Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-14 / 268. szám

•iiv. i^aks^r.rd ■'teiiii ilonyvtár ..., teap-éssy a*3. sz. VILÁG PROLETÁRJAI# EGYESÜLJETEK! r~ KeS. 1961. november XI. évfolyam Országos lol .dművesszÖTet kezeli tanácskozás Bátaszéken A múlt héten 4 napos tapasz­talatcserével és versennyel egy­bekötött tanácskozást rendezett Bátaszéken az Országos Földmű­vesszövetkezeti Tanács vendéglá­tóipari szakbizottsága. A. tanács­kozáson megjelent Nagy Dániel a szakbizottság elnöke, Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese, és Lipták Sándor a Ven­déglátóipari Szövetkezeti Köz­pont igazgatója, valamint a len­gyel szövetkezeti központ egy képviselője. Az ülésen értékelték a vég­zett munkát, és meghatározták a következő feladatokat. A földmű­vesszövetkezeti vendéglátóipar egyik alapvető feladata a falusi ételforgalom növelése. Ezen az ülésen megvitatták az ezzel kap­csolatos teendőket. Erre az alka­lomra összehívták három megye — Baranya, Fejér és Tolna — legjobb földművesszövetkezeti szakácsait és éttermi felszolgá­lóit és bemutató jellegű ver­senyt rendeztek számukra, hogv ezzel is növelhessék a falvak vendéglátóipari kultúráját. A szakácsok és felszolgálók verse­nyére később még visszatérünk. Járási pétfcsügfl állesndóbizottságl ülés ct tekarékosságról A szekszárdi járási tanács pénzügyi állandó bizottsága, mint aktuális -témát, a járás takarékos- sági mozgalmának helyzetét tűzte napirendre a Bátaszék községben megtartott ülésen. A vitaindító előadás után a pénzügyi állandó bizottság tagjai határozatot hoztak, hogy azon 'községekben, ahol a pénztakaré­kossági mozgalomnak még nin­csenek mély gyökerei, mint De­esen, Fácánkerten és Medina köz­ségekben, a lakosság körében a járási állandó bizottság tagjai, összefogva a községi pénzügyi ál­landó bizottság tagjaival, család- látogatás, baráti beszélgetés útján ismertetik meg a lakossággal a pénztakarékosság legjobb for­máit, a takarékbetétben takaré­koskodók részére biztosított elő­nyöket, kedvezményeket. A hozzászólások során Gegő Imre, a járási pénzügyi állandó bizottság elnöke a bátaszéki ktsz- tagok körében és más ktsz-nél már jól működő Kölcsönös Segítő Takarékpénztár mintájára több KST létrehozását javasolta és vállalta a szervezés beindítását. Pólyák László, a Bátaszék és Vi­déke Takarékszövetkezet ügyve­zetője elsősorban a termelőszö­vetkezeti lakossággal való rend­szeres kapcsolat kiépítését, a ré­szükre kedvezőbb betétformák népszerűsítésének szorgalmazását hangoztatta. Az állandó bizottság tanácsko­zása jelentős hozzájárulás lesz a takarékossági napok azon célki­tűzésének megvalósításához, hogy a járásban is közüggyé váljék az emberek takarékosságra való ne­velése. Hruscsov látogatása a Pahta-aral szovhozban Megkezdődött az I. országos kutatófi/m-ankét Hétfőn a technika házában megkezdődött az első országos kutatófilm-ankét. Az ankétot, amelyen 500 szak­ember vesz részt, köztük a ku­tatófilmezés legkiválóbb cseh­szlovák, angol és francia képvi­selői is, a műszaki fejlesztési bi­zottság, a műszaki és természet- tudományi egyesületek szövetsé­gének központi filmbizottsága és a magyar tudományos filmbizott­ság kutatófilm szekciója hívta össze. A kétnapos megbeszélésen ismertetik és megtárgyalják a kutatófilmgyártás legújabb fejlő­dését, és bemutatják a legjobb hazai és külföldi kutatófilmeket. Második éve kísérik figyelem­mel és számítják ki rendszeresen a termékek önköltségét a kocsolai Vörös Csillag Tsz-ben. Az önkölt­ségszámítás sok segítséget ad a gazdálkodáshoz; rnCiímutatja mi­lyen anyagi és munkaráfordítá­sokkal érik el eredményeiket és ilyen körülmények között meny­nyire gazdaságos, jövedelmező a termelés. Az önköltségszámítás adataiból kiderül például, hogy idén a gyap jútermelés jövedelmező volt. Egy kiló gyapjút 40 forint 26 fillérért állítottak elő és a gyapjú kilójá­ért 48 forintot kaptak. Ezenkívül a juhtenyésztésből még 53 000 fo­rint értékű mellékterméket is nyertek. A juhtenyésztés jövedel­mezősége annak köszönhető, hogy Taskent (TASZSZ). Nyikita Hruscsov vasárnap látogatást tett a Pahta-aral gyapottermesztő szovhozban. A Pahta-aralt még a huszas években hozták létre, s az erről szóló rendelkezést Lenin írta alá. A gazdaság gyapottermesztő te­rülete több mint ötezer hektárt tesz ki. Hektáronként csaknem 35 mázsa nyers gyapotot termel­nek. Ez évben a szovhoz 21000 tonna gyapotot adott el az állam­nak. Az évi jövedelem eléri a 2 200 000 rubelt. A szovhoz dolgozói meleg, szí­útszéleket és árokpartokat is le­geltettek, így olcsón takarmányoz ták az állatokat, tehát alacsony volt a takarmányozás költsége. A növendékmarháknál ugyancsak a legeltetésnek és az ésszerű ta­karmányozásnak köszönhető az önköltség kedvező alakulása. Varga Gyula, a szövetkezet fő­könyvelője elmondotta, hogy a termelőszövetkezetben a szakve­zetés is segítséget nyújt az ön­költségszámításhoz és a főagronó- mus, az elnök, a brigádvezetők is tanulmányozzák az önköltségi adatokat. így az önköltségszámí­tás emeli a gazdálkodás színvo­nalát, javítja a jövedelmezősé­get, amelynek az egész gazdaság és a tsz-tagok egyénileg is hasz­nát látják. vélyes fogadtatásban részesítették Nyikita Hruscsovot, aki megte­kintette a gépek munkáját az ül­tetvényeken. Hruscsov elbeszél­getett a gazdaság vezetőivel, ész­revételeket tett és tanácsokat adott. Javaslatokat vetett fel pél­dául a borsó- és kukoricatermesz­téssel, valamint az állattenyész­téssel kapcsolatban. Este Hruscsov visszautazott Taskentbe. Újdonságok a Bonyhádi Cipőgyárban Nem múlik el negyedév anél­kül, hogy a Bonyhádi Cipőgyár­ban egy-két újdonsággal ne bő­vítenék a választékot. A máso­dik negyedévben megkezdték a goysex-el járással készülő férfici­pők gyártását (tavaly csak női goysex-cipőket gyártottak). Az új gyártmányból húszezer párat szál lítottak NDK-exportra. Egy má­sik új gyártmánya az üzemnek a férfi bundacipő. Ebből ugyan­csak húszezer pár kerül export­ra. A gyár egyébként termékei­nek mintegy egyharmadát készíti exportra# Uj gyártmány lesz — amelynek bevezetésén most dolgoznak — a kombinált gyártású klammer-fa- szeges iskolacipő. Ama kívánság­nak tesz eleget ezzel a gyár, hogy kapható legyen a boltokban egy eddigieknél erősebb kivitelű, tar- tósabb iskolacipő. Eredményes az önköltség számítás a kocsolai Vörös Csillag Tsz-ben Kiszesek a termelőszövetkezetekben Megyénk KISZ-fiataljai jelen­tős segítséget nyújtottak a terme­lőszövetkezeteknek az őszi mun­kák elvégzésénél. Főleg a kuko­rica és burgonyabetakarítási mun kákból vették ki a részüket. így a dunakömlődi fiatalok például 220-an segítettek a helybeli ter­melőszövetkezetnek a burgonya- betakarításnál. A paksi gimnázi­um 45 fiatalja pedig három na­pon keresztül a Kanacsi Állami Gazdaságban segített a kukorica betakarításán. A bonyhádi kö­zépiskolások is kivették részüket ebből a munkából. A közgazdasá­Villanyt kap az ózsáki művelődési otthon Kulturális szempontból Ózsák ez ideig elég gyenge ellátottság­gal rendelkezett. A művelődési otthon céljaira is használt helyi­ségben nem volt villanyvilágítás, így a különböző rendezvényekre csak ritkán kerülhetett sor. A városi tanács, a művelődési ház és a termelőszövetkezet jelentős támogatásával, a helyi lakosok társadalmi munkájával most meg oldották a villany bevezetését a művelődési otthonba. Rövidesen kigyullad a villany, s lesz hol összejönni, művelődni, szórakoz­ni az ózsáki termelőszövetkezeti tagoknak. gi technikum fiataljai mintegy 200-an, a kakasdi termelőszövet­kezetnél dolgoztak és 19 kataszt- rális hold területről törték le és szállították be a kukoricát. Ugyan ezen a napon a gimnázium fia­taljai a mőcsényi és a grábóci tsz-eknek segédkeztek. Hasonló munkát végzett a teveli és a bonyhádvarasdi KISZ-szervezet. Diósberényben a KlSZ-szerve- zet munkacsapata az elvállalt ku­koricaterületről 30 mázsás ter­mést, a felsőnánaiak pedig 35 mázsás átlagtermést takarítottak be. Konyvárusítáai vasárnap Könyvárusítási napot rende­zett vasárnap a földművesszövet­kezet Tolna megye mintegy húsz községében. A KISZ-fiatalok, út­törők és a nőtanács aktívái ház­ról házra járva kínálták eladás­ra a könyveket. Mintegy másfél millió forint értékű könyvkész­letből válogathattak a könyvked­velők. Decsen népviseletbe öltö­zött aktívák járták a házakat és több ezer forint értékű könyvet értékesítettek.. Tamásiban és több helyen könyvbált és hanglemez- parádét rendeztek. A falusi la­kosság nagy érdeklődést tanúsí­tott a mezőgazdasági szakköny­vek iránt, de sokan előj egyez­tették a klasszikus könyvsoroza­tot is, _______ • „ I dén 320 mázsa búzát adott el szabadon, jövőre 820 mázsát ad el a kurdi Új Élet Tsz Befejezéshez közeledik a búza vetése a kurdi Uj Élet Tsz-ben. Kurdon is több búzát vetnek idén a tavalyinál, és nagyobb a búza vetésterületében a külföldi nagyhozamú búzafajták aránya. A jó talajelőkészítés, a búza nagy részének időbeni elveté­se lehetővé tette, hogy a tava­lyinál magasabb termésátlagot, holdankint 13 mázsát tervezze­nek. A vetésterület megnövekedése és a nagyobb hozam lehetővé te­szi, hogy a kurdi Uj Élet jövőre több búzát adjon a népgazdaság­nak, mint amennyit az idén adott. Az idei 380 mázsás értékesítéssel szemben a jövő évre 820 mázsa szabadon történő búza értékesí­tésére szerződött a tsz a Ter­ményforgalmi Vállalattal. 1570 óra társadalmi munka A községfejlesztési alapok rendszeresítése meggyorsította községeink, falvaink fejlődését. A járdák, utak, hidak, kutak léte­sítése, gyorsabb javítása különö­sen az ott élő dolgozóknak számít szenzációnak. Ezzel is könnyebb, kulturáltabb lett az életük, mun­kájuk# Ezt a nagy erőt sokszorozza meg a lakosság társadalmi mun­kája. E két erő, a községfejlesz­tési alap és a társadalmi munka tovább gyorsítja községeink fejlő­dését. Éppen ezért dicséretreméltó a bátaszéki Épületkarbantartó Ktsiz tagjainak segítsége, amellyel köz­ségük szépítését előmozdították. Mái- ebben az évben 1570 óiát teljesítettek társadalmi munká­ban a községfejlesztési tervek si­keres teljesítése érdekében. Megyeszerte si lózzák a kukoricaszárat A nyári aszály okozta kiesés miatt nagy gondot jelent Tolna megye termelőszövetkezeteiben a takarmányellátás. Ezen silózás­sal igyekeznek segíteni. Már ed­dig 165 000 köbméter silót készí­tettek télire. Szükségmegoldás­ként silózzák a kukoricaszár egy részét is cukorrépaszelettel és le­veles répafejjel vegyítve. Eddig 30 000 köbméter silót készítettek ilyen eljárással és a közeljövő­ben még legalább ennyi kukorica szárat silóznak be. A bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezet, amely nek közismerten fejlett állatte­nyésztése van, több mint 2000 köbméter silót készített kukori­caszárból, mivel az egyéb nö­vényféleségekből nem tudta biz­tosítani a szükséges mennyiséget. Vasárnap tartották a századik társadalmi ünnepélyt Szekszárdon Vasárnap tartották a szekszár­di anyakönyvi hivatalban a szá­zadik társadalmi — házassági és névadó — ünnepélyt. Bakó Ale­xandria Judit Ilona és Samu At­tila újszülöttek névadójára ke­rült sor. A szülők és a névadó szülők egyenruhás úttörők sor­fala mellett virágos szőnyegen mentek az anyakönyvvezető elé fogadalomtételre. Az úttörők ked­ves műsort adtak. A családias ünnepélyen a városi tanács kép­viseletében Kistakács József anya­könyvvezető emléklapot adott át, a rokonok, jóbarátok pedig aján­dékokkal, jókívánságokkal hal­mozták el a boldog szülőket.

Next

/
Thumbnails
Contents