Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-25 / 20. szám
4 TOLWA MEGYEI WEPÜJSÄO 1962. Január 25. KOZMIKUS KATASZTRÓFA Miért less február 5-én „vége“ a világnak? Nemrégiben érdekes hír kapott lábra. Február 5-én Földünket kozmikus katasztrófa fenyegeti. Ez a katasztrófa hatással lesz a tengerek vizére és azok a növekvő erejű dagály miatt elborítják a Föld nagy részét. Sőt az is lehetséges, hogy a február 5-i helyzet miatt a Föld pályája is nagymérvű változást fog szenvedni. Ilyen és ehhez hasonló híreket az asztrológusok terjesztenek. Mi is tulajdonképpen az asztrológia? Az asztrológia, vagy más néven csillagjóslás egy olyan tévtan, amely szerint az emberek sorsa, fejlődése attól függ, hogy egyes égitestek milyen helyzetet foglalnak el születésükkor. így azok az emberek, akik „szerencsés csillag” alatt születtek, életükben boldogok és hatalmasak lesznek, míg mások, akiknek születése pillanatában kedvezőtlen volt a csillagok állása, mindvégig balsor- súak maradnak. A csillagjóslásnak valamikor nagy hitele volt. Történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy a nagy hadvezérek és államfők csak kedvező csillagállás mellett voltak hajlandók háborút kezdeni vagy jelentősebb intézkedéseket kiadni. Ilyen esetek előtt mindig kikérték az udvari csillagászok véleményét. Az asztrológia valószínűleg babilóniai eredetű és onnét került át Mezopotámiába, majd Egyiptomba. Nem volt idegen azonban a pápák előtt sem, akik ugyancsak meghallgatták az asztrológusok véleményét. Az asztrológia az 1400-as években tett szert a legnagyobb tekintélyre. Abban az időben birodalmak sorsa függött az udvari csillagászok jóslataitól. Érdekes, hogy még Kepler és T. Brahe is foglalkozott csillag- jóslással. Nem egy neves csillagász csak úgy tudott megélni, ha megfigyelései mellett az asztrológiával is foglalkozott. Az asztrológia egy ága természetes asztrológia néven a természeti jelenségekré keresett magyarázatot. így többek között ösz- szefüggést keresett az időjárás változása és a csillagok helyzete között. A pusztító áradásokat is a csillagok ' állásával magyarázták. Ilyen módon igyekeztek magyarázattal szolgálni a földrengések és más elemi csapásokra is. Említettem már, hogy a háborúk sorsát is a csillagokban látták el- döntöttnek. A középkorban pusztító járványokat is a csillagok és az egyes égitestekkel hozták ösz- szefüggésbe, Nem beszélve arról, hogy egy üstökös megjelenése mekkora riadalmat keltett. Az idősebbek bizonyára emlékeznek még a Halley üstökös 1910-es érkezése előtti hiedelmekre. Igen sokan várták akkor a világ végét, vagy valamilyen pusztító háborút. Napjainkban is vannak még olyanok, akik egy-egy üstökös megjelenését babonás félelemmel kísérik, és azt égi jelnek tekintik. Az asztrológiának ma már azon ban mind kevesebb híve akad. A természettudományok fejlődése, valamint az emberek felvilágo- sultsága egyre kevesebb teret enged a babona és az áltudományok számára. Most pedig röviden nézzük meg: Mi lesz február 5-én A csillagászati évkönyvekből néhány sorban értesülhetünk arról, hogy február 5-én 01 órakor teljes napfogyatkozás lesz, amely azonban nálunk nem figyelhető meg, mivel a napfogyatkozás vonala Borneo, Celebesz, UjGuinea szigetén, valamint a Csendes-óceán egyenlítői térségein fog áthaladni. Ma már egyre kevesebben hisznek a fogyatkozások égi jeleiben. Nem is ez verte fel annyira az embereket. A tavalyi napfogyatkozás számunkra érdekesebb volt, hiszen szemtanúi lehettünk. Most február 5-én egy érdekes jelenség esik egybe a fogyatkozás időpontjával. A Naprendszer 11 nagy égitestje közül 10 majdnem egy- vonalban fog elhelvezkedni. Pontosabban a Nap tőlünk távol eső oldalán lesz a Szaturnusz, Jupiter, Mars és a Venus bolygó, majd közben helyezkedik el a Nap és a felénk eső részére a Merkúr, a Hold, a Föld, az Uránusz, valamint a Plútó bolygó kerül. Nos, egyesek azt állítják, hogy a Nap mögé kerülő bolygók megnövelik a Nap vonzóerejét és így a tengerekre a rendesnél nagyobb gravitációs erő fog hatni, ami hatalmas dagályt kelt. Ez nem így van. A bolygók összes tömege eltörpül a Nap tömege mellett, ugyanis a Nap tömege 750-szer, térfogata kereken 600-szor nagyobb, mint a Naprendszerben lévő bolygók össztömege, illetve térfogata. Ez százalékban kifejezve a következőképpen néz ki: a Naprendszer tömegéből a Napra 99,86 százalék, az összes bolygókra együttvéve pedig 0,14 százalék jut. A bolygók vonzóereje nem mutatható ki a tengerekre való hatásukban. így tehát semmi ok a félelemre. Csak a legérzékenyebb műszerekkel tudták kimutatni a többi bolygó Földünkre gyakorolt hatását. Még abban sem lesz szerencsénk, hogy gyönyörködhessünk a bolygók egybeesésében, ugyanis a Nap közelébe került bolygók elvesznek a Nap sugaraiban. Volt-e már ilyen egybeesés ? A február 5-i helyzethez hasonló már igen sokszor előfordult. Ez a jelenség 20—21 évenként megismétlődik. Legutoljára 1941-ben volt. Mindenesetre, mint érdekességet számon tartja a tudomány, de különösebb jelentőséggel nem bír. Semmi okunk tehát a világ vé- i gét, vagy valamilyen katasztrófát várni, amely ebből következne. Ve szélöv szky Gyula TIT Csillagászati Szakosztály tagja A Közlekedési Balesetvédelmi Tanács közli Az elmúlt évben alakult Közlekedési Balesetvédelmi Tanács nagy gondot fordít arra, hogy a megye közútjain biztonságossá váljék a közlekedés. Számos nagy jelentőségű javaslatot juttatott el illetékes szervekhez, melyek mind a közlekedés biztonságosságát se. gítik elő. így többek között útTizedszer készül az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Retter György kitüntetett juhász Retter György, a turkevei Táncsics Tsz juhásza az idén tizedik alkalommal vesz részt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, A hírneves juhász ismét az általa tenyésztett fésűs merinói juhokat mutatja be a Kiállításon. Egy-egy anyajuh az elmúlt évben is csaknem 7 kiló gyapjút adott. A növendék kosokat tenyészállatoknak neveli. A „Kiváló tenyésztő” címmel is kitüntetett Retter György eddig minden kiállításon első helyezést ért el és több aranyérmet nyert. A hírneves juhász két fia, István és Mátyás is az édesapjuk szakmáját tanulják és hárman 400 állatot gondoznak. A termelőszövetkezet Retter Györgynek és fiainak több mint 53 ezer forintot fizet ki az idei zárszámadáson. \ juhász egyetlen és nélkülözhetetlen segítőtársa a pulikutya Retter György ezek idomításához is kiválóan ért. A pulikölyköt Mátyás és István szeretettel fogadják. MTI Foto — Bajkor József felv. rendezési, oktatási kérdésekről készült javaslat. A múlt évben nagy érdeklődéssel kísért KRESZ-ver- senyt rendezett a KBT. Az idén előreláthatólag ismét sor kerül KRESZ-versenyre. Szó van arról is, hogy a tavasz során majd motorkerékpár-vezetők részére is rendeznek KRESZ- és ügyességi versenyt. * A megyei tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott azzal a tervvel — melyet a KBT terjesztett elő —, hogy minden községben a lakosság oktatása érdekében a közlekedéssel kapcsolatos kérdésekről tartsanak előadásokat, filmvetítéseket. • A Közlekedési Balesetvédelmi Tanács társadalmi úton harcol a közúti balesetek ellen. A tanács tagjai közlekedési szakemberek, akik munkájukat társadalmi mun kában végzik. A felvilágosító munka eredményesebbé tétele érdekében most olyan határozat született, mely szerint a hivatalok, intézmények, vállalatok tulajdonában lévő gépkocsikat 150 kilométeres út erejéig a KBT rendelkezésére bocsátják évenként. Ez az intézkedés is hozzájárul ahhoz, hogy az idén még kevesebb közúti baleset legyen. * Az új KRESZ bevezetésével kapcsolatban több érdeklődő kereste már fel a KBT-t. Itt közöljük, hogv amennyiben a gépjárművezetőknek vizsgát kell tenni az új KRESZ-ből, azt intézményesen a KBT intézi, egy másik terv szerint a tanács aktivistái, rendőrségi szakemberek tartanak majd előadásokat az új KRESZ- ről. Március 31-ig a megye valamennyi tsz-elnöke és tsz biztonsági megbízott részére balesetvédelmi előadásokat tartanak i*rá- si székhelyenként. — szt — Tolna megye búzatermesztési eredményei — A búza egyik legfontosabb népélelmezési cikk Magyarországon, termesztése tehát nagy jelentőségű. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az elmúlt években állandóan búzaproblémákkal küszködtünk. Az elmúlt években a búza terméshozama tekintetében nem tudtunk olyan mennyiségi változást elérni, ami jelentős mértékben javított volna az ország kenyérgabona-ellátásának helyzetén. Az időjárástól függően láthattunk egy-két mázsával jobb termésátlagokat, a hozamokat azonban nem sikerült jelentősen növelni. A szocialista gazdaságok hozamai általában meghaladták a kisparaszti gazdaságokét. a búzatermesztés külföldi eredményeivel azonban ezek sem voltak versenyképesek. Amíg 1960-ban szocialista mezőgazda- sági üzemeink 10,4 mázsa búzát termeltek katasztrális holdanként, addig az 1957-es adatok szerint Hollandiában 23, a Német Demokratikus Köztársaságban 17,3, Svájcban 16,7, Ausztriában 12,7, Csehszlovákiában 12,1 mázsa volt a búza holdanként hozama. Tilaa megye szereim az erszág búzatermesztésében Tolna megye területileg a kisebb megyék közé tartozik, a búza termesztésében azonban területéhez viszonyítva jelentős helyet foglal el az országban. A vetésterületnek és a megtermelt mennyiségnek a szántóterülethez viszonyított aránya, az elmúlt évek csaknem mindegyikében meghaladta az országos átlagot Ez azzal magyarázható, hogy Tolna megye talajtani és éghajlati viszonyai az országos átlagnál kedvezőbbek a búzatermesztés számára. A búzafelvásárlásnak a termeléshez viszonyított aránya is kedvező volt a megyében. I búzatermesztés megyei eredményei A búza vetésterülete 1957 óta lényegesen csökkent. Ennek alapvető oka az, hogy erre az időre esik a megye mezőgazdaságának szocialista átszervezése. A fiatal termelőszövetkezetek az első években a nagyobb jövedelmet nyújtó ipari növények és az állattenyésztés alapját képező takarmányféleségek termesztését fejlesztették. A búza terméshozamát sem sikerült az elmúlt tíz év alatt jelentősen emelni. A búza termésátlaga szektoronként, holdankénti átlagban: Az állami gaz- A mezőgazdaságok és dasági tér- Az egyéni Év vállalatok melőszövet- és egyéb kezetek gazdaságok által elért termésátlag Együtt 1952 5,9 6,2 6,2 6.1 1953 11,1 9,5 9,6 9,9 1954 5,9 5,9 6,3 6,2 1955 12,1 10,7 9,2 9.9 1956 10,1 8,5 7,2 7,9 1957 12,5 11,4 8.9 9,8 1958 9,7 8,6 6,4 7.2 1959 12,5 11,6 8,5 9.8 1960 14,6 10.6 8 10,8 1961 16.5 10,6 8,7 11,6 A táblázatból a többi közt kitűnik, hogy tíz mázsánál nagyobb termésátlag csak azóta van, amióta Tolna megye mező- gazdaságában is uralkodóvá vált a szocialista mezőgazdaság. Az adatok szerint a szocialista szektor termésátlagai 25—30 százalékkal is meghaladták az egyéni gazdaságok színvonalát. Sajnos a vetésterület csökkenését ez sem tudta pótolni. Ilyen körülmények között kezdtek hozzá megyénkben az intenzív búzafajták elterjesztéséhez, I Külföldi búzafajták előnye nagy termőképességük mellett, állóképeségükben rejlik. Erős szá luk alkalmassá teszi őket a nagyüzemi betakarításra. Ugyanakkor a hazai fajták ilyen tekintetben is sok hátránnyal rendelkeznek. Tolna megyében az 1959—60-as gazdasági évben még csak az állami gazdaságok termesztettek intenzív búzafajtát, az 1960—61-es gazdasági évben azonban már a megye 57 termelőszövetkezete is bekapcsolódott a külföldi búzafajtákkal való kísérletezésbe. Ebben az évben az állami gazdaságok búza-vetésterületüknek ötven százalékán, a tsz-ek pedig 7 százalékán termesztettek külföldi búzafajtákat. Legnagyobb mér tékben a szovjet Bezosztája 4, és aíz olasz Autonómia fajtát termesztették. Az 1961-ben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi búzafajták lényegesen nagyobb hozamúak voltak, mint a hagyományos fajták. Az állami gazdaságokban 2,4 mázsával, a tsz-ekben 4,2 mázsával volt nagyobb ezek termésátlaga. Ha figyelembe vesszük az egyes búzafajtáknál felhasznált műtrágya-mennyiséget, az 1961-es tapasztalatoknál azt kell megállapítani, hogy a Fertődi 293 búzafajta a terméshozam szempontjából igen komoly vetélytár- sa a külföldi búzafajtáknak. Hátránya, hogy a viszonylag gyenge szára miatt nagyobb a megdőlés veszélye, és ez hátráltatja a nagyüzemi betakarítást. A külföldi búzafajták fagyállóságára vonatkozóan 1960—61. évi tapasztalatok alapján, a viszonylag enyhe tél miatt, nem vonható le megfelelő következtetés. A kipusztult vetésterület megyeszere jelentéktelen volt. A tapasztalatok szerint a termés- eredményt rendkívüli mértékben befolyásolja a vetésidő megválasztása. A tapasztalatok azt mutatták, hogy azok az állami gazdaságok és tsz-ek, értek el kimagasló eredményeket, amelyek október 20-ig elvetették a búzát, így a teveli Kossuth Tsz 22,5, a kocsolai Vörös Csillag Tsz 23,3, a felsőnánai Zöld Mező Tsz 22, a dunakömlődi Szabadság Tsz 23,4, a mözsi Uj Élet Tsz 22,1 mázsás termésátlagot ért el. A vetésidő kitolódásából eredő terméskiesés pótolható ugyan nagyobb mennyiségű műtrágya felhasználásával, de ez jelentékenyen növeli az önköltséget. A december 6-án 620 kilogramm műtrágyával vetett Bezosztája 4 búzafajta megközelítően annyit termett, mint az idejében műtrágya nélkül vetett, vagyis az időbeni vetés 620 kilogramm műtrágya költségeinek a megtakarítását jelentette. Ezt igazolják a Tolna megyei tapasztalatok is. Az elmondottakból kitűnik, hogy a külföldi búzafajták termesztése Tolna megyében is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Szükséges tehát ezek vetés- területének a további növelése. Máté János a Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságának vezetője »'i
