Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-14 / 268. szám
4 TOLNA WECYET NEPŰ.TSAG I96T. november ll« Huszonöt év Regöly-Alsómajsán Riport Vaszari Anna tanítónővel Társadalmi vagyonvédelmi bizottságok a földművesszövetkezetek mellett Amikor először jártam Majsa- pusztán, találkoztam Vaszari Anna tanítónővel. Beszélgetésünk során megtudtam, ez évben ünnepli 25 éves tevékenységét pedagógiai munkájában. Az emberben akaratlanul is tiszteletet, megbecsülést vált ki /az ilyen ember. Amikor közöltem vele, riportot szeretnék ím; a munkájáról, tiltakozott. — Amit tettem, szívből, emberi szeretetből, és a legtermészetesebben tettem. Vaszari Anna életében, a munkája iránti odaadás párosult az emberek szeretetével, áz emberek iránt érzett bizalmával. Ezt a bizalmat éreztem akkor is, amikor a tsz, vagy a halgazdaság dolgozóival beszélgettem. Az a hatvan család, amely Majsa-pusz- tán él, nagy szeretettel és a bizalom viszonzásával fogadta szívébe a tanító nénit, Mikor kezdte el a tanítói pályáját? — 1935-ben végeztem Budapesten. 1936-ban kezdtem tanítani Regöly Majsa-pusztán. Abban az időben az iskolai körzetbe tartozott Bogaras-puszta is. Ha visszaemlékszem az akkori időkre, csodálom magamat. A fel- szabadulás előtt hatosztályos iskolában tanítottam egyedül. Nyolcvan-százhuszonhat között változott tanítványaim száma. Reggel 8-tól 16-17 óráig dolgoztam. Ebben az iskolába csak a cselédek gyerekei jártak (a herceg gyerekeinek külön nevelői voltak). Kezdettől fogva szerettem tanítványaimat, nagy tiszteletei voltam szüleik iránt. Úgy érzem a munkásemberekkel kialakított kapcsolatom segített legtöbbet abban, hogy teljesen a szívemhez nőtt a puszta. Minden vágyam az volt, tanítványaimmal a lehető legjobban ismertessem meg az iskolai tananyagot A szegény emberek sorsa egybefonódott munkájával — Mindenben segített nekünk — mondja Szabó Mihály, egykori tanítványa. — Minden vágya az volt, hogyan könnyítheti a szegényemberek gondját. Különböző kulturális rendezvényeket szervezett, aminek bevételéből egyes tanítványainak vett ruhát, cipőt, hogy iskolába tudjanak járni. — Együtt érzett a cselédemberekkel, állandóan közöttük élt. Betegség, problémák esetén segített. A mi tanító nénink nagyon a szívünkhöz nőtt — mondja Tóth Pál halgazdasági dolgozó. Nagyon szeretik őt a pusztán. Felszabadulás után még aktívabbá vált tevékenysége Hallgatom Vaszari Annát, szinte lenyűgöz, amilyen átszeliemül- ten mondja el, hogyan változott meg az emberek élete a felszabadulás utón: — Regöly-Alsómaj- sa a felszabadulás előtt herceg Eszterházy László tulajdonát képezte. Az övé volt az 5130 ka- tasztrális hold jó fekete föld, ami abban az időben a cselédembernek csak szegénysorsot jelentett. A felszabadulás éve megváltoztatta Majsa-puszta birtokviszonyait is. Azoké lett a föld, akiket illet Az egyéni gazdaságokMEGHALT A RADIOTECHNIK A EGYIK ÚTTÖRŐJE Hetvenhárom éves korában elhunyt a dán születésű Peter Jensen, aki részt vett a hangszóró feltalálásában, és egyik úttörője volt a rádió-telefon műszaki fejlesztésének. Jensen a század elején Koppenhágában dolgozott, ahol elsőnek alkalmazta a telefon hangmodulációs elvét a drótnélküli távközlésben, ban elég gyorsan kialakult a gondolat: közösségben jobb megélhetést, gondtalanabb életet biztosít' a föld. Magam is igyekeztem a gondolat gyakorlati megvalósítását elősegíteni. (Nagy Sándor, és Csapó Gyuláné tsz-tagok elmondják, egyike volt azoknak, akik legtöbbet dolgoztak a közös gazdaság kialakításában.) Ma nyugodtan elmondhatjuk, az emberek elégedettek a tsz-ben. Tanítványaim öltözködésben, tanulásban nem maradnak el más községekben élő gyermekektől. Huszonöt éves jubileumi évemben szinte üdülök, jelenleg csak alsótagozatos gyerekeket tanítok. — Szinte szégyenkezve mondja: — Ne írja bele az újságba, jelenleg csak tizenhat tanítványom van. Munkája túlnőtt az iskola pacijain Ahogy hallgatom Vaszari Annát, eszembe jut József Attila „Születésnapomra” című verse. „Én egész népemet fogom, nem középiskolás fokon tanítani”. Az ő élete, munkássága túlnőtt az iskola keretein. Amikor 126 gyereket tanított, jutott ideje azokkal az emberekkel is foglalkozni, akik már kinőttek az iskolapadból. A szocialista rendszer adta lehetőségek még nagyobb ambíciót adtak munkájához. Nincs a munkának olyan területe a pusztában, amiben részt ne venne. Vezeti a könyvtárat, az úttörő csapatot. Hálával tartoznak neki a szociális otthon lakói is, akiknek felolvasásokat tart. Az ő irányításával működik a tsz- klub is, ami igen gazdag programot nyújt a téli estékre a tsz- tagoknak. Aktív tagja a pártvezetőségnek, évek óta pártpro- pagandista. Még leírni is sok. Csodálom erejét, szavakban alig tudom kifejezni, egy ember hogyan tud ilyen széles skálán dolgozni? Idejéből arra is jut, hogy napokon keresztül segít a tsz adminisztrációs munkájában. Munkájával, az emberek iránti bizalmával jogosan kiérdemelte azt, hogy az emberek vezetőjüknek ismerik el. Túlzás nélkül vallom: Vaszari Anna az életével is tanít Szerénységére jellemző, hogy a különböző kulturális, művelődési munkákban a közösség erejét, munkáját tekinti fő tényezőnek. Az emberek viszont elsősorban az ő fáradhatatlan, lelkes munkájának, áldozatkészségének tulajdonítják ez- irányú eredményeiket. — Nagyon örülök annak — mondja —, hogy mindnyájunk munkájának eredményeként a művelődési, kul turális igényeket minél magasabb szinten tudjuk kielégíteni. — Nyugodt lelkiismerettel írom le: ő az a pedagógus, aki teljesíti feladatát! Munkája nyomán nemcsak az iskolában, hanem az iskolából kinőtt emberek között is a szocialista kultúrforradalom honosul meg. Jó munka elismeréséül Úgy hallottam, pedagógiai munkásságáért kapott kormány-, kitüntetést? Néhány percen belül megtelik az asztal különböző kitüntetésekkel, elismerő oklevelekkel. Köztük a Szocialista Munkáért Érdemérem, Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, stb. — Legkedvesebb emléket az Országházban kapott kormánykitüntetés vált ki belőle. — Az ország vezetői, köztük Kádár elvtárs hosz- szabb ideig beszélgettek el velünk, velem is a pusztai tanítónővel. Nagyon meghat ez az elismerés, amit a párttól, a kormánytól kaptam. Itt akarok tanítani nyugdíjazásomig — Kérem, feltétlenül írja le: én nagyon szeretek itt lenni. A szívemhez nőttek az emberek, jó velük együtt lenni. Mondják nekem többen: „Hogy lehet ilyen misszióban élni?” Megsértenek ezzel! Én azt vallom, ma már a pusztán is lehet kulturáltan élni. Munkám egy részét nem megbízatásként végzem. Mint pedagógus, feladatomnak tartom, segítsem a szocialista kultúrforradalom megvalósítását Majsa- pusztán is. Köszönet a lelkes munkáért Beszélgettem a tsz és a halgazdaság dolgozóival, többek között Nagy Sándor, Csapó Gyuláné, Tóth Pál és Szabó Mihály- lyal, véleményüket tolmácsolom: — A mi tanító néninknek nincs párja. Nagyon szeretjük, teljesen a szívünkhöz nőtt. Nincs olyan dolog nálunk, amibe ne segítene. Igyekszünk lelkes munkáját, fáradozásait,-'’ szeretetünkkel, segítségünkkel honorálni. Kívánjuk neki — Mondja Cziráki Józsi bácsi —, hogy még sok lakodalomban főzze az ízletes tyúkhúslevest — mert ilyen is volt, a közelmúltban a fiam esküvőjén. Fáradozásaiért mi is köszönetét mondunk. Kerekes Miklósné Megyénk 57 földművesszövetkezete sokmillió forint értékű vagyonnal gazdálkodik. A vezetők a gondjaikra bízott nápvagyon gondos kezeléséért erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak. Mégis nagy jelentősége van annak a kezdeményezésnek, amely a földművesszövetkezeti mozgalomban most kezd kibontakozni. A íöldművesszövetkezeti igazgatóságok mellett ugyanis járási és községi szinten vagyonvédelmi bizottságok alakulnak. A különböző foglalkozású emberek ellenőrzik, hogy egy-egy boltos, vendéglátóipari egység-vezető stb hogyan kezeli a rábízott népvagyont, nem követ-e el szabálytalanságot. S ha a társadalmi vagyonvédelmi bizottság valamely egységben lazaságot, hiányosságot, visszaélést tapasztal, annak minden részletét kivizsgálja, s javasolja a földművesszövetkezet választott vezetőségének a mulasztást elkövető felelősségrevonását, meg büntetését. Sőt adott esetekben maga a bizottság is tárgyal fegyelmi ügyeket. __________________ A társadalmi vagyonvédelemnek ez a formája a földművesszövetkezeti mozgalomban bevált. A paksi járási földművesszövetkezet mellett működő társadalmi vagyonvédelmi bizottság például a közelmúltban a társadalmi vagyon hanyag kezelése miatt felelősségrevonásra javasolta Kaposi Ferenc dunaszentgyörgyi Tü- zéptelep-vezetőt és Lőj da Lajos nagydorogi boltost, mert az ellenőrzés alkalmával leltárhiány mutatkozott. A felelősségrevonás meg is történt. A paksi járás földművesszövetkezeti központja mellett működő vagyonvédelmi bizottsághoz hasonlóan községekben is egymás után alakulnak ilyen közösségek, melyeknek tagjai napi munkájuk mellett, vagy éppen munkájuk közben ellenőrzik, vigyáznak a közvagyonra. Legutóbb a faddi, az alsónyéki és a medinai földművesszövetkezetnél szereztünk tudomást arról, hogy megalakult a társadalmi vagyonvédelmi bizottság. R. É. Dombóvár is takarékos község Az „Ahány család, annyi betétbetétkönyv” mozgalmon belül megyénkben takarékos községként tartják nyilván Dombóvári is. Első hallásra ez a megállapítás természetesen nem sokat mond, de ha egy kicsit közelebbről vizsgáljuk, érdekes dolgok tűnnek ki. Ha a számok tükrében nézzük ezt, nagy fejlődés eredményeként született a dombóváriak számára e megtisztelő cím. Takarékoskodó, ésszerűen élő emberekké váltak. Csak néhány év távlatában néz zünk vissza: 1956-ban Dombóvár községben a betétállomány még 384 000 forint volt. Egy évvel ké - sőbb ez az összeg kétmillió forintra rúgott. 1958-ban már három és félmillió volt a dombóváriak megtakarítása. A következő esztendőben 5 és félmilliót számláltak. 1960-ban kerek tízmilliót tett ki a takarékos község betét- állománya. Ebben az évben pedig közel egymillióval szaporodott. Ez annyit jelent, hogy az 1956- os, egy lakosra eső betétállomány 25 forintról 672 forintra, az egy családra eső átlag pedig 100 forintról 2689 forintra nőtt. Úgy gondoljuk, nem kell bővebb kommentár hozzá, menynyire nőtt néhány év alatt: a dombóváriak bizalma is a párt és a kormány politikája, a jövő, a béke iránt. Sokat Ígérő a novemberi Mindinkább számottevő eseményévé válik megyénknek az Állami Déryné Színház egy-egy társulatának turnéja. Ma már mindenütt várják a Déryné Színházat s nemcsak a kisebb községekben, hanem a nagyobb helyeken is osztatlan sikert arat a színház egy-egy előadása. Rövidesen Bródy: Tanítónő-ié- vel látogat megyénkbe a Déryné Színház. Ez alkalommal csak három helyen mutatja be a nagysikerű művet, november 21-én Deesen, 22-én Iregszemcsén, 23-án pedig Sióagárdon. Azért kerül most csak három előadásra sor, Déryné Színház programja mert januárban a »Tanítónő«-vel hosszabb turnét tervez a színház Tolna megyében. November 29-én történik meg a pusztahencsei új művelődési otthon »színházi avatása«. Ekkor szerepel ugyanis első ízben színház a községben. Az Állami Déryné Színház mutatja be Tabi László hangulatos vígjátékát, a »Különleges világnap«-ot. Novem bér hónapban még egy jelentős színházi esemény lesz megyénkben, 30-án először szerepel Si- montornyán a Déryné Színház. Itt is a »Különleges világnap«-ot mutatják be. Pimasz — Ismételje meg — Hát akkor én hazamegyek Majd ha helyet foglalunk a mozi nézőterén, látjuk, amint egy autóbusz tisztes sebességgel robog a budapesti utcákon, s a hátulsó részében izgatott beszélgetés folyik egy fiatal lány és egy középkorú férfi között. De ott van egy harmadik is. — Pimasz! — mondja a lány, s lesüti a szemét. A férfi kissé indulatos lesz: — Ki? Én? — Nem, hanem ő! — mármint a harmadik. — Nem stimmel, kérem elölről az egészet! — hangzik egy erőteljes férfihang. — Világítás kész! — Hang kész! — Indulhat! A háttérben egy nagy vásznon száguldani kezdenek a pesti utcák. — Pimasz! — Állj! Esik az eső! Szárazak az ablakok! Valaki felkap egy dézsát szivaccsal és az autóbusz ablakaihoz rohan. Pillanatok múlva ..esik” az eső. Az autóbusz rohan a pesti utcákon, s benne egy lány most már meggyőzőbben mondjál — Pimasz! Mindezt a Hunnia Filmstúdióban láttam, egy nagy teremben. Amikor majd mi a pesti utcákon látjuk robogni az autóbuszt, akkor gondoljunk arra, hogy mindaz tulajdonképpen ebben a teremben játszódott le. Az autóbusz például egyáltalában nem robogott, mert még kerekei sem voltak, hanem egy talpazaton állt. Az esős idő előidézéséhez is csak egy vödör vízre és szivacsra volt szükség. A város utcáit pedig úgy vetítették az autóbusz mögé, egy vászonra filmről, s ez mozgott, nem az autóbusz. Persze, mindezt roppant ügyesen kombinálták, s bennünk feltétlenül olyan hatást vált majd ki, mintha a pesti utcákon szágul- dana a busz. Készülnek az ,.Egy autóbusz nem áll meg" című magyar film felvételei. Egy másik teremben már elkészült filmrészletet látunk. ..Egyházi körmenet”. A külsös'’- nekről ítélve úrnapi körmenet lehet. Elöl a ministránsok. majd a pap jön, s felette báldachint visznek, utánuk a körmenet részvevői következnek: idős asszonyok, imakönyvekkel és rózsafüzérekkel a kezükben. Kellő áhítattal énekelnek. Az egyik öregasszony azonban mit sem törődve a többiekkel, ugyanarra a dallamra egy másik szöveget kezd énekelni: — Adj uram esőt... A pap és a többiek kissé megbotránkozva néznek hátra, és énekelnek tovább. — Kérem, a pap ismételje meg az éneket! A kép most hang nélkül pereg előttünk, s a „pap” pár méterre tőlünk énekel. Ez egy paraszttémájú film lesz, „A századik százalék”. Láttuk Keleti Márton új filmjének a felvételeit is. Ismét egy falusi életkép elevenedett meg előttünk. Falusi kul- túrházban találjuk magunka', ahol éppen termelőszövetkezeli taggyűlést tartanak. Az elnöki asztalnál ott ül az újonnan megválasztott tsz-elnök és másik két személy. — Felvétel kezdődik. A gyűlés részvevői foglalják el helyüket. A nézőtér pillanatok alatt megtelik kucsmás, kötényes, parasztemberekkel és bőszoknyás asszonyokkal. — Csendet kérek! Vagy háromszázan vannak a teremben, de egy szisszenést sem lehet hallani. — Hát akkor, én hazamegyek — mondja az új elnök, s a tömegen rosszalló zúgolódás fut végig. Készül az „Ahogy a csillag megy az égen” című film. Kint az öreg Gőzön Gyula bácsival futottunk össze. Pihent. Várta a felvétel folytatását. Az egyik ajtó mögött valaki papírlapokba mélyedt. Félhangosan olvasta a szöveget, majd zsebre dugta a papírt, s úgy mondta ugyanazt a szövegrészt. Tanult, készült a felvételre. Egy egész ország életéből láttunk itt epizódokat. A filmgyár ban megelevenítették az emberek mindennapi életét, s a művészet sajátos eszközeivel azokat filmkockákra rögzítették. Amelyeket mi, mozilátogatók nagy érdeklődéssel várunk... BODA FERENC
