Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

4 TOtliä MEGVfl NErCJSÄO ms. Januar W­Asszonyoknak— ülkdbhÄ Az igazgatóság titkári szobá­jában féltizet mutatott a vil­lanyóra, amikor Ilonka, a sze­mélyi titkárnő nyolcéves kislá­nya belépett az ajtón. — Kézit csókolom, mama — mondta félénken és megállt anyja íróasztala előtt. — Mi történt? — kérdezte ijedten a titkárnő. — Miért nem vagy az iskolában? Hol a tás­kád? — Anyuka, ne haragudj... El­aludtam... — De hiszen már ébren vol­tál, amikor én eljöttem. — Igen, de úgy gondoltam, hogy még öt percig ágyban ma­radhatok. És csak kilenckor éb­redtem fel. — Hallatlan! És miért nem mentél elkésve az iskolába? A kislány meggyőző hangon válaszolta: — Anyuka, te nem ismered a tanító nénit. Tegnapelőtt a Korponai fél órát késett. Hogy az mit kapott! Nem mertem el­menni. Féltem... — Pedig az lett volna becsü­letes, ha elmégy és őszintén be­vallód, hogy elaludtál. Még mindig elmehetsz. A kislány elpityeredett: — Nem mehetek, anyuka. A táskámat sem hoztam el. Csak a második tízpercben érkeznék. Félek... — No jó, maradj itt. De hol­nap megmondod a tanító néni­nek az igazat. Azt, hogy elalud­tál és nem mertél bemenni az iskolába. — Anyuka, nem lehetne azt mondani, hogy beteg voltam? — Persze, hogy nem. Az ha­zugság lenne. Hazudni sohasem szabad! Az igazat fogod mon­dani. Most ülj le a kerek asz­tal mellé és olvasgasd a képes- lapokat. A kislány szót fogadott. La­pozgatni kezdte a várakozók részére odakészített külföldi idegenforgalmi prospektusokat és a kéthónapos képeslapokat. Közben a titkári szobában megélénkült a forgalom. Az igazgató többször becsengette Ilonka mamáját, néhányszor ő maga jött ki, a titkárnő gyak­ran letagadta az igazgatót és még gyakrabban közölte a te­lefonálókkal: megnézi, szobán belül van-e az igazgató. Ilonka lopva felpillantott a képes prospektusokból és cso­dálkozva vette tudomásul, hogv anyja milyen gyakran téved: azt állítja, hogy az igazgató szobán vagy házon kívül van, meg azt, hogy értekezletet ve­zet, holott egyedül ül a szo­bájában. Még jobban elámult, amikor az egyik személyesen jelentke­ző ügyfélnek azt mondta, hogy az igazgató külföldön van. Az pedig egyenesen elképesz­tette, hogy a mamája egy eset­ben a hivatalsegédet a telefon­hoz intette és odasúgta neki, hogy mondja: ő maga nincs itt. Délfelé a titkárnő közölte Ilonkával, hogy az üzemi ét­kezőbe mennek ebédelni. A kislány letette a képesla­pot és követte anyját a felvonó felé. Ebédnél Ilonka megjegyezte: — Tudod, anyuka azért nem ébredtem fel, mert nagyon szé­pet álmodtam. — Mit álmodtál? — Azt, hogy titkárnő vagyok. Tudod, hogy mindig, ha kér­deztek, mi akarok lenni, azt szoktam mondani, hogy az, ami anyuka. — Ha felnősz, te is lehetsz titkárnő. És akkor álmod majd valóra válik. Ilonka megrázta a fejét: — Már nem akarok titkárnő lenni. — Miért nem? — Mert a titkárnőnek min­dig hazudnia kell. És az nem jó. Láttam, hogy te se szeretsz hazudni. Amikor azt mondtad, hogy az igazgató bácsi nincs itt, mindig sóhajtottál utána egyet. Palásti László Villamos gépek a háztartásban Főzőkészülékek ; _ A főzőkészülékek fedele és fü­le szigetelőanyagból készül, ez azonban nem teszi feleslegessé a szakszerű és óvatos használa­tukat. Sorrend, amit mindig be kell tartani: a főző megtöltése, bekapcsolása, a főzés befejezté­vel kikapcsolásai áramtalanítás, a dugaszolóaljazatból kihúzva a zsinórt), s csak ezután következ­het az adagolás. Vizet tölteni be­kapcsolt készülékbe, vagy folya­dékot kitölteni belőle veszélyes! Ügyelni kell arra is, hogy a meg­engedettnél ne legyen az edény­ben több folyadék. Legismertebbek — sok háztar­tásban használatosak — a teafő­zők és a kávéfőzők. Fémből, vagy üvegből készülnek, formájuk, méretük változatos. A teafőzők rendszerint kiöntőcsővel készül­nek, a főzés után nyomban tála­lásra is felhasználhatók. Belső szűrő teszi feleslegessé a külön teaszűrő használatát. A legjobb tea úgy készül benne, ha — ami­kor a víz kezd forrni — kikap­csoljuk a fűtőtestet, a tartályba teát teszünk, beleeresztjük a víz­be és addig hagyjuk benne, amíg a víz megfelelő színű lesz, a tea megfelelő erőssé válik. Sem a lombikos, sem a zárt. fém kávéfőzőknél nem szabad megvárni, amíg a teljes víz- mennyiség a felső edénybe jut, illetve kifolyik. A fűtőtest me­lege nem csökken rögtön a ki­kapcsolás pillanatában, a forrás­ban levő folyadék tovább forr még néhány percig. A régibb típusú lombik kávé­főzők forró vízzel főzik a kávét Kétszer-háromszor kell, hogy az alsó lombikból forralással a fel­sőbe jusson a víz, hogy a kávé megfelelő erősségű legven. Köz­ben a fűtőtestet ki kell kapcsol­ni — míg a víz az alsó tartály­ba ismét teljesen visszafolyik __ A zárt rendszerű fém kávéfő­zők nagy nyomással főznek. A gőz a víznél jobban kilúgozza a kávét. Használatukkal ugvan- olyan erősségű kávé főzéséhez kevesebb őrölt kávé szüksé"'" mint a nyitott készülékekben. Melyik hajviselet illik arcunkhoz? 1. Mire kell vigyáznia annak, legyen túl magasra fésült, hanem akinek keskeny homlokhajlata és lazán omló. széles arccsontja van? Feltétle- 4. Egy kerek arc megkívánja nül arra, hogy ott legyen szé- a rövid és magasan felfésült haj- lesre fésülve a haj, ahol az arc viselet. Fontos, hogy a haj az a legkeskenyebb. Egészen helyte- arc oldalán szorosan a fejhez len a kis rajzon látható hajvise- simuljon. let. 5. A szívalakú archoz pedig az 2. Akinek viszont túl magas arc felső részén fejhez simuló, a homloka, ne kefélje simán míg áll magasságban egy széles hátra a haját, hanem homlok- rolnit befelé fésülünk. ba fésült — fufrut hordjon, cél, rövidíteni a homlok magasságát. 6. Hátul lapos koponyájú fejet 3. Egy hosszú és keskeny ar- fel kell fésülni (tupirozni) hát­hoz nem illik a nagyon rövid, rafelé szélesíteni. — Az ovális a túl hosszú haj, sem pedig a archoz majdnem minden hajvi­magasan felfésült, tornyos frizu- seiet illik A kis rajzok mutat- ra. A legelőnyösebb a félhosszú, ják a helytelenül fésült frizu- (Körülbelül fül magasságáig). Ne rákat. oaorrünopoooöooonoooooooot>oooooo!K)oo( A szekszárdi úttörőzenekar hangversenye Decsen A decsi pedagógusok, úttörők. ; a község egész zenekedvelő ikossága nagy elismeréssel nyi- itkozik a szekszárdi úttörőze- äkar hangversenyéről. Ennek ad angot az iskola igazgatójának, rdős Emilnek levele, amelyben ivábbi sikereket kíván a ze- ekarnak. A zenekar negyvenöt tagja ló­gatott el Decsre, és egy estén eresztül nemes szórakozást yújtottak a lelkes közönségnek. A három és féléves működés eredménye, hogy sok számot már művészi fokon szólaltat meg az együttes. Ez elsősorban Véghelyi Miklós karnagy és Molnár Jó­zsef járási művelődésügyi osz­tályvezető munkájának gyümöl­cse. A szekszárdi úttörőzene­kar dicséretes munkát végez ak­kor, amikor sorra látogatja a me­gye községeit, és hangversenye­ket tart. 1961-ben nőtt a szülések száma Szekszárdon — Ugyanakkor csökkent a halálozások aránya — Harmincnégy éves orvosi! pályafutásom alatt sokféle jár­vánnyal volt dolgom. Volt a spa­nyolnátha ... elmúlt egy-két hét alatt. Volt az ázsiai influenza ... elmúlt egy-két hét alatt. De ta­valy év elején elkezdődött a tsz- járvány ... tartott egész nyáron keresztül... szüret idejére csök­kent csak valamennyire — kezd­te tréfásan a beszámolóját dr. Horváth József, a városi tanács egészségügyi osztályának negyed­évi munkaértekezletén, majd ko­molyra fordította a szót: — Én örültem ennek a jár­ványnak — bár ugyancsak meg­növelte az elfoglaltságomat — mert olyanok is gyógykezeltették magukat, akiknek eddig az anya­giak miatt nem állt módjukban. Őcsény-Szőlőhegyen azelőtt egy- egy kiszálláson tizenöten-huszan, ha megjelentek vizsgálatra. Most pedig 40—50 vizsgálatra jelent­kező volt mindig, öregek, akik addig nem jutottak orvoshoz ... Nem is lehet kifejezni, mennyit jelentette a biztatás ezeknek az embereknek. Figyelemreméltó még az az adat, amit az orvos elmondott körzetének egészségügyi helyzeté­ről. — örvendetesen csökkent a ha­lálozási arány. Azelőtt évente harminc-negyven haláleset volt a körzetemben. Tavaly csak tizen­kilenc ... A város egészségügyi helyzeté­ről tanácskoztak a körzeti or­vosok, a védőnők. Vesztergombi Teréz vezető vé­dőnő tájékoztatója szerint a múlt évben — 1960-hoz viszo­nyítva — nőtt a szülések száma, de ugyanakkor a koraszüléseké is. A koraszülések — és ezzel együtt a csecsemőhalálozás — száma legnagyobbrészt az első félévre esett. A második félév­ben a csecsemőhalálozás aránya mindössze 19 ezrelék volt, az évi átlag alatta maradt az országos­nak. A vezető védőnő beszámolójá­ban elmondotta, hogy a város négy védőnője 1285 terheslátoga­tást és 2068 kisgyermeklátogatást végzett. A csecsemőlátogatás for­dulója átlagosan 19 volt a köte­lező 12 helyett. A terhesek foko­zottabb ellenőrzése érdekében a tanácsadásokon való kötelező részvételt az eddigi háromról nyolcra emelték fel. Dr. Scherer Sándor érdekes — és megszívlelendő — javaslatot tett a körzeti orvosok munkájá­nak megkönnyítésére. Javasolta, hogy a nagyfogyasztású gyógysze­reket — karil, stb. — ne kell­jen felíratni, azt árusítsák SZTK- áron, amint azt a Szovjetunióban és más népi demokratikus or­szágokban már bevezették. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a ren­delésen megjelenők mintegy har­madrésze csupán a gyógyszert Íratja fel. Dr. Hidasi István közegészség- ügyi felügyelő az élelmiszerüz­letekben végzett vizsgálatokról, tapasztalatokról számolt be. Farsangi műsoros est, Medina-szőlőhegyen A medina-szőlőhegyi nőtanács már többször tanújelét adta kez­deményező készségének. Az el­múlt nyáron megyei kézimunka­kiállítást rendeztek, a téli esté­ken készített kézimunka-szakkor anyagából. Az idén is megszer­vezték a kézimunka-szakkört, s ezen belül a kultúrcsoportot. A lelkes asszonyok Biró Mária pe­dagógus vezetésével négy jelene­tet és a környék népi hagyomá­nyaiból összeállított menyecske­táncot mutattak be Az elmúlt vasárnap tartották meg az elő­adást, nagy érdeklődés mellett és szép sikerrel. A medina-szőlőhegyi művelő­dési ház nemrég épült, de a rö­vid idő alatt is céljának megfe­lelően a település kulturális köz­pontja lett. Az elmúlt év decem­berében kaptak villanyt, azóta minden szombaton mozielőadást tartanak. A műsoros est megren­dezéséből a lelkes asszonyokon kívül a tsz-tagok és a fiatalok is kivették részüket. És ha elisme­réssel szólunk a szőlőhegyi nőta­nács munkájáról, külön dicséret illeti a termelőszövetkezet tagjait, akik a színpad megépítésével se­gítették a sikeres műsoros est megrendezését. DCöt^lejjl^bőL tttteni... Csütörtökön este Simontornya tanítójától búcsúzott, aki 42 esz­tendős működéséből 36 esztendeig három generációt tanított a köz­ségben. Az idősebb és fiatalabb tanítványok ebből az alkalomból zsúfolásig megtöltötték a községi tanács nagytermét. Az elnöki asz­tal mellett a község vezetői kö­zött foglalt helyet Mohos János, az Oktatásügy kiváló dolgozója. Bregovics Mihály vb-elnök nyi­totta meg az ünnepséget, majd Dombos Gyula titkár, egyike a tanítványoknak emelkedett szó­lásra. „Hűen szolgáltad népedet, működésed alatt fáradhatatlanul plántálgattad a szocializmus esz­méit — mondotta — és e hű szol­gálat eredményeképpen ma az egész község tisztelete és szere- tete övez.” Ezután a jelenlegi ta­nítványok sírva vettek búcsút Já­nos bácsitól és nem kisebb ha­tást váltott ki Perger Imre bőr­gyári művezető üdvözlése sem, aki az öreg diákok nevében szólt Mohos Jánoshoz. Az üdvözlések után az I. osz­tályosok, Körtés Istvánná, a szü­lői munkaközösség. Deli György- né a községi nőtanács, Bregovics Mihály a községi tanács vb, Kon­dor Istvánná a bőrgyáriak nevé­ben nyújtott át ajándékot a nyu­galomba vonuló nevelőnek, majd a simontornyai énekkar Jónás Dániel vezetése mellett két szép rnekszámmal járult hozzá az est ünnepélyességéhez. Az ünnepség végén Mohos Já­nos szólt az egybegyűltekhez. El­mondotta, hogy tanító családból származik. Tanító volt apja, nagy­apja, dédapja, ükapja, sőt szép­apja is. Négyen voltak testvérek. Három fiú nevelői pályát válasz­tott, leánytestvére pedig nevelő­höz ment férjhez. Mintegy 7000 lehet azoknak a száma, akiket működése alatt tanított. Megem­lítette, hogy nem mindig tanít­hattak a nevelők ilyen ideális körülmények között, mert a 75-ös létszám szinte átlagos volt a fel- szabadulás előtt, de egyszer az is előfordult, hogy 102 negyedikes sorsa volt rábízva. Beszélt a fia­tal korában tapasztalt elhelyez­kedési nehézségekről és ezt az időszakot szembeállította az utol­só 15 esztendővel, amikor egyre- másra kapta a jutalmakat, 1954- ben megkapta az Oktatásügy ki­váló dolgozója kitüntetést is, az általa készített mintegy 100 szem­léltető eszközért is rendszerint újítási jutalmat kapott. — Köszö­nöm ezt a szép estét, de mindent kötelességből tettem — mondotta. Mohos János valóban meg is érdemelte az ünneplést, mert ízig-vérig nevelő volt, aki egész életét az oktatásügy szolgálatába állította. De nemcsak ő érdemel dicséretet, hanem az olyan köz­ség és annak lakói is. akik ilyen szeretettel viseltetnek nevelőjük iránt. O. I. ,

Next

/
Thumbnails
Contents