkozik a katonai támaszpontok kérdésében. A francia kormány fenn akarja tartani szuverénitását a Mers el Kebir-i katonai támaszpont és egy meghatározott terület felett és igényt tart több katonai repülőtérre, az FLN hajlandó beleegyezni a Mers el Ke« bir-i támaszpont ideiglenes fenntartásába, nem ellenzi, hogy a francia polgári repülőgépek igénybe vegyék a repülőtereket, de elutasít minden olyan igényt, amely szuverénitását korlátoznál
