Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
1902. január 7. TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG D GYERMEKEKNEK « Kati, a rúdmászó K ati, akiről most mesélek nektek, szorgalmas, rendes, jól tanuió kislány volt. Ellenőrző ny- vecskéjében katonás rendben sorakoztak, s büszkén feszítették mellüket az ötösök. Ha léha egy négyes került közéjük, sértődötten elfordultak tőle s alig álltak vele szóba. Szegény négyes nem is érezte magát valami jól a büszke jelesek társaságában, s arra gondolt, hogy vajon mi is történne akkor, ha egyszer egy egyes kerülne ide ezek közé a rátarti ötösök közé. Felháborodásukban vagy kidobnák maguk közül, vagy ők szöknének meg a könyvecske lapjairól. S amire a négyes gond >lt, nemsokára be is következett. Mert Kati ugyan mindig becsületesen készült az órákba, szeretett is minden tantárgyat, csak a nehezebb tornagyakorlatok nem mentek úgy, ahogyan egy kitűnő tanulónál menniük kellett volna. Az egyik órán rúdmászásból osztályozott a tanító bácsi — s ekkor történt a baj. Katinak, bármenynyire erőlködött is, nem sikerült felmásznia még félig sem a rúdra. S bizony, a sok-sok ötös közé bekerült az első egyes. Az ötösök nagyon-na- gyon szégyenkeztek emiatt, talán még jobban, mint Kati. Mert a többiek hívták: gyere Kati, gyakoroljuk a rúdmá- szást, hogy mire felelésre ke-, rül a sor, tudjuk. De Kati nem ment velük, tudom én gyakorlás nélkül is! — mondta elbizakodottan, s inkább cicázott, me? labdázott a kisebbekkel. Törd a fejed! 1. A legutóbbi Törd a fejed! rejtvényünk megfejtései: 1. Képmutató. 2. Léhűtő. Gyufacímkegyűjtés Tízhetes rejtvénypályázatunk harmadik feladata: Hány gyufagyár működik hazánkban? Egyes gyárak termékeit hogyan lehet megkülönböztetni? • Az Irinyi János Klub hírei: Uj, tetszetős magyar címkesorozat jelent meg, amely az egészség- védelemmel foglalkozik. A sorozat négy kicsi és egy nagy címkéből áll. Vidéki tagjainknak postán küldjük. Ugyancsak új magyar exportcímkék is jelentek meg szép színes nyomással. S amikor édesanyjának megmutatta az ellenőrzőjét, még a könny is kicsordult a szeméből, hiszen mamája szomorú arcáról leolvasta, hogy igenigen megbántotta őt ezzel a csúnya egyessel. S fogadkozott is azonnal, hogy rövid időn belül kijavítja majd. Úttörő becsületszavát adta erre... S másnap szépen megkérte a tanító bácsit: engedje meg, hogy szünetekben — amíg a többi játszik, szaladgál — a rúdnuiszást gyakorolja a tornateremben, mert ő úttörő becsületszavát adta édesanyjának, hogy ki fogja javítani a múlt órán kapott rossz jegyét. — Látod, ez derék dolog. Nagyon ürülök annak, hogy nem nyugodtál bele abba, hogy neked ez az elég nehéz gyakorlat nem megy. Csak akarni kell. gyakorolni kell, s akkor majd bizonyára sikerülni is fog — felelte Katinak a tanító bácsi, s megengedte neki, hogy minden tízpercben gyakorolhat. És Kati gyakorolt, erőlködött, s bizony minden centimétemyi feljebbjutásért ■ alaposan meg kellett izzadnia. De nem keseredett él, hanem szorgalmasan csinálta nemcsak tízpercekben, hanem sokszor még tanítás után is ott maradt. S amikor a következő hét egyik testnevelési óráján a tanító bácsi megkérdezte, hogy ki akar javítani rúdmászásból kapott jegyén, Kati az elsők között jelentkezett. Amikor rákerült a sor s oda- állt a rúd mellé, hallotta, hogy osztálytársai közül néhányan gúnyosan kuncogtak, öt azonban egy cseppet sem zavarta ez a gúnyos kuncogás, hanem megmarkolta a rudat, összeszedte minden erejét, s mászott felfelé. S akik az előbb még gúnyolódtak, csodálkozva látták, hogy Kati, — bár elég lassan — de egyre közelebb s közelebb ér a rúd tetejéhez. S már nem nevették, hanem szinte az egész osztály vele együtt erőlködött, s elkezdték lelkesen biztatni, mintha egy igenigen izgalmas versenyen lennének, hogy: »Hajrá Kati! Húzd meg Kati! Még egy kicsit, Kati !« S boldog volt mindenki, amikor — a múltkori egyes után — rúdmászásból most ötös került be Kati könyvecskéjébe, örültek az ellenőrzőben az ötösök, örült Kati, örült a tanító bácsi, aki az osztály előtt meg is dicsérte Katit szorgalmáért, s bizony nagyon örültek Kati szülei is... Amit most elmeséltem, má. régebben történt. Kati azóta már olyan ügyes rúdmnszó lett, hogy minden mókusnak tátva maradna a szája, ha egyszer meglátná. Krecsmári László iy eg gyűjtőknek A tervezett időpontnál több mint egy hónappal később jelentek meg a réznyomatos bélyegek. A kőnyomatosokat még 5 éven át lehetett bérmentesítésre használni, így olyan levelek is kerültek elő, melyeken vegyesen bérmentesítettek kőnyomatos és réznyomatos bélyegekkel. Az ilyen levelek értéke 50—500 forinttal i- gyobb, mint a rajtuk levő beiye- gek ára. 1873-tól a papír minősége javult, s így a réznyomatos sorv :<at minden értéke vastagabb és vékonyabb papíron is megtalálható. A 2 és 10 krajcárosokat n hány postahivatal ideiglenesen felezve is használta, ezek azonban ritkán előforduló esetek, s az ilyen levelek igen értékesek. Ebből a kiadásból is találkozunk hamisítványokkal, amelyeket emlékalbumok számára készült utólagos nyomatokból vágtak ki és utólag fogazták. Ez a sorozat a kőnyomatosokkal együtt 1876. december 31-ig volt forgalomban. Mindkét kiadáson az uralkodó — Ferenc József — arcképe látható. Ennek oka az, hogy ebben az időben hazánkban is — mint szerte a világon — az uralkodó arcképével »díszítették« a bélyegeket. Néhány ország még ma is ragaszkodik ehhez a szokáshoz. A német posta októberben emlékbélyeget adott ki, melyen egy telefonkészülék látható. A készülék Reiss Fülöp tanító műve, melyet 1861. október 26-án mutatott be a nyilvánosságnak. Ez a telefon nem a ma használatos őse. Érdekes hirdetés jelent meg egy svájci bélyegújságban. A különböző országokban a bé’yeg 100. évfordulója alkalmával kiadott sorozatokból és blokkokból álló gyűjtemény 2300 frankért — körülbelül 14 000 forint — elálló. Minthogy a gyűjteményben éppen a legdrágább értékek nincsenek meg a hirdetés szerint — eléggé drága csemege. r. Gy. „Jómáj“ i— Ez a kocsid készítési évszáma? Adéfka Kis cipőben kipeg-kopog, Sok barátja körül totyog. Hancúrozik, nevet, szalad, Elbújik az asztal alatt. Babát ringat, házat épít, Felsegíti a kis Évit, Aki bizony földre tottyant, S kezéből a keksz kipottyant. Verset mond a többiekkel, És ha sír a kicsi Vendel, Odamegy és vigasztalja, Kati babát neki adja. Énekelnek, körbe járnak, „Eszterlánci cérná”-t játsznak. Arcuk piros, lábuk fürge, Ugrándoznak körbe, körbe. Ebéd után vár a kiságy. Csönd van. s óvó néni vigyáz, Hogy mindenki jól aludjon, Pisti ki ne takarózzon. Anyu aztán öt órára, Elsiet az óvodába, ölbe kapja, öltözteti, S viszi haza, viszi, viszi! KELEMEN ZOLTÁN Tolna megye 1962. évi tanácsi költségvetése Az előirányzat kétharmadát szociális, egészségügyi és kulturális célokra fordítják Az ötéves népgazdasági terv előírányazati elsősorban azokon az eredményeken alapulnak, amelyeket népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a hároméves tervidőszakban elért. Ezért mielőtt a költségvetés ismertetésére térnénk, röviden vázoljuk azokat az eredményeket, amelyeket megyénk a hároméves terv során elért. A megye tanácsi iparának termelése a hároméves tervidőszakban 19,5 százalékkal emelkedett. Az építőipar termelése megkétszereződött. A kiskereskedelem forgalma 25,5 százalékkal, a vendéglátóipar forgalma 15,7 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a takarékbetétek állománya 1960- ban például az 1957. évinek ötszöröse volt. A hároméves tervidőszak eredményeinek sorából kiemelkedik a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Ma megyénk területén 159 termelőszövetkezet van, 335 ezer katasztrális hold területtel, közel 41 000 családdal A közös munkában részt vevő tagok száma meghaladja a 45 000-et. A mezőgazdaság szocialista átszervezéGazdasági ágazat Szociális és egészségügyi ágazat Kulturális ágazat Rend cs jogbiztonság Igazgatási ágazat Az elmúlt évihez viszonyítva növekedett az előirányzat minden ágazatnál Kulturális ágazatnál például közel 10 millió forintos, a szociális és egészségügyi ágazatnál pedig közel 6 millió forintos a növekedés. Amint az a fenti adatokból kitűnik, szociális, egészségügyi és kulturális célokra összesen több mint 200 millió forintot fordítanak az idei évben, és ez az egész költségvetési előirányzatnak mintegy kétharmadát teszi ki. Gazdasági ágazat Ezen a címen az előirányzat csak kis része annak az összegnek, amelyet államunk megyénk területén a különböző gazdasági jellegű feladatok megoldására fordít. Mivel megyénk mezőgazdasági jellegű, az országos átlagnál nálunk többet fordítanak az ilyen jellegű feladatokra. A költségvetési előirányzatban elsősorban az állattenyésztés fejlesztése Szerepel. Erre a célra összesen közel 9 millió forintot fordítanak, jóval többet mint tavaly. Jelentős a növekedés például a mesterséges megtermékenyítésnél. Szembetűnően nagy összeget fordítanak megyénk területén a mezőgazdasági szakoktatásra. Ezen a címen több mint 4 millió forint szerepel. Ez az összeg 36 százalékkal magasabb a múlt évi előirányzatnál. Ebből fedezik a többi közt a lengyeli mezőgazda- sági szakiskolában egv ifjúsági osztály és két felnőtt tagozatú osztály kiadásait. Ezenkívül igen sok szaktanfolyamot rendeznek. A tervek szerint 660 termelőszövetkezeti tag — brigádvezető, könyvelő, tsz-elnök — vesz részt különböző szaktanfolyamokon. A tsz-ekben 164 főt szakmunkásképzésben, és 90 főt iparitanulóképzésben részesítenek Említésre méltó hogy az előző évinél többet fordít a tanács a kezelésében lévő utak, hidak fenntartására. Ezen a címen az előiránv- zat, mintegy 10 millió forint, másfél millióval több az előző évinél. Egészségügyi és szociális ágazat A költségvetésnek az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a társadalombiztositottak számának nagyarányú növekedésére tekintettel a rendelkezésre álló eszközök legcélszerűbb felhasznásét államunk sokoldalú anyagi és pénzügyi támogatással alapozta meg. A hároméves tervidőszakban állandóan növekedett a megye tanácsi költségvetése. Az 1961-es évben e tekintetben további fejlődés tapasztalható. Most pedig nézzük meg a megye 1962. évi tanácsi költségvetését, A költségvetési előirányzatok megtervezésénél a lehető legszélesebb mértekben támaszkodtak a lakosság kezdeményezésére, véleményére. A költségvetések ösz- szeállítása előtt minden községben megtárgyalták a különböző állandó bizottságok a költségvetési irányelveket, hangot adtak a lakosság véleményének, és csak ezután döntöttek a tanácsi szervek. A megye 1962. évi költségvetésében a kiadási előirányzat 303 millió 370 ezer forint. Ez az ösz- szeg 7,6 százalékkal magasabb az 1961. évi kiadási végösszegnél. A költségvetési végösszeg az egyes ágazatok közt a következőképpen oszlik meg. (a számok kerekített összegek): 44 millió forint 86 millió forint 122 millió forint 2 millió forint 50 millió forint lásával biztosítsák a lakosság kellő ellátását, az eddigi eredmények megszilárdítását, s egyes területeken az ellátás további javítását. A kórházak fenntartására 41 millió forintot, a járóbetegek ellátására 17 millió forintot, anyacsecsemő-, és gyermekvédelemre 13 millió forintot fordítanak, (Az ágazaton belül egyéb kiadások is szerepelnek.) '»i vní Tovább bővül az egészségügyi intézmények hálózata. Az év végére a kórházi ágyak száma 115- tel, a napi szakorvosi rendelési órák száma 32-vel növekszik. Növekszik a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma. A tavalyinál 10,3 százalékkal többet fordítanak a bölcsődék fenntartására. Egy bölcsődei ié- rőhelyre évente 12 600 forintot fordítanak megyénkben. Érdemes megjegyezni, hogy ugyanakkor az egy férőhelyért fizetendő évi átlagos térítési díj mindössze 1060 forint. Egy kórházi ágy napi ösz- szes költsége 95,6 forint. Ugyanakkor az egy kórházi ágyra eső napi bevétel mindössze 5 forint 10 fillér, Kulturális és népművelési feladatok A költségvetést úgy állítottak össze, hogy az a lehető legjobban szolgálja az iskolareform ügyét, a gyakorlati, műszaki oktatás kiszélesítését, a felnőttek oktatását, és a pedagógusok politikai, szakmai továbbképzését A tavalyinál 22,1 százalékkal többet irányoztak elő az óvodák, állandó napköziotthonok fenntartására. Jelentősen, növekszik az óvodai férőhelyek száma. Egy óvodai férőhelyre 2880 forinót fordítanak évente, ugyanakkor a bevétel csak 560 forint. Megyénk területén változatlanul nagy az érdeklődés a dolgozók általános és középiskolái iránt. Évről évre növekszik az általános és középiskolákban tanuló dolgozók száma, és ez természetesen jelentős kiadással jár. A leírtait csak részben tükrözik a várható fejlődést, mert más forrásból is sokat fordítanak a különböző közérdekű feladatok megoldására. Természetesen nem sorolhatjuk fel azt a sok adatot, ami a költségvetésben szerepei. A megye dolgozóinak a költség- vetése az első adatától az utolsóig az életszínvonal növekedését szolgálja. 3, S.
