Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKAÍPA R T; $ TO IN'A n Péntek 1962. január 12. XII. évfolyam Szocialistabrigéd-mozgalom a termelőszövetkezetekben örvendetes hírt közöltünk az elmúlt napokban: a dombóvári járás négy termelőszövetkezeté­ben szocialistabrigád-mozgalom bontakozik. A brigádok az átla­gosnál magasabb termelési ered­ményekért indulnak harcba, s eközben fejlesztik szakmai, poli­tikai tudásukat, önzetlenül segí­tik egymást és díjazás nélkül is végeznek közérdekű munkát a termelőszövetkezetben. Még első lépéseit teszi ez a mozgalom, még a Szocialista bri­gád cím elérésének részletes fel­tételeiben sem állapodtak meg, még azt sem tisztázták, melyik brigád alkalmas csatlakozni a mozgalomhoz, de a dalmandi, szakcsi, döbröközi és a kurdi tsz- ekben már készülődnek és úgy készülődnek, hogy valami nem mindennapit, nagyot, szépet, ne­meset várnak az egésztől. A ké­szülődés mellett nem lehet szó nélküi elmenni, s nem lehet a mozgalom bontakozását közömbö­sen szemlélni, mert új hajtása ez a termelőszövetkezeti mozgalom­nak, mégpedig igen figyelemre­méltó hajtása, fontos állomása a falusi élet szocialista átalakulá­sának. Ki vetette fel először a gondo­latot? — ezt már nehéz lenne megállapítani. Horváth Ferenc, a dalmandi Béke Tsz elnöke me­séli, hogy nemrég jött át a Dal­mandi Állami Gazdaságból a termelőszövetkezetbe Somogyvári Ferenc, kiváló sertéstenyésztő. Amikor megismerte a szövetke­zeti sertéstenyésztés viszonyait, látta a jó szakvezetést, a lelki- ismeretes és szakszerű gondozást, amikor megismerte a sertéste­nyésztőket, feltette az elnöknek a kérdést. — Elnök elvtárs! Ki­tűnő emberekkel dolgozom én együtt. Eredményeink sokszor vetekednek az állami gazdaságé­val. Miért nem szervezzük meg a szocialistabrigád-mozgalmat? S amikor a dalmandi sertéste­nyésztők azzal dicsekedtek, hogy hat-héthónapos korban 100—110 kilós hízottsertéseket adtak át az Állatforgalmi Vállalatnak, akkor a dalmandi szövetkezeti tehené­szek is dicsekedtek a 3170 literes fejési átlaggal, amelyet egész éven át tartottak. így hát a tehe­nészek is úgy gondolták, hogy ne csak az állami gazdaságiaknak, hanem a szövetkezetieknek is te­gyék lehetővé a megtisztelő Szo­cialista brigád cím elnyerését. A dalmandi mozgolódásnak híre jutott Szakcson, Döbröközön, Kurdon. Mindenütt szép sikere­ket tudnak magukénak az állat- tenyésztők, miért ne csatlakoz­hatnának ők is a mozgalomhoz? Végül is sor került Dombóvá- rott egy értekezletre, amelyet a Hazafias Népfront járási bizott­sága szervezett. S ez volt az első hivatalos lépés, ez döntötte el azt is, hogy a népfront lesz a ver­seny gazdája. Most a tervezgetés tovább fo­lyik a termelőszövetkezetekben. Áz emberek egyre többet beszél­getnek a szocialistabrigád-mozga- lomról, vitatják a feltételeket és ellenterveket készítenek a szövet­kezet terveire. Eddig az állatte­nyésztők között folyt főként a szó a mozgalomról, ez természe­tes is, mert az állattenyésztés­ben kialakult hosszabb idő óta együtt dolgozó brigádok vannak. Most már a mozgalom átterjed a növénytermelésre is. Döbröközön új üzemszervezési formákat al­kalmaznak, hasonlót az állami gazdaságokéhoz, ahol speciális brigádok végzik majd a terme­lést. Itt azt vitatják, hogy eset­leg a növénytermelésben is kiala­kulnak most a feltételek, ame­lyek között létjogosultsága lesz a szocialistabrigád-mozgalomnak. Szakcson speciális ciroktermelö brigád van alakulóban, amely­nek tagjai, az állattenyésztők mellett ugyancsak bekapcsolód­hatnak a mozgalomba. Mire ránk köszönt a tavasz, ad­digra kiforrja magát néhány ter­melőszövetkezetünkben is a szo­cialistabrigád-mozgalom, az új falusi élet szép szocialista hajtá­sa. A falusi életnek mától kezd­ve ez is szerves része lesz: a szö­vetkezeti szocialistabrigád-mozga­lom, amely a falu még gyorsabb fejlődését, a falusi ember még magasabbra emelését célozza. Üdvözöljük a szakcsi,' dalmandi, döbröközi, kurdi szövetkezeti gaz­dák nemes kezdeményezését és kívánunk nekik sok sikert, so- katígérő nagy reményekre jogosí­tó mozgalmukhoz. GYENIS JÁNOS n Minisztertanács ülése I Á kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jó­váhagyta az Országos Vízügyi Fő igazgatóság vezetőjének beszámo­lóját azokról az előkészületekről amelyeket az esetleg bekövetkező magas vízállás és belvíz elleni védekezés érdekében tettek. A kormány megvitatta és el­fogadta a földművelésügyi mi­niszter jelentését a növényter­mesztés 1961. évi eredményeiről. Megállapította, hogy az aszályos időjárás terméscsökkentő hatását a nagyüzemi módszerek alkalma­zása jelentősen mérsékelte. Az egészségügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kormány meghatározta az állami és társa­dalmi szervek feladatait a túl­zott alkoholfogyasztás elleni küz­delemben. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kibővített ülést tartott a% Országos Béketanács Csütörtökön, a parlament va­dásztermében kibővített ülést tar­tott az Országos Béketanács. Meg­jelent és az elnökségben foglalt helyet Szakasits Árpád, a Béke Világtanács Irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtit­kára, Bugár Jánosné, Nánási László, Terényi István, az Orszá­gos Béketanács alelnökei, Dezsé- ry László, az Országos Béketa­nács főtitkára, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára és dr. Beresz- tóczy Miklós, az Országos Béke­tanács Katolikus Bizottságának főtitkára. Részt vettek az ülésen a társadalom minden rétegének képviselői, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, a tudo­mány, az irodalom, a művészet, az egyházi élet vezető személyi­ségei. A tanácskozást Szakasits Árpád nyitotta meg. Megemlékezett Grősz József kalocsai érsekről, az Opus Pacis Intéző Bizottsága el­nökéről és Vedres Márk Kossuth- díjas szobrászművészről, az Or­szágos Béketanács elhúnyt tagjai­ról, majd javaslatára egyhangú­lag megválasztották az Országos Béketanács új tagjait: dr. Ham­vas Endre, Csanád megyei püs­pököt, az OBT Katolikus Bizott­ságának elnökét, dr. Sík Endrét, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját és dr. Sőtér István Kossuth-díjast, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tag­ját, a Magyar Pen Club elnökét. Bejelentette, hogy Straub F. Bru­no KosSuth-díjas akadémikus, az Országos Béketanács alelnöke más irányú elfoglaltsága miatt felmentését kérte alelnöki tiszte alól. Az Országos Béketanács tagjai a bejelentést tudomásul vették. Ezután Dezséry László főtitkár beszámolt a béke világmozgalom és a magyar békemozgalom múlt évi munkájáról. Bevezették a korszerű nagyüzemi termelés- és tenyésztéstechnikai eljárások intézményes minősítését A kormány a közelmúltban rendeletet hozott a nemesített növény- ás állatfajták, valamint a korszerű nagyüzemi termelés és tenyésztéstechnikai eljárá­sok minősítéséről. A fajtákat és eljárásokat ezentúl a mezőgazda- sági minősítő tanács bírálja el, és minősíti, az ehhez szükséges kísérletek megszervezésére és a kísérleti eredmények értékelésé­re pedig a növényfajtaminősító tanács titkársága Országos Me­zőgazdasági Fajta- és Termelés­technikai Minősítő Intézette ala­kult át. A mezőgazdasági kutató inté­zetekben az utóbbi években több száz új agro- és zootechnikai módszert is kidolgoztak, s most, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezése után, lehetséges is, szükséges is ezek intézményes értékelése, s a kor­szerű, jó eljárások gyors, szer­vezett elterjesztése. Áz új mi­nősítő tanács és intézet megala­kulása az ehhez szükséges szer­vezeti előfeltételeket biztosítja. Ezentúl szakmai bizottság vizs­gálja felül az új módszereket, s ezek vagy azonnal a minősítő tanács elé, vpgy ellenőrző kí­sérletekbe kerülnek. A kísérletek zömét állami gazdaságokban foly­tatják, így ez is megkönnyíti majd az új eljárások gyors el­terjedését. Egy-egy módszerrel annyi gazdaságban kísérleteznek, hogy az matematikailag bizo­nyítható eredményt adjon, s hogy így a helyi hatásokat és hiba- lehetőségeket a minimálisra csök­kentsék. Az intézményes állami minősítés megteremti annak a lehetőségét is, hogy az új ter­melés- és tenyésztéstechnikai el­járások kidolgozói — az új faj­ták kinemesítőihez hasonlóan — jutalomban részesüljenek. Az új intézet idei programjá­ban elsősorban azoknak a mód­szereknek a. vizsgálata szerepel, amelyek leghatékonyabban segít­hetik az ötéves terv mezőgázda- sági feladatainak teljesítését. Ezért főképpen a búza- és a ta­karmánytermesztés', valamint a talajerőgazdálkodás fejlesztését szolgáló új eljárásokat értékelik. A kísérletek beállításánál mész- szemenően figyelembe veszik a hasonló jellegű külföldi eredmé­nyeket s a kutatókat is ösztönzik, hogy segítsenek hasznosítani az itthon is jól alkalmazható kül­földi módszereket A nüvényfajtaminősítő tanács titkársága, bár lényegében eddig is intézeti funkciókat látott el, a megnövekedett feladatoknak meg felelően most nemcsak formailag alakult át intézetté, hanem to­vább is fejlődik. A fajtakísérleti állomásokat bővítik, s a nagyobb tájegységeken egy-egy súlyponti telepet alakítanak ki, a sokrétű kísérletekhez szükséges korszerű felszereléssel. Székkutason meg is szervezték Dél-Magvarország központi kísérleti állomását, ahol az új módszereket rendszeresen bemutatják az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakem­bereinek Új FÜSZÉRT-raktár ápiil Szekszáriioii Új üzemszervezési formákat alkalmaznak a döbröközi Zöld Mező Tsz-ben A döbröközi Zöld Mező Tsz Egyesült a két tsz Kocsolán több állami gazdasághoz hasonló­an modern üzemszervezési formá­kat dolgozott ki az idei évre. Az új üzemszervezési formák lénye­ge: szakosítják a növényterme­lést, az állattenyésztést, összpon­Megnyílt a belorusz mezőgazdasági dolgozók értekezlete Minszk (TASZSZ). Minszkben megnyílt Beloruszia mezőgazda- sági dolgozóinak értekezlete. A tanácskozáson részt vesz Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke is. tosítják a termelést, táblásítás helyett tömbösítenek, s nem sok­oldalú szakemberek, hanem az adott termelési ág specialistái irányítják a speciális brigádok munkáját. Az új üzemszervezési forma ki­dolgozásának papírmunkáját most készítette el a szövetkezet szak­vezetése. A terveket igazgatósági ülésen megvitatták, majd köz­gyűlésen vitatják meg a szövet­kezeti gazdák. Az új üzemszerve­zés végleges formáiról majd a közgyűlés dönt. Az új üzemszervezéssel egy­idejűleg több területen beveze­A közös gazdálkodásnak Ko­csolán is immár hagyományai vannak. 1949-ben alakult meg itt az első termelőszövetkezet Vörös Csillag néven. A második határ­kő a falu életében az volt, ami­kor Kossuth néven megalakult a község második közös gazdasá­ga. Ezzel szövetkezeti községgé alakult Kocsola. A fejlődés újabb határkövéhez értek a kocsolaiak. Január else­jével egyesült a két tsz Vörös Csillag néven. Most válik majd igazán lehetővé a nagyüzemi ter­melés, mast növekedhetnek az eredmények ugrásszerűen. Könnyebben, jobban, olcsób­ban, szervezettebben indulhat a termelés ebben az évben. A be­ruházások gazdaságosabban tör­ténhetnek, így eredményesebb le­lyes arányok is kialakulnak. Ed­dig ugyanis az volt a helyzet, hogy a Vörös Csillagnak munka­erő-feleslege volt, míg a Kossuth ebben hiányt szenvedett. Most ez kiegyenlítődik, de az előzetes ter­vek szerint most már több mun­kaigényes növényt termelhetnek, ami növeli a jövedelmet. Szó van arról, hogy bővítik a kertészetet, s a halastó nagyobbí- tásával együtt az öntözéses gaz­dálkodásainak is nagy távlatai vannak. Nagy lehetőségeket rejt magá­ban az is, hogy a nagy táblák kialakításának, a gépek fokozot­tabb kihasználásának immár sem­mi akadálya. Végeredményben, ha a tagság is megfelelően munkálkodik, az élet is beigazolja: helyesen hatá­roztak, mert az egyesült, mintegy 2500 holdas gazdaság többet nyújt majd a tagságnak és az ország­nak is, mint a két régi kisebb gazdaság, . Közel ötmillió forintos beru­házással az idén új FÜSZÉRT- raktár épül Szekszárdon, A Kom­lói Állami Építőipari Vállalattal már megkötötték a kivitelezési szerződést, a teljes tervdokumen­táció a vállalat szekszárdi főépí- tésvezetőségériél van, így a közeli betekben sor kerül az építkezés megkezdésére. Az 1600 négyzetméter alapterü­letű raktár és a hozzátartozó irodaépület mindenben meg fog felelni a korszerű raktározás kö­vetelményeinek, építésénél nagy­mértékben használják fel a mo­dern építési technológiát. A rak­tár csaknem teljes egészében elő­regyártott elemekből épül. Az elemek egy részét helyszíni előre- gyártással készítik, a többit pe­dig a Dunaújvárosi V. sz. Épü­letelemgyárból szállítják az épít­kezés színhelyére. A vállalat még ebben a hónap­ban elvégzi a kitűzési munkákat — a jelenlegi Vegyianyag Nagy- ker. raktár mellett — február­ban pedig megkezdik az építő­anyag-szállítást és az építkezési

Next

/
Thumbnails
Contents