Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-17 / 297. szám

1961. december It. TÓIN \ MEGVET NÉPÜJSAÖ 7 ~ GFEÄM£KEÄN£K ­Az aranyszívű V alamikor nagyon régen élt egy nagyon szegény ember. Volt egy különös titka ennek a nagyon szegény embernek — a szíve aranyból volt. A nagy hegy lábénál kis falu feküdt, s ebben a kis faluban sem lak­tak gazdag emberek. Gyerekeik foltozott ruhában, mezítláb jár­tak, édesség se jutott nekik és mesét se igen hallottak, mert szüleik nem értek rá, hogy me­séljenek. Annál nagyobb volt a boldog­ságuk, mikor időnként eljött hozzájuk valaki, aki zsákjában cukorkát és játékot hozott. Bi­zony, a nagyon szegény ember már egész hónapban készült erre az útra. Napi munkája mellett játékokat farigcsált, s ami pénzt nélkülözhetett, azon cukrott vett a falusi boltban. Ezt osztotta szét azután igaz­ságosan. — Jön az Apó! Jön az Apó! — kiáltották, ha meglátták. — Ugye, eljössz megint Apó? — kérdezték, mikor búcsúzni készült. Az évek múltak és ő eljött. Csak az volt a baj, hogy érezte öregségét. Keze már nehezen faragta a játékokat, s már any- nyira elszegényedett, hogy egv- szer igazán nem tudta, miből vegyen cukrot a gyerekeknek. Amint szomorúan töprengett, kopogást hallott kis házikója ajtaján. — Tessék! — mondotta ud­variasan. Legnagyobb bámulatára egy csodálatosan szép tündér lépett be. — Ne búsulj Apó! — szólalt meg a tündér. — Ezentúl én fo­gom megtölteni a zsákodat, hogy ajándékot vihess a gyere­keknek! — A szegény ember meg sem tudta köszönni a fel­kínált segítséget, mert a tün­dér azon nyomban eltűnt. De hónap végére csodálatosképpen tele lett a zsákja finomabbnál finomabb édességekkel és szebb­nél szebb játékokkal. Az évek pedig múltak. Apó még öregebb lett, s egyszer megjelent előtte egy csúf bo­szorkány. — Látom, nehezedre esik már a járás! Ideje lenne, hogy a halál eljöjjön érted! — riká­csolta gúnyosan. — Ne, még ne jöjjön értem a halál! — kiáltotta rémülten a szegény ember. — Ki vinne akkor ajándékot a gyerekek­nek? Ebben a pillanatban elállt a szél és egy aranyhintó állt meg az úton. Az aranyhintóból ki­szállt egy csodálatosan szép tündér. Éppen az a tündér, aki házikójában meglátogatta. — Ne félj Apó! Nem fogsz meghalni! — mosolygott rá a szegény emberre. — Én nem engedlek meghal­ni! — folytatta a tündér. — Magammal viszlek felhő-palo­támba és ott fogsz lakni. Tün­déreim a te parancsodra olyan édességeket és olyan játékokat fognak készíteni, amilyent akarsz. — De ki viszi majd le őket a faluba? — kérdezte félénken a szegény ember. — Te fogod levinni évente egyszer, ha leszáll az első hó, s fehér lepel borul a földre. A világon minden gyerek repesve fogja várni a napot, amikor el­jössz, s mivel télen jössz el, Télapónak fognak hívni... — Köszönöm, Tündérkirály­nő! mondta megrendülve a sze­gény ember. — Lenne még valami kéré­sed? — kérdezte a tündér. — Igen, ha megengeded ... — rebegte szerényen az Apó. — Látni szeretném még egyszer a falusi gyerekeket, hogy elbú­csúzhassak tőlük... Mikor megérkeztek a falu határához, Apó kiszállt. — Itt megvárlak — mondta a tündér — és vigyázni fogok, hogy a boszorkány ne árthasson neked! — Az aranyszívű em­ber elindult a jól ismert úton. Már futottak elébe a gyerekek. Apó megsimogatta a kipirult arcokat és előszedte zsákjából Gyufacímkegyűjtés Tízhetes rejtvénypályázat indul Lapunk hasábjain 10 héten keresztül fogunk rejtvényszerű kér­déseket feladni. A rejtvények, illetve kérdések a gyufacímke- gyűjtéssel vannák összefüggésben és a helyes megfejtők között értékes külföldi címkesorozatokat sorsol ki a budapesti Irinyi Já­nos Klub. A legjobb megfejtők közül is az a gyűjtő, aki legelőbb küldi majd be a megfejtéseket, elnyeri a klub egy évre szóló díjta­lan tagsági igazolványát. A megfejtéseket 10 héten keresztül össze kell gyűjteni, és 1962 február 15-ig kell beküldeni a következő címre: Irinyi János Klub, Budapest 8. pf. 19. A helyes megfejtők neveit a beküldési határidő utáni héten fog­juk közölni. Tehát AZ ELSŐ FELADAT: Nevezzünk meg legalább hat külföldi gyufacímke-jelzést, ami­ről felismerhetjük azt, hogy a címke mely országból származik, és nevezzük meg a származási országot is. • Könnyítésül megjegyezzük, hogy olyan jelzésre gondolunk, mint például a magyar címkéken is van (M. Sz.) és ami egy-egy ál­lam címkéinél mindenkor visszatérő szöveg. (A gyufagyár által használt általános név is lehet.) A rádióriporter kiskutyája... Apó az ajándékokat. Ezek az aján­dékok minden eddigit felülmúl­tak. — Búcsúzásul hoztam — mondotta és szeméből hullani kezdtek a könnyek. — Csak nem utazol el Apó? — De igen, messzire ... Éven­te egyszer azért eljövök és meg­látogatlak benneteket... Ezút­tal hamar visszafordult és nem engedte, hogy bárki is elkísér­je. Az aranyhintóhoz érve így szólt a tündérhez: — Itt vagyok — mondotta csendesen. És elindultak a me­sebeli palotához. Mikor a hintó megállt, aranyszőnyeg terült a lábuk elé, s az aranyszívű em­ber azon át lépett be a csodá­latos palotába. — Isten hozott Apó! — üd­vözölte a tündérele serege, de ő ennyi szépség láttára zavarba jött és szégyellni kezdte kopott ruháját. Ám, amint végignézett magán, meglepetten vette ész­re, hogy szakadt kabátja és fol­tozott nadrágja helyett pir>s bársony köpeny fedi egész alak ját. Az aranyszívű Apó azóta Is eljön évenként és valóban Tél­apónak hívják ,a gyerekek. Az a piros köpeny van rajta, amit a tündérkirálynőtől kapott hosszú haja és szakálla pedig olyan fehér, mint a frissen hul­lott hó. S a tündérek által ké­szített ajándékokat hozza-hoz- za. _____ ____ Szabó Ibolya. T örd a fejed! 1, 2. A legutóbbi Törd a fejed! rejt­vényünk megfejtései: 1. Kézalatti vétel. 2. KerekecsUe-gombocska. es* * a '.p- e*s***^+ TÉLAPÓ Kipeg, kopog a csizmája Siheg-suhog a bundája Három krampusz követi Hihihi, habahó. Jön az öreg Télapó! Puttonyában cukor, csoki, Várja is ám már a Laci. Jaj, de jó, jaj de jó. Hullik már a fehér hó. Mit hoz vajon Télapó? Jó gyereknek minden jót hoz. Rossz gyereknek virgácsot oszt. Úgy kell nekik, úgy bizony, Hchebe, haliahó. Ablak alatt Télapó. Kirakja az ajándékát, Édes cukrot, piros almát, Arany diót, autót, Jaj de jó, jaj de jó! Itt járt öreg Télapó! KELEMEN ZOLTÁN öten egyrakáson Nagy a tél, nagy a hó puputeve-hátú domboldalon, n.vúlsebesen iramlik a szánkó Völgynek le, dombnak fel, öten egyrakáson, szeleburdi, rsupaködmön pöttöm iskolások Visítnak, sikítnak, telet csiklandoznak, visszacsípő füttyös-széllel összebarátkoznak. Reggeltől esteiig be nem áll a szájuk, falu-messzi pirosodik nózi-paprlkájuk. Éjszaka man öcs ka hóból csinál álmot s egy szá-’őra csücsülted az egész vPó.got, KÖKÉNY LÁSZLÓ Sonka rács mögött nézet fíézet A fenyőfák védelmében Minden okunk megvan arra, hogy évente szégyenkezzünk a szekszárdi park kis fenyőfáinak sorsa miatt. Karácsony előtt min­dig akadnak, akik fenyőfaszük­ségletüket a parkból szerzik be Barbár módon kivágják a kis fá­kat, s azoknak tavaszig csuk csonkjuk árválkodik, mutatván, hogy a kertészet gondoskodik a park fásitásáról, szépítéséről, de mutatja azt is, hogy a város be­csületes lakói mellett vannak' ke­vésbé becsületesek is. Mert szi­lárd meggyőződésem, hogy nem a húsz forint miatt történik a parkrongálás — ennyiért már szép fát lehet kapni a boltban —. hanem, inkább valami rosszul ér­telmezett szerzésvágy, vagy va­gánykodás hajt egyeseket, hogy nekiessenek a kis díszfáknak. Jóelőre felhívjuk az illetékesek figyelmét, gondoskodjanak ezek­ben a napokban a park alapos őrzéséről, de a fatolvajok is gon­dolják meg, mielőtt elindulnak „beszerző” útjukra, esetleg fcelji?- metlen következményekkel járhat kirándulásuk. S még arra lennénk kíváncsiak, mit éreznek ezek az emberek, amikor karácsony estéjén a lo­pott fa alatt éneklik a „Menny­ből az angyal"-t? (-ei) — Ügyeletes orvos 1961. de­cember 17-én: dr. Ferenczi Jó­zsef, Szekszárd, Rákóczi u. 19. Telefonszáma: 25—50. — Országos állat- és kirakodó - vásár lesz: December 18-án, hét­főn: Celldömölk (Vas), Kálóz (Fe­jér), Mohács (Baranya), Decem­ber 19-én, kedden: Tamási (Tol­na). December 20-án, szerdán Vajszló (Baranya). December 21- én, csütörtökön: Pacsa (Zala). — Rendőrségi közlemény. Ta­lált tárgyként egy aktatáskát ad­tak be a rendőrségnek, amelyet jogos tulajdonosa átvehet a Szek­szárd Városi, és Járási Rendőr­kapitányság Várköz utcai helyi­ségében. — ülést tartott a Hazafias Nép­front Szekszárd Városi Bizottsá­ga. Az első napirendi pontban Hajdú István, a Hazafias Nép­front városi titkára számolt be a végzett munkáról. Ezután He­gyi Ferenc, a városi tanács ipar­műszaki osztályánák főmérnöke ismertette a megyére vonatkozó ötéves tervfeladatokat. Kaposi István városi népfront-elnök a Szovjetunióban tett látogatásáról tartott élménybeszámolót. — A német kérdésről tártott ismeretterjesztő előadást Kuru- csai Mihály községi párttitkar Értényben. Az előadást nagyszá­mú hallgatóság kísérte figyelem­mel. Az előadás után került siov a községben beinduló ezüstkalá­szos gazdatanfolyam megnyitásá­ra, amelynek már eddig 27 hall­gatója van. (Pály Dezső, levele­ző.) — Ezer lakosra 1200 kötet kony vet kell biztosítani az ötéves terv célkitűzése szerint a megyében. A Szekszárdi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága 3—3 könyvtár részére eddig 25—25 000 forintot juttatott. — A Televízió műsora. 9.00: Úttörő-híradó. 9.40: Az országos mesterfokú női és férfi tornász- bajnokság szerenkénti döntői. I. rész. Kb. 11.00: Kővirág. (Szov­jet film.) 16.35: 50. Magyar Hír­adó. 17.00: Bemutatjuk a KISZ központi művészegyüttesét. 17.30: Budapest-úszóbajnokság és a Ví­zilabda Magyar Népköztársasági Kupa döntője. 19.00: Élőújság. 19.50: Vasárnapi vers. 20.00: Ka­renina Anna. (Magyarul beszélő angol film.) Kb. 21.30: Hírek. tőöj Női szőveáruhák 280 Ft-tól Női kulik 244 Ft-tó) ■—tömök 528 Ft-tól Női buli—kabátok 145 Ft-tól Női átmeneti és tótikabátok 804 Ft-tól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents