Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-16 / 270. szám

1961. november 16. TOLNA MEGYEI NfifŰJSAd Mezőgazdasági munkásellátás Tolna megyében Tíz évvel ezelőtt jelent meg egy minisztertanácsi rendelet, amely eltörölte a múlt rendszer álkos maradványait, a mezőgaz­dasági munkásellátásban. Ez a rendelet szem előtt tartja társa­dalmi életünk alapvető törvényét, amely szerint nálunk a legfőbb érték az ember. A rendelet előírja, hogy a me­zőgazdasági munkásoknak kor­szerűen berendezett munkásszál­lásokat, ízletes és tápláló étele­ket adó üzemi konyhákat és kul­turális javakat kell biztosítani. Azóta megszűntek az egészségte­len munkásbarakkok, a tarisz­nyából történő étkezést felvál­totta a tápláló és bőséges üzemi étkezés, s állami gazdaságaink­ban, gépállomásainkon könyviá­rak, klubszobák, televízió, rádió filmvetítés elégíti ki a dolgozók egyre növekvő kulturális igénye­it. A munkásszállások mindinkább a dolgozok második ciitionává válnak Megyénk állami mezőgazdasági üzemeiben 2250 család, az összes dolgozóknak több mint 20 szá­zaléka szolgálati lakásban lakik. A szolgálati lakások közül 320 teljesen új és összkomfortos. Meg szűntek a közös konyhák, a föl­des szobákat lepadlózták, vagy parkettázták. Munkásszállásokon 2200 dolgo­zó lakik, 1250 dolgozó részére az elmúlt tíz évben készült korsze­rű új szállás, a régi szállásokat pedig alapvetően átalakították. A munkásszállásokban kényelmes ágyak, szekrények, rádiók, televí­ziók, mosdók, és fürdők állnak az ott lakók rendelkezésére. Sok he­lyen külön mosókonyhát, vasaló­szobát és betegszobát is szervez­tek a munkásszállások mellé. Megszűnt a szállások túlzsú­foltsága. A 15—20 személyes szo­bákat folyamatosan átépítik ki­sebbekre, egyre több olyan szo­bát létesítenek, amelyben ketten- hárrnan, vagy négyen laknak. A szalmazsákokat és lópokrócokat matracok és paplanok váltják fel. Egyre többet adnak gazdasága­ink és a szállások lakói is a la­kások környékének csinosításá­ra, parkosítására és egyre jobban megbecsülik a kapott felszerelé­seket. A munkásszállások szín­vonalának emelésében a Fornádi Állami Gazdaság jár az élen. Államunk egyre többet ferdít a kulturális igények kielégítésére A szállások fejlődéséhez ha­sonló az üzemi konyhák színvo­nalának emelkedése. A dolgozók egyre kulturáltabb körülmények között étkeznek az állami gazda­ságokban és a gépállomásokon is. Legjobb üzemi konyhák a forná­di, a szekszárdi és az alsópéli állami gazdaságban működnek. A Biritói Állami Gazdaságban most építenek új üzemi konyhát. Állami gazdaságainkban 35 üze mi mozi működik, a klubszobák száma elérte az 26-ot, s majd minden üzemegységben könyvtár létesült. Van 70 üzemi televízió és annyi rádió, hogy szinte szám­ba se lehet venni. Államunk az anyagi igények kielégitése, a kul­turált lakás és étkezés biztosítá­sa mellett egyre többet áldoz ar­ra, hogy a mezőgazdasági dolgo­zók kulturális igéflyeit is kielé­gítse. Érdemes megemlíteni, hogy egy év alatt 50 gépállomási és álla­mi gazdasági dolgozó vásárolt magának televíziót és 40 dolgo­zó személygépkocsit. Ez is bizo­nyítja a mezőgazdasági munká­sok életszínvonalának állandó emelkedését. Mit tesz a szakszervezet a munkásellátás javítására? A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete sokait küzdött és küzd a jövőben is a dolgozók még jobb ellátásáért. Legutóbb például a MEDOS7. megyei bizottsága kibővített, ta­pasztalatcserével egybekötött me­gyebizottsági ülésen számoltatta be a dalmandi és a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatóját, szakszervezeti titkárát. Ebben a két gazdaságban ugyanis az év elején komoly hiányosságokat ta­pasztalhattunk a munkásellátás­ban. A szakszervezet felhívta a figyelmet a hiányosságok meg­szüntetésére. Azóta mindkét gaz­daságban megváltozott a helyzet. A szekszárdi majdnem 4 millió, a dalmandi majdnem 2 millió forintot fordított szociális célok­ra, s így ebben a két gazdaság­ban is felemelkedett a munkás- ellátás a kívánt színvonalra. Szakszervezetünk a párt hatá­rozatai alapján segíti a tervek teljesítését, szocialista öntudatra neveli a dolgozókat, de ugyanak­kor harcol azért is, hogy a dol­gozók napról napra egészsége­sebb, kulturáltabb körülmények között éljenek és dolgozzanak. Kasza Aurél Józsi bácsi, az újító Gyakori látogató vagyok a dombóvári fatelítő üzemben. Ismernek a vezetők, a munká­sok, s mindig adnak valami érdekes tippet, amit. meg kel­lene írni, mert például mint. mondták legutóbb is: Nines még egy olyan embeiránt Jó­zsi bácsi, ő mindig valami , újat alkot. .S hogy ez így van c~t bizo­nyítani nem is kell nagyon, mert ha a fűrészüzembe me­gyek, és ott valami vfocist lótok, mely légiitől bi látoga­tásomkor nem volt, s megkér­dezem: Ki csinálta? Csak azt c választ kapom: Józsi t ícsi.' Ki is az a Józsi bácsi? — A legrégibb munkás a fa­telítőben. — mondja Ménesi elvtárs művezető. — Kiváló szakember — lold­ja meg Békéi elvtárs TMK- lal-atos. És a fűrészüzem, az Oü- üzem munkásai is mind csak dicsérik. Emberségessége nagy szaktudása tekintélyt ad. Ö, saját magáról csak ennyit mond: — Mindig jól akarok dolgoz­ni. nagyok a feladataink, és ezt megvalósítani minden du­dásunkra szükség van. Míg _ erőmből telik, segítek me*t er- i keresünk belépé re tettem le a „garasd’, lassan 4! * közül, aki még nem újított. S ez pedig azt bizonyítja, hogy nem öncélú dolog Józsi bácsi­nál az újítás. Nem is tartja például számon azt, hogy ez- ideig mennyi újítási díjat ka­pott, elsősorban nem az anyagi, hanem az erkölcsi oldalát te­kinti az újítási mozgalomnak. Többet lát, többet tesz egy újító a közért, mint az átlag­dolgozó. Több munkát is vé­gez. és ez természetes az ilyen embereknél. Örömmel, nagy gonddal készítik szerkezetei­ket, hogy könnyítsék, gyorsít­sák a munkát. S Józsi bácsi, most, amikor legutóbb látogatóban voltam a fatelítő üzemben, újból egy nagyjelentőségű újításon dol­gozott, mire e sorok megjelen­nek, már dolgoznak az új szer­kezettel, de gondolom, ezzel egyidőben már egy másik ér­dekes ötletének megvalósításán fáradozik. — ni — Gyakorlattal rendelkező egyetemi végzettségű agronómust 4 »! i i negyven éve. — mondja mun­kájáról Réti József, a T Mű­vezetője. — Milyen újításai vannak? — kérdezzük. — Nem tudom mindet elso­rolni, talán félezernél is több. És egyik érdekesebb, mint a másik. Igen, itt, ebben a gyárban, az új alkotásának ezernyi módja, lehetősége van. S Réti elvtárs ezt „kihasználja”, nagy nagy örömmel búvárkodik, gondolkozik egy-egy ötletének megvalósításán, és még na­gyobb örömmel segíti a fiata­lokat, hogy ők is tevékeny ré­szesei legyenek az új alkotásá­nak. S a tanács, a példa raga­dós. Alig egy-két ember van tán a negyven TMK-lakatos ^ • re. Fizetés 522. kulcsszám szerint. Tolna megyei Nö- k(( vényvédő Állomás. o (64) *S SfiUtetö-U, Uőjzületek, {ideiem,! Idomvas Jól sikerült a kakasdi KISZ-szervezet műsoros estje A kakasdi KISZ-szervezet rág j kér. A fiatalok másfélórás mű­hallatott már magáról. Nyilván | sora azért is tetszett, mert a mai, ezt akarta pótolni azzal a más fél órás szórakoztató műsorral, amellyel vasárnap este a község lakossága elé lépett. Az érdeklő­dés nagy volt, annál is inkább, mert az általános iskolások által tavasszal bemutatott .Csipkeró- zsikán” kívül más rendezvény az idén még nem volt. Bár a felkészülés nehéz volt, hiszen a fiataloknak napi mun­kájuk mellett kellett a jelenete­ket tanulni, nem maradt el a si­mindennapi élet epizódjait, jel­legzetességeit mutatta be, és utá­na méltán hangzott el a kíván­ság: várjuk hasonló műsorok megismétlését. A műsoros est előkészítéséért, rendezéséért két fiatal pedagó­gust illet dicséret: Szilágyi Esz­ter KISZ-titkárt, és Hetényi Er­zsébetet. Ez a rendezvény azt mutatja, hogy az eddig „csend­ben” lévő KISZ-szervezet a jövő­ben többet hallat magáról. Hetedik szovjet antarktiszi expedíció Befejeződtek a hetedik szovjet szert, tüzelőanyagot szállítanak a délsarki expedíció előkészületei, hatodik kontinens partjaira. A Az expedíciót Alekszandr Dral- hetedik szovjet délsarki expedí- kin, neves sarkkutató vezeti. Az ció tagjai a Mirnij obszervató- idén az expedíció két hajóval in- riumban és a Vosztok, valamint dúl az Antarktiszra. Elsőnek az a Novolazarevszkája állomásokon „Ob” nevű Diesel-villanyhajó fut folytatják a komplex tudományos ki november közepén a leningrá- megfigyeléseket. Az expedíció di kikötőből, majd két héttel ké- tagjai együttműködnek és tudo- sőbb követi a „Kooperacija”. A mányos imformációcserét bonyo- hetedik szovjet délsarki expedí- lilának le Ausztrália. Anglia, dóban körülbelül háromszázan Vj-Zéland, az Egyesült Államok, vesznek részt. Többségük tapasz- Franciaország és a délsarki ku­tat t sarkkutató. Az expedíciós tatásban résztvevő más országok hajók több mint 3000 tonna rakó- tudósaival. A szovjet expedíció- mányt, köztük új, korszerű tudó- b h l f k u lc külfmi mányos berendezéseket es mu- , „ , , szereket, sarkvidéki felszerelést, ‘«dós: három nemet, négy cseh- lánctalpas vontatókat, élelmi- szlovák és egy amerikai. — Ülést tart a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa ma, csü­törtökön délelőtt. Az ülésen a megye második ötéves népgazda­sági tervéről és a szakszerveze­tek ezzel kapcsolatos feladatairól tárgyalnak. A napirendi pont előadója Horváth József, az SZMT titkára. — Nagyszabású KISZ-esküvő volt a napokban Dunaföldvá- rott. Juhász Anna. a cipész ktsz KISZ-titkára, és Fitos Imre sztá- linvérosi technikus keltek egybe. — Egy amerikai diplomata fel­ismerései. New Yorkban egy amerikai diplomata kijelentette: ..Nemsokára öt napra lesz szük­ség, hogy az ember eljusson a Holdba: egy napig tart majd az út, és négy napig a szovjet ví­zum beszerzése”. Apróhirdetések Az apróhirdetés dija szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2.— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mit. Az IBUSZ szekszárdi fiókja közli, hogy az alábbi külföldi utazásokra fogad el jelentkezé­seket december 10-ig: Április 17-től 8 napos út Er­furt—Leipzig-be. Részvételi díj: 1295 — Ft. Március 10-én 7 napos út a I.eipzigi Tavaszi Vásárra. Rész­vételi díj: 985 — Ft. Február 20-tól 8 napos út Drez­dába. Részvételi díj: 1335 — Ft. A felsorolt utakon kívül kü­lönböző társasutazások lesznek a Szovjetunióba. Felvilágosítást az IBUSZ irodája ad. Í49) — Megjelent a Szépirodalmi Könyvkiadó 1962. évi tervét is­mertető füzet. A tervek szerint közel 150 házai író műveiből ad­nak ki a következő évben. — Megyeszerte megkezdődnek a községi tanácsülések ezen a hé-4 ten, amelyeken a községfejlesz­tési terveket vitatják meg, és hagyják jóvá. A végrehajtó bízott ságok mindenütt megtárgyalták a javaslatokat. — Hathónapi börtönbüntetésre ítélte a Szekszárdi Járásbíróság dr. Horváth György tanácsa Cser György nagydorogi lakost, vasúti közlekedés gondatlan veszélyez­tetésének, valamint társadalmi tulajdon gondatlan megrongálá­sának bűntette miatt. Az ítéletet a bíróság 3 évi próbaidőre fel­függesztette. Cser György a ter­melőszövetkezet tehéncsordáját hajtotta keresztül a vasúti átjá­rón. A vonat a hajtó gondatlan­sága miatt négy tehenet elgá­zolt. — Járási egészségügyi tanács­kozás lesz november 21-én dél­előtt fél kilenc órai kezdettel Szekszárdon a régi megyeháza emeleti kistermében. A tanácsko­záson a többi között a TBC-gon- dozó intézet időszerű problémái­ról, és a védőoltásokról tanács­koznak. — A telvízió műsora: 17.30: Zenekedvelő Gyerekek Klubja. 18.15: A kisfilmek kedvelőinek. 1. A sötétség határa. 2. Kerék­pározók. 18.45: Beszélgessünk oro­szul. 19.05: Legenda és valóság a csillagos égről. 19.30: TV-hír- adó. 19.50: Cimborák I. rész. Magyar film. Irta, rendezte és fényképezte: Homoki Nagy Ist­ván. 21.25: Hírek és a TV-híradó ismétlése. ^őáztartási centtfifui/áüal könnyen mos 64.60 Ft fogy. árban, egyéb épület-és kerítéselemek kaphatók a Tolna megyei Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vál lalatnál, Szekszárd, Keselyü- si út. Közületeknek és vi­szonteladóknak árenged­mény. (32) § ©GX3O0OOOOOOOOGGX3OOQQQQ Vasalásra szárítás nélkül megszánja mosott ruháját. Ára: 1350,— Ft. Kapható a népbolt és földműves­szövetkezet szakárudáiban Vaa- é* Műaaaki Nagrker V. Saekaxárd (43) |

Next

/
Thumbnails
Contents