Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-10 / 7. szám

Tsz-problémók és a megye 19S2. évi terve a megyei tanács vb. ülésének napirendjén Dr. Tuska Pál vb-elnök elnök­letével kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. A vb. elfogadta az elnöki jelentést, majd megvitatta a bonyhádi járási tanács vb. mun­káját a termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatban. A napirendi pont előadója Ju­hász József vb-elnök volt. Az előterjesztett beszámoló részle­tes képet adott a szövetkezeti vezetésről, munkaszervezésről, a különböző gazdálkodási kérdé­sekről, s a szövetkezeteknek nyújtott segítségről. A járás te­rületén kialakult összkép, a hi­bák ellenére is biztató. A vb. sok javaslatot tett a hibák kijavítá­sa, s ezen keresztül a tsz-ek megszilárdítása érdekében; A következő napirendi pontban Bertha Kálmán tervosztályveze­tő előterjesztette a megye 1962. évi tervét, amelyet a kormány jóváhagyott. Eszerint mintegy 35 millió forintos beruházási ke­rettel rendelkezik a megye s eb­ből 10 millió forintot lakásépít­kezésre fordítanak. Szekszárd vá­rosban, valamint Bonyhádon és Mázán 130 lakás építését kezdik meg, vagy fejezik be az idei év­ben. Számottevő a7, oktatási cé­lokra fordított összeg. Pakson megépül a 4 tantermes általános iskola, s hozzákezdenek a gim­názium felépítéséhez. Ugyanak­kor Szekszárdon is előkészítik a gimnázium felépítését. A tervkészítésnél messzeme­nően figyelembe vették a megye vezetői a gazdaságossági és taka­rékossági szempontokat. A bejelentések című napirendi pontban folyó ügyekben határoz­tak. Függetlenített művelodésiotthon- igazgatók a háromezer lakosnál nagyobb községekben A Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztálya javas­latot állított össze kétéves könyv­táros- és népművelőképző iskola felállítására. A kétéves nappali tagozattal egyidejűleg két és féléves leve­lező tanfolyamot is indítanak. A következő évek egyik megvaló­sítandó feladata ugyanis, hogy a háromezer lakoson felüli közsé­gekben függetlenített művelődé- Siotthon-igazgatók irányítsák a falvak kulturális életét. Sikerrel alkalmazzák az egyösszegű munkautalványozást a szekszárdi építkezéseken A Komlói Állami Építőipari Vállalat szekszárdi építkezésein a múlt év végén vezették be a brigádok egyösszegű munkautal­ványozását. A nagylétszámú, szin­te minden munka végzésére al­kalmas brigádok ilyen formában történő elszámolása sok korábbi vitát, elégedetlenséget előzött meg. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. Az idén, a fő munkák idején már nemcsak a szocialista címért harcoló brigá­doknál vezetik be ezt a módszert, hanem a vállalat más munkabri­gádjainál is. Elnökségi ülés az építők szakszervezetében Tegnap Szekszárdon, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizott­sága megtartotta 1962. évi első elnökségi ülését. Az ülésen Kiss Ferenc elnök beterjesztette a megyebizottság 1962. évi munka­tervét; a megyebizottság. ez évi költségvetését. Az elnökség tag­jai kiegészítették, módosították a beterjesztett munkatervet és költ­ségvetést. majd ezután elfogad­ták. Négy év alatt 40 - 60 százalékos csökkenés a termelőszövetkezeti építkezések költségeinél 355 000 »értés- több mint egymillió barom fi-férőhely épül ax idén a termelőaxövetkexetekben Az állam támogatásából és a termelőszövetkezeti parasztság sa ját erejéből az idén több mint 2,5 milliárd forintnyi értékkel gyarapszik a közös gazdaságok állóalapja. A termelőszövetkeze­tek beruházásainak összetétele tükrözi a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésének irányvonalát és legfontosabb feladatait. Az ál­lattenyésztési épületek között el­ső helyen állnak a sertés- és ba­romfihús termelését szolgálók. Ez a két állattenyésztési ág 355 000, illetve több mint egy­millió férőhelynyi épületet kap, emellett természetesen növekszik, bár kisebb mér­tékben, 63 000 férőhellyel a szarvasmarha-istállók száma is. A tavalyinál jóval több, ösz- szesen 10 000 vagonny; áru be­fogadására alkalmas magtár, és ugyanennyi kukorlcagóré épül. A hozamok növelésének egyik leg­hatékonyabb eszköze, az öntözés kiterjesztése érdekében több mint 40 000 holdon 200 millió forintos költséggel létesülnek új öntöző­telepek. Az elműt év második felében kísérletképpen több újtípusú épü­letet — például négysoros tehén- istállót, gépesíthető sertéshizlal­dát — építettek fel néhány szö­vetkezetben. A tapasztalatok alap ján ezeket az új terveket az idén már szélesebb körben kez­dik alkalmazni. Általában mind­inkább tért hódítanak a korsze­rű, nagyüzemi jellegű istállók, amelyeknek mérete és technoló­giája később a rendelkezésre ál­ló anyagi eszközöknek megfele­lően még tovább is fejleszhető. Ennek ellenére — illetve rész­ben éppen ezért — az idei épít­kezések lényegesen olcsóbbak lesznek mint a néhány évvel ez­előttiek. A tervek szerint egy- egy állatférőhely építési költsé­ge 1962-ben 40—60 százalékkal lesz kisebb, mint 1958-ban volt. Négy évvel ezelőtt egy tehénfé­rőhely pédául 14 000—15 000 fo­rintba, egy hízósertés férőhelye 1200—1700 forintba került, az idén pedig előreláthatólag már csak 9000—10 000, illetve 600—700 forintba. Az építési költségek jelentős csökkenésének fő oka, hogy II Daily Telegraph az amerikai gazdasági tanulmányi csoport Kennedy elnökhöz intézett jelentéséről London (MTI). A Daily Teleg­raph washingtoni tudósítója je­lenti : Az Egyesült Államok gazdasági tanulmányi csoportja J. Kennedy elnökhöz intézett gazdaságpoliti­kai jelentésében hangoztatja, amennyiben a törvényhozás nem ad felhatalmazást az amerikai vámtételek 50 százalékos csök­kentésére, ez oda vezethet, hogy a nyugati világ gazdasága külön kereskedelmi csoportokra hull majd szét. Az európai közös piac növekedése félelmetes hátrányo­kat jelent az amerikai exportőrök számára. Ha az Egyesült Álla­mok nem járul hozzá a nemzet­közi kereskedelem szabaddátéte- léhez, akkor ennek következmé­nyei igen komolyak lesznek. 159 traktor nagyjavítását, 700 traktor karbantartását végzik megyénk gépállomásai 470-en dolgoznak a gépek javításán A gazdasági-tanulmányi cso­port jelentése a szocialista orszá­gok elleni stratégiai exporttilal­mak eltörlését sürgeti és új po­litikát követel. Az új kereskedel­mi politikának el kell ismernie a Kelet és a Nyugat közötti keres­kedelem növelésének kölcsönös előnyeit. A jelentés a továbbiak­ban hangoztatja, fel kell kérni a Szovjetuniót, hogy a nyugati vi-> lággal együtt dolgozza ki a tisz­tességes eljárások törvénykönyvét a nemzetközi kereskedelem szá­mára. A jelenlegi szervezet, amely a NATO-országokból a keleti orszá­gokba irányuló stratégiai expor­tokat ellenőrzi, csődöt mondott. Ezért nemcsak a nyugat-európai országok profitéhsége a felelős. A Szovjetunió bebizonyította mű­szaki képességé^ .hogy tud atom­háborút vívni és ez a legtöbb nyugati országot ama elképzelé­sének elutasítására késztette, hogy a Szovjetunió katonai po­tenciálját csökkentheti az olyan típusú export-ellenőrzés, amelyet az Egyesült Államok tart fenn. az utóbbi években széles kör­ben elterjedt és igen jól be­vált a szerfavázas építkezés. Az épületek nagy része a7 idén is egyszerűbb szerfás szerkezet­tel készül, de szilárdabb kivitel­ben, rendszerint körülfalazva. Igen kedvezően hatott az építé­si költségek alakulására az épüle­tek méreteinek, illetve férőhely számának növelése is, amit maga a nagyüzemi gazdálkodás, a tech­nológia korszerűsítése, az állat- tenyésztési munka termelékenysé­gének fokozása tett szükségessé; Négy év alatt a szarvasmarha- és sertésistállók átlagos férőhely­száma 2—4-szeresére növekedett, s az idén — néhány helyi kivé­teltől eltekintve — már nem épül 100 férőhelyesnél kisebb borjúnevelő, növendékmarha, és tehénistájlc, vagy 400-asnál ki­sebb sertéshizlaló. Még nagyobb arányú a növekedés a barom­fitenyésztési épületeknél, hiszen a . nagyüzemi . körülmények ép­pen ebben az állattenyésztési ág­ban térnek el leginkább a ha­gyományos módszerektől. Míg 1958-ban még átlagosan 1000—2500 férőhelyes csibenevHők és leg­feljebb 200-as törzsólak és tojóhá­zak épültek, az idén az utóbbiaknál álta­lában 5000, a csibenevelők­nél 10 000 férőhely a legki­sebb méret. A termelőszövetkezeti beruhá­zásoknál eddig is irányelv volt, de tulajdonképpen csak ezután érvényesül a rendelkezésre álló eszközök koncentrációja. Az utóbbi években a mezőgazdaság átszervezése során fokozatosan mindenütt meg kellett teremte­ni a közös állattenyésztésnek legalább a minimális anyagi­technikai feltételeit, s ezért még tavaly, az átszervezés utolsó évé­ben is a termelőszövetkezeteknek csaknem 90 százalékában kellett valamilyen beruházást eszközölni; Most már lehetőség van arra. hogy elsősorban ott építkezze­nek. ahol az egyes majorok a tá­volabbi tervek szerint is alkal­mas helyre kerülnek, s hogy gyorsabb ütemben, egyszeri fel­vonulással nagyobb állatállomány elhelyezésére emeljenek megfe­lelő épületet, vagy épületeket; Az idén már csak a termelőszö­vetkezetek 70—75 százalékában építkeznek, s így az országosan a tavalyinál azonos összegből egy- egy szövetkezetre körülbelül 25 százalékkal nagyobb beruházás jut Több mint száz díjazott agancsú szarvasbikát lőttek a magyar erdőkben a külföldi vadászok Kifagytak az ekék a földből, a traktorok bevonultak a gépállo­másokra, hogy ott kijavítsák, s felkészítsék azokat a tavaszi munkákra. Megyénk gépállomá­sain ezen a télen 128 saját és 31 termelőszövetkezeti traktor nagy­javítását, 700 traktor esedékes karbantartását, számos munka­gép: eke, tárcsa, műtrágyaszóró, vetőgép javítását kell elvégezni, hogy műszakilag kifogástalan ál­lapotban kezdhessék meg a gé­pek a tavaszi munkát. A nagy feladatot csak úgy tud­ják elvégezni gépállomásaink,, hogy a 220 állandó és sokoldalú­an képzett műhelyszerelő mellett még 250 traktorvezetőt is bevon­tak a téli javítási munkába; A traktorvezetőket úgy tudják a ja­vításban alkalmazni, hogy rész­műveleteket végeztetnek velük, s mint betanított munkások vesz­nek részt a javításokban. Emiatt meg kellett változtatni a javítá­sok eddigi módszereit. Most nem lehetséges az, hogy egy gép javí­tását egy-két univerzális szerelő végzi el. Ehelyett úgynevezett állószalag módszerrel, az egyes munkások gépről gépre járva, részműveleteket végeznek el a javítások sokoldalú munkájából. A gépállomásokat a sokoldalúan képzett szakemberek hiánya ve­zette rá erre a módszerre, de máris tapasztalhatók az új mód­szer előnyei. Nagy előny az, hogy kevesebb szerelő-szakmunkás kell a javításokhoz. Másrészt előny az is, hogy a munkamegosztás ál­tal növekedett a termelékenység. A régi univerzális módszerre] egy traktor nagyjavítását átlago­san 300 óra alatt végezték el, most az új, úgynevezett állósza- lagos módszerrel egy traktor nagyjavításának ideje 300 óráról 200—220 órára csökkent. A nagyjavításokat és a karban­tartásokat a gépállomások febru­ár végére befejezik. Február vé­gén megkezdődik a tavaszi gép­szemle, amelyen bizottság vizs­gálja felül a javítási munkát és dönt annak elégséges voltáról, A vadászati szakemberek ösz- szesítették az elmúlt év eredmé­nyeit. A hosszú szárazság elle­nére különösen szép eredmények születtek a szarvasbőgés idején és a hazánkban járt külföldi vadá­szok pompás trófeákkal térhettek haza. Az állami rezervátumokban majdnem minden agancs díjas volt. Szeptemberben, a főszezon­ban a külföldi . vadászok 350. szarvasbikát lőttek, s ezek közül 100 bronz-, ezüst-, illetve arany­érmes agancsú volt. Aranyérmes nyolc esett. A gemenci gazdaság­ban, ahol különösen jól sikerült a szezon, 51 bika került puska­végre. A szép trófeák tovább nö­velték az érdeklődést a külföldi vadászok körében a magyaror­szági vadászatok iránt. fi X

Next

/
Thumbnails
Contents