Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-19 / 298. szám

dv. JzQlrsz Írd yetérni Könyvt yö« 3z?;>ea. y , VTT Ar, PROLETARIAT. FGYF«!ÜL.TFTEK! A1 MAGYAR. 5Z.QGlM:y$lAVMUWKASp:;ART h'IGLNA M*ÍG Y ti 31/GT.TSAG A- !'S, ÁV'^EG.Yrl UNACS LAP]A TOLNA MEGYEI XI. évfolyam 298. szám ARA: 50 FILLER lér J Milyen a szerződéses fegyelem a Tolni niegye! termelőszövetkezetekben Ezüstvasárnap A csípős, hideg szél vasárnap sokakat otthonmarasztalt, így ke­vesebben beszélgettek a szek­szárdiak közül a „fórumokon’, a korzó, illetve a Szabadság Szálló sarkán. De nicsak! Az üzletek nyitva vannak... Igen, ezüstva- sáfnap van. Azok is intézhetik bevásárlásaikat karácsonyra, akik hétközben esetleg nem értek rá. Nézzük csak végig az üzleteket, Veik vásárolnak, mit vásárolnak? A játéküzletben megannyi já­ték — babák, mackók, autók, filmvetítők — közt néhány pilla­natig tanácstalanul áll a legtöbb vevő, mit is vásároljon? Egy fia­talasszony diavetítőt vásárol, hosszasan válogat a filmek közt. Egy műbőrkabátos fiatalember­nek autót csomagolnak. — .4 fiamnak már lesz autója. Valaki az apját is meglephetné, egy igazival — tréfálkozik. — A kisunokám babát kért ka­rácsonyra. A kórházba jöttem lá­togatóba. gondoltam, egyúttal be­jövök ide is, és megveszem — mondja egy idősebb őcsényi néni. A játéküzletből a divatáru-üz­letbe visz ütünk. A tél, a szél az úr.., látszik a forgalmon is, mert a sálaknak, kesztyűknek van keletje. De ott, a pultnál nylon hálóinget csomagolnak va­lakinek. Ez biztosan karácsonyi ajándék lesz... Akárcsak az a két „előregyártott?’ nyakkendő, amelyet egy fiatalasszony éppen kiválasztott. Férjuramnak nem kell majd a nyakkendő megköté­sével bajlódnia. Gyerünk egy üzlettel odébb, a konfekcióüzletbe. Egy bácsi rövid télikabátot — mikádót — próbál mellette diáklány nézegeti magát a tükörben új kabátjában. Ur a tél itt is ... Gyerünk át az OFOTÉRT-be, egy tekercs filmért. Hétköznapon­ként állandóan tömeg tolong .a pult előtt, most üres az üzlet. — Ma kevés vevőnk van — mondják a kiszolgálók. — Filmet, egy-egy csomag papírt vásárolnak csak. Amint kilépünk az ajtón, két diáklány lép ki a rádió- villamos­sági üzletből. Hanglemezeket, vá­sároltak, azokat nézegetik. Ezüstvasárnap van, az üzletek felhúzott redőnnyel várják a ve­vőket. Teljesítette exporttervét a Bonyhádi Cipőgyár Háromszázezer pár cipőt szállítottak a Szovjetunióba és az NDK- ba Tegnap, december 18-án a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói tel­jesítették 1961. évi exporttervü­ket — jelentette tudósítónk, Hor­yf.:h /nnZnnn ^ napokban várható a gyár éves idén 300 000 par kulonbozo tipu-. , , löknek. A cipőket, főleg a Szov­jetunióba és a Német Demokrati­kus Köztársaságba szállították. Az exportterv teljesítése után a sú és fazonú férfi- és női cipőt készítettek a külföldi megrende­tervének részleteiben való telje­sítése is. A bonyhádi úttörőház életéből gont sem közelítettük meg, eb­ben az évben viszont negyven vagon baromfihúst adnak a nép­gazdaságnak a tsz-ek. Itt is az ütemezés körül van a hiba, mert a szerződéses kötelezettségeknek eleget tesznek, de nem mindegy, hogy mikor. — Említette I.ux elvtárs. hogy a piacozás elég nagy divat. Nem ártana erről kis­sé részletesebben beszélni? — Annál is inkább, meri a szövetkezeti gazdák többségét bántaná az általánosítás. A fél­reértések elkerülése végett leg­először azt szeretném elmondani, hogy nem az a baj, hogy a tsz- ek feleslegeiket szabadpiacon ér­tékesítik, az a hiba, hogy egyik­másik tsz vezetősége kihasznál bizonyos konjunkturális helyze­tet és kizárólag á szabadpiacra korlátozza tevékenységét. Meg­említem a bonyhádi termelőszö­vetkezeteket, amelyek például az államnak alig adnak tejet. Ilyen dolgok miatt az első félévijén 4*26--- hektoliter tejjel maradtak r. tsz-ek adósak. — Vagy nézzük a kenyérgabo­nát. Amelyik termelőszövetkezet­ben sziikségleteen felül osztot­tak. ott ez elkerülhetetlen vele­járója a piacozásnak és a vele járó felesleges munkanap-kiesé­seknek. A nagyszékely! Petőíi Tsz-ben 500 kilogramm kenyér­gabonát. a felsőnánai Zöld Mező Tsz-ben 416 kilogrammot osz­tottak egy főre. Ennek nincs sok értelme. S ezen a szemléle­ten feltétlen változtatni keil, okos, meggyőző munkával, s fő­leg a jólteljesítők példájával. — A háztáji árutermelés fontosságát mennyire ismer­ték fel az érdekelt vállala­tok? — Erről röviden annyit, hogy a háztáji gazdaságok áruterme­lése nagyon fontos. Szükségünk van a háztáji gazdaságok által termelt feleslegekre, éppen az igények növekedése miatt. A le­hetőségeket azonban nem hasz­náltuk ki kellőképpen. Itt is a sertést hozom fel példának. Az Állatforgalmi Vállalat megfelelő helyi segítséggel az év elején sokkal több háztáji hízósertésre köthetett, volna szerződést, mint amennyire kötött. A megye vá­rosában, községeiben, bármerre járunk, mindenütt látjuk, hogy rengeteg a szabad hízó. Úgyszól­ván minden második ház abla­kán hirdetnek egyet vagy ket­tőt. Ezzel mindent megmgjjdljun, azt is. hogy jövőre bizony alapo­sabb munkára lesz szükség. A háztáji termelők érdekében is, mert biztonságosabb a szer’ >dé- ses sertéshizlalás. — Nagyjából a fenti megálla­pítások vonatkoznak a barom­fira és a tojásra. De főleg a to­jásra — fejezte be nyilatkozatót Lux Sándor elvtárs. — Sz P — Kiváló takarékszövetkezet Dunaföldváron Hathónapos őrsvezető-képző tanfolyam indult be az úttörőház rendezésében Bonyhádon. A tan­folyamon mintegy 40 fő vesz részt Bonyhádról, valamint a környező községekből. Kétheten­ként kétórás foglalkozás kereté­ben sok érdekes elméleti és mód­szertani anyaggal ismerkednek meg a hallgatók. A 12 előadás keretében többek között az őrs­vezetők feladatairól, a KISZ- szervezetről, a KISZ és úttörő- csapatok kapcsolatáról hallgatnak előadásokat. Ezenkívül új játé­kokat, énekeket is tanulnak, ami fontos tartozéka az úttörőéletnek. * Ugyancsak az úttörőház ren­dezésében indult be a bonyhádi KISZ-es ifjúvezetők tanfolyama. Különböző jellegű alapszerveze­tekből mintegy 24 ifi-vezetőt ké­peznek ki az úttörőcsapat mun­kájának segítésére. A tanfolyam keretén belül a KISZ-szervezet irányító szerepéről, az úttörőcsa­patok munkájáról hallgatnak elő­adásokat. Az előadásokat konzul­tációk követik, majd az úttörő­élettel kapcsolatos játékokat, éne­keket tanulnak. • Az úttörőház munkáját meg­örökítő keskenvfilm-felvételeket készít a fotoszakkör. A felvéte­lek egy részét a gyerekek előtt már levetítették, ami nagy am­bíciót adott a további munkájuk­hoz. A filmet más községekben lévő úttörőcsapatok is megte­kinthetik, így azok részére is se­gítséget nyújt az úttörőmunka színessé, elevenné tételéhez. Lux Sándor, az É. M. megyei felvásárlási kirendeltségének ve­zetője a felvásárlás helyzetéről tájékoztatta lapunkat. — Év végén vagyunk. Mit várt és mit kapott az ország gabonából, húsból és állati termékekből. Tolna megye ' termelőszövetkezeteitől ? — A Tolna megyei tsz-ek áru­termelése felfelé ível. Bár az árutermelés lehetőségeinek ala­pos kihasználásától még messze járunk, a rsz-ek mindenből töb­bet adnak, mint tavaly. Vegyük először a kenyérgabonái, mely­ből a szerződéses kötelezettségek teljesítése kielégítő. Számos tö- zös gazdaság a vártnál jóval töDb kenyérgabonát adott el a Ter- ményforgalmi Vállalatnak. A fe­lesleget mind az államnak adták el, mert nem akarnak speku­lálni. piacozni. kupeckodni. Ezt azért említem, mert a túlmére­tezett piacozás még elég nagy divat. — A hízósertések vonatkozásá­ban megomlíte.-y néhány íogyaúo1 kasságot. Azzal kezdem, hogy a szerződött és 1961-ben esedékes hízósertésből körülbelül 3000-et csak 1962. első negyedében ad­nak át a tsz-ek az Állatforgalmi Vállalatnak. Magyarán, a telje­sítések áthúzódnak és két-három hónapot késnek. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy még mindig nagyon hosszú a hizla- lási idő. Véleményem szerint az állattenyésztéssel foglalkozó szak­emberek többet tehetnének, hogy e téren is gyorsabb legyen az előrehaladás. A túl hosszú hiz- lalási idő lesújtó bizonyítéka az előbb említett áthúzódás. De emiatt bajok vannak az ütemsze­rűséggel is. Évközben számtalan­szor előfordul, hogy a termelő- szövetkezetek határidő-meghosz- szabbítást kérnek és bizony ez érezhető volt tavasszal is a ser­téshús-ellátásban. — Figyelemre méltó, hogy né­hány szövetkezeti gazdaságban, nem is a legjobbakban, kiváló eredmények vannak a hizlalási idő lerövidítése terén. Személye­sen láttam Alsónánán, Hőgyé- szen, hogy a szövetkezeti gazdák 7—8 hónap alatt meghizlalták sertéseiket, nem pedig 11—14 hó­napig, ahogy ez még több tsz-ben szokás. — Az elmúlt évekhez képest legnagyobb fejlődés baromfinál tapasztalható. 1960-ban a tíz va­A megyében, de az országban is elsőnek Dunaföldváron alakult meg a takarékszövetkezet. A ta­karékoskodás ilyen formájának gondolata is innen indult ki, s itt váltották először valóra. Kiss László elnök, Kaszás Jó­zsef, a felügyelő bizottság elnö­ke, Juhász Gyula, Bognár János és a többiek azóta is lelkesen munkálkodnak a szövetkezet fej­lesztésén. És nem is eredmény nélkül, hi-, szén az első félévi jó munkáju­kért elnyerték a „Kiváló taka­rékszövetkezet” címet. S nem­csak Dunaföldváron ténykednek, hanem még hét—nyolc községben is. Nem volt könnyű az út, ame­lyet megtettek — amint Antretter Erzsébet ügyvezető elmondja. 1957-ben kezdtek el dolgozni, 390 taggal. A betétállomány ekkor még mindössze 45 000 forint volt­Annál örvendetesebb, hogy ma 1386 tagot számlálnak, s a betét­állomány eléri a kétmillió forin­tot. Ebben az évben például 560 igénylőnek adtak kisebb, na­gyobb kölcsönt. — Uj piacteret létesítettek Döbröközön. Az új piacteret ke­rítéssel vették körül és cement­lapokkal rakták ki. A régi piac­teret jövőre parkosítják. Nagysikerű iro­dalmi estet ren­deztek Szekszár- don, több neves író és költő rész­vételével. Darvas József, az írószö­vetség elnöke be­szél a mai magyar irodalom helyzeté­ről. Ünnepélyes kere­tek közt adták át az elmúlt napok­ban rendeltetésé­nek az új megyei önyvtárat. Dr. Tuska Pál, a me- y ei tanács vb-cl- n ike tartott ürme pl beszédet. MZ V*L vV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents