Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-31 / 25. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. január 31; SPORT Á megyei ökölvívó-bajnokság első napján: — Szekszárd 6, Bonyhád 2 bajnokságot nyert A Megyei Ökölvívó Szövetség szombat-vasárnap Szekszárdon rendezte meg Tolna megye 1962. évi ökölvívó-bajnokságának küzdelmeit. Meglepetésre már az első napon szép számmal töltötték meg az érdeklődők a sportházat, annak jeléül, hogy a Szekszárdi Dózsának az NB II-ből történt kiesésével egyáltalán nem csökkent az érdeklődés az ökölvívás iránt. A bajnoki versenyen három sportkör vett részt. A Dombóvári Vasutas, a Bonyhádi Vasas és a Szekszárdi Dózsa. Horváth Lajos, aki a szövetség nevében üdvözölte a verseny előtt a közönséget, az üdvözlésben kitért arra, hogy elsősorban anyagi okok játszanak közre, amikor a szövetség úgv döntött, hogy a felnőtt és az ifjúsági bajnokságot együtt bonyolítja le. Változtatott a szövetség a korábbi években kialakult gyakorlaton, és szombat délután nem csupán a döntőbejutásért küzdöttek a versenyzők, hanem egyes súlycsoportokban a versenyzők kis száma miatt egyenesen a döntőre került sor. így aztán elérte a rendezőség, hogy mindkét nap 10—10 mérkőzés döntötte el a bajnokságok és helyezések sorsát. A versenyen vezetőbíróként a budapesti Erős Béla működött közre, Horváth Lajos Dombóvár, Márton Oszkár Budapest és Tamás János Szekszárd pedig pontozott. A versenybíróság az első napon jól látta el feladatát és bizony ok nélkül tüntetett a közönség Daradics leléptetése miatt. Ha a versenyből kell következtetnünk a megye ökölvívó-sportjára, akkor bizony az 1962. évi bajnokság egyáltalán nem nyújtott megnyugtató képet. Nem voltak a bajnokságnak tömegei. Ezt a megállapítást támasztja alá az a körülmény is, hogy az ifjúsági bajnokságban a nehézsúlyban egyáltalán nem akadt induló, a nagyváltó, a közép és a félnehézsúlyban pedig az egyetlen induló mérkőzés nélkül nyerhetett bajnokságot, de a többi súlycsoport közül is négyben egyetlen mérkőzés döntötte el a bajnokság sorsát és csak a kisváltósúlyban akadt négy, a pehely- és könnyűsúlyban pedig 3 —3 induló. De nem volt különb a helyzet a felnőtt bajnokságban sem. Itt a félnehézsúlyban egyáltalán nem akadt versenyző, három súlycsoportban az induló egyedül lévén mérkőzés nélkül nyert bajnokságot, három alkalommal egyetlen mérkőzés döntötte el a bajnokság sorsát és csak két súlycsoportban akadt 3, illetve egyben négy induló. De nem volt megnyugtató a kép abból a szempontból sem, hogy a bajnokságon részt vevő három sportkör által rajthoz állított 38 versenyző hogyan oszlott meg az egyes sportkörök között Egyenletes eloszlásról aligha beszélhetünk, amikor a 38 részvevő közül 28 a Szekszárdi Dózsa színeiben állt rajthoz. Bonyhád mindössze 5 ifjúsági és egy felnőtt, Dombóvár pedig csupán 3 ifjúsági versenyzőt nevezett. Természetesen például Bonyhád vonatkozásában nem ilyen rossz az arány, hiszen Daradics, Tatai és Szabó is bonyhádi nevelés és a magunk részéről csak helyeselhetjük, hogy a bony hádi öklözök a Szekszárdi Dózsát erősítik, amely 1962-ben visz- sza akar kerülni az NB II-be. Ugyanakkor azonban az már nem lenne helyes, ha ennek az lenne az ára, hogy elsorvad Bonyhádon az ökölvívás. örvendetes, hogy a Szekszárdi Dózsánál nem okozott visszaesést az NB II-ből történt kiesés, sőt a Dózsa-vezetők mindinkább megteremtették a lehetőségét az NB II-be való visszakerülésnek. Az első nap részletes eredményei a következők: Ifjúságiak: ^ Papírsúly: Dénes (Bonyhádi pontozással győz Tóth (Szekszárdi ellen. Bajnok: Dénes (Bonyhád), 2. Tóth (Szekszárd). Pehelysúly: Kovács pontozással győz Lábodi ellen. (Mindketten szekszárdi versenyzők.) így Kovács került a döntőbe. Könnyűsúly: Lukács ellen Erdélyi (Szekszárd) a II. menetben feladja. így a bonyhádi Lukács került a döntőbe. Kisváltósúly: Eigenbróth (Dombóvár) pontozással győz Sebestyén (Bonyhád) ellen, a dombóvári Szerényit döntő fölény miatt leléptetik a bonyhádi Berecz ellen. Nagyváltósúlyban a szekszárdi Halász ellenfél nélkül győz. Középsúlyban a szekszárdi Szabó ellenfél nélkül győz. Félnehézsúlyban a bonyhádi Tamás ellenfél nélkül győz. Felnőttek: Légsúly: Wágner pontozással győz Takács II. ellen. (Mindkettő szekszárdi.) Harmatsúlyban Markos I. ellenfél nélkül győz. (Szekszárd.) Pehelysúly: Sörös ellen Takács feladja. Bajnok Sörös (Szekszárd), 2. Takács I. (Szekszárd). Könnyűsúly: Markos II. (Szekszárd) pontozással győz Szabó egyleten kívüli ellen, Balogh (Bonyhád) ellen Daradicsot (Szekszárd) szabálytalanságokért a vezetőbíró lelépteti. Kisváltósúlyban Forrai (Szekszárd) ellenfél nélkül győz. Váltósúly: Árpás ellen Fábián feladja. 1. Árpás. 2. Fábián. (Mindkettő szekszárdi.) Az elsőnapi küzdelmek után tehát Szekszárd és Bonyhád 2—2 ifjúsági bajnokságot szerzett, a felnőttek küzdelmében pedig 4 bajnokság dőlt el, mind a négy esetben szekszárdi győzelemmel. A vasárnapi küzdelmekről holnapi számunkban adunk tájékoztatást. Visszaesett férfiatlétikánk A férfieredmények ismertetésének a végére értünk. Lássuk meg ezekután, hogy jelenleg hol tartunk. Nem kell sok vizsgálódás ahhoz, hogy belássuk: visszaesett a megye férfiatlétikája. Megmutatkozik ez a visszaesés az elért eredményekben, de a megye vezető atlétikai szakosztályának, a Szekszárdi Dózsa férfi versenyzőinek a visszaesésében is. De mindjárt elöljáróban mondjuk meg, akkor lepődtünk volna meg, ha nem esett volna vissza a megye férfiatlétikája. Hiszen az elmúlt évben olyan érzékeny veszteségeket szenvedtünk, amely nem múlhatott el nyomtalanul. Csak emlékeztetőül néhány nevet: Kosztolányit, Garbaczot, Czéht, a dunaföldvári Merkelt, Szilyt, a dunaföldvári Békeffyit. Hortobágyit, Bakót, a bonyhádi Nyakast, Pelényit, Szakályt hiába keressük már az idei ranglistákon, már más sportköröket erősítenek. Önként vetődik fel a kérdés, hogy több mint tíz ilyen, megyei viszonylatban kiváló versenyző távozása miért nem okozott a visszaesés mellett egyenesen katasztrófát. Egyszerűen azért nem, mert tehetséges az utánpótlás, lelkesek (már, ahol) a nevelők, és ennek a munkának minden évben megterem a maga gyümölcse. Ez a gyümölcs az egyik esztendőben nagyobb, máskor kisebb, de a gyümölcsérés állandóan tart. Emellett aztán megvannak a megye atlétikai életének a maga hűséges versenyzői, akik évről évre állják a vártát hol jobb, hol kevésbé jó eredményekkel. Válogassunk össze mind a két versenyzőtípusból egy-egy csokrot, mielőtt továbbmennénk az értékelésben. A beérő gyümölcshöz hasonló a 800-as bonyhádi Pataki, vagy a szekszárdi Bárdos, a gátas Bodrogi, a súlyszámokban otthonos Doszpod, vagy a bátaszéki Takács is. Vagy említsük a ge- relyeseket: a szekszárdi Marsit, és a bonyhádi Alpárt. De ne feledkezzünk meg a dunaföldvári Ványiról sem. Ezzel szemben régi versenyzőnek számít a dunaföldvári Kun, a szekszárdi Bien, a bátaszéki Cih, Lengyel, és Harsányi, a dombóvári Lő- rincz, stb. Aztán ne feledkezzünk meg Garamvölgyiről sem, aki hazajött, vagy a honvédekről, elsősorban Gyűrűről, aztán a magasugró Cserkiről. Velük is sokat erősödött a megye atlétikai élete. Bizony nem éppen örömteli. hogy hét versenyszámban sikerült jobb eredményt elérni, mint az elmúlt évben, ugyanakkor pedig tíz versenyszámban volt rosszabb eredmény a tavalyinál. A hét jobb eredmény közül is egyszerre három Gyűrű Lászlónak volt köszönhető, aki 1962 elején szintén távozott Szekszárd- ról. Különösen a középtávfutásban. a gátszámokban, és az ügyes ségi versenyszámokban hozott gyenge eredményeket 1961, de a súlyszámokkal sincsen mit dicsekedni. A hármas átlagok alakulása még rosszabb képet mutat. Lényegében hasonló a helyzet az ötös átlagok tekintetében is. csak a tizes átlagokban van némi vigasz, annak ellenére, hogy itt sem tudtuk aktívvá tenni a mérleget. Valamivel jobb a helyzet, ha 1961. évi eredményeinket nem a tavalyiakkal, hanem a tízéves átlagokkal hasonlítjuk össze. Az itt megmutatkozó aktív mérleg azonban igen kétes értékű, mert az elmúlt tíz esztendő során voltak a megye atlétikai életének igen gyenge periódusai is. Ha esténként a parkban járunk. tapasztalhatjuk, hogy máris feltűntek a következő atlétikai idényre készülődő versenyzők, akik szorgalmasan végzik a számukra előírt edzésadagot. Hisz- szük, hogy ez így van a megye- székhelyen kívül is. Akkor pedig nincsen ok az elkeseredésre, mert a felemelkedés előbb- utóbb be fog következni. Igaz azonban az is, hogy a sikert munka nélkül nem osztogatják. Sok munka vár tehát nemcsak a versenyzőkre, de az edzőkre is, de éppen az atlétika az a sportág, amely a szorgalmat nem szokta honorálatlan hagyni. Ebben reménykedünk férfi atlétikánk vonatkozásában az 1962. évi atlétikai idény előtt, illetve a sikeresnek egyáltalán nem mondható 1961. évi atlétikai idény után. Közel 200 nevezővel úszóversenyt rendezett a Budapesti Üsző- szövetség serdülő és újonc versenyzők részére a Sportuszodában, Jelentkezés a rajtra. MTI Foto — Mikó László félv. a labdarúgó-szabályokkal Ha egy játékos úgy próbálja megakadályozni ellenfelét, hogy eléje állva széttárja karjait s ezt a célját el is éri valamilyen formában, a cselekményt feltartóztatásnak (zárásnak) kell tekinteni, ha testi érintés az ellenféllel nem történt. Ez esetben az ítélet: közvetett szabadrúgás. Ha egy játékos fejelés céljából nagyon mélyre hajol akkor, amikor az ellenfél lábbal szándékozik a labdát elrúgni, s ezzel önmagát a megrúgás veszélyének teszi ki, önveszélyes játék miatt közvetett szabadrúgást ítélhet a játékvezető a mélyen fejelni akaró játékos csapata ellen. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kapusra, aki előrenyújtott kézzel vetődik a labdára. Ha egy játékos kísérletet tesz a következő szabálysértések el-1 követésére: ráugrás, erőszakos; veszélyes módon történő ellökésj kézzel-karral való lefogás, hátulról történő ellökés olyan esetben, amikor az ellenfél nem tartóztat fel, kézzel-karral való ellökés: a kísérlet csak akkor büntetendő, ha a játékvezető véleménye szerint az nyilvánvalóan súlyos éa ha valóban befolyással van a játékra, s olyan körülmények között követték el, amely megköveteli a beavatkozást. Ha a kapus szándékosan ráfekszik a labdára s azt túlságosai» hosszú ideig tartja maga alatt, 3 ezzel mintegy akadályozza a játék folytatását, sportszerűtlenséget követ el s ezért őt figyelmeztetésben kell részesíteni, csapata ellen pedig közvetett szabadrúgás ítélendő. A szabadrúgásokról A különböző szabálysértések megbüntetésére szolgáló szabadrúgásoknak két csoportja van: a közvetlen szabadrúgás és a közvetett szabadrúgás. A kétfajta szabadrúgás közötti nagy különbség kitűnik elnevezésükből is: a közvetlen szabadrúgásból közvetlenül gól rúgható a szabálysértő fél kapujába, ezzel szemben a közvetett szabadrúgásból csakis úgy származhat gól, ha a rúgást végzőn kívül legalább még egy játékos is érinti a labdát, mielőtt az áthalad a kapuvonal síkján. A kétfajta szabadrúgás végrehajtásának módjára mindenben azonos előírások érvényesek. A szabadrúgást a szabálysértés helyére letett mozdulatlan állapotban lévő labdával kell elvégezni. Az ellenfél csapatához tartozó játékosok egyike sem állhat a labdához 9 méternél közelebb, kivéve azt az esetet, amikor a kapuvonalon helyezkednek el. A labda akkor kerül játékba, ha az elrúgás után a kerületének megfelelő távolságot — körülbelül 70 centiméter — megtette. Az a játékos, aki a szabadrúgást végrehajtotta, nem érintheti újból a labdát, mindaddig, amíg egy másik játékos nem érin tette. A védőcsapat térfelének büntetőterületén a támadócsapat ellen megítélt szabadrúgás esetén a labda nem adható fel a kapusnak, és ilyenkor csak az esetben kerül játékba, ha teljes terjedelmével közvetlenül elhagyja a büntetőterületet és a játéktérre kerül. Amennyiben a szabadrúgás vég rehajtása nem a fentiek szerinl történik, meg kell ismételni. Büntetés: ha a szabadrúgás végrehajtója újra hozzáér n labdához, mielőtt azt más játékos érintette volna, kétszeri érintés miatt közvetett szabadrúgást kell ítélni arról a helyről, ahol a második érintés történt. Megismételtetheti a játékvezető a szabadrúgást, amennyiben a szabadrúgással sújtott csapat játékosai, akik 9 méter távolságra visszavonultak, azzal zavarják, gátolják és egyúttal befolyásolják a szabadrúgás sportszerű végrehajtását, hogy táncolni, hadonászni kezdenek. Ha a zavaró befolyást megállapítja, a szabadrúgás megismétlése előtt sport- szerűtlenségi miatt figyelmeztetni kell a vétkes játékosokat. Amennyiben a szabadrúgást végző játékos a labda második érintését kézzel végezné el, úgy kétszeri érintésért nem közvetett szabadrúgás a büntetése, hanem közvetlen szabadrúgás, mivel a súlyosabban minősülő szabálysértést kell büntetni. Ha védőjátékos saját büntetőterületén követi el, büntetőrúgást kell ítélni. Ha a játékvezető közvetett szabadrúgást ítél, ezt karfelemeléssel köteles a játékosok tudomására adni. E jelnek meg kell előz nie a szabadrúgás végrehajtására adott jelet.. A játékvezető ezenkívül nem kötelezhető semmilven más szóbeli magyarázatra. (Folytatjuk) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkásáért Tolna megyei Blzottságo és a Megyei Tanács lop|o felelős szerkesztő: Petrlts Ferene Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó! Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere tő—17. Telefon: Szerkesztőséq: 20—11 Kiadóhivatal 20—10 Készöl a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21. 25—72 felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posto Előfizethető a helyi pestahlvalafofatél és kézbesítőknél Előfizetési dl) egy hónapra M fit
