Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESŰI TETEK! ^zárd. ,r vt é TOLNA ' fii ÁG YÁ R S 7 O C. I A L ! S TÁ " M U N KA S ? A E> T TO L N A ' MÍG V E I BI? Ö P ■ S Á G A- E S ’ A 'ML' G Y Fi TANA C S fffÁi Vasár 1962 január 28. nap „ I XII. évfolyam 23. szám * ARA: 70 FILLER LEK ^ 4 bab (szp) Az emberek jót nevetnek a Ludas Matyi egyik karikatúráján. Néhány gyerek finom ennivalókat majszol, egyik társuk félrevonulva babot eszik. A szalámit és édességet falatozó srácok irigykedve mutatnak rá, hogy teheti, mert a papája rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. E szellemes karikatúra szatirikus túlzása roppant találó. A babbal valóban baj van. Időnként hiánycikk. S a piacon a háziasszonyok bosszankodva állapítják meg, hogy elég drága. A szövetkezeti gazdák is bizonyára jót nevettek az említett karikatúrán. Ez azonban kevés. Érezzék felelősségüket. A babot termeszteni kell, hogy ne legyen hiánycikk. És a szekszárdi főutcán vagy a budapesti, aszfalton aligha termeszthető. Csakis a szövetkezeti földek alkalmasak rá. „Igen, de kevés a föld. Ez is kell, az is kell, és mindenre nem jut” — mondta az egyik tsz-elnök és hozzátette, az lenne jó, ha gumiból lenne a határ és meg lehetne nyújtani. Kicsit kedélyesen fogta fel a dolgot, szavaiból érződött: az legyen a mi legnagyobb bajunk, hogy kevés a bab. Márpedig bajunk. Ezen a bajon lehet változtatni és a változtatás érdekében már most gondoskodjon arról, hogy az idén ne csak füstölt hús legyen, hanem hozzá bab is. (Valamikor jobban volt bab és ritkábban füstölt hús.) Helyesnek és célravezetőnek látszik az a néhány intézkedés, amit a MÉSZÖV és a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja a probléma megoldása érdekében tett. A tsz-tagok érdekeltségét fokozni kell. Az illetékesek munkája azonban eredménytelen marad, ha a tsz-ek vezetői nem értik meg a probléma megoldásának fontosságát. A jelek szerint nem értik. A szerződtetés terén egyedül a tamási járásban beszélhetünk szá mottevő eredményekről. A bonyhádi, a dombóvári járás közös gazdaságaiban a szerződtetés nem megy. Annál több a kifogás. Főleg azzal vernek vissza minden szükség mellett szóló érvet, hogy kevés a föld, a padlást nem vethetik be babbal. Némi jóakarattal viszont minden termelőszövetkezetben megtalálhatják a babtermesztés módját. A pálfai Egyetértés Tsz-ben sem kevés gond úgy gazdálkodni, hogy a szükséges növényeket megtermeljék. Mégis megtalálták a módját. Köztesként termeltetnek a tagokkal babot. Ennek aztán különböző formái vannak. A tsz vezetői választják ki a legmegfelelőbbet és a legösztönzőb- bet. Az Egyetértés Tsz vezetősége úgy határozott, hogy a fiatal telepítésű erdőt is kihasználják köztesbab termesztésére. Hasonló lehetőségek feltétlenül kínálkoznak mindenütt. Parancsszóra a dolog nem megy. Egyet érdemes mégis szem előtt tartani. Az ipar sem gyártja mindig azt, ami esetleg legjobban megfelelne a gyárigazgató, vagy a munkásgárda szájízének. Nem. Olyan gyártmányok elkészítésére kötelezik őket, amilyenekre a fogyasztóknak szükségük van. A becsület diktálja tehát, hogy a Tolna megyei szövetkezeti gazdák se húzódozzanak, amikor olyat kér tőlük a népgazdaság, amire szükség van. Megyénk túlteljesítette a múlt évi községfejlesztési tervet A megyei tanács községfejlesz- I volt a tervezettnél. Jelenleg is tési csoportján értékelték az ' mintegy 12 millió forint van a 1961. évi községfejlesztési tervek végrehajtását. Az értékelésből kitűnik, hogy megyénk területén Eredményes községfejlesztési munka folyt. A tanácsok mindenütt nagy gondot fordítottak a különböző közérdekű feladatok megoldására, és legtöbb helyen nagyobb eredményt értek el, mind amilyet célul tűztek ki A községi tanácsok Tolna megyében összesen 29 millió forint kiadást terveztek. Az eredeti kiadási tervet azonban 123,8 százalékra teljesítették. Ezt mindenek előtt az tette lehetővé, hogy a tanácsok bevétele, amelyet községfejlesztési célokra lehet felhasználni, mintegy 10 millió forinttal nagyobb Társulás Paks község négy termelőszövetkezete között Pakson a négy termelőszövetkezet között az elmúlt héten társulás jött létre. A termelőszövetkezetek megválasztották a társulás vezetőségét, és megtárgyalták, milyen közös munkák elvégzésére társulnak. A tervek szerint már a tavasszal közösen végzik a legelők karbantartását és javítását. Foglalkoznak a szőlőtelepítés lehetőségeivel, valamint a közös baromfi- és sértéshizlalás lehetőségeivel is. A növénytermesz tésben megbeszélik a premizálás mértékét, hogy e kérdésben is meglegyen a jó együttműködés a négy tsz vezetősége és tagsága között. községfejlesztési számlán, amelynek csak egy része kötelező tartalék. Tolna megyében 3 és félmillió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, ez jóval több, mint a tervezett. Az összkiadáshoz arányítva 1961- ben a lakosság több társadalmi munkát végzett, mint az előző évben. Ezt a szembetűnően magas teljesítést a többi közt az tette lehetővé, hogy néhol már eleve úgy terveztek, hogy a kitűzött célokat jelentősen túlteljesíthessék. Ilyen fordult elő Szekszár- don a társadalmi munka megtervezésénél. A megtervezett meny- nyiségnek többszörösét végezték el. A bevételt is úgy tervezték, hogy lehetőleg minél nagyobb legyen a terven felüli bevétel, mert abból nem kell 20 százalékot tartalékolni, ami nagy előnyt jelent. Az eredeti községfejlesztési tervek teljesítése a következő: Szekszárd város: 189 száza- lék, tamási járás 155 százalék, paksi járás 131 százalék, dombóvári járás 126 százalék, gyönki járás 113 százalék, szekszárdi járás 112 százalék, és bonyhádi járás 88 százalék. A múlt év során kommunális célokra a tervezett 18 millió helyéit 23,5 millió forintot fordítottak. A kulturális feladatok megoldására tervezett 5,6 millió forint helyett közel 8 millió forintot fordítottak. Jelentős összeget fordítottak az egészségügyi és igazgatási feladatok megoldására is. És mintegy 2 millió forinttal hozzájárultak a tanácsok az állami beruházási tervek megvalósításához. A múlt év során zökkenőmen- tesebb volt a községfejlesztési munka, mint az előző évben. Az idei kiadási terv megközelíti a tavalyit. Általános tapasztalat, hogy a tervet legtöbb helyen megalapozottan, körültekintően készítették. így tehát minden remény megvan arra, hogy az idei évben is eredményes lesz a községfejlesztési munka. —----------------Százezer forintos többletberuházás a borjádi tsz-ben Az elmúlt esztendőben tovább gyarapodott a kölesd-borjádi Haladás Termelőszövetkezet egyrészt saját, másrészt állami segítséggel történő beruházásokkal. A beruházások zömét az állattenyésztés fejlesztésének érdekében használták fel. Saját erőből építettek egy 70 férőhelyes sertéshizlaldát, és egy 8 kocsiHírcsokor a Tanácsi Építő Vállalattól 1959-ben kezdődött a vállalat- az egyösszegű munkautal vány a- nál a szocialistabrigád-mozga- zást, a fixáras építkezéseken. A lom. Az Orbán villanyszerelő kezdetben sok nehézséget okozott brigádot tizenkét brigád követte, az új elszámolási módra való át- Az Orbán-brigádnak negyedszer, térés, így is az összes építkezési a Máté kőműves brigádnak har- munka mintegy harminc száza- madszor ítélte a termelési ia- lékán bevezették az egyösszegű nácskozás a megtisztelő címet. A munkautalványozást, mely a dol- legutóbbi féléves értékelés alap- gozók helyeslésével találkozott, ján a Széles kőműves brigádnak, Az idén további fejlődést vár- a Paculai vasszerelő brigádnak, nak e módszer elterjedésétől, a Farkas kubikos brigádnak en- * Három év alatt 1Ö1 újítást nyújtottak be a vállalatnál. A benyújtott újításokból hatvannégedélyezte a termelési tanácskozás a szocialista brigád cím viselését. ■* Az elmúlt három évben a Ta- gyet elfogadtak’ ezekből har'LY minchármat vezettek be, a meg11 fi i! r -?* a° ~ takarítás 386 ezer forint, újítási gozója kapta meg a Kiváló dől- d{iként kÖ7e, „eevvenezer forin- gozó jelvényt és oklevelet a vele f‘ff^ette^ki neeyvenezer fonn járó pénzjutalommal. tot l ttek nak való színt. Részben saját erőből létesítettek egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót. Az öntözéses gazdálkodás ki- terjesztésére is gondot fordítottak. Ennek érdekében vásároltak egy öntözőszivattyút, amelynek segítségével 8—10 holdat tudnak öntözni. A tavalyi beruházások a borjádi Haladás Termelőszövetkezetben jóval meghaladják a kötelező beruházási terv számadatait Ez annyit jelent, hogy a tervhez viszonyítva mintegy 100 ezer forinttal többet ruháztak be az elmúlt évben. Húszezer pár cipő — exportra Négy évvel ezelőtt kezdték meg a Szekszárdi Cipész Ktsz- ben az export-gyártást. Ma már a megye összes ktsz-ei közül a szekszárdi szövetkezetben készül a legnagyobb mennyiségű exportáru. Az elmúlt években „szalago- sították” az export-cipők gyártását. Míg az első három évben férficipőket gyártottak a külkereskedelem megrendelésére, tavaly rátértek a női cipők gyártására. A legjelentősebb tétel a Német Demokratikus Köztársaság részére készült, de eljutottak kisebb — 50—100 pár -j tételek — több nyugati országba is, így az Amerikai Egyesült Államokba, Iz- landba, Brazíliába és Svédországba is. Az idén új fazonú cipők gyár*- fását kezdték meg. Az olasz fazonú, ragasztott bőrtalppal és drapp színű marhabox felsőrészből készült női cipőkből az első félévben húszezer párat készítenek az NDK részére, a második félévben pedig ugyancsak tízezer pár vágott orrú cipőt exportálnak a Német Demokratikus Köztársaságba. Most dolgoznak az első —* ezerötszáz párás — széria befejezésén. amit a jövő héten indítanak útnak az NDK-ba. Törpevízmíí épül Bölcskén A bölcskei községi tanácsnak állandó gondot okoz a jó és egészséges ivóvíz problémáinak megoldása. A községnek 62 öreg kútja van, amelyeknek feljavítása nagy költségbe kerülne. A tanácsüléseken — ahogy Kasztner István, a községi tanács vb-elnö- ke mondja — állandóan visszatérő téma volt a lakosság jó ivóvízzel való ellátása. A legutóbbi tanácsülésen már nem az óhajról beszéltek, hanem kimondták, hogy megalakítják a vízgazdálkodási társulást és törpevízmüvet építenek. A termelékenység három év átlagában 20,5 százalékkal emelJelentős fejlődés volt a vállalatnál a balesetek csökkenésében. kedett. A gépesítés, a jobb műn- 1959-ben az összes balesetek mi- kaszervezés, a munkafegyelem ail egy dolgozó másfélévi mun- megszilárdítása eredményezte a kaja esett ki. 1960-ban már csak termelékenység növelését. 364 munkanap esett ki baleset * folytán, 1961-ben 150 napra csölr- 1961-ben a vállalat több mint kent a balesetek miatt kiesett kétszáz munkahelyen dolgozott, munkanapok száma. Az idén háromszózötven munka- Hozzájárult a balesetek csök- helyen, mintegy 75 millió forint kentéséhez az, hogy szervezetteb- értékű beruházási és felújítási bé tették a munkavédelmi okta- munkát végeznek.: tást, és a termelő-berendezések * biztonságát fokozták. 136 ezer A múlt év közepén határozták forintot költött munkavédelmi el a vállalatnál, bogy bevezetik célokra a vállalat 1961-ben. Huszonöt fiatalkorú leányt foglalkoztatnak — csökkentett munkaidővel — a Szekszárdi Faipari Vállalatnál. A fiatalok a fényező műhelyben dolgoznak. Az ifjúmunkás lányok között a legszorgalmasabbak egyike Takács Ilona, aki már második éve dolgozik a vállalatnál, és mind a gépi, mind a kézi fényezésnél jól állja meg helyét.
