Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-09 / 6. szám

4 90WA WEG TM NEPÜJSÄG 1962. január 9, • HÍREK, ESEMÉNYEK, TUDÓSÍTÁSOK KTSZ-EKBÓL Mit tettek a kisipari szövetkezetek a termelőszövetkezetek megerősítéséért 1961-ben ? A kisipari szövetkezeti mozga­lomra nagy feladatok hárulnak a termelőszövetkezetek megerősíté­sében, megszilárdításában. Me­gyénk 41 ktsz-e kivétel nélkül hozzájárult 1961-ben is, de ko­rábban is a szocialista mezőgaz­daság' fejlesztéséhez. Legtöbbet a termelőszövetkezeti építkezések gyors, pontos, kifo­gástalan elvégzésével segítettünk eddig. 1961. évben közel négymillió forint értékű építkezést vé­geztek a ktsz-ek, melynek keretében tizenhat 20 férőhelyes szerfás sertésfiaztatót, hét 120 férőhelyes szerfás sertés- hizlaldát, kettő 100 férőhelyes növendékistállót, egy 50 férőhe­lyes növendékistállót, hat ásott kutat, valamint egyéb munkát (villany, vízvezetékszerelés) vé­geztünk el, s befejezés előtt áll egy állatorvosi lakás is. Kiemelkedő munkát végzett a Bátaszéki Épületkarbantar­tó Ktsz, a várdombi egyet­értés Tsz-ben, a Bonyhádi Építőipari Ktsz a váraljai Al­kotmány Tsz-ben, a Zombai Építőipari Ktsz a medinai Rá­kóczi és a kakasdi Egyetér­tés Tsz-ben. Mezőgazdasági termelőszövet­kezeteink megyénkben általában elégedettek voltak a Paksi Épí­tőipari, a Tolnai Épületkarban­tartó, a Dombóvári Építőipari, a Decsi Építőipari, a Gyönki Épü­letkarbantartó és más kisipari termelőszövetkezetek munkájával is. A kisipari szövetkezetek se­gítséget nyújtottak a külön­böző társadalmi munkák vég­zésében is. Jelentős részük — így a Dom­bóvári Vasipari, Paksi Építőipa­ri, Bátaszéki Épületkarbantartó, valamint a szekszárdi ktsz-ek — patronál egy-egy termelőszövet­kezetet, s a profiljukba tartozó kisebb javítási és átalakítási munkákat is elvégzik. Az említetteken kívül számta­lan példát sorolhatnánk fel, me­lyek mind-mind azt bizonyítják, hogy a kisipari szövetkezetek megértették, hogy kötelességük segítenj a szocialista mezőgazda­ság megteremtését, a termelőszö­vetkezetek megszilárdítását. A jö­vőben is arra kell törekednünk, hogy minél jobb munkát végez­zünk a termelőszövetkezeteknek úgy is, mint kivitelezők, de elő kell mozdítani fejlődésüket tár­sadalmi úton is. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy A Tsz Beruházási Iroda ez ideig még nem bontott le a Tolna megyei KISZÖV ré­szére 1962. évre tsz-építkezési munkát. Igaz ugyan, hogy tavaly is ha­sonló volt a helyzet, akkor is később kaptuk meg a keretet, s ha a távoli, általában eldugott pusztákra kaptuk, azért megcsi­náltuk becsülettel. Lehet, hogy hasonló lesz a helyzet az idén is, mindenesetre reméljük, hogy al­kalom fog nyílni arra, hogy ktsz- eink jó munkájukkal hozzájárul­janak ahhoz, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteink minél na­gyobb terméseredményeket érje­nek el. S. L. Felhívás az 1962. évi Mátai Antal szövetkezeti kulturális szemlén való részvételre A Kisipari Szövetkezetek Tolna megyei Szövetsége és a Me­gyei Szövetkezeti Bizottság 1962. évben is megrendezi a megyei szövetkezeti kulturális szemlét. A szemle célja, hogy elősegítse a kisipari szövetkezeti dolgo­zók politikai, kulturális nevelését, mozgósítson öntevékeny művé­szeti csoportokban való részvételre, emelje e csoportok minőségi színvonalát. A kulturális seregszemlére január 31-ig lehet nevezni. A kulturális szemle megrendezésével kapcsolatos program (mely tartalmazza, hogy milyen művészeti ágak szerepelnek a szemlén, milyen lesz az értékelés módja, díjazása, hol lesz a szem­le helye, stb.) valamennyi ktsz-ben és községi szövetkezeti bizott­ságnál megtalálható. A kulturális szemle névadója a lengyelt születésű, s az 1956-os elleni (medálom alatt hősi halált halt Mátai Antal. Kisipari Szövetkezetek! Szövetkezeti Bizottságok! Kisiparo­sok! Vegyetek részt a Mátai Antal szövetkezeti kulturális szem­lén! Mutassátok be a szövetkezeti mozgalom kulturális fejlődését! Helyes témaválasztással járuljatok hozzá a szocialista kultúra ma­gasabb színvonalra való emeléséhez! Legyen a szemle a kisipari szövetkezeti dolgozók és kisiparosok együttműködésének jó példá­ja! MEGYEI SZÖVETKEZETI BIZOTTSÁG Dezséry László és más neves előadók segítik a kisipari szövetkezeti dolgozók körében folyó ismeretterjesztést Megyénkben a kisipari szövet­kezetek dolgozóinak jelentős ré­sze vesz részt a téli időszakban beindított községi vagy szövetke­zetekben szervezett tudományos ismeretterjesztő előadásokon. A KISZÖV és a Megyei Szö­vetkezeti Bizottság a TIT-elő- adássorozatok színvonalának emelése érdekében néhány nagy­községbe biztosít országos hírű előadókat. A tervek szerint január máso­dik felében Dezséry. László Du- naföldvárra látogat, ahol a »Nyu gáti életforma« címmel előadást tart. Pakson február első felé­ben irodalmi estre kerül sor, ahol ma élő írók vesznek részt. Ugyan csak február hónapban Dombó- várott tart előadást a Népszabad­ság egyik munkatársa »Magyar- ország nyugati szemmel" címmel. Márciusban Réti Ervin, az Es­ti Hírlap szerkesztője Tamási­ban a »Fasizmus rémtettei" cím­mel, Pais István egyetemi tanár pedig Gyönkön »Harc a fekete reakció ellen« címmel tart elő­adást. Ezekre az előadásokra a kis­ipari szövetkezeti dolgozókon kí­vül meghívjuk és szeretettel vár­juk az illető község valamennyi dolgozóját, ifjúságát. A munkaverseny hírei Dorogi István vezet A Szekszárdi Festő és Mázoló Ktsz-ben az ipari tanulók között folyó szocialista munkaverseny­ben Dorogi István vezet. Máso­dik Szabó Gábor, harmadik Or­bán József. Dicséretet érdemelnek A Dunaföldvári Építőipari Ktsz-ben a szocialista munka­versenyben, s a szövetkezet ál­tal indított „Tiszta, rendes mun­kahely” című versenyben kiváló eredményt értek el Németh Im­re, Kanyár József, Burnyóczky Zoltán és Faragó Gábor dolgo­zók, akik a munkafegyelem, ön- feláldozás, s minden tekintetben példaképül állíthatók a többi dolgozó elé. Legjobb az üveges részleg A Szekszárdi Építőipari Ktsz- ben a részlegek közötti verseny­ben 129 százalékos összteljesít­ménnyel az üveges részleg ve­zet. Második a vízvezetékszerelő részleg 126,4 százalékkal. Brigáderedmények a Dombóvári Faipari Ktsz-ben A Megyei Szövetkezeti Bizott­ság által kiírt megyei brigádver­senyben a Dombóvári Faipari Ktsz-ből négy brigád vesz részt. A szövetkezet vezetősége a szö­vetkezeti bizottsággal karöltve rendszeresen értékeli a brigádok munkáját, ellenőrzi tevékenysé­güket. A legutóbbi értékelés alap­ján a brigádokra lebontott ter­melési tervek teljesítését illetően az alábbiak az eredmények: Új­vári brigád 111,9 százalék, Ma­gyar brigád 103,9 százalék, Marx brigád 102,7 százalék, Császár brigád 102,5 százalék. A szövetkezet vezetősége a leg­jobb brigádokat jutalomban ré­szesíti. A „Boldogság felelős“ műsoron A Dunaföldvári Községi Szö­vetkezeti Bizottság kultúresoport- ja a karácsonyi ünnepek alatt a Boldogságfelelős című zenés víg­játékot adta elő nagy sikerrel. Ezt megelőzően, december lb-én a »Község öregei napján« színes kultúrműsorral kedveskedett az idős ünnepeiteknek. Élénk ifjúsági élet Gyönkön A Gyönki Épületkarbantartó Ktsz nemrég alakult KlSZ-szer- vezetének jelenleg 27 tagja van. Közülük 24 ért el szép eredmé­nyeket az »Ifjúság a szocializmu­sért« mozgalomban. 17-en kap­ták meg a József Attila olvasó­mozgalom jelvényét, nyolcán a Kilián-jelvénvt. A fiatalok ifjú­sági akadémián fejlesztik tudá­sukat. Eredményes oktatás a Dombóvári Faipari Ktsz-ben A Dombóvári Faipari Ktsz-ben nyolc dolgozó vesz részt a Gaz­daságpolitikai tanfolyam című továbbképzésen, három fő a gim­názium esti tagozatára jár. A sző vetkezetben dolgozó fiatalok a KISZ-vezetőség által szervezett oktatásban vesznek részt. Köszönet a jó munkáért Klézli János szekszárdi lakos levélben köszönte meg azt a mun­kát, amit a Paksi Építőipari Ktsz végzett házán. Levelében többek között ezt írta: »... a vállalt mun­ka ilyen irányú kivitelezése bi­zalomkeltő, s nagyban hozzájá­rul a lakosság igényeinek mind teljesebb kielégítéséhez.« __ Kitüntetés Újvári József, a Dombóvári Vasipari Ktsz kiváló újítója az Újítók és Feltalálók Országos Konferenciáján nagyszerű mun­kája elismeréséül a »Munka ér­demérem« kitüntetésben része­sült, melyet az Országos Konfe­rencián vett át. Szerencsés lottózó Oombóvárott Marx József, a Dombóvári Fa­ipari Ktsz tagja a december 15-i lottósorsoláson négyes találatot ért el és 87 ezer forintot nyert. A vidám birhanyírók Tanmese termelőszövetkezeti gazdáknak és vezetőknek F alahol Tolna megyében, egy kies falucskában van a Szabadság nevű terme­lőszövetkezet. Ez a termelőszö­vetkezet szép gyapjas állatokkal, 600 nemes birkával rendelkezik. Szokás pedig, hogy a birkákat, ezeket a békés, szelíd állatokat évente legalább egyszer megnyír­ják. A szövetkezeti gazdák közül sokan értenek a juhok nyírásá­hoz, de amikor eljött a nyírás ideje ,ezek a jámbor gazdák el­tikkadtak, száraz volt a szájuk, a torkuk és így a nyírás előtt sirá­mokat zengtek a termelőszövet­kezet rangos vezetőinek fülébe. — így birkákat nyírni nem le­hetséges. Amikor amúgyis füli Szent Péter az eget. s a nap me­leg sugarakat lövell, tikkad a föld, száraz a mező, és száraz az emberiség torka, nem megy a juhnyírás. ügy lehet csak nyírni, ha holmi rizling-féle bornedűvel nedvesítenénk a nyírás előtt és a nyírás közben kiszáradt tor­kunkat. A termelőszövetkezet vezetői tapasztalatból tudták, hogy mi­lyen nagy csapás a torok tikkadt- sága. Lehajtották ésszel teli fejü­ket, meghatódtak a sirámoktól, a súlyos panaszoktól és gondola­tokba mélyedtek. A gondolkodás után gyűlésre jöttek össze, ahol is határozat született, amely figye­lembe vette a kívánságokat és imigyen döntött: — Munkáltatói, s munkaválla­lói szerződést kell kötni a birka- nyíró tagtársakkal! E szerződés­ben biztosítani kell jogaikat és súlyos panaszuk orvoslását. A rangos vezetőség meg is fo­galmazta a bölcs szerződés terve­zetét, amelynek első bekezdése imigyen hangzott: ,.A .... Sza­badság Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet ezennel kiadja ae alulírott tsz-tagoknak a tsz tulaj­donát képező 600, azaz hatszáz darab juh megnyírását, darabon­ként — a vezetőségi ülés határo­zata alapján — hat forint mun­kadíjért. Ezenkívül a nyírásban részt vevő személyeknek szemé­lyenként egy liter bor naponkén­ti kiadására kötelezi magát a ter­melőszövetkezet. A bor átadási ideje reggel 6 óra. Ugyanakkor a tsz kötelezi magát, hogy „ mun­kák elvégzése után a munkavál­lalók részére birkapörkölt vacso­rát és minden nyíró dolgozó ré­szére egy liter bort ad a vacsorá­hoz ... ” A szerződés eme tervezete meghaladott minden várakozást. Nagy buzgalommal jelentkeztek a termelőszövetkezet gazdái birkát nyírni. Különösen az tetszeti mindenkinek, hogy reggel 6 óra­kor borosztással kezdődik el isten szent, dolgos, birkanyíró napja. No, meg az is tetszett, hogy bár­meddig tart is a birkanyírás, a bor minden napon biztosíttatik. — Nosza, gyerünk, nyírjuk a birkát, ez ám az élet, nem a ku­koricakapálás! — mondogatták egymásra kacsintva a furfangos tsz-gazdák és keresték a protek­ciót: funkcióban lévő rokont, jó­barátot kérelmeztek, juttatná be őket a birkanyírók elszánt hadse­regébe. A szövetkezeti gazdaság rangos vezetőinek kalimpált a szívük, ilyen nagy munkakedv ritkán akadt ebben a szövetkezetben. Az elnök homlokára tolta sapkáját és úgy nézett végig a birkanyírólc hadseregén, mint egy győzelmé­ben biztos hadvezér. Csapra ver­ték a hatalmas hordót, az elnök elharsogta a vezényszót. — Üvegekkel a hordóhoz! Az egyszerű birkanyírók a hor­dóhoz járultak, és megtöltötték üvegeiket. Cinkos mosoly villant a szemük szögletében és megin­dultak feltankolt állapotban a ju­hok hodálya felé. Ott aztán a nyírás előtt munkaértekezletet tartottak és közben ajkukhoz emelték a tele boros üvegeket. Mire a munkát kezdeni kellett volna, inkább dalolni volt kedve a birkanyírók lelkes és spicces hadseregének. Nótára is kezdtek: „Kihajtom a libám a rétre...” Csak a juhokra nem akartak gondolni, azok nyírására, mint soron következő feladatra. In­kább libákról és sárga csikókról danolásztak. El is telt minden délelőtt, a nyírás ideje alatt, a reggel hat órakor kiosztott bor iszogatásával és annak következ­ményeivel. Hetekig tartott a Szabadság Tsz-ben a. birkanyírás és a vele járó vigalom. Csúcspontja a vé­gén, a birkapörkölt vacsorán bon. takozott ki igazán, amikor is ki­ki, a birkanyíró hadsereg min­den egyes tagja és természetesen a szövetkezeti vezetők is, sírva- vígadva fogyasztották el az utol­só üveg rizlinget. Mibe került a szövetkezetnek a birkanyírás? Nagyon sokba. Ezt már nem tartja számon a szó­beli és írásbeli hagyomány. Azt azonban számon tartják, hogy sajnos sok ilyen, ehhez a birka­nyíráshoz hasonló eset történt eb­ben a termelőszövetkezetben. A végén maguk a szövetkezeti gaz­dák elégelték meg a vigalmakat, s egyszer csak fogták magukat, és leváltották a rangos vezetősé­get Ez volt a mese legfőbb tanulsá­ga.-is -OS A bonyhádi művelődési ház egyéves munkája a számok tükrében Az elmúlt év számottevő fej- ídést hozott á bonyhádi járási íűvelődési ház életében. A kü- inböző számadatok szépen mu­tt ják a fejlődést, azt, hogy meg- őtt az érdeklődés a kulturális sndezvények iránt. Nyolcvanhá- omezer fő látogatta tavaly a íűvelődési ház rendezvényeit, úszezerrel több, mint az 1960- s esztendőben. örvendetesen megnőtt az is- leretterjesztő előadások száma, 55 alkalommal rendeztek a köz­ég területén összesen nyolc és élezer hallgató részvételével. Műsoros estet. — színielőadá- ok, stb. — 52 ízben rendeztek, ehát minden hétre jutott egy lőadás. A részvevők száma majd em elérte a húszezret. Tánces­et 57 alkalommal tartottak ti- enegyezer fő részvételével. A tatisztika adatai tehát azt mur atják, hogy a komoly, művészi lményt nyújtó előadás iránt lé- lyegesen nagyobb az érdeklődés, aint az egyszerű táncmulatság ránt. Mesedélutánt és bábelő- dást 68 alkalommal rendezett a nűvelődési ház irányításával mű :ödő bábszínház, öt és félezer a ;yerekek száma, kik részt vettek i bábszínház előadásain. Sorolni lehetne még a külön­böző, nem közvetlenül kulturá­lis jellegű rendezvényeket, ame­lyek lebonyolítására szintén a művelődési házban került sor és a sikerben közreműködtek a kul­turális élet irányítói. De ennél fontosabb a különböző szakkö­rök működése és a nyugdíjas klub létrehozása, ahol hetenként háromszor jönnek össze a bony­hádi nyugdíjasok, havonta egy alkalommal pedig műsoros estet rendeznek részükre. Nyolc különböző kiállítást ösz- szesen mintegy hétezren tekintet­tek meg, háromszor szervezett kollektív kirándulást a művelő­dési ház. Havonta egy hangver­senyt tartottak Bonyhádon, ezek látogatottak voltak, ezenkívül valamennyi szekszárdi hangver­senyre közösen utaztak a me­gyeszékhelyre. a bonyhádi zene­kedvelők. Hiányossága a művelődési ház munkájának, hogy a színjátszó együttes — amely a múltban már több szép sikert aratott — már­cius óta nem működött. Viszont új szín a járási művelődési ház életében, hogy megf-rvezték a klubesteket, amelyet, ör ömmel fo­gadtak a bonyhádi fiatalok,

Next

/
Thumbnails
Contents