Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-15 / 269. szám
4 TOLVA MEGYEI VEPÜJSAÖ 1961. november 13. ÉTELEKRŐL — MINDENKINEK Új nyereségrészesedés-felosztási szabályzat a Bonyhádi Zománcgyárban A Zománcipari Művek Bonyhádi Gyáregységének üzemi tanácsa megvitatta és elfogadta a gyár új, 1961—65. évekre szóló nyereségrészesedés-felosztási szabályzatát. Az új szabályzat elkészítésénél figyelembe vették a nyereségrészesedés bevezetése óta szerzett tapasztalatokat, a korábbi felosztási szabályzatoknak több lényeges pontját, elemét tartalmazza az új, de néhány tekintetben eltér az eddigiektől. Mindenekelőtt abban, hogy az új nyereségrészesedés-felosztási szabályzat nem egy, hanem öt esztendőre szól. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a tavaszi hónapokban kezdték meg a szabályzat kidolgozását, majd több hét telt el, mire elfogadták, és jóformán már csak néhány hónap volt vissza az évből, mire a leg- érdekeltebbek, a gyár dolgozói megismerték a szabályzatot. Ez a módszer csökkentette a nyereségrészesedésnek, mint anyagi ösztönzőnek a hatását. Most, miután egy, a múlt év végén hozott kormányhatározat a nyereségrészesedési rendszert az anyagi ösztönzés állandó formájává tette, lehetővé vált a több évre szóló felosztási szabályzat kidolgozása is. Az új rendszer jellemzője mindenekelőtt az, hogy a vállalatok, — tehát a Bonyhádi Zománcgyár is — nemcsak akkor részesülnek nyereségrészesedésben, ha az alapjövedelmezőségi tervet túlteljesítik, hanem abban az esetben is, ha az alapjövedelmezőségnek megfelelő nyereséget érnek el. Ez intézkedésnek az a je- lentősége, hogy egy jó eredménynyel zárult évet követő esztendőben — amikor az elért eredményt már »tervesitik« — is kaphatnak nyereségrészesedést a vállalat dolgozói. A korábbi gyakorlatnál egy-egy évben jól jártak az előző évben rossz eredményt elért vállalatok és előnyben részesültek a tartósan jól működő vállalatokkal szemben. Több változás történt a felosztás módszerét illetően is. így ez évtől kezdődően nyereségrészesedést kaphatnak az állományon kívüli béralap terhére rendszeresen foglalkoztatott dolgozók is. A szabályzatban rögzítették a törzsgárda tagjainak nagyobb anyagi megbecsülését, amely szerint a folytonosan betöltött szolgálati éveknek megfelelően növekedik a nyereségrészesedés. Korábban is voltak olyan javaslatok, hogy a kiemelkedően jó eredményeket elérő dolgozókat a nyereségrészesedésből is megfelelően jutalmazni kell, illetve emelni nyereségrészesedésüket. Ezt most úgy szabályozták, hagy az év folyamán írásbeli dicséretben részesített dolgozóknak emelik a nyereségrészesedését. Az új szabályzat szerint csökkentő tényező az igazolatlan mulasztás, fegyelemsértés, táppénzcsalás, a társadalmi tulajdon gondatlan kezelése, megkárosítása, a balesetvédelmi óvórendszabályok megszegése. Az új nyereségrészesedés-felosztási szabályzatot lesokszorosították, abból minden üzemrészbe, műhelybe jutott néhány példány, amit a dolgozók tanulmányozhatnak. Három megye — Baranya, Fejér és Tolna — legjobb földművesszövetkezeti szakácsai és felszolgálói álltak rajthoz a minap Bátaszéken, hogy ízelítőt adjanak tudásukból, megismertessék a különféle tájjellegű ételeket, vagyis kicseréljék tapasztalatai- kat. Ezen a vetélkedésen az újságírók is megjelentek notesszal és fényképezőgéppel a kezükben, s tele kíváncsisággal; íme a látottakból, tapasztaltakból néhány. Meglepett, hogy az emeleti terem kiállítási asztalain olyan ételeket, s terítést láttunk, amelyet eddig főleg csak a fővárosból ismertünk. Hogy kerülnek ezek ide. hiszen a földművesszövetkezetek közismerten vidéken, községekben működnek? Mintha egy kicsit nehezteltek volna amiatt, hogy így különválasztom a falut a várostól, hárman is igyekeztek felvilágosítani a rendezők közül. •— Maga még nem hallott arról, hogy az olyan ételkülönlegességek, mint a kaszinótojás, imbisz egyre közkedveltebbek a falvakban is. Az a célunk, hogy a falvakban is kulturált, városi szintű vendéglátást honosítsunk meg, a régj piszkos, füstös kocsmák helyett. Az első lépéseket megtettük, megízleltettük a lakossággal a városi, a hagyományosnál sok tekintetben jobb ételkülönlegességeket, sok helyen már városi szintű étterem működik. Ma már ott tartunk, hogy a falusi lakosság igényli a kulturált vendéglátást, s e tekintetsz ételkülönlegességek asztala is a változatosság kedvéért a szakácsversenyen, hanem, hogy felkarolják, ápolják mindazt a hagyományból, ami jó, Becsületükre válik ez a törekvés. Az étlapon például ott szerepelt az úgynevezett kaszásleves, a bátaszéki Szokolovszky Ká- rolyné készítésében. Mi is megkóstoltuk. Az első kanál után az volt a megállapításunk; milyen jó lerme faluban, városban egyaránt bővíteni a levesek gyér nakömlődiek másik specialitását is, a töltött csukát. Receptje röviden a következő: a bőrt lefejtik a csukáról, húsát, belső részét ledarálják, tojással és különféle ízesítőkkel összevegyítik, s ezzel megtöltik a csuka lefejtett bőrét. A halat ezután fehérborban párolják, majd ugyancsak fehérborból készítenek hozzá mártást. Fenséges falat! Több értékes különlegességgel jelentkeztek a szomszédos megyék szakácsai. Wimmar Anna ercsi szakácsnő az ercsi bicskásbordát mutatta be. A zsűrinek, vendégeknek egyaránt tetszett. Hasonlókat mondhatunk el a sárbogárdi rostélyosról, és a sásdi töltöttkáposztáról. A baranyai túrósrétesben is sok újat találtak a szakemberek. Mindehhez adjuk hozzá a Tolna megyében — tisztelet egy-két kivételnek — közismerten egyhangú étlapokat, majd pedig vegyük figyelembe, hogy ez a sokféle étel, amelyet Ízléses csomagolásban, tálalásban ízletes az étel Készül a dunakömlődi töltött csuka Bátaszéken bemutattak, lényegében azonos anyagból készült. Máris kész a végeredmény: a ver. dégek igénye azt kívánja, hogy bővítsék a választékot más vidékek ízletes ételeivel. Felkészültségről tettek tanúságot a felszolgálók. Sajnos még nem mindenütt vannak ilyen ügyes felszolgálók. Végül pedig, de nem utolsó sorban említsük meg a fiatalokat: mind a szakácsok, mind a felszolgálók megállták a helyüket az idősebb szakemberek mellett. Szöveg: Boda Ferenc — Tessék parancsolni, kedves vendég! Jó étvágyatj Foto: Jantner János Hiába sietett... Hiába sietett hétfőn reggel Moszkvics gépkocsijával a hatos műúton Budapest irányába Jauk István komlói lakos, — nem érte el úticélját. Az út síkos volt a szemerkélő esőtől, s ilyenkor fokozott óvatosságra van szükség. Jauk István azonban — a jelek szerint — megfeledkezett erről Kakasd és Szekszárd között előzni akart egy autóbuszt, amelyik ugyancsak kellő lendületben von. Ráadásul szembe is jött egy autó Jauk gépkocsija megcsúszott és az árokba szaladt. Kilökött egy kerékvetőkövet, miközben többször átfordult, egyik oldaláról a másikra. A nyomokról ítélve igen hosszú utat tett meg az árokban is, majd kivetődött az útelágazás ra, s ott féloldalin dőlve állt meg. A benne ülő gépkocsivezetőnek és két utasának hihetetlen szerencséje volt, mert kisebb horzsoláson kívül semmi bajuk sem lett. Úgy kellett kimászniuk a kitörött szélvédő üvegen. A kocsi karosszériája teljesen összezúzódott, s így nagy anyagi kár keletkezett. Az ügyben a rendőrség folytatja az eljárást. fen is városi szintre akar emelkedni; Ami azt illeti, akadt is néző bőven az ételkülönlegességek asztalánál. Volt aki szakértőként sorolta nevüket, mások pedig félhangosan megjegyezték: „De meg kóstolnám Láttunk félkész ételeket impozáns csomagolásban, mértékletes árral. Ez is a falu holnapja. Azért nem mondom, hogy a jelene, mert ma még nincs mindenütt, de fokozatosan mindenütt bevezetik árusításukat, A zsűri elé tizenhét ételkülönlegesség került a három megye különböző vidékeiről; Az egyik legkellemesebb meglepetés az volt, hogy olyan ételt is bemutattak, amely legfeljebb az öreg emberek fiatalkori emlékeiben élt. És nem azzal a szándékkal, hogy legyen egy kis történelem választékát ezzel a levessel; A szokásos levesektől eltérő, de nagyon kellemes ízű, tápdús étel. Füstölt hússal ízesítették, s tejfellel készítették; A sajtleves is bizonyára megnyerné a vendégek tetszését — ha megízlelnék. Talán hadat akarunk üzenni a közismert magyar ételeknek, nek? Szó sincs erről, hiszen én például külföldön sehol sem tudtam olyan jóízűen, jó étvággyal falatozm, mint az igazi magyar konyhák készítményeiből. De szükséges a választék bővítése, mind a régi és elfelejtett magyar ételekkel, mind pedig a külföldi könnyebb ételekkel. A dunakömlődi halászlé — főzője Baracskai Sándorné — értékét például hiába is vitatná akárki — közkedvelt, s nagy jövője van, hiszen máris országos hímek örvend; Meg kell említeni a duHogyan „találtaku 50 zsák burgonyát a tamási földmíívesszövetkezet dolgozói ?(!) A kérdésre egy, a 4734/1961. iktató számot viselő ügyiratból megtudhatjuk a választ. Az aktát 1961. november 9-én keltezték Tamásiban. Az 50 zsák burgonyáról egy mondatban, kommentár nélkül van szó. Ez a mondat egy szocialista cím elnyerését maga elé célul kitűzött brigád társadalmi munkájával van ösz- szefüggésben. így hangzik: „A legutóbbi közös munka a Forná- di Állami Gazdaság burgonyaföldjén volt, ahol az állami gazdaság már felszedte a burgonyát, s erről a földről a dolgozók felajánlásként 50 zsák burgonyát szedtek össze...” A tamási földművesszövetkezel vezetőinek és dolgozóinak tehát nem kellett semmiféle kutatómunkát végezni az 50 zsák burgonya ügyében. Nem, mert ott kerestek, ’ahol volt. S lám. aki keres, talál is. Vagyis a tamási földművesszövetkezet dolgozói munkafelajánlásból elmentek búr gonyát böngészni az állami gazdaságba. Ez, akárhogy nézzük, dicséretes, hiszen burgonyából ebben az esztendőben nem termett annyi, hogy akár egy szemet is a földön hagyjunk elrothadni, s ha ezt majdan jó pontként írják a Németh Ferenc — leendő — szocialista brigád számlájára, azt nagyon jól teszik. Megérdemlik. De ezt a jó pontot a _ Fornádi Állami Gazdaság számlájáról ajánlanánk leemelni, ők is megérdemlik, mert úgy takarították be a burgonyatermést, hogy a társadalmi munkások 50 zsákkal még össze tudtak utánuk szedni. __________________ R. É. Terhelési próbára tették a volt Kapos-liidat Ismeretes olvasóink előtt, hogy a közelmúltban sikeresen, három és fél óra alatt cserélték ki Dom- bóvárott a Kapos folyón átívelő vasúti hidat. A több mint hatvan éve üzemben lévő híd a háború során erősen megrongálódott: a visszavonuló fasiszta csapatok által megrongált hidat kijavították, és azóta sebességkorlátozással bonyolították le a forgalmat. A kiselejtezett hidat most terhelési próbákra használják, azt vizsgálják, hogy milyen terhelésnél, milyen elváltozások állnak be a szerkezeten. A kísérletek eddigi állása szerint még a hidat nem sikerült „tönkretenni”, bár több száz tonna vasbetonaljjal megterhelték. A kísérletek eredményeit felhasználják a hídépítő szakemberek a még üzemben lévő, körülbelül azonos ideje épített hidak javítására, kicserélésére.
