Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-17 / 297. szám
VII,<fi npnr pr *1*1*1 "rvrctlt TI7TF,K! Vasár nap 1961. december 17. XI. évfolyam 297. szám * ARA: 70 FILLÉR Befelezte munkáját az országfifllés ülésszaka Az országgyűlés tanácskozása-; ják fel, ahol az a legjobban és rehajtása, amely tízéves haszon* nak első napján a büntető tör- leggyorsabban kamatozik. : bérleti szerződések kőtárét 'enA Dunaföldvári Kendergyár pozdorja-bútorlap üzemében eddig nem tudták elvégezni az elkészült bútorlapok hajlítószilárd- ságának mérését. Pedig m. gyártmányok e fizikai jellemzője egyike a legfontosabb tulajdonságoknak a további felhasználás során, a bútorgyártásban. A szilárdság-mérést csak a budapesti laboratóriumban tudták elvégezni, így napok múlva értesülhettek a gyárban arról, hogy az elkészült bútorlapok hajlítószilárdsága megfelel-e a szabványoknak. Nemrég új hajlító-szakítógép et kapott az üzem. A belföldi gyártmányú gép mintegy százezer forintba került, segítségével gyártás közben, illetve közvetlenül a gyártás után tudják elvégezni a szükséges méréseket, tehát ha egy-egv gyártmány-sorozatnál hibát mutat ki az új géppel végzett vizsgálat, azonnal be lehet avatkozni a gyártás menetébe. A hajlítószilárdság 160 Jcg/cin8, tehát megfelel a szabványoknak — állapítja meg Szegvári Judit MEÖ-s, aki érettségi után, nemrég került a gyárba. Tizenháromezer holddal csökkent a m lyszántaílan terület A szekszárdi és bonyhádi járás áll legjobban az őszi munkákkal A hét végére beköszöntött az Igazi tél, szombaton reggel a hőmérséklet tíz fok alá süllyedt, a hét első felében azonban jó munkát végeztek traktorosaink. A mélyszántásán terület nagysága 13 000 holddal csökkent, s ez azt jelenti, hogy a megye 75 százalékra teljesítette tervét. A hátralék azonban meglehetősen nagy: kereken 39 000 holdon kell még elvégezni a mélyszántást, s ennek nagyobbik fele, több mint 22 000 hold jut a termelőszövetkezeti földekre, a többi pedig az egyéni és a háztáji gazdaságokra. A megyében 39 közös gazdaság végzett teljesen a mélyszántással, s a legjobban a szekszárdi es a bonyhádi járás áll. Itt már megközelítették a 100 százalékot, ugyanakkor azonban a tamási járás eredménye alig haladja meg az 54 százalékot, s itt még 15 500 holdat tesz ki a szántatlan terület. A h'deg idő beálltával egyre nehezebb lesz a hiányt pótolni a gépállomásoknak azonban mindent el kell követniök, mert az idei aszá’yos esztendő is megmutatta, hogy ahol mélyszántott földbe vetettek, nem volt terméskiesés. A többi őszi munka viszonv- lag jól h*’ad. A kukoricátöé*' fiz r"*<'ríyb'-frje’74*?’' c a szárat is már mindössze 5500 vénykönyv tervezetének vitája után Losonczi Pál földművelésügyi miniszter szólalt fel, aki a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslatot ismertette. A beszámolót követő vitában a képviselők között felszólalt Péti János Tolna megyei képviselő, aki két kérdést érintett felszólalásában. Az egyik: felül kellene vizsgálni a földkataszteri nyilvántartás jelenlegi módozatát, mert az egy régi rendeletén alapszik, s nem felel meg a mai követelményeknek. A másik: a felülvizsgálatnál a tényleges használhatóságnak megfelelő agrotechnikát is dolgozzák ki, hogy a földeken azokat a növényféleségeket termesszék, amelyekre a legalkalmasabb a ta’aj. Javasolta, hogy azo!«*.t az összegeket, ame’yek megyénként, járásonként évenként rendelkezésre állnak a rétek, legelők rendezésere, víztelenítésére és talajjavításra, egyesítsék, és a kormányzat által adott anyagi erőket a helvi erők összefogásával ott használAz országgyűlés szombati ülé- del te el. Felvetődik a kérdér, mi sén folytatta a mezőgazdasági lesz a még le nem járt hasz n- rcndeltetésü földek védelméről bérleti szerződésekkel, ha a 43-as szóló törvényjavaslat tárgyalását, rendelet hatályát veszti? Meg- Az ülést dr. Beresztóczy Mik- nyugtathatjuk a vadásztálsrságo- lós, az országgyűlés alelnöke nyi- kát, hogy a még le nem járt szer- totta meg. ! ződések változatlanul érvé yberi A törvényjavaslat vitájában el- maradnak, mert államunk tiszteseinek Nánási László szó’alt fel. leiben tartja a törvényeket. Hangsúlyozta, hogy a mező- Befejezésül utalt arra, hogy a» gazdasági rendeltetésű földek ve- államigazgatási és a mezőgaz- delméről szóló törvényjavaslut dasági állandó bizottság együttes időszerű és fontos, hiszen a me- ülésen tárgyalta meg a tö.vény? zőgazdasági terme’ésben nem javaslatot és egyetlen kisebb író- hasznosított földterületek felhasz dosítással elfogadta, s az ország- Hálásával nem lebecsülhető terű- gyűlésnek elfogadásra aj:'-la. leieket nyerünk a mezőgazdasági A vitában Bartha János F*jdu* tormclés növelésére is. | Bihar me"yei képvis lő. Kökéi Vaskó Mihály a borsodi kép- Jánosné Pest megyei k p isríq, viselők nevében helyeselte a tör- Fekete Miklós Eács megyei, Gi- vényjavaslatot, majd Losoncai czi Ferenc Vas megyei ki vi éld Pál földművelésügyi mtosztsrvá után a felszó'a1 ások a Losonczi laszolt az elhangzott felszólalá- Pál földművelésügyi miniszter sokra. A miniszter válasza után válaszolt. Kijelentette, hogy az St őts£$%ftyűlés a mezőgazdasági elhangzott helyes javasatokat íi- ' rendeltetésű földek védelméről gyelembe veszik a végr'h-jtásl szóló törvényjavaslatot a mező- utast-ás elkís*í é é"él Ut ’ a*- gazdasági és államigazgatási bi- ra, hogy a törvény;~v~slat ki zottság által előterjesztett mod"- mondja azt is, hol a le cc ze* sító javaslatokkal együtt álta’á- nosséeban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ac erdikrő! és a vadgazdálkodásról szóié törvényjavaslat vitája holdról kell Csak levágni. Legrosszabbul a tamási járás áll, ahol 2100, és a paksi, ahol 1300 holdról kell még letakarítani a kukoricaszárat. Kevés takarmány termett az idén, s legtöbb termelőszövetkezetünk igyekezett pótolni a jelentős hiányt. A szárazság megviselte a fővetésű silókukoricát, ezért a közös gazdaságokban 10 600 holdról 42 000 köbmétert kitevő silót készítettek kukoricaszárból. Tavaly csak kis mennyiségben készítettek lucernalisztet, most a takarmányhiányps esztendőben ebből is jóval több készült. Eddig 6000 mázsát daráltak termelőszövetkezeteink, ezt a mennyiséget azonban még növelni "e- het és kell is, hisz a lucernaliszttel jól lehet pótolni a hiányzó abraktakarmányt. Az őszi munkák egyik fontos része az istállótrágyázás. A közös gazdaságok eddig 18 000 holdra hordták ki az istállótrágyát, a terv teljesítéséhez azonban még 5000 hold hiányzik. A munka menete az egyes . járásokban nem ' egyforma: itt is a szekszárdi járás áll legjobban, ahol a tervet 118 százalékra teljesítették. Fo-; ! kozni ke’l a miitrágyaszórást is. j mert eddig mindössze 14 000 hold a ráérték ki a műtrágyát,' ami c’ról sem elegendő. Napirend szerint következett az. erdőkről és a vadgazdá’kcdás- ról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslatot Tisza József, a mezőgazdasági és az államigazgatási bizottság előadója ismertette. Rámutatott arra, hogy a jelenleg érvényben lévő törvényt, amely az erdő- és vadgazdálkodást szabá’yozza, 1035- ben Horthyék alkották, amikor is az erdők zöme grófoké, báróké, nagybirtokosoké volt, szükséges tehát, hogy most a szocialista építésnek megfelelően szabályozzuk az erdőgazdálkodást is. A fásítás, az erdőtelepítés, az erdők védelme közérdek, hiszen annak gazdaságossága, talajvédő hatása, a vízgazdákodást szabályozó, éghajlatot befolyásoló és egészségvédő szerepe ma már d*l|tozó népünk érdekeit szol «álja. A fel- szabadulásig az erdőgazdá’kodás területén is a rablógazdálkodás volt a jellemző. Ennek következménye. hogy még ma is Európa negyedik, fában legszegényebb országa vagyunk. A mostani törvényjavaslat a korszerű erdőgazdálkodást hivatott kialakítani. Előírja, hogy tíz évre szó’ó üzemi tervet kell készíteni val-mennvi erdőgazdaságnak, az erdőgazdálkodás nehéz fizikai munkáit pedig gépesíteni kell. Jelenleg hazai erdőál’ományunk egy ’■észén nem folyik helyes gazdálkodás. E2ért csak helyeselni lehet a törvénytervezetnek azt a pontját, amely kimondja, hogy az erdőbirtokos*? gi társulatok és magánosok erdőtrlaidonát haszonbérbe ke1! adni ál'ami erdő- gazdaságoknak, ál'ami gazdaságoknak, vagy t*z o’rnck. osz-rin* hogy ilzrme’i'-tosük b-’-'y el'nv rfibb erdőt telepíteni. E z_rin1 erdőket olyan terű1 eteken kell létesíteni, ame’yek kevésbé a’kal- masr.k szántóföldi műveié re. Gi- czi Ferenc megjegyzi*.'-e vá’a- szolva a többi között a követke* zőket mondotta: — A törvényjavas’atnak az a célja, hogy az erdőkkel, az ország állományéval, mint nemzeti vagyonnal gazdálkodjunk, r.e nézzük tehát csűrén az érd "t lrrdobosok egyéni érdekeit. A termelőszövetkezeti erdőkben az erdőgazdaságok úgy gazdálkodnak, mint edd’g. A torm.el?-7"v tke* után a termelőszövetkezetek kezelésében levő erdők területe a mostani 125 000 katasztrális holdról mintegy 400 000—420 000 katasztrális holdra növekszik. A továbbiakban a fák, s az erdők védelmével foglalkozott, kiemelte, milyen károkat okoznak zet szerződért köt, hogy mi’yen a gondatlanságból keletkező er- szalrsegítsénet kapjon az rrdő- dőtüzek. Csak az Idén több mini gazdaságtól. Ez nem jelenti ízt, négy és félmi'lió forint kárt okoz- hogy az erdőgazdaság vtozi el a tak az erdőtüzek, amelyekért termelőszövetkezet erd'jében io igen gyakran kirándulók, turis- vő fát. A meg’evő faá’lorr 'ny fi- ták felelősek. I gyelembe vételével ezután 1* bizA törvénytervezet kiterjed a tcsítani akarjuk a falu f-'l’átá- vadgazdálkodásra és a vadászat- sát, de nem engedhe*; "’* meg, ra is, kimondja, hogy létre kell hogy az iparl’eg haszno* fát tü- hozni az országos vadgazdálkodí* zelésre ha*ználják fel. A 10 nasi és vadászati tanácsot, amely- [ ragrafus 2. bekezdésének törlőnek feladata lesz, hogy szakmai ‘ sét — amit Giezi Ferenc javasait és gazdálkodási kérdésekben ki* j — a fö’dművelésüpyi mi-iszter alakítsa a helyes elveket. A vad- ellenezte és kérte az or.***-gyű- gazdálkodás és a vadászat hasz- j lést, begy a törvényjava*’atot ás nos a húsellátás szempontjából, előadó a’tál említett módosításkülföldi kereskedelmi kapcsola- j sál fogadja él. tatok szempontjából, ugyanakkoi | Az országgyűlés a miniszter vá több ezer dolgozónak nyújt kel laszát négy e’lenszavamt rrd’ett lemes szórakozást. Sok külföldi elfogedta. majd az erdőkről és a vadász látogat hazánkba, meg* j vadgnzdá’kodáéról szó’ó tö- vény- ismerik országunkat. A vadás-at. javaslatot általánosságban és a vadgazdálkodás terén jelentős részleteiben az előadó álta1 elő- lépés volt az 1957-ben alkototi terjesztett módosító javaslattal 43-as törvényerejű rendelet vég- I egyhangúlag elfogadta. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Szünet után dr Jahner-Bakos kájáróL Azóta gyors ütemben fej- Mihály, a Legfelsőbb Bíróság el- , lődött az ország, a falu szocia- nöke beszámolt az országgyűlés- ! lista átalakulása megváltoztatta nek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt társadalmunk osztályszerkezetét, két évi munkájáról. Bevezetőben utalt arra, hogy az országgyűlés előtt legutóbb *"*0 január,iában hangzott el be- "o’6 a Mn*»yar Nénkfiztársa(i) i sebb. így a törvény végrehajtása i ság Legfelsőbb Bíróságának muns az Ipar után a mezőgazdaságban is kia’akullak a szocialista termelési viszonyok. A Legfelsőbb Bíróság legfontosabb feladata a szocialista törvényesség (Folytatás a 2. oldalon!
