Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-20 / 299. szám

1961. december 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A bonyhádi ének- és zenekar hangverse­nyéről és az énekkar névadó-ünnepségéről (j ’U&éefeí't Rádió, elem és hálózati áram nélkül Eddig a tranzisztoros rádiókat kumulátorok kimerülését. Ennek és más elektronikus kis műszere- következtében lehetővé vált, hogy két fotocellák segítségével csak olyan tranzisztoros rádiókat szer­napvilágnál lehetett üzemeltetni kesszenek, amelyek elem és há­mért a felhasznált fényenergiái lózati áram nélkül is korlátlanul nem tudták tárolni. Most egy használhatók. Normális nappali svájci feltaláló új eljárást sza- fény esetén a készülék rövid, né- badalmaztatott, amely lehetővé hány óra alatt olyan energia-tar- teszi, hogy elem nélküli tranzisz- talékot halmoz fel. hogy több toros rádiók éjszaka, illetve tel- mint száz óráig is tud működni jes sötétségben is működhessenek sötétben. A találmány alapján Ezt egy elektromos szelep teszi Svájcban már gyártanak készüié- lehetővé, amely stabilizálja az kgk é di nem csupárl tran. cm amié szült se get, f elraktározza a legkisebb fényenergiamennyisé- zisztoros rádiókat, hanem más get is, és megakadályozza az ak- műszereket is IWWWWWVW — Nagy tervek — nagy távlatok' sót von ki a földből, éppen ezért címmel előadást tart december rendkívül alkalmas a talaj szi­Vasárnap zsúfolásig megtelt a versenyére, amely két órán át bonyhádi járási kultúrház érdek­lődőkkel. Az érdeklődés a bony hádí zenekarnak és a zászlóavató ünnepségét tartó énekkarnak szólt. Az érdeklődők soraiban ott láttuk a megyei pártbizottság, a megyei és járási tanács képvi­selőit és a megye zenei életének vezetőit. Az ünnepi beszédet Kajdi Béla, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának művészeti előadója tartotta. Méltatta a bonyhádi kórus eredményeit és további sikereket kívánt az együttesnek és karnagyának. A nagy gonddal összeállított és a muzsika iránt megnyilvánuló ha­tártalan lelkesedéssel elmondott köszöntő igen lelkes tapsokat váltott ki a hallgatóság soraiban. Az ünnepi beszéd után Szendi Pál a MÉSZÖV nevében kere­setlen szavak kfséretében nyúj­totta át a MÉSZÖV által aján­dékozott díszes zászlót, amelyet a különböző szervek szalagokkal díszítettek. A hivatalos ünnepség után ke­rült sor az ének- és zenekar hang szerzett Bonyhád zenekedvelői­nek szórakozást. Ha a hangversenyt méltatni akarjuk, a sort a Feteer Ferenc vezette kóruson kell kezdenünk. Már a kórus megjelenése is im­pozáns és az est ünnepélyességé­hez méltó volt. Pompás látványt nyújtott az együttes, amelyben a nők földig érő fekete estélyi ru­hát viseltek. De az együttes nagy gonddal összeválogatott műsora is arról győzött meg bennünket, hogy a bonyhádi 60 tagú vegyes­kart nem ok nélkül érte az a ki­tüntetés, hogy a debreceni nem­zetközi dalostalálkozón Tolna megye dalosait képviselhették. Kiegyensúlyozott, tömör és szép­hangzású karnak bizonyultak most is a bonyhádi dalosok, akik élén Fetzer Ferenc karnagy nagy hozzáértéssel és finomságra tö­rekvéssel igyekezett megszólal­tatni a műsoron szereplő műve­ket. Különösen Mendelssohn: Búcsú az erdőtől és Schubert: Hársfa műve aratott nagy sikert. Legfeljebb azt hiányolhatnánk, hogy az együttes egyetlen Erkel- művet sem tűzött műsorára, an­nak ellenére, hogy éppen ezen az ünnepségen vette fel a nagy magyar zeneköltő nevét. Nagy sikert aratott a 30 tagú zenekar is, (a műsorváltozással nem mindig értettünk egyet), amely egy esztendeje alakult új­já és ez volt a bemutatkozó hangversenye. Nagy dolog egy 10 000 lakosú járási székhelyen zenekart működtetni és már ezért egymagáért is dicséretei érdemelnek a bonyhádiak. Hi­szen rajtuk kívül egyetlen zene­kar sem működ'k a megyében. Az együttes összetartó ereje dr. Sztrilich Lajos kórházi főorvos, karmesterben van, aki biztos kézzel irányította az együttest. A zenekar a lelkes tapsokra több ráadással kedveskedett a hallga­tóságnak, amely mindkét együt­test hosszasan ünnepelte. Az est műsorán Tóth István, bonyhádi nevelő két mélyen át­élt szavalattal működőit közre és nagymértékben hozzájárult az est változatosságához. O. I. VWWWWWAW/WftWWSlWVliW (»IIMWIINM W/Z/UW/ZlfV/VVVWkrjVVVWUVVAWj FENEKETLEN TO... Egy mesejáték próbáján a szekszárdi I. sz. általános iskolában A karnagy keze felemelkedik. A gyerekek elcsendesednek, majd a kórus rázendít a dalra. Tisz­tán csendülnek a gyermekhangok, szárnyal a muzsika, aztán csak egy szőke kislány szopránja hal­latszik. A kórus ráfelel. Folyé­konyan peregnek a párbeszédek, csak néhol akad meg egy-egy pillanatra, de elég egy segítő szó, és ismét a mesejáték légkörében vagyunk. Egy bakonyi népmese roman­tikus története elevenedek meg a szemünk előtt. Békefi Antal: Feneketlen tó című daljátékát próbálják az I. számú általános iskola tanulói. Az osztályterem­ben, ahol a próba folyik, még nincsenek díszletek, s a gyere­kek is egyszerű iskolai ruhákban játszanak az elképzelt színpadon, mégis meglepő ügyességgel ele­venítik meg a figurákat. A kis Déri Dénes otthonosan mozog Palkó szerepében, de nem marad el mögötte a szöszke Zá- ttof Judit Sem, aki Aranyhajú alakját igyekszik énekelve, mo­solyogva megformálni. A leg­jobbak közé tartozik Steiner Zsu­zsika is, aki Fityfiritty hálás szerepében ügyeskedik a többiek között. — A zenekarral együtt közel hetven gyerek vesz részt ennek az előadásnak a megvalósításá­ban — tudjuk meg Gerse József­től, aki karnagya, szorgalmazó­ja és rendezője ennek a mesejá­téknak. — Az első három felvo­nást már elég jól tudják a gye­rekek, de ezt háromhónapos, ke­mény munka: előzte meg. Szinte minden héten tartottunk próbá­kat, és ez meg is látszik az ered­ményen. A negyedik felvonás be­tanulása. ami zeneileg a legna­gyobb feladatot jelenti maid a gyerekeknek, és a darab csiszo­lására még három hónapot ter­vezünk. Március ' vége felé sze­retnénk vele szfnrelépni, s ha le­hetséges, Szekszárdon kívül a me gye más községeibe is ellátogat­nánk. A próba köziben véget ér. és a gyerekek elindulnak hazafelé. A mesejáték széleskörű össze­fogás segítségével halad a be­mutató felé — meséli tovább Ger se József a tanáriban. — Segít­Méltatlan az édesanya névre S. József becsületes, köztiszte­letben álló ember volt. Gyerekeit gondosan nevelte, úgy, hogy azok semmiben sem szenvedtek hiányt. A halál azonban elragadta a gye­rekektől az apát, s az így kelet­kezett űrt az anya már nem tud­ta pótolni. Gyengének bizonyult. S ami a legszörnyübb, jellemé­ben bizonyult gyengének. Amikor a férj már nem volt, megkezdődött a család széthullá­sa. Azt igazán nem lehet szemé­re vetni a harmincnégy éves asz- szonyna.k, hogy ismét férjhez- ment, bár az, hogy az új férj alig múlt húszéves, jóformán gye­reknek számít még — minden­esetre elgondolkoztató. De ezt ön­magában még nem lehet az öz­vegy szemére vetni. Ami viszont ezután történt, azt már igen. Bonyhád egyik üzeme munka­lehetőséget biztosított az asszony és új férje számára is. A mun­kához mindenkinek joga van, de különös gondossággal kísérték életútjukat a két gyerek miatt, akiknek kenyér kell, akikről gon­doskodni kell. De sem az anya — akit „édes”-nek nevezni ugyancsak túlzás lenne — és a mostohaapa nem becsülték meg munkahelyüket. Több gondot je­lentettek az üzem vezetőinek, mint a többi munkás, együttvéve. Ennek ellenére megtartották őket mert a gyerekeknek kenyér kell. a gyerekek gondoskodásra szorul­nak. A megmérettetés során az asz­szony mind könnyebbnek találta­tott, s a jelleméről alkotott kép­re aztán a legutóbbi eset feltette a koronát. Egy szép napon az asszony és új férje otthagyta a községet, ismeretlen helyre távo­zott. Az egyik gyereket, a lányt magukkal vitték, a fiút viszont sorsára hagyták. Nem akarok most arról beszé'- ni, milyen körülmények közöl laktak eddig, a két gyerek is, vi­szont ez a mód, ahogy sorsára hagyták a fiút minden megvetést megérdemel. A gyerek végül is nem került az utcára, nem fázott betegre, noha az anya miatt az is megtör­ténhetett volna, hiszen egy szól ruhában hagyták sorsára, meleg­ruha, kabát nélkül. A társadalom vette gondjaiba. Munkásasszo­nyok karolták fel, s ők gondos­kodtak arról is, hogy állami gyer ­mekotthonba kerüljön. (Mire ez az irás megjelenik, már valószí­nűleg meg is történt.) F.l kell ítélni az ilyen anyát (Szándékosan nem írtam, hogy édesanyát, mert mostohábbnak bizonyult minden mostohánál), de a törvény szigorát is alkalmazni kell vele szemben. A mi társadalmunkban elvétve fordul csak elő ilyen eset, s az. hogy a társadalom az ilven em­bereket. mint S. Józsefné, kireti magából, az elhagyott gyermek­ről gondoskodik, a társadalom erejét mutatja. i- gy­ségünkre volt már az eddigiek­ben is a szülői munkaközösség és a zeneiskola. A táncbetéték kialakításában és betanításában igen sokat köszönhetünk Tancz Józsefné igazgató-helyettesnek, és Bállá Mártonnak, akik a né­pitánc és a balett jelenetek si­kerét kívánják biztosítani áldo­zatos munkájukkal. A díszletek megtervezésénél és kivitelezésénél ifj. Makk József és OUófi Ernő tanárok vannak a segítséggünkre. A közvetlen bemutatkozáskor pedig a szek­szárdi művelődési ház támogatá­sára számítunk. Miközben az előkészületekről és a tervekről beszél a fiatal ta­nár, anyakönyv nagyságú parti­túrát lapozgat maga előtt. Néha megáll egy-egy oldalon, elmesé­li mi történik ott a szövegkönyv szerint, és rápillantva a kottafe­jekkel telehintett lapra, eldúdol egy-két részletet. A másik pilla-1 fiatban a szerzőről és feleségéről, j a szövegkönyv írójáról mesél, j majd újból visszatér a gyerekek játékához. Aztán a zenei részek) dallamosságét és könnyedségét dicséri, egyszóval látszik lelkese­désén: bízik a sikerben. Aztán órájára pillant, feláll. Egy régi tanítványát megy elő­készíteni egy újabb szereplésre.- M­A Tolna megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat 1962 január 1-j belépéssel felvesz hegesztő, lakatos, ® esztergályos szak* »munkásokat, gépész- mérnököket és gya­korlattal rendelkező ■gépésztechnikusokat. technológus, mííve- „ zető és diszpécser s* beosztásba. 21-én, csütörtökön délután 6 | órai kezdettel a szekszárdi TIT- : klubban dr. Bársony Róbert. — Az egy főre jutó péksüte- I meny-mennyiség 1957-ben 80 da- ) rab volt. Az idei évben már meghaladja a 110-et személyen- kint a péksütemény-fogyasztás megyénkben. Ez a szám az öt­éves terv végére tovább növek­szik, mert a tervek szerint meg­haladja a 125-öt. A mennyiség mellett növekszik a választék is. — Japán zoológusok egy cso­portja több éven át kísérleteket végzett 300 papagájjal, hogy ki­derítse, melyik nyelvet tanulják meg a leggyorsabban. Kiderült, hogy ez a nyelv a latin. Melles­leg a japán zoológusok közül senki sem tudott latinul, s ezért külön nyelvészt fogadtak, aki „latin-órákat” adott a papagá­joknak. — Már régóta üzemel a dom­bóvári vízmű, de a hálózatbővítés jelenleg is folyik. A víztorony be­fogadóképessége 250 köbméter. Ez a legnagyobb vízmű Tolna megyében. Az építési költsége mintegy 8 millió forint. — Pakisztánban nagy gondot okoz a fold elszikesedése. A me­zőgazdasági minisztérium eddig 12 fajta növénnyel kísérletezett, hogy sziktelenítse a földet. Szak­értők nemrég megállapították, hogy a Suaeda fruticosa nevű nö­vény hektáronként évi öt mázsa Apróhirdetések Az apróhirdetés díja szavan­ként hétköznap t,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta- qon szedett szó két szónak szá­mit. Eladó Keszőhidegkúton, vasút­állomás mellett 3 szoba, 2 kony­ha, kamra, istálló, kert az ud-! varon, 601 négyszögöles telekkel, j termő gyümölcsfákkal. Érdeklőd- j ni: minden nap. Fő u. 50. sz. (99) 1 L OCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJÖOCJOOOOCXXXXXXÍŰÜÜ'UWÜ kesedésének meggátlására. Nem­rég elrendelték, hogy a szikes területeken mindenfelé ezt a nö­vényt ültessék el. — Halhónapi börtönbüntetésre és 200 forint pénzbüntetésre ítél­te a szekszárdi Járásbíróság Szi­get Ferenc tanácsa Czakó István, Szekszárd, Halasi Andor utca 22. szám alatti lakost, a Gépjavító Vállalat segédmunkását, társadal­mi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás bűntette miatt. Czakó István büntetett előéletű. Legutóbb a 123-as számú nép­bolt udvarából ellopott egy 133 literes ecettel telt hordót. — Minden építkezését téliesí­tetté Szekszárdon a Komlói Épí­tőipari Vállalat. Jelenleg nyolc munkahelyen építkeznek a város területén, ugyanolyan munkáslét­számmal, mint a korábbi idő­szakban. — Szilveszter-estet rendeznek Bonyhádon a járási művelődési otthonban. Az estet a nyugdíja­sok és a fiatalok klubja közösen rendezi. Bonyhádi Márton mű­kedvelő bűvész egész estet be­töltő műsort ad. A két klub kö­zösen rendezte a Télapó-ünne­pélyt is, amikor a fiatalok meg­ajándékozták az öregeket. — A Televízói műsora: 17.30: Technikai újdonságok. 18.30: TV- Világhíradó. 18.45: Tanuljunk oroszul. 19.10: Közvetítés a Ka­tona József Színházból. Mákvi­rágok. Színmű négy felvonásban. Irta: Csiky Gergely. Kb: 22.00: Hírek. A TV Világhíradó ismétlé­se Köszönetnyilvánítás mindazoknak, akik szeretett édesanyám elhunyta alkal­mával részvétüket fejezték ki, és a temetésen részt vet­tek. Dánainé (Steig Juliska) Szekszárd (10611 FIGYELEM! FIGYELEM! ■1 A Tolna megyei Terményforgalmi Vállalat kirendeltségei megkezdték az 1961. évi termésű sörárpára és napraforgóra az értékesítési szerződések kötését. A szerződéssel magasabb áron való értékesítés és egyéb kedvezmények válnak biztosítottá! Az átadásra kerülő napraforgóért mázsánként 20 kg olajpogácsa dara, vagy 30 kg takarmánykeverék igényelhető hatósági áron. Az átadásra kerUlő sörárpáért 30 kg takarmánykeverék, vagy 30 kg takarmányárpa viszontvásárlósa válik lehetővé hatósági áron. A szerződések hitelfedezetül is felhasználhatók (79) Lakást biztosítóm nem tu­dunk. Felvétel esetén úti­költséget térítünk. (33) _ ..................................... . . JCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3CXXXXXXXXXXXXXA^u„

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents