Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-15 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK’ Á mezőgazdasági munkálatok eredménye jobb, mint tavaly volt (Jlést tartott a megyei tanács rb Kedden, a szokásos munkarend szerint, ülést tartQtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Tuska Pál vb-elnök elnökletével. A vb elfogadta a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végre­hajtásáról szóló elnöki jelentést. Ezután megvitatták Szűcs Lajos mezőgazdasági osztályvezető be­számolóját, az őszi mezőgazdasá­gi munkálatokról. Az előterjesz­tett beszámolóból kitűnik, hogy az idei évben a jelentés-készítés napjáig legtöbb területen jobb ered­ményt értek el a termelőszö­vetkezetek az időszerű mező- gazdasági munkálatok végzé­sében, mint a múlt év hason­ló időszakában. Az ősziek alá a talaj előkészítést 19 termelőszövetkezet, a kenyér- gabona vetését 11 termelőszövet­kezet, az istállótrágya kihordását 14 tsz, a kukorica törését 40 tsz, a kukoricaszár letakarítását 16 tsz, a napraforgószár letakarítá­sát 143 tsz fejezte be. A cukor­répa betakarításával 49 termelő­szövetkezet nem végzett. Nagy a lemaradás a tervhez viszonyítva még mindig a silózás terén. A le­maradást több termelőszövetke­zetben helyesen kukoincaszár be- si lózásával igyekeznek pótolni. Meg kell azonban említeni, hogy a lemaradás nem kizárólag az aszály okozta terméskiesésnek tu­lajdonítható. Ezt bizonyítja an­nak a 43 termelőszövetkezetnek I a példája is, amelyben teljesítet ték a silózási tervet. Az őszi gabona vetése hosszú időn keresztül vontatottan ha­ladt. Az esők után azonban ör­vendetesen meggyorsult a vetés. A felmérések alapján, ha kel­lő ütemben halad a vetés, néhány napon belül megyénk teljesíteni tudja a vetéstervet, az összes vetésterületnek mint­egy 28 százalékán nagyhozamú külföldi búzafajtát termesztünk. Ehhez megfelelő mennyiségű ve­tőmagot kaptak a termelőszövet­kezetek. A beszámoló hangsú­lyozza, hogy a vetési munkála­tok befejeztével azonnal át kell csoportosítani minden erőt a ku­korica-betakarításra és az őszi mélyszántásra, mert e tekintet­ben még igen nagy feladatokat kell megoldani, A napirend vitája során dr. Gyugyi János vb-elnökhelyettes, Konda Béla, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főosztálya képviseletében, Hor­váth József, a gépállomások me­gyei igazgatója, Sári József tsz- elnök és Szalontai János pedagó­gus szólalt fel. majd dr. Tuska Pál vb-elnök összefoglalta a vita tanulságait. A végrehajtó bizottság megvi­tatta a mérleghiányos és gyen­gén működő termelőszövetkeze­tek helyzetét, majd pedig a leg­közelebbi tanácsülés előkészíté­séről tárgyalt. Biztosították az állatok átteleltetését a kocsolai Vörös Csillag Tsz-ben A kocsolai Vörös Csillag Tsz- nek 330 szarvasmarhát, több mint 700 sertést és 56 lovat kell át­teleltetnie. A termelőszövetkezet időben megteremtette az áttelel- tetés feltételeit, biztosította az állatoknak a télre szükséges ösz- szes takarmányt. A szérűkön 50 vagon szénát tá­rolnak kazlakban, amelynek fele pillangós, lóhere és lucernaszéna. A silógödrökben 2400 köbméter siló várja a bontást, amelynek egy részét, 160 hold kukorica szárának a lesilózásóból nyerték. A sertéseket már csak takarmány keverékkel etetik: 504 mázsa ár­pát, 23 vagon májusi morzsolt kukoricát, 220 mázsa naprafor­gó- és 200 mázsa repcedarát ad­tak, illetve adnak át cserébe ta­karmánykeverékért a dombóvári takarmánykeverék-gyártó ' n- nek. A téli takarmányozási gondokat azzal is enyhítik, hogy megnyúj­tották a legeltetési idényt és a le nem silózott kukoricaszárat is gondosan tárolják, hogy azt szük­ség esetén szecskázva a télen megetethessék a szarvasmarhák­kal. A külterületi olvasómozgalom fellendítéséért Az elmúlt napokban a Haza­fias Népfront Szekszárd Városi Elnöksége ülésén a város külte­rülete olvasómozgalmának hely­zetét vizsgálták meg. Vitaindító előadást Koleszár Andorné, a megyei könyvtár munkatársa tartott. Az elnökségi ülés résztvevői a vita után határozatot hoztak, hogy segítségére lesznek a könyv­tárnak a külterületi olvasómoz- galom további fellendítésében. Nagy tüntetés Oslóban Strauss tervezett látogatása ellen Oslo (MTI). Hétfőn, a késő es­ti órákban nagy tüntetés zajlott le Oslóban Strauss nyugatnémet hadügyminiszter tervezett n„rvé- giai látogatása ellen. Mint isme­retes, az eredeti tervek szerint Strauss hétfőn érkezett volna a norvég fővárosba, de utazását az új nyugatnémet kormány fel- esketési ceremóniája miatt egy nappal elhalasztották, Az ezres tömeg transzparense­ket mutatott fel melyeken ilyen jelszavak voltak olvashatók: »Strauss ne jöjjön Norvégiába! Eleget láttunk a német milita- rizmusból! Hétszáz náci bíró dol­gozik a nyugatnémet jogi gépe­zetben! Nem dolgozunk együtt Hitler tábornokaival!« A tüntetők a város egyik fő­terére vonultak és rögtönzött nagygyűlést tartottak. R forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT Elnökségének határozata a szocialista ‘ . irányításáról, a termelési tanácskozásiról, a verseny szervizéséről, valamint a munlaversenyben élenjáró dolgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazásáról A forradalmi munkás—paraszt kormány és a SZOT Elnöksége együttes határozatot hozott a szo­cialista munkaverseny irányításá­ról, a termelési tanácskozásodtól, a verseny szervezéséről, valamim a munkaversenyben élenjáró dol­gozók és vállalatok kitüntetésé­ről és jutalmazásáról. A kormány és a SZOT Elnök­sége abból az elvből kiindulva hogy a munkaverseny a szocia­lizmus építésének kommunista módszere, szükségét látja, hogy a gazdasági és szakszervezeti ve­zetők minden szinten még haté­konyabban irányítsák, támogas­sák a dolgozók kezdeményezéseit. A határozat felhívja a dolgozó­kat, hogy a szocialista mun ka ver­senyben fokozottan segítsék elő az éves műszaki gazdasági terv, ezen belül az exportkötelezettsé­gek teljesítését, a műszaki fej­lesztést, a munka termelékeny­ségének állandó növelését, a ter­melés gazdaságosságának javítá­sát. A termékeket jó minőségben állítsák elő, takarékoskodjanak a munkaeszközökkel, az anyaggal és energiával. A verseny fő céljait az éves népgazdasági tervek jóváhagyá­sával egyidőben a SZOT határoz­za meg, ennek, előkészítéséhez az érdekelt állami szervek köte­lesek a szükséges tájékoztatást és segítséget megadni. Az Orszá­gos Tervhivatal az éves tervek kidolgozásának időszakában fo­lyamatosan tájékoztatja a SZOT- ot a tervek fő céljairól, problé­máiról. A minisztériumok ugyan­ilyen segítséget kötelesek nyű«»* ni a szakszervezeteknek. A válla­latok gazdasági és szakszervezet '• vezetői az országos és a helyi feladatok alapján határozzák meg a munkaverseny céljait,, megjelölik az egyes termelési egységek konkrét felad»*“** amit a műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon és üzemi tanácsülésen megvitatnak a dolgozókkal. Az üzemek, mun­kahelyek vezetői kötelesek meg­teremteni a tervek és a vállalá­sok teljesítésének feltételeit, gon­doskodnak a vállalások nyilván­tartásáról, összesítéséről. A határozat részletesen foglal­kozik a termelési tanácskozások­kal, amelyek a dolgozóknak a termelés és gazdálkodás irányítá­sába és ellenőrzésébe való bevo­nására, valamint a termelési fel­adatok eredményes megvalósítá­sára való mozgósítás legfontosabb fórumai az üzemen belül. A kü­lönböző üzemekben termelési egységenként negyedévenként az operatív terv ismertetésekor, to­vábbá az év zárását követően a jóváhagyott éves mérlegbeszámo lóval egybekötött termelési ta­nácskozásokat kell tartani, de ilyen tanácskozást máskor is ösz- szehívhatnak, ha ezt a dolgozók kérik. A hivatalokban, intézmé­nyekben a termelési tanácskozá­sokhoz hasonlóan munkaértekez­leteket kell tartani, ahol az ille­tékes műszaki gazdasági vezető beszámol a végzett munkáról és a feladatokról. A termelési tanácskozások fel­adata a dolgozók széleskörű be­vonása az üzem vezetésébe, a konkrét termelési és gazdasági feladatokat szolgáló módszerek kialakítása, a tervjavaslatok ki­dolgozása, a feladatok végrehaj­tásának megszervezése, ellenőr­zése és segítése. A termelési tanácskozáson ha­tározzák meg a leghelyesebb ver­senyformákat is. E tanácskozá­son a dolgozók értékelik a vál­lalások teljesítését, a kiváló ered ményt elért egyének, csoportok munkáját, az egészségvédelem helyzetét. A termelési tanács­kozásokon tett javaslatok nyil­vántartásáról, megvalósításáról az illetékes műszaki és gazdasá­gi vezető köteles gondoskodni. A dolgozók észrevételeit, javaslatait jegyzőkönyvben rögzítik, és két héten belül kötelesek értesíteni a dolgozókat javaslataik elbírálásá­ról. Rz egyéni verseny A határozat a továbbiakban kimondja, hogy az éves vállalati tervek teljesítése érdekében a dolgozók egyénileg és kollektiven versenyezhetnek. Egyéni verseny szervezése ott helyes, ahol egyes dolgozók feladatait konkréten meg tudják határozni, és a vég­zett munka egyéni értékelésének sincs akadálya. Az egyéni ver­seny irányulhat olyan kiemelke­dő termelési és gazdasági ered­mények elérésére, amelyek jelen­tősen hozzájárulnak a műszaki fej lesztés hatékony előmozdításához, munka termelékenységének emeléséhez, a termékek minősé­gének és exportképességének ja­vításához. Az egyéni verseny szolgálhatja a szakmai ismeretes emelését, a korszerű technika el­sajátítását és alkalmazását. Az egyének versenyét a termelési egységek vezetői a szakszerve­zettel együttesen havonta leg­alább egy alkalommal kötelesek értékelni. Jó munkájukért kitüntetést és jutalmat kaphatnak a dolgozók. „Kiváló dolgozó* oklevelet és az ezzel járó legalább egyheti átlag- keresetnek megfelelő . pénzjutal­mat kaphatnak azok, akik idő­tartamtól függetlenül a legered­ményesebben tevékenykedtek, vagy egy éven keresztül kiemel­kedő munkát végeztek a terme­lési és gazdasági egység tervfel­adatainak végrehajtásában. „Ki­váló dolgozó” jelvényt és okle­velet, az azzal járó legalább fél­havi átlagkeresetnek megfelelő pénzjutalommal azok a dolgozók kaphatják, akik ismételten ki­emelkedő eredményt értek el, és egyszer már elnyerték a „Kiváló dolgozó” oklevelet. Ezt a kitün­tetést és jutalmat akkor is ado­mányozni lehet, ha az oklevelet az illető dolgozó még nem nyer­te ugyan el, de találmány^ nagy jelentőségű újítást, vagy ki­emelkedő jelentőségű műszaki szervezési intézkedést dolgozott ki, és vezetett be, vagy két éven át kimagasló termelési és gazda­sági eredményt ért eL A kiváló újító címet, és az azzal járó arany, ezüst és bronz fokozatot azok az újítók nyerhe­tik el, akik újításaik, találmá­nyaik révén 500 000, ill. 250 000 forintos utókalkulált népgazdasá­gi eredményt értek el. A szakma ifjú mestere címet azoknak a fia­tal szakmunkásoknak, techniku­soknak és mérnököknek adomá­nyozhatják, akik a KISZ Közpon­ti Bizottsága és a SZOT Elnök­sége által közösen meghatározott feltételeknek eleget tettek. Lehe­tővé kell tenni, hogy a kiváló dolgozó kitüntetést és a vele já­ró pénzjutalmat is megkapják azok, akik mint kiváló újítók, ki­váló traktorosok, szakma ifjú mesterei, a verseny különböző formáiban kimagasló eredménye­ket értek el. A kiváló dolgozó oklevelet, jelvényt és a pénzju­talmat a termelési tanácskozás döntése alapján a vállalat igaz­gatója és a szakszervezeti bizott­ság együttesen adományozza. A többletnyereséget felmutató vál­lalatoknál évente a dolgozóknak legfeljebb tíz százalékát, az éves eredménytervüket nem teljesítő vállalatoknál, továbbá a költség­vetésből gazdálkodó szerveknél a dolgozóknak legfeljebb 3 száza­lékát lehet oklevéllel és jel­vénnyel ’ kitüntetni. ' Gondoskodni kell arról is, hogy ne csak áz élenjárók, hanem a huzamosabb ideig jó átlagos eredményt elérő lelkiismeretes, szorgalmas dolgo­zók közül az arra érdemesek is kellő erkölcsi és anyag; elisme­résben részesüljenek. fl kollektiv verseny A határozat ezután a kollektív | versenyről intézkedik. Megálla-1 pítja, hogy ilyen versenyforma általában ott helyes, ahol a mun- | kafolyamatok, valamint a munka- | vonta — az üzemrészek vetélke­dését legalább negyedévenként kell értékelni. A határozat ezután a szocialis­ta brigád címért folyó verseny műveletek kapcsolódnak egymás-; kérdéseit elemzi. Ez az új típusú hoz, ahol a munka szervezése csoportokra épül. A kiváló bri­gád, a kiváló műhely, üzemrész, vagy osztály címek elnyerésére a vállalat igazgatója és a szakszer­vezet, meghatározott célokat tűz ki. Törekedni kell azonban arra, hogy a kollektívák versenyén be­lül megfelelően kibon takozhas- sék az egyének vetélkedése, mint a verseny alapvető formája. A brigádok versenyét legalább ha­verseny nemcsak a gazdasági eredmények elérésére, hanem az általános műveltség megszer­zésére, a politikai és kulturális képzettség növelésére, á , szocia­lista ember formálására, a szo­cialista tudat és együttélés ki­alakítására és fejlesztésére, az elvtársi segítés és együttműködés megvalósítására irányul. A szo­cialista brigád címért és annak (Folytatás a 2. oldalon) 02798467

Next

/
Thumbnails
Contents