Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-14 / 294. szám

Vit AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A A GYA R SZO-CTA Lt S TA M'U N .K ÁS P a R : TOLNA MEG Y EI , PvlZO ITSAGa'' ÉS. A MEGYE OaNACS. ..ASIA C s ü tö r t ö 1961. december 14. n XI. évfolyam 294. szám Ik ARA: 50 FILLER XER jj Befejezték a tervkészítést, készlíEiiek a zárszáeiiadásra a paksi járás termelőszövetkezetei A paksi járás termelőszövetke­zetei befejezték a termelési és pénzügyi tervek készítését. A terveket a járási tanács mezőgaz­dasági osztálya felülvizsgálta, elő­zetesen jóváhagyta, s az osztály elkészítette már a tervekről az összesítőt is. Természetesen a ter­vek végleges jóváhagyására majd a zárszámadások után kerül sor. A tervek szerint a járás ter­melőszövetkezetei a jövő év­ben 45 millió forintot — eb­ből 15 milliót saját erejükből — fordítanak beruházásokra. Majdnem 4,5 millió forintért te­nyészállatokat: tenyészkocákat, üszőket, juhokat és baromfitör­zseket vásárolnak. Tovább foly­tatják a jövő évben a járás szö­vetkezetei gazdaságuk gépesíté­sét; több mint 14 millió forintért vásárolnak gépeket. Építkezések­re 15 millió, szőlőtelepítésre 2 millió, gyümölcsösök telepítésére majdnem 1 millió forintot fordí­tanak. A fennmaradó összegből felszereléseket, épületeket, hasz­nált gépeket vásárolnak. Tovább növelik a járás szövet­kezeti gazdaságai az áruértékesí­tést. Még nincs végleges szám az idei év áruértékesítésének mennyiségéről, azonban az biz­tos, hogy a jövő évben az idei- "sok tsz-ben lényegesen javult. nél is több árut értékesítenek a járás termelőszövetkezetei. A növénytermelésből 39 mil­lió, a zöldségtermelésből 11 millió, a gyümölcstermelésből 3 millió, hízó és egyéb álla­tokból 40 millió, állati termé­kekből 9 millió forint értékű árut adnak az országnak. Az árutermelés fokozása lehe­tővé teszi a tsz-tagok jövedel­mének emelkedését is. A jövő évben tovább emelkedik a mun­kaegység értéke és az egy tsz- tagra jutó jövedelem nagysága. Végezvén a tervkészítéssel, a járás tsz-ei készülnek a zárszám­adásra. A héten minden tsz meg­kezdte, vagy megkezdi vagyoná­nak pontos számbavételét. A múlt évi 24 tsz-szel szemben idén 3C szövetkezet készít a paksi járás­ban zárszámadást. Az idei évi zárszámadások megbízhatóbb számvitel alap­ján készülnek, ugyanis egy kivételével minden tsz kettős könyvelést vezet és 12 tsz számít megbízható módon ön­költséget. Farkasfalvi János, a járási i- nács mezőgazdasági osztályának főkönyvelője elmondotta, hogy a nagy aszály ellenére is jobbak lesznek az idei zárszámadások eredményei a-tavalyinál. Néhány tsz-ben ugyan a felfejlesztés miatt romlott az eredmény, azonban Például előreláthatólag csökkent a mérleghiányok összege, és jó- néhány tsz-ben emelkedik a múlt évihez képest a tagok jövedelme. Megyei szakkörvezetői tanfolyam a megye fotósainak jövő évi tervében A megyei fotótanács, amely a megye amatőrfotós mozgalmának összefogására és irányítására hi­vatott, elkészítette jövő évi mun­katervét. A munkaterv — na­gyon helyesen — nagy gondot fordít a színvonal további emelé­sére. Ennek érdekében a többi között, a jövő évben tanfolyamot szerveznek a fotoszakkörök ve­zetői részére, ahol eszmei, művé­szi és technikai képzést nyújta­nak a résztvevőknek. A tanfo­lyamhoz hasonlóan jelentős he­lyet foglal el a tervben az elő­adások, tárlatvezetések, szakköri mintafoglalkozások, konferenciák rendezése. A második ötéves terv feladatéit vitatta meg a városi pártbizottság kibővített ülésén Szerdán délelőtt ülést tartott Szekszárdon a városi pártbizott­ság. A kibővített pártbizottsági ülésen a pártbizottság tagjain kí­vül rész vettek a város párt-alap- szervezeteinek titkárai, a város­ban működő vállalatok, intézmé­nyek, hivatalok vezetői is. A pártbizottsági ülésen — Sza- bópél Antalnak, a városi párt- bizottság titkárának beszámolója alapján — megvitatták a jóvá­hagyott második ötéves terv Szekszárdon megvalósítandó fel­adatait. Szabópál elvtárs a beszámoló első részében az ipar fejlesztésé­ről beszélt. Elmondta, hogy 1965- ig Szekszárdon jelentős lépése­ket teszünk a város iparosítása terén A helyi ipar termelése 46 százalékkal nő, ezen belül a Szekszárdi Vasipari Vállalat 225 százalékkal növeli termelését. A vállalat az öt év alatt hatmillió forintot kap beruházásra, ebből többek közt egy új autójavító részleget létesítenek. A Talajerő- gazdálkodási Vállalatnak — je­lentősebb beruházás nélkül 75,6 százalékkal kell növelnie ter­melését, amit a mezőgazdaság fejlesztése követel meg. Több mint kétszeresére nő a Faiparéf' Vállalat, közel másfélszeresére a Szekszárdi Nyomda termelése. A város legjelentősebb ipari létesítménye a mechanikai mérőműszergyár lesz, amely­nek az ötéves terv utolsó esztendejében már teljes ka­pacitással kell termelnie. Az új gyár ezeregyszáz dolgo­zót foglalkoztat majd, itt már most fel kell készülni a meg­felelő számú szakember biztosí­tására. Egyrészt a helyi üzemek­nek kell majd bizonyos számú szakembert átadni az új gyár ré­szére, jönnek majd a budapesti központból is szakemberek, ré­szükre lakásról kell gondoskodni, több száz fiatalt pedig itt kell pozdorj ászár í tó-gép A múlt hét vé­gére elkészültek munkájukkal _ a szerelők, hétfőn reggel pedig már »beilleszkedett« a gyártási vonalba a dunaföldvári bú­torlap-üzem új pozdorja-szárító gépe. Az új gép — Széplaki László­nak, a Könnyű­gépipari Tervező és Kivitelező Vál­lalat mérnökének találmánya — a Debreceni Mező- gazdasági Gépgyár ban készült. A pozdorj a szárítá­sánál teljesen új technológiai meg­oldást jelent a gép működési el­ve. A ventilláto­rok óránként mint egy negyvenezer köbméter levegőt | mozgatnak meg, cirkulóltatnak, a gépet a párával 100 százalékosan telített levegő hagyja el. Míg a régi szárítógé­pen 20—30 perc alatt haladt ke­resztül a kender-pozdorja, az új gépnél csak két perc kell ahhoz, hogy az eredetileg 20—40 száza­lékos nedvességtartalmú pozdor- ja légszáraz legyen. A második ötéves tervben kétszeresére bőví­tik a Dunaföldvári Kendergyár bútorlap-üzemének kapacitását. Az új, nagyteljesítményű szárí­tógép üzembehelyezése is ezt a célt szolgálja. kiképezni. Ezt a célt szolgálja az épülő tanműhely, és az ugyan­csak a városban építendő nyolc­tantermes szakközépiskola is. Huszonnyolc milliós beruházás­sal bővítik a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatot, amely elsősor­ban az öntözőberendezések ter­melését fogja növelni. A második ötéves terv végéig mintegy 1800— 2000 új ipari dolgozó munkába- állítására kerül sor a városban. Ez természetesen nemcsak a vá­ros, hanem a környék munka­erő-feleslegének foglalkoztatását is szolgálja. A tennivalókkal kapcsolatban a városi pártbizottság első titkára elmondta, hogy a legfontosabb feladat az ötéves terv országos és helyi célkitűzéseinek a dol­gozókkal való megismertetése. Is­merjék meg a közvetlen rájuk vonatkozó feladatokat is. Biztosítani kell az 1961-es tervek minden részletében való teljesítését, részletesen megvitatni a dolgozókkal az ötéves terv második eszten­dejének feladatait. Igen fontos az, hogy a máso­dik ^ötéves tervben előirányzott fT termelés-növekedést hetven százalékban a termelékenység emelésével érjük el. Ezért be kell építeni a tervekbe az alaposan átgondolt műszaki fejlesztési in­tézkedéseket, ki kell dolgozni az üzemrészek számára is a kötele­ző műszaki-gazdasági mutatókat. Szabópál elvtárs felhívta a fi­gyelmet a termelési tanácskozá­sok alapos előkészítésére, a dol­gozók javaslatainak, észrevételei­nek figyelembevételére, ezek meg felelő nyilvántartására. Meg kell szüntetni a prémiumfeltételek megállapításánál az eddigi káros gyakorlatot, . amelynek alapján olyan teljesítményeket is premi­záltak, amelynek elvégzéséért fi­zetést kapnak a dolgozók. A pré­mium ösztönözzön a termelé­kenység növelésére, ezen belül elsősorban a műszaki fejlesztés­re. A mezőgazdaságról szólva a városi pártbizottság titkára el­mondta, hogy történelmi jelen­tőségű fordulat történt egy év­vel ezelőtt a városban, a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás út­jára tért Szekszárd parasztsága. A tsz-ek helyzete — a rendkí­vüli időjárás ellenére — jó. Nagy feladatok előtt állnak a város tsz-ei, az ötéves tervben az orszá­gos célkitűzéseknél nagyobb mértékben kell növelniök a termelést. Erre megvannak a szükséges le­hetőségek, adottságok. A városi párt-végrehajtó bi­zottság javasolta, hogy a nö­vénytermelés 30 százalékos növelését irányozzák elő a város ötéves tervében. A búza holdankénti átlagtermését 14—15, az árpáét 15, a kukoricáét 18—19, a burgonyáét 80—90, a cukorrépáét 170, a napraforgóét 9 mázsában állapítsák meg a ter­vezésnél. Nem könnyű ezt elér­ni, de biztosítani lehet a feltétele­ket ehhez. A talajerő utánpótlás­nál el kell érni, hogy a szerves-, illetve zöldtrágyázásra kerüljön minden terület. Az öntözéses te­rületet legalább 1000 holdra kell növelni. El kell érni, hogy a ta­vaszi vetések őszi mélyszántásba kerüljenek. Politikai és szervező munkával biztosítsuk, hogy a mezőgazdasági munkákat időben és jó minőségben elvégezzék. Tö­rekedni kell arra, hogy a szö­vetkezetek mindinkább saját erő- és munkagépekkel legyenek el­látva. A tervidőszak alatt nagy mér­tékű felújításra kerül sor a sző­lőknél. Az állami gazdaság 1150 hold új szőlőt és 400 hold gyü­mölcsöst telepít, a tsz-eknek hai- száz holdat, illetve százötven hold gyümölcsöst javasolunk. A szőlő­kombinát nyújtson segítséget a tsz-eknek a szakemberképzésben, javasoljuk azt is, hogy a tsz-en is térjenek rá a szőlőoltvány-ter- melésre, valamint a gyümölcsfa­csemete nevelésére. Az állatte­nyésztésről szólva Szabópál elv­társ elmondta, hogy a város mezőgazdaságában az állatsűrűség jóval a megyei átlag alatt van. Célul kell ki­tűzni, hogy a tervidőszak vé­gére elérjük a megyei átlagot. A továbbiakban a termelőszö* vetkezetek politikai, szervezeti megerősítésének feladatairól be­szélt a városi pártbizottság titká­ra, majd a dolgozók életkörülmé­nyeinek javítására, az oktatás* népművelés terén előirányzott fejlesztésre vonatkozó terv-ada­tokat ismertette. Jelentős állami beruházásokat kap a város, da szükség van a társadalmi erők mozgósítására is. Nagyarányú la­kásépítkezések lesznek a város­ban, de őszintén meg kell monda­ni, hogy a tervidőszak végéra nem szűnik meg a lakáshiány. Az épülő lakások egy részét az új üzemekhez kerülő szakemberek részére kell biztosítani, jelentős számú lakás kell a lebontandó, régi lakóházak lakóinak elhelye­zésére. A lakásprobléma enyhíté­sére utakat kell keresni az állami lakásépítéseken kívül is. Ezek a lehetőségek a következők: szövet­kezeti lakásépítés, az OTP örök­lakás-akciójának kiterjesztése, valamint kertes családi házak építése magánerőből, OTP-hiiel felhasználásával. Sajnos, e téren eddig nem használták ki a város lakói a lehetőségeket. Az engedé­lyezett többmilliós hitelkeret egy része évről évre megmarad. Je­lenleg — a déli városrész beépí­tése után — az északi városrész­ben adnak el telkeket, ennek be­építése után pedig sor kerül a Béri Balogh Ádám utca fölötti rész felparcellázására. Sokat kap a város a második ötéves tervben a népgazdaságtól — mondotta Szabópál elvtárs. Az a feladat. hogy maximálisan mozgósítsuk a he­lyi erőforrásokat is. Nemcsak a városfejlesztési alappal kell ésszerűen gazdál­kodni — ennek nagyobbik ré­szét koncentrálni kell jelen­tősebb létesítményekre — ha­nem mind nagyobb mérték­ben kell a lakosság társadal­mi munkáját is felhasználni a város szépítésére, fejleszté­sére. Fontos feladat a vezetés színvona Iának megjavítása, ami nélkül lehetetlen az ötéves terv nagy célkitűzéseinek megvalósítása. A beszámolót követő vitában a pártbizottsági ülés részvevői több javaslatot tettek a munka megjavítására, foglal közt-»k az öt­éves terv egyes részfeladataival.

Next

/
Thumbnails
Contents