Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 17. szám
*8;; TOLNA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XII. évfolyam A munkaverseny és az újító- mozgalom kérdéséről tanácskozott a megyei képviselőcsoport A megyei képviselőcsoport szombaton a tamási tejüzemben tartott ülést, hogy megvitassa a munkaverseny és az újítómozgalom kérdését. A tanácskozáson, amelyre negyven szakembert hívtak meg, a képviselők között részt vett Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és So- czó József, a Megyei Pártbizottság első titkára is. A képviselőket Horváth József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára tájékoztatta a mun kaversenyről és az újítómozgalomról. Elmondotta, hogy a megye üzemei az elmúlt évben 38 millió forinttal termeltek többet, mint amennyit a terv előírt, e ebben nagy része van a munkaversenyeknek is. Beszélt az elmúlt év versenyformáiról, s elmondotta, hogy 340 brigád közül 54 már megkapta a szocialista brigád címet. A mezőgazdasági üzemekben 60 brigád versenyez a szocialista brigád címért. Beszélt a brigádtagok művelődéséről, s hangsúlyozta, hogy a műszaki dolgozóknak az eddiginél nagyobb segítséget kell ad- niok, elsősorban a mezőgazdasági üzemekben; Szólt a versenyszervezéssel kapcsolatban még előforduló hibákról, majd az újítómozgalom eredményeiről elmondotta, hogy a2 elmúlt évben több mint 8 millió forint megtakarítást jelentettek az újítók, akiknek 90 százaléka fizikai munkás. A lehetőségeket azonban nem használják ki mindenütt, amit az is mutat, hogy tavaly 211 olyan elfogadott újítás volt, amit nem vezettek be. A beszámolót részletes vita követte. Többen szóvátették egye; újítások sorsát, a felesleges huzavonát, mások az újítók megbecsülésének fontosságát hangoztatták. Topa József a dombóvá ri vaj üzem újítómozgalmát ismertetve kitért arra, hogy élesebb határt kell vonni az újítás és a munkaköri kötelesség meghatározás között. Több felszólald az újítások nagyobb nyilvánosságát sürgette, ami az egész mozgalomnak javára válnék. A vita során szóba került a szekszárdi bőrdíszmű vállalat eddigi szervezetlensége is, többen pedig a szocialista brigádok munkájáról beszéltek. A képviselők közül Hunyadi Károly arról a munkáról beszélt, amelyet a Hazafias Népfront indított el a termelőszövetkezeti szocialista brigádok megszervezéséért. Hangsúlyozta, több szövetkezetben maguk a tagok kérték, hogy alakítsanak ilyen brigádokat, amelyek arra is alkalmasak, hogy elősegítsék az emberek belső fejlődését, s új tartalommal tölthetik meg a patronáló moz galmat is. Kaszás Imre a szocialsta brigádok tagjainak műveltségével foglalkozott. Rámutatott, hogy arány lag kevés a gimnáziumban tanulók száma, éppen ezért a vállalatoknak is elő kell segíteniük a brigádtagok iskolai tanulását. Az újítómozgalommal kapcsolatban javasolta, hogy a szakszervezet gyűjtse össze az újításokat s hozzon létre egy újítóközpontot, ami meggyorsítaná a bevált újítások elterjedését. A vita végeztével a képviselő- csoport tagjai meglátogatták a tamási tejüzemet. _________ A megyében megalakultak az első tsz szocialista brigádok .A Hazafias Népfront támogatásával megalakultak az első termelőszövetkezeti szocialista brigádok Tolna megyében. Szombaton írta alá a szocialista szerződést a dalmandi Béke tsz tizenöt tagú növénytermesztési, öttagú tehenész és öttagú sertéstenyésztő brigádja. A megtisztelő címért küzdő növénytermesztési brigád vezetője Gyémánt József, a ser- .téstenyésztési brigádé Somogyvá- ri Ferenc, a tehenészbrigádé pedig Márfi József. A brigádszerződésben a növénytermesztők a terméseredmények fokozását vállalták a különféle új eljárások bevezetésével, a többi közt a holdankénti tőszám növelésével. A sertéstenyésztők célul tűzték ki, hogy 7 hónapos korra 110 kilogrammos súlyra hizlalják a sertéseket, s évenként 16-os fialási átlagot érnek el. A tehenészek a többi közt 3200 literes fejési átlagot érnek el tehenenként évente ajánlásuk szerint. Mindhárom brigád 10 százalékkal túlteljesíti a szövetkezeti terv ráeső részét. A megye takarékszövetkezetei 1961-ben 6700 esetben adtak kölcsönt Eredményesen működtek Tolna megye falusi takarékszövetkezetei a múlt évben. Mintegy 6700 esetben adtak 3—4—5000 forintos kölcsönt a tagoknak lakástatarozásra, bevásárlásra, és egyéb célokra. Eddig még egy évben sem bonyolítottak le olyan nagy forgalmat a falusi takarék- szövetkezetek, mint a múlt évben. Az első takarékszövetkezet 1957-ben kezdte meg működését Dunaföldváron. Példája nyomán sorra alakultak a többiek. Megalakult a bátaszéki takarékszövetkezet is, amely ma már a legnagyobb a megyében. Több mint ezer betétes tagja van, betétállománya pedig megközelíti a hárommillió forintot. A megye területén 21 takarék- szövetkezet van, s öt szövetkezeti kirendeltség. A tagok száma meghaladja a tizenegyezret. Az 1960-as év végén még csak 8124 volt a takarékszövetkezeti tagok száma. A betétállomány 18 és fél millió forint. Ez is jóval több, mint amennyi az előző év végén volt. 1960 végén a betétállomány még nem érte el a 13 millió forintot. A betétesek száma is több mint 2000-rel növekedett. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1961. évi fejlődéséről 1961-ben — a második ötéves tervidőszak első évében — a népgazdaság fejlődését, a lakosság anyagi, egészségügyi, kulturális ellátottságát a következő adatok jellemzik: Ipar 1961-ben a szocialista — az állami és a szövetkezeti — ipar termelése együttesen mintegy 12 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. Ezzel az ipar az 1961. évi termelési tervét mintegy 3,5 százalékkal túlteljesítette. Az ipari termelésen belül 1961- ben valamennyi fő ágazat termelése a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt: a bányászat termelése 7 százalékkal, a nehéziparé (bányászat nélkül számítva) 13 százalékkal, a könnyűiparé 9 százalékkal, az élelmiszeriparé 11 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. Az év folyamán — a második ötéves terv előírásainak megfelelően — tovább folytatódott az ipar szerkezeti átalakítása: a nehézipar leggyorsabban fejlődő ágazata 1961-ben is a gépipar, és a vegyipar volt. Az év folyamán a gépipar 15 százalékkal, a vegyipar 20 százalékkal termelt többet, mint 1960-ban. A gépiparon belül a terv előírásai alapján különösen a híradástechnikai gépek és készülékek, a vácuumtech- nikai termékek, és a műszeripar termelése emelkedett. A vegyiparon belül a gyógyszeripar termelése csaknem másfélszeresére nőtt, jelentősen emelkedett a műtrágyagyártás is. A könnyűipar egyes ágai közül a bel- és a külföldi keresletnek megfelelően a bútoripar fejlődött a leggyorsabban, az átlagosnál kisebb mértékben növelte termelését a textil- és a ruházati ipar. Az élelmiszeriparban az év folyamán az átlagosnál gyorsabban nőtt a konzervféleségek, továbbá az értékesebb félkész-, valamint a csomagoltan és palackozva forgalombahozott termékek termelése. 1961-ben — a tervezettnél nagyobb mértékben — 8 százalékkal nőtt az egy főre (munkásra és alkalmazottra jutó) ipari átlagos napi termelés. A tervben előírt aránynak megfelelően az év folyamán elért ipari termelésnövekedés kétharmada a munkatermelékenység, és egyharma- da az iparban foglalkoztatottak számának növekedéséből adódott. Csökkentek 1961ben a termelési költségek is, emellett azonban az anyagtakarékosság szempontjai nem mindig érvényesültek kielégítő — a tervnek megfelelő — mértékben. Az ipari termelés eredményei mellett az ipar munkájában továbbra is voltak hiányosságok. Egyes iparvállalatok terveiket olyan termékek gyártásával teljesítették túl, amelyek sem belföldön, sem külföldön nem voltak megfelelően értékesíthetők, ami az ipari készleteknek a tervezettnél nagyobb növekedéséhez vezetett. Ugyanakkor az is előfordult, hogy egyes ipari vállalatok terveik globális túlteljesítése ellenére egves fontos export, vagy belföldi szállítási kötelezettségeiknek nem tettek eleget. Mezőgazdaság — felvásárlás 1961 tavaszán lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása, az év végén az ország szántóterületének 95,6 százaléka szocialista, ezen belül 79 százaléka a szövetkezeti szektorhoz tartozott. Az aszály okozta károk folytán a mezőgazdaság 1961. évi teljes termelése nem nőtt a tervben előirányzott mértékben, hanem lényegében az 1960. évi szinten maradt. A gabonafélék termésátlagai kedvezően alakultak: őszi búzából kát holdanként 11,1 mázsa termett, több mint eddig bármi- I kor. Az országos átlagon belül az állami gazdaságokban az őszi bú- t za termésátlaga 15,9 mázsa, a ] termelőszövetkezetekben 10,5 má- 1 zsa volt kát. holdanként. | A külföldi búzafajták termésátlaga 60 százalékkal volt magasabb, mint a hazai fajtáké. ‘ Az őszi árpa országos termésátlaga 12,5 mázsa volt kát, holdanként, ezen belül az állami gazdaságokban 16,1 mázsa, a termelőszövetkezetekben 11,8 mázsa őszi árpa termett kát. holdanként. ! Az aszály főként az őszi beta- karítású növényeket — elsősorban a kukorica, a burgonya, a cukorrépa és a napraforgótermést — sújtotta. Kukoricából a tervezett 14,2 mázsával szemben csak 11,7 mázsa, burgonyából a tervezett 67 mázsával szemben csak 40 mázsa, cukorrépából a tervezett 125 mázsával szemben csak 104 mázsa, napraforgóból a tervezett 7,4 mázsával szemben csak 4,7 mázsa termett kát. holdanként (előzetes adatok). A szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyei azonban már atekintet- ben is jelentkeztek, hogy az aszály sújtotta növények termésátlagai is- jelentősen meghaladták a korábbi hasonlóan aszályos években elért terméseredményeket. Az év folyamán a mezőgazdaság — hatóanyagtartalom alap ján számítva — 26 százalékkal több műtrágyát kapott, mint 1960-ban. Az öntözött terület 67 000 kát. holddal, 41 százalékkal nőtt. A gépállomány növelésével, és a jobb gépkihasználással összefüggésben 1961. évben tovább nőtt a mezőgazdaság gépesítése 1961. évben a gépállomások 24,6 millió normálhold gépi munkát végeztek, 12 százalékkal többet, mint 1960. évben. A termelőszövetkezetekben' a' gabonaaratás gépesítési színvonala az 1960. évi 52 százalékról 67 százalékra nőtt Nőtt az év fólyámán a kaszálás gépesítése is. 1981 őszén nagyobb területen vetettek kenyérgabonát és őszi árpát, mint az előző évben. A kenyérgabona vetésterülete 3 szá zalékkal. az őszi árpáé 22 százalékkal nagyobb, mint a megelőző évi volt. Az őszi búza vetésterületének 42 százalékát, az előző évinek mintegy háromszorosát vetették be intenzív búzafajtákkal. Az állattenyésztés eredményei 1961-ben lényegében a tervnek megfelelő mértékben haladták meg az 1960 évi színvonalat. 1961. őszén a szarvasmarhaállomány meghaladta a kétmilliót és 3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A tehén-állomány némileg kisebb, az üszőállomány nagyobb volt az előző évinél. A 100 tehénre jutó szaporulat egy év alatt 67-ről 77-re nőtt. A tejtermelés nagyjából ugyanannyi volt, mint az előző évben, a tehenenkénti tejhozam meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Az ország sertésállománya 1961. őszén 8,4 millió darab volt és 1,1 millióval (15 százalékkal) több, mint egy évvel korábban. 1961-ben — az aszály okozta károk folytán — a felvásárlás összességében és ezen belül egyes termények tekintetében elmaradt a tervezettől. így például a tervezettnél kevesebb volt a felvásárlás takarmánygabonából, kukoricából, rizsből, cukorrépából, vágóállatokból. A tervezettnél jóval kedvezőbben alakult a kenyérgabona-, a tojás- és a baromfifelvásárlás.. Az 1960-as évivel összehasonlítva 1961-ben a2 összes felvásárlás 6 százalékkal több volt, mint 1960-ban. Közlekedés 1961-ben a közlekedési vállalatok összesen 5 százalékkal több árut Szállítottak, mint egy évvel korábban. A személyforgalom 4 százalékkal nőtt az év folyamán. Az egész forgalmon belül elsősorban a tehergépkocsi és az autóbusz-forgalom nőtt, a vasutak áruszállítása 1961-ben 2 százalékkal,. a szállított utasok száma 1 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. A tehergépkocsi- fuvarozó vállalatok 1961-ben 15 százalékkal több árut szállítottak, mint az előző évben. A távolsági autóbuszok utasforgalma 13 százalékkal emelkedett. 1961-ben két új — a londoni és a római — járattal bővült a légiközlekedés hálózata. A légi utas- forgalom 4 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az autóbuszok utasforgalma 11 százalékkal nőtt. Az év folyamán új, nagy befogadóképességű csuklós autóbuszokat állítottak üzembe, a villamosutasok száma 1960-hoz viszonyítva számottevően nem változott. Külkereskedelem 1961-ben jelentősen növekedett a külkereskedelmi forgalom: az összes behozatal 5 százalékkal, az összes kivitel 18 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az év folyamán nehézsége t okozott, hogy egyes mezőgazdasági termékek — elsősorban takarmányfélék — aszály okozta terméskieséséta tervezettnél nagyobb behozatallal kellett pótolni, ugyan. (Folytatás a 2. oldal nni c
