Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-28 / 304. szám

TOI.** mm mtjfLiG 1961. december üt. Is öltözködés tfizikája Érdekes és rendkívül tanulsá­gos história az emberiség öltöz­ködésének története. Az ősember primitív eszközökkel magára sza­bott éllatbőr védő-öltözetétől a tűsarkú cipőjű, mélyen kivágott ruhát viselő divathölgyig meg­számlálhatatlanul sokféle vise­letét hordott az emberiség tör­ténelmének néhány évezrede Blatt; Munkában a kőközpont A ruházkodásnak ősidők óta az volt a fő célja, hogy az embe: szervezetét megvédje az időjá­rás szeszélyeitől. Ahhoz, hogy egészségünket megőrizzük, elen­gedhetetlen, hogy testünk belső hőmérséklete állandó szinten maradjon. Szervezetünk belső élete ma már mind alaposabban Ismert kémiai folyamatokból te­vődik össze. Közismert jelenség az, hogy egyes kémiai folyama­tok alacsony hőmérsékleten las­sabban, vagy egyáltalán nem mennek végbe, viszont a magas hőmérséklet meggyorsítja, de meg is akadályozhatja megvaló­sulásukat. Ha tehát a szervezet hőmérséklete nem állandó, a pontos hőmérséklethez kötött bio­kémiai folyamatok nem tudnak megfelelő módon létrejönni, és ez az egészségre többé kevésbé súlyos állapothoz vezet. Az emberi szervezet rendkívül érzékeny belső berendezése a vér­áramlat útján már egytized hő­foknyi ingadozást is jelent az agyvelő középső részén helyet foglaló hőközpontnak. A jelen­tés után megfelelő belső utasítás indul a szervezet különbözet Ré­szeihez, és azonnal megindul vagy a melegtermelés, vagy a hőleadás, aszerint, mire" "Vön szükség, hogy a hőmérséklet egyensúlya helyreálljon. Rekkenő hőségben menetelnek a katonák. Bőrüket szinte égeti a tűző napsugár. Felmelegíti a bőr alatt keringő vért. A hőköz­pont rövidesen megkapja a je­lentést, baj van, le kell hűteni a testet. A katonák testén ve- rejtékcseppek jelennek meg, me­lyek párologni kezdenek, és eköz­ben a bőrük is lehűl. Szerveze­tük védekezése sikeres volt, a nagy melegben sem emelkedett Eel a testük hőmérséklete! Csikorgó hideg télidőben a fa­vágók hatalmas rönköket szállí­tanak az erdőből. Arcuk, kezük dermedt a hidegtől, a fagy szin­te a csontjukig hatol. A hőköz­pontba újabb jelentés érkezik, és rögtön kész az utasítás. A favá­gó didereg, vacog, önkéntelenül Is remegnek, mozognak az iz­mai, és ez a tevékenység hőt termel. Ö maga is igyekszik ízommozgással megmelegedni. Futkároz a kocsi körül, karjait lóbálja, kisegíti a hőközpont bel­ső intézkedéseit, hogy testének hőmérsékletét egyensúlyban tart­sa. Hőszigetelés levegővel Az emberi szervezet hőszabá­lyozásának egyik legfontosabb tényezője a szervezet automati­zált védekezése mellett a ruház­kodás. A különféle külső beha­tásoktól, melegtől és hidegtől, látható és láthatatlan sugárzá­soktól, különféle sérülésektől a célszerű öltözet megvédi az em­bert. De milyen legyén ez a célszerű öltözék. Az évezredes tapasztalatokat hasznosan egészíti ki a modern idők tudományos kutatása, mely elsősorban azt határozta meg. hogy milyen szerepet játszik a hőháztartás biztosításában a ru­házat, hogyan éri el célját, és milyen újabb lehetőségek kínál­koznak még hasznosabb ruházat kialakítására. A kísérleti orvostudománynak segítségére siettek a fizikusok, a kémikusok, és még sok más ter­mészettudományi ág kutatói. Meghatározták az elméleti ala­pokat, kijelölték a megoldandó feladatokat, és most a gyakorlat szakemberein a sor, alkossák meg a megfelelő anyagokat, ké­szítsék el a legcélszerűbb, de ugyanakkor a kor ízlésének is megfelelő szabású ruhák minta­darabjait. A kutatás megállapította azt az első hallásra furcsának tűnő tényt, hogy a hideg levegővel szemben a ruházatunk levegője véd meg a leghatásosabban. A kísérletek bebizonyították, hogy a meleget azok az anyagok tartják jól, melyek hézagjaikban sok le­vegőt tartalmaznak. Lágy, gyap­jú takarónak mindössze a huszad része az ‘„anyag'’ a többi közbe­zárt levegő. Még a leggyakrab­ban használt textíliák térfogatá­nak háromnegyedrészét is levegő teszi ki. Ezelrután nem nehéz elhinni, hogy több rétegben hor­dott vékony ruházat jobban meg­óv a hidegtől, mint egyetlen ré­tegben viselt vastag posztó. A ruhában a védő levegőréteg lehetőleg legyen mozdulatlan, a szál ne járjon át rajta. Ha meg­ázik az anyag, és a levegő he­lyét víz foglalja el, a ruha már nem jelent védekezést a hideg ellen. A fémruháé a jövő Milyen legyen tehát a jó téli ruházat? Legyen szél- és vízálló. A külső védőhuzat alatt megfe­lelő mennyiségű mozdulatlanná tett levegőréteg biztosítja a hő- szigetelést, ugyanakkor a test pá­rolgását se akadályozza. De nem­csak az öltözék anyagának a mi­nősége határozza meg a hőszige­telést, hanem azt a ruha szabá­sa, felépítése is befolyásolja. A nyaknyílás, an ujjal:, és a ruha áljánál: kiképzése is meghatá­rozza az öltözet hasznosságát. A textilanyagok sugárzása is jelentős hőveszteséget jelent, ezt sem szabad számításon kívül hagyni. Lényegesen kevesebb lenne a veszteség, ha a ruhákat például alumínium fóliával bo­ríthatnák. Megfelelő eljárással ma már ez leheletvékony lemez porózussá tehető, és a feltalá­lókon a sor, hogy a sokféle cél­ra alkalmassá tett fóliát oly mó­don alakítsál: át, hogy csökken­jen a merevsége. Ha ez sikerül, úgy az alumínium és egyéb fém­ruhák bevonulnak majd az em­beriség mindennapos ruhatárába. Nyáron a ruházkodásnak az a feladata, hogy lehetővé tegye a test körül a levegő kicserélődé­sét, legyen tehát kellő mérték­ben szellöis. Másik kívánalom az, hogy a melegítő sugárzáso­kat verje vissza. Minél világo­sabb színű a ruha, annál job­ban megfelel ebből a szempont­ból. Míg a fekete anyag a su­gárzásoknak csak egy tizedét ve­ri vissza, a fehérszínű ennek hat- hétszeresetől óvja meg a viselő­jét. A téli ruháknál megemlített ideális anyag a fólia nyáron sem vaUana szégyent, mert a kü­lönféle sugárzásokat minden textilanyagnál erősebben veri vissza. A iüvő ruházatának a for­ró égövtől az örök hides biro­dalmáig a megfelelően formált fémleme7 ígérkezik. És, hogy mi­kor kerül erre sor, arra nehéz lenne választ adni, de ismerve a technika rohamléptű fejlődé­sét, biztosak vagyunk abban, hogy már erre sem kell sokáig várni. Veres Pál Gazdálkodjunk okosan a takarmánnyal IJj műsorra készül a bonyhádi irodalmi színpad A bonyhádi irodalmi színpad új, antiimperialista mondanivaló- jú műsorra készül. A műsorban a többi között részleteket mutat­nak be Brecht: Rettegés és nyo­mor a harmadik birodalomban című művéből. A műsort rend­kívül hatásossá teszi majd, hogy magnetofonra részleteket vettek fel a Soha többé című svéd do­kumentumfilmből, és ezeket a részleteket a műsorban visszafor­gatják. Ezzel melodramatikus hátteret adnak a különböző ver­selmek A műsor a békéért folyó fokozott harcra mozgósít majd. A bemutató előadásra januárban kerül sor. OZORAI MOZAIKOK Hamarosan sor kerül a köz­ségben épült törpevízmű átadá­sára. Az ozoraiak úgy tervezik, hogy az üzembehelyezést az egész faluban megünneplik és meg­hívják a vízmű felépítésében közreműködő vállalatok dolgo­zóit is. Az ünnepély szónoka Hu­nyadi Károly országgyűlési kép­viselő, a Hazafias Népfront me­gyei titkára lesz. Ezen a napon az általános iskolában igazgatói szünetet tartanak, a tanulók pe­dig saját összeállítású kultúr­műsorral fogják szórakoztatni a vendégeket és a község dolgo­zóit. * A Hazafias Népfront községi bizottsága a hosszú téli estékre ismeretterjesztő előadásokat szer­ves. A tél folyamán négy ilyen előadást terveznek, amelyeket keskenyfilm-vetítéssel kötnek egybe. Az első előadást az elmúlt napokban Albert László községi népfront-titkár tartotta. • A község tisztaságáért mozgal­mat indítottak az ozoraiak. Ed­dig a piaci napok után a felgyü­lemlett hulladékot a Cinca-patak partján halmozták fel, amely egészségügyi és esztétikai szem­pontból sem engedhető meg. A községi tanáccsal karöltve a la­kosság intézkedéseket foganato­sított ennek megszüntetésére. • Könyvterjesztési akciót indí­tott a Nőtanács helyi szervezete és a földművesszövetkezet. A ter­jesztési munkában részt vesznek a községi népfront-bizottsági ta­gok és a pedagógusok is, Népi kiűzéseket tanullak a tamási kézimunka- szakkör tagjai A községi nőtanács és a mű­velődési ház szervezésében meg­alakult Tamásiban a kézimunka szakkör. Az asszonyok és lányok egyetértésével találkozott a szak­kör létrehozása, ahol a tagok megismerkednek a tamási járás népi hímzéseivel és megtanulják a hagyományos motívumokat. A szakkör az ifjúsági klubban mű­ködik, ez idő szerint húsz tag vesz részt a munkában. A tagok elhatározták, hogy munkáikból kiállításokat rendez­nek. — 125 OW forint állt a szociá­lis és kulturális alap rendelkezé­sére az idén a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezetben. Ebből 450 tsz-tag vett részt balatoni kirán­duláson, tizenöten voltak a har­kányi gyógyfürdőn. Ezenkívül a nyugdíjasoknak és a rászorulók­nak negyedévenként juttattak segélyt a szociális bizottság dön­tése alapján. Most, amikor az időjárás mos- tohasága és a megnövekedett ál­latállomány következtében nehéz takarmányozási helyzetbe kerül­tünk, minden hiba, tudatos, vagy akaratlan pazarlás, a lehetőségek bárminemű elmulasztása kétsze­resen káros, mint más években. Takarmányhelyzetünk csak vi­szonylagosan nehéz, nem ad okot kilátástalanságra, és nem fenye­get az állatok étkeztetésével. Az életfenntartó takarmány a leg­aszályosabb területeken is általá­ban biztosítva van. A termelés érdekében a jelenlegi helyzet azonban arra késztet bennünket, hogy mindent, még az eddig so­ha, vagy csak ritkán alkalmazott módszereket is latba vessünk. Olyan apróságokra, kis mulasztá­sokra, pazarlásokra, könnyelmű­ségekre, amelyekre más években fel sem figyeltünk, most hiba­ként kell felróni. Gyakori mulasztás, sőt felelőt­lenségnek mondható, hogy a tsz- ek nem mérik fel ténylegesen a készleteket és a szükségletet. A járási szervek utasítására ugyan történt adminisztratív felmérés, de ez csak a felsőbb szinten szol­gál tájékoztatásul. Az ilyen nor­mák alapján történő felmérés nem tükrözi pontosan a szövetke­zet takarmányhelyzetét, mert sok lehetőséget, mellékterméket, ál­lományváltozást, stb. nem vesz figyelembe. Ugyanakkor a leg­jobb felmérés is csak papír ma­rad, ha azt nem követi már most a tényleges helyzetnek megfelelő átállás. Ott, ahol a téli etetés kezdetén nem beosztással és mérlegeléssel etetnek, később hiá­ba akarnak beosztani, amikor már nem lesz mit Azt is tartsák szem előtt a szövetkezetek veze­tői, hogy a tavasszal leromlott kondíciót sokkal drágábban lehet visszaszerezni, mint egy közepes kondíciót végig tartani. A silókombájnt sok helyen fel­használták a kukoricaszár beta­karítására. Ez alapjában véve he­lyes, és szükséges volt. Tudvale­vő azonban, hogy a kombájnnal történő betakarításnál sok anyag szóródik, fújódik széjjel és éppen a legértékesebb, a finom levél­részek. Különösen, ahol szélben silóztak, az egész területet, sőt még a környező utakat is kukori- calevél-szőnyeg borította. Az idén különösen szembetűnő volt ez, mert a szárazság következtében a veszteség a szokásosnál na­gyobb. Számos tsz-ben ezért in­kább vállalták a kézzel, szárvá­gással történő többletmunkát, csakhogy a szóródást is megment­sék a takarmánynak. De ahol géppel vágták a szárat, ott is hasznosítani lehet még a kinnma­radt hulladékot. Marhákkal és birkákkal járassuk meg a kuko­ricatarlókat, mielőtt az eső, és a hó teljesen hasznavehetetlenné tenné a siló-hulladékot. Ahol mangalica fajtájú serté­sekkel rendelkeznek, ne hagyják túratlanul a burgonya- és répa­tarlókat sem. Nemcsak néhány napi eleséget nyerünk, hanem a gyomnövényeket — főleg az évelő és tarackosnövényeket — is rit­kítjuk. Ha valaha fontos abraktakaré­kos és termelékeny módszer volt az egyedi takarmányozás, most különösen az. Mégis nagy ellen- i állással, vagy közömbösséggel ta- lákozunk az egyedi etetés terén. Kétségtelen, többletmunkával, ne­hezebb munkaszervezéssel jár, de amikor abrakot takaríthatunk meg, illetve a meglevő mennyi­séggel nagyobb termelékenységet érhetünk el, semmilyen munka- többletet nem lehet sokallni. Még azt se nézzék el a tsz-veze- tők, hogy a silót, a szénát, de fő­leg az abrakot csak úgy, két te­hén közé dobják az állatgondo­zók. Nem biztos így, hogy abból a jobb termelékenységű tehén' eszik többet. Rövidre kötéssel, el­választással, takarmányadagok mérésével, vagy legalább a ha­sonló termelékenységű állatok egymásmellé kötésével biztosít­suk az érdemszerinti, a termelés­hez igazított takarmány-adago­lást. A kocsisok önző, egyéni érde­kei, valamint a hagyományos ló- szeretet sokszor odavezet, hogy a lovak kapják a legjobb szénát. Pedig a tehenek alaptakarmányá­ban legértékesebb fehérje-forrás a jó széna. A lovaknak nincs is szükségük sok fehérjére, de an­nál inkább a termelékenységei meghatározó tápanyag a tehenek részére. A lovaknak megfelel a rétiszéna is. Pihenő időben az abrakot is teljesen el kell vonni. Sokkal jobban értékesül ez a ha­szonállatok kondíciójában, mint a lovaknál. Ha a kocsisoknak az az aggályuk, hogy kisebb lesz a teljesítményül:, és ezáltal a kere­setük, akkor ezt munkaszervezés­sel, esetleg normarendezéssel kell kiegyenlíteni, de semmi esetre, sem a takarmány pazarlásával vagy ésszerűtlen felhasználásá­val. Sok még a tájékozatlanságból, vagy nemtörődömségből eredő hi ba. Még mindig akadnak tsz-ek: amelyek húzódoznak a tápkeve­rékei: használatától, mondván hogy drága. Pedig, ha azt számít­ják ki, hogy egy mázsa keményt tőérték, vagy fehérje hány fo­rintba kerül a tápkeverékben és hány forintba a hagyományos ab­rakfélékben, nem fogják drágái­nk A Földművelésügyi Miniszté­rium tekintélyes mennyiségű szá­raz répaszeletet bocsátott a szö­vetkezetek rendelkezésére. A cu­korgyáriak arról panaszkodnak, hogy csak szórványosan és von­tatottan igényéinél: a szövetkeze­tek. Hasonló a helyzet a vágóhídi melléktermékek hasznosításánál is. Az ilyesfajta tájékozatlansá­gok és szervezetlenségek sok ki­esést okoznak a szövetkezeteknek és a népgazdaságnak. Csak néhány főbb hiányosság­ra tudtunk rámutatni e kis ciki: keretében. Amelyik tsz-ben ezek az esetek nem állnak fenn, ott se legyenek mindennel elégedet­tek. Ahol a szakemberek jól kö­rülnéznek, biztosan találnak javí­tanivalót — és most még nem késő. Szegő Lajos — Jövőre a megye néhány ter­melőszövetkezetében bevezetik a pénzben; javadalmazást. Ennek előkészítésén dolgoznak a harci Uj Élet, a tolnai Aranykalász, a tamási Vörös Szikra Termelő* szövetkezetben. Fizetik a földjáradékot Pálfán A pálfai szövetkezeti gazdák idén ismét bizakodással, jogos re­ményekkel tekintenek a zárszám­adás elé. Egész évben jól gaz­dálkodtak, szorgalmasan dolgoz­tak, és most, hogy számbaveszik az év eredményeit, megmutatko­zik jó munkájuk gyümölcse. A munkaegység értéke magasabb lesz a tavalyinál, és több lesz a tervezettnél. Áruértékesítési ter­veiket teljesítették, illetve túl­teljesítették. A nagy aszály elle­nére olyan magas termelési ho­zamokat értek el, amire még nem volt példa Pálfán. A vezetőség úgy döntött a tsz pénzügyi helyzete alapján, hogy zárszámadás előtt kifizetik a íöldjáradékot. Egy aranykorona értékére 5 kiló búza árát, össze­sen majdnem félmillió forintot fizetnek ki földjáradék címén a pálfai Egyetértés Tsz-ben. A leg­több szövetkezeti gazda az ünne­pek előtt már fel is vette a föld­járadékot.

Next

/
Thumbnails
Contents