Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-09 / 290. szám
TTTtfl. Becember 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az elmaradók jelentik két gépállomásról Az idő váratlanul hűvösre fordult. Ha erősödik a hideg, félő, hogy az ekék kifagynak a földből. Halaszthatatlan és sürgős nagy erőfeszítéseket tenni a mélyszántás befejezésére. A traktorosok szorgalmasan dolgoznak, legtöbb termelőszövetkezetben eredményesen alkalmazzák a nyújtott, vagy váltott műszakot. A tamási, várdombi és bölcskei gépállomás körzetében azonban még mindig nagy az elmaradás. A tamási és a várdombi gépállomás igazgatójától, illetőleg főmérnökétől kértünk rövid nyilatkozatot, hogy mit szándékoznak tenni. Soós Ferenc elvtárs, a tamási gépállomás igazgatója a következőket mondotta. — December 1-e előtt az úgynevezett nehéz univerzális gépek nem végeztek mélyszántást. Más munkával voltak elfoglalva. December 1-től kezdve ezeket a gépeket az említett fontos munka végzésére állítottuk, s így mintegy 50 százalékkal emeltük traktoraink számát. Az igazgató elvtárs elmondotta, hogy ennek máris jelentkezik az eredménye. Ha az időjárás valamelyest is kedvez, akkor a fenti intézkedés következtében december 20-ig az őszi mélyszántást befejezik. — Gondoskodunk természetesen traktorosainkról is. Meleg ruhával jól ellátjuk őket, s megkapják a melegítő italt is. Az utóbbi különösen fontos, mert a traktorosok zöme két műszakban dolgozik. A két műszakot én, és a gépállomás főagronómusa rendszeresen ellenőrizzük. Ezt azért tesszük, hogy ne csak névleges, hanem valóban két műszak legyen a két műszak, — mondotta Soós elvtárs. A várdombi gépállomás főmérnöke, elsősorban a premizálás serkentő hatásáról beszélt. — A múlt napokban valameny- nyi szántótraktorossal közöltük, hogy a kiváló eredményt elérő dolgozók milyen összegű célprémiumot kapnak. Ennek megvan az ösztönző hatása. Én, mint műszaki ember, főleg azon mérem le, hogy a traktorosok jóidban vigyáznak gépeikre, hogy többet teljesíthessenek. Tegnap este fordult elő egy hét óta, hogy az egyik lánctalpas traktor sebességváltója meghibásodott, azonnal kijavítjuk, folytathatja a munkát. A főmérnök még elmondotta, hogy a műszaki személyzet a gyors és pontos javítással sietteti a mélyszántás befejezését. A gépállomás körzetében egyébként minden alkalmas traktor ezt a fontos munkát végzi. Korábban úgy volt, hogy a második műszak dolgozóit, mivel azok idénymunkások, hazaküldik. A gépállomás igazgatója ezt az intézkedést megváltoztatta, s amíg a gépek szántani bírnak, addig valameny- nyi második műszakban dolgozó traktorost igénybeveszi a gépállo más. Állami gazdaságaink jelene: a termelőszövetkezetek jövője Néhány gondolat az állami gazdaságok alsópéli értekezlete után Hosszú, egésznapos értekezletet tartottak az Alsópéli Állami Gazdaságban megyénk állami gazdaságainak igazgatói, főmérnökei, főkönyvelői, állatorvosai, és más vezető szakemberei. A Bábolnai Állami Gazdaságban rendezett országos tanácskozások alapján, az alsópéli értekezleten az állami gazdaságok időszerű üzemszervezési problémáit és a korszerű takarmányozás kérdéseit vitatták meg. Kiss Pál, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatója az üzemszervezés időszerű kérdéseiről, Tóth Árpád, az Állami Gazdaságok Tolna megyei Igazgatóságának főmérnöke pedig a takarmányozásról tartott vitaindító előadást. Az értekezlet szokatlanul eleven volt. Számosán szólaltak fel, élénk vita bontakozott ki. Egy újságcikk keretében a felvetett, sok lényeges kérdést még vázlaiszerűen sem lehet ismertetni. Még csak arra sem vállalkozhatunk, hogy az előadások kivonatát közöljük, mert azok is olyan sok gondolatot vetettek fel, amely meghaladja egy tudósítás keretét. így csak arra szorítkozunk, hogy néhány közérdekű kérdést ragadunk ki a problémák tömkelegéből. Megkezdődött a karácsonyi forgalom a postánál Ebben az évben októberben és novemberben a szokásos öt-hat - ezer helyett tíz—tizenegyezer csomag érkezett postán a fővárosba. Karácsony hetére újabb nyolc —tíz százalékos forgalom-növekedést várnak. Ezért a posta a közönség segítségét kéri. A karácsonyra szánt ajándék-csomagokat — különösen a nem romló tartalmúakat — már most, legkésőbb azonban december 20-ig adják postára. Megkönnyíti a postások munkáját, s gyorsabban jutnak el a küldemények a rendeltetési helyre, ha a csomagokat pontosan címezik meg, a Budapestre szólóknál a kerületek számai mellett azok régebbi megnevezését, például Pesterzsébet, Csepel, stb. is feltüntetik, s a csomagban címmásolatot helyeznek el. Sok nyerS a lottó jutalomsorsoláson A legutóbbi lottó jutalomsorsoláson ismét sok lottózó jutott értékes nyereménytárgyakhoz a megyében. Teljes szobaberendezést televízióval, és Mambó magnetofont nyertek Dombóváron. Porszívó jutott Szekszárdra, rádió és porszívó Paksra. ötezer forintos vá sárlási utalványt nyertek Re- gölyben, Mucsin, és Madbcsán, Tavasz televíziót Tamásiban, kerékpárt Lápafőn és Nagymányo- kon, rádiót Györkönyben, Ozo- rán és Tolnán, varrógépet Dal- mandon, fényképezőgépet Gyünkön, és mosógépet Kistormáson. kényszerítette az álmosító fáradságot, a kéz, s a fantázia gyorsabban kezdett működni. Igen, rendbe szedik magukat, megborotválkoznak, s van itt kefe, kikefélik szépen holmijaikat is. Valakik lesznek, nem gyűrött csavargók. Amikor félóra múlva visszamentek a szobába, amazok mosolyogva végignézték őket tetőtől talpig, s elismerőleg csettintettek. — No, foglaljanak helyet az asztalnál — udvariaskodott az egyik francia. — Maguknak terítettünk. Mi már és Monsieur Bőgős is régen túl vagyunk az ebéden. Amint az asztalra tekintettek, eláltt szemük-szájuk. Egy kiló- nyi szardínia, vaj és egy kerek sajt kettévágva, egy fél sonka, egy kilónyi kolbász, két egész kenyér, vagy tíz darab narancs, ugyanannyi tábla csokoládé, s tálban legalább négy liternyi bor volt az asztalon. A bort kanállal kellett a pohárba tölteni. — No, lássatok hozzá — szólt Bőgős. A fiúknak nem kellett kétszer mondani. Kettészelték a kenyeret, majd hirtelenében nem Fúrják a csőkutakat a decsi Új Élet Tsz-ben A decsi Uj Élet Tsz területén kedvező adottságai vannak a csőkutas öntözésnek. Ezért a tsz elhatározta, hogy minél előbb kihasználja ezt az adottságot és a jövő évben már 100 hold kertészetet, 100 hold lucernát és 300 hold kukoricát öntöz csőkutak- ból. A csőkutak fúrását megkezdték. Három kutat már elkészítettek, s még az idei és a jövő évben összesen húsz csőkutat fúrnak nagyarányú, saját erőből történő hozzájárulással, is tudták mihez nyúljanak. Végül is egy-egy szál kolbászt ragadtak meg. Amazok nevettek, — Meglátszik, hogy magyarok, mindjárt a kolbászhoz nyúlnak. — De azért szeretjük mi a sonkát, a sajtot, sőt még a csokoládét is — nevetett teleszájjal Gazsó. — Meg is kell enniök mindent. A maguké. De töltsenek is közben. Vörös fogta a kanalat, s teletöl- tötte kettőjük poharát, aztán kérdően nézett a franciákra. — És az önök poharai? — Igyanak csak. Ez a bor kizárólag az önöké. Jó francia bor. Kóstolják meg. Valóban kitűnő volt íze, za- mata felséges. S mindkettőjüknek olyan jó kedve kerekedett tőle! Nagyot haraptak a sonkából, a sajtból, majd Gazsó hamarosan a kanál után nyúlt. Töltés közben egy kicsi a pohár mellé löty- tyent. — Oda se neki — feltápászko- dott. — Kedves francia vendéglátóink egészségre. Odanyomta poharát Vöröséhez. Egy kevés ismét kilöttyent belőÁLLAMI GAZDASAGAINK KORSZERŰ NAGYÜZEMEKKÉ VÄLNAK Ez volt az értekezlet legfontosabb mondanivalója. Állami gazdaságaink túljutottak már a kezdeti nehézségeken és fényesen bizonyítják a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét, betöltik az iskola szerepét: mintát adnak a termelőszövetkezeteknek a továbbhaladáshoz. Az állami gazdaságok fejlődését tükrözik azok az irányszámok is. amelyeket második ötéves tervünk tűz eléjük. 1965-re például egy holdon 20 mázsa gabonát, 27 mázsa májusi morzsolt kukoricát, 80 mázsa burgonyát, 30 mázsa lucernát kell termelni állami gazdaságainknak. Egy tehén évi tejtermelését 3550 literre, egy juh évi gyapjúhozamát 4,6 kilóra, egy tyúk évi tojáshoza- mát 160-ra kell felemelni. Az állami gazdaságoknak most már nem az a fő feladatuk, ho-y ne zárják ráfizetéssel az évet, hanem az, hogy minél több jövedelmet nyerjenek. Egyetlen szám: a második ötéves tervben el kell érniök, hogy minden hold föld ezer forint tiszta jövedelmet hozzon. Ez Tolna megyei viszony latban 68 millió forint tiszta nyereséget jelent. A továbbhaladás: a hozamok növelése, az önköltség csökken tése, a termelékenység emelése és más fontos gazdasági fel" dal megoldása a gazdálkodás legkorszerűbb szintre való emelését követeli meg. Ezt lehetővé teszi n tudomány fejlődése, a gépesítés egyre magasabb színvonala, a vezetők és a szakemberek szakmai és politikai műveltségének növekedése. A KÖVETKEZŐ LÉPÉS Mi a legsürgősebb teendő? Az értekezlet egybehangzóan úgy foglalt állást, hogy az üzemszervezést és a gazdaság irányítását összhangba kell hozni a termelőle. Fenékig ürítették. Vörös szeme csillogott, — És önök — fordult a franciákhoz — nem akarnak velünk inni? A boldogulásunkra? A boldogolásunkra? ... — Hát, ha megkínálnak? ... — Hehe, ez jó ... hallod pajtás?..; ha megkínáljuk... mi az, hogy megkínáljuk, poharakat ide ... Előkerítettek három poharat, s Vörös mindegyikbe töltött, végül sajátjukba is löttyintett. —• Hát ez meg micsoda marhaság — nevetett — kanállal szedni a bort... Nálunk üvegből töltik a pohárba ... — Itt így szokás — szólt közbe Bőgős — tanuld meg, hasznát veszed. — Hasznát veszem?... Hehehe. Egyébként... Aranyos Bőgős úr, sosem felejtem el jóságát... Odahajolt hozzá, megölelte, megcsókolta. Bőgős alig tudott kiszabadulni karjaiból. — No, akkor — tápászkodoH fel ismét Gazsó — a franciák és Bőgős úr egészségére. Mindenki fenékig ürítette poharát. (Folytatjuk.) erők jelenlegi színvonalával Konkréten: elavult az edaigi üzemszervezési forma; az üzemegység-rendszer, ezzel együttesen elavultak a jelenlegi vezetési formák is. Az üzemegység-rendszert amely olyan volt, mint a vegyeskereskedés, s amely a területi munkamegosztás elvei szerint alakult ki és együtt járt a termelés szétforgácsolásával, az üzemszervezés horizontális jellegével, fel kell váltania a koncentrációval és specializációval együtt járó, az ágazati munkamegosztás elvére felépülő vertikális üzemszervezésnek. Üzemegységek helyett szakosított üzemek — például a növénytermelésben: talajművelő üzem, gabonabetakarító üzenij szénabetakarító üzem, öntöző üzem, stb... — létesülnek. Ez az üzemszervezési forma követi az ipari üzemszervezés alapelveit éj megfelel a mezőgazdasági gyárszerű termelés, a mezőgazdaság iparszerű fejlesztése követelményeinek. A Hőgyészi Állami Gazdaság eredményeit ismertette a vitaindító előadás, s ezek az eredmények meggyőzőek. Csökkent a gazdaságban termelt növények száma, így specializáció felé halad a növénytermelés, összevonták és szakosították az állattenyésztést, koncentrálták a gépeket, és ennek megfelelően alakították át a gazdaság irányítását is. A termelést előre kidolgozott, részletes technológiai utasítások alapján speciális mérnökök irányítják: kukoricatermesztési, búzatermesztési, baromfitenyésztési, sertéstenyésztési és egyéb specialisták. AZ UJ ÜZEMSZERVEZÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI forma EREDMÉNYEI Az új üzemszervezési és irányítási forma nyomán már az első évben megjavultak a Hőgyészi Állami Gazdaság termelési eredményei. A növénytermelés hozamai — a kenyérgabona átlagtermése 17,68 mázsa, a takar- mányí t'páé 18,34 mázsa, a lucernaszénáé 30 mázsa — meghaladják a múlt évi hozamokat és az országos átlag fölé emelkednek. A termelékenység is kedvezően alakult. Ezer liter tej előállítására 6, egy mázsa borjúhús előállítására 10, egy mázsa marhahús előállítására 19, egy mázsa süldő előállítására 6, egy mázsa sertéshús előállítására 3 órával kevesebbet fordítottak idén a múlt évinél. Lényegesen csökkent az egy mázsa takarmánygabonára és az egy mázsa kenyérgabonára fordított munkaórák száma is. A gépek koncentrálásának eredményét tükrözi egy példa: 10 lánctalpas traktor összevonása az első napon 30 százalékos teljesítménynövekedést eredményezett. KORSZERŰ TAKARMÁNYOZÁS Az állattenyésztés fejlesztésének alapvető feltétele, hogy a takarmányozást is a legmagasabb színvonalra emeljük. Az alsópéli értekezleten a vitaindító előadásban és a felszólalásokban keresték a megoldást: mit tehetünk ma a takarmányozási színvonal emelésénél. A sok kérdésből néhányat kiragadunk. Bevált és elterjesztése kívánatos annak, amit a Dunaföldvári Állami Gazdaság idén kísérletképpen bevezetett: központosította a takarmányozást, központi takarmánykeverő üzemet létesített, így biztosítani tudta a takarmányozás szakszerűségét, egyöntetűségét, a takarékosságot, a társadalmi tulajdon jobb védelmét és emellett védekezni tudott a fertőzés ellen is. Az a szállítási többletköltség, amely a központi takarmányelosztással kapcsolatban felmerül, bőven megtérül a hozamok növekedésében. Hőgyészen és Dalmandon a négyszeri lucernakaszálással kísérleteztek. Eredmény: 30 mázsás hozam holdanként. Lucernái egyébként már csak őrölve etetnek megyénk állami gazdaságaiban, s jövőre sehol sem fognak renden szárítani szénát. Az értekezlet hangsúlyozta, az ivóvízellátás, a rét- és legelőgazdálkodás, az öntözéses takarmány termesztés nagy jelentőségét. UJ ÖSSZEFÜGGÉSEK A termelés szakosítása, a koncentráció, az új irányítási formák és a korszerű takarmányozásra való áttérés sok más kérdéssel is összefügg. Ilyen kérdés mindenekelőtt az állatorvosok szerepe a gazdaságokban. Az állatok összevonása egy-egy üzemben több ezer állat koncentrálása, magasszintű állategészségügyi munkát kíván. A szakosítás maga után vonja az állatorvosok specializációját is, a szakállatorvosok nevelését. Szarvasmarha-, sertés-, juh-, ba- romfitenyésztési szakállatorvosok kellenek, akik magasabb színvonalon vezetik az állategészségügyet a szakosított állattenyésztési üzemekben. A specializált szakemberekre nemcsak a vezetésben, hanem a fizikai munka végzésében is szükség lesz. Speciális szakmunkások kellenek egyre magasabb képzettséggel, akik kiválóan el tudják látni speciális feladataikat. Ez egyben csírája már a fizikai és szellemi munka közötti különbség megszűnésének. A kommunális beruházásokat (lakás, iskola, művelődési ház, üzemi konyha, stb.) úgy kell megtervezni és elosztani, hogy figyelembe kell venni a telepítési hely jövőjét egy messzemenően koncentrált, specializált és gépesített üzem jövőbeni képét tartva már most szem előtt. A LEGFONTOSABB TANULSÁG Mi volt az alsópéli értekezlet legfontosabb tanulsága? Az, hogy ezek a kérdések, amelyek ma az állami gazdaságokban felmerülnek és gyakorlati feladatokká válnak, holnap már felmerülnek a termelőszövetkezetekben isj Ezért ma, amikor a termelőszövetkezetek fejlesztéséről beszélünk — főleg a beruházásokról, a termelési szerkezetről és az üzemszervezési formák kialakításáról — akkor tanulmányozni kell a mezőgazdaság legmodernebb üzemszervezési kérdéseit és ezeket már ma a termelőszövetkezetekben is figyelembe kell venni. Sok felesleges munkától és áldozattól kíméljük meg magunkat, sok helytelen beruházást előzhetünk meg akkor, ha már most nagyobb távlatokban gondolkodunk és nem rekedünk meg a mában, nem veszünk el a napi problémák útvesztőiben. Termelőszövetkezeti vezetőknek, a termelőszövetkezetekkel foglalkozó irányító szerveknek sokkal jobban kell tanulmányoz- niok ma az állami gazdaságokat: azok üzemszervezési és termelési kérdéseit. Állami gazdaságaink az iskola szerepét töltik be, a tsz-ek előtt járnak. Hasznosítsuk hát tapasztalataikat, vegyük figyelembe jelenüket akkor, amikor a termelőszövetkezetek jövőjét formáljuk. Gy. J.
