Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-11 / 266. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜ.TSÄÖ 1961. november ll. Nehru befejezte washingtoni tárgyalásait Washington (MTI): A hétfő óta az Egyesült Államokban tartóz­kodó Nehru indiai miniszterel­nök csütörtökön utolsó ízben lá­togatott el a Fehér Házba. Ken­nedy és Nehru a négynapos ta­nácskozásokat „rendkívül hasz­nosnak, kellemesnek és gyümöl­csözőnek” nevezte. Az indiai miniszterelnök pén­teken indult el Washingtonból. Nehru csütörtök este az országos sajtóklubban kérdésekre válaszol­va közölte, hogy meghívta Ken­nedy elnököt, látogasson el In­diába. Remélem — hangoztatta a miniszterelnök —, a látogatás­ra hamarosan sor kerül. Nehru ezután „káros” és súlyos fejle­ménynek minősítette azt a tényt, hogy a Szovjetunió a nukleáris fegyverkísérletek felújítására kényszerült. A német problémára térve Nehru hangsúlyozta, hogy Kelet- és Nyugat-Németország határa a háború eredménye, majd állást foglalt a kérdés békés rendezése mellett. Az indiai miniszterelnök végezetül kijelentette Nyugat- és Kelet-Németország eddig is több kérdésben együttműködött és őszintén reméli, hogy a két or­szág kapcsolatai a jövőben meg­szilárdulnak. Az AP értesülése szerint Ken­nedy elnök azt latolgatja, hogy a közeli hetekben körutat tesz Latin-Amerikában. Kennedy lá­togatásának az lesz a célja, hogy népszerűsítse latin-amerikai „se­gélyprogramját.” Közös közlemény Kennedy és Nehru tanácskozásáról Washington (MTI): Nehru in­diai miniszterelnök Kennedy el­nökkel folytatott tanácskozásai­ról csütörtökön este közös köz­leményt adtak ki — jelenti a Reuter. A közlemény szerint a tanács­kozások középpontjában a berli­ni kérdés, a nukleáris fegyverkí­sérletek betiltását szolgáló szer­ződés, Laosz semlegességének kér dése, az általános és teljes lesze­relés programjának megvalósítá­sát célzó egyezmény állott. A két államférfi — mint a köz­lemény hangsúlyozza — szoros kapcsolatot kíván egymással fenntartani a elkövetkezendő hó­napokban és években. Megvizsgálták a kongói hely­zetet is, és a többi között érin­tették még India és Pakisztán kapcsolatát. De Gaulle ismét feszólította a gyarmatosító ultrákat: csatlakozzanak a „nemzeti egységhez” Párizs (MTI): De Gaulle vidé­ki kőrútján touloni beszéde után Marseilleben sem mulasztotta el, hogy az algériai gyarmatosító ultrák, az OAS felé békejobbot nyújtson. Ismét felszólította őket: adják fel különállásukat, csatla­kozzanak a „nemzeti egységhez.” Az elnöknek ez az ismételt üzenete az ■,eltévedt bárányok” felé. nagy feltűnést és nyugtalan­ságot keltett a francia közvéle­ményben. A francia nép döntő többsége előtt világos, hogy a2 OAS fasiszta összeesküvés szer­vezete, amelynek legfőbb célja az algériai béke megakadályozása. Az nyílt titok, hogy Algériában megkezdődött az OAS erőinek „csendes” mozgósítása azzal a céllal, hogy 100 000 embert állít­son Sálán mögé. Az ultrák ját­szi könnyedséggel lopják a kato­nai felszerelést és fegyvereket az algériai hadsereg raktáraiból. A francia lapok rámutatnak, minden megegyezés a fasiszta gyarmatosítókkal, eleve kizárja a francia-algériai tárgyalások meg­kezdését és a békés megegyezés lehetőségét. Az algériai költségvetés szerdai parlamenti tárgyalásánál kiala­kult vita megmutatta, hogy a képviselők, sőt de Gaulle pártjá­nak exponensei között igen sok híve van annak a •,megoldás­nak”, amelyet de Gaulle korzi­kai beszédében Franciaország szempontjából nemkívánatos „másik lehetőségként” jelölt meg: Algéria feloszlatásának Pasquini, az UNR egyik képvi­selője nyíltan javasolta, alakít­sanak parlamenti csoportot a francia—algériai tárgyalások sza- botálására. Ilyen körülmények között a köztársasági elnök kijelentése, hogy az algériai kérdés megol­dása „belátható közelségbe ke­rült”, nem oszlatja el a francia közvélemény aggodalmát, annál kevésbé, mert de Gaulle az el­múlt három évben nem egyszer tett hasonló ígéretet az algériai háború pedig változatlanul to­vább tart. Megkezdődött a skandináv országok miniszterelnökeinek értekezlete Helsihki (MTI): Dánia, Izland, Norvégia és Svédország minisz­terelnökei pénteken Helsinkibe utaztak és szombaton reggel a finn miniszterelnök társaságában megtartották értekezletük első ülését. Az öt skandináv ország mi­niszterelnöke elsősorban a részt­vevő államok szorosabb kulturá­szágok parlamentjei elé terjesz­tik. Mint ismeretes, Dánia az euró­pai közös piac tagja szeretne len­ni, s ugyanilyen elhatározást várnak a közeljövőben Norvégiá­tól és Svédországtól is. Finnor­szág egyelőre a várakozás állás­pontjára helyezkedett. Az új ecuadori elnök letette az esküt Quito (MTI). Carlos Julio Aro- semena, új ecuadori köztársasági elnök AFP-jelentés szerint csü­törtökön este letette a hivatali esküt. Megbízatása két évre és kilenc hónapra szól, ameddig a menesztett Ibarra, volt elnök mandátuma tartott volna.. Quito- ban és más városokban újabb rokonszenv-tüntetéseket szervez­tek Arosemena mellett. A mexikói nagykövetségre me­nekült Ibarra volt elnök az AP értesülése szerint pénteken hagy­ta el az országot, és családjával együtt Mexikóba utazott. Események i yen, SOROKBAN Marseille (MTI). A dél-francia­országi körút során Marseille-be érkezett de Gaulle államfő pén­teken ellátogatott a kikötő-ne­gyedbe is. A rakodómunkások, akik bér­harcukat sorozatos sztrájkokkal fokozzák, az államfő látogatá­sának idejére újabb egyórás munkabeszüntetéstiszerveztek. De Gaulle megtekintette az egyik aknaszedő hajót, közben a sztráj­koló munkások a mólókra és rakpartra tömörülve füttykon­certet rendeztek, »Nekünk bért, Algériának békét« követelve az államfőtől. Szerda este Algírban meggyil­kolták az OAS tevékenységének kivizsgálására Algériába küldött Joubert rendőrbiztost. A halálos lövést egy borozó helyiség nyi­tott ajtaja előtt váratlanul meg­jelent gépkocsiból adták le. A meggyilkolt rendőrbiztos két éve működött Algériában. Az OAS pénteken röplapon szólította fel az algériaiakat, hogy bojko+tálják a fegyverszü­neti nap alkalmából lefolyó ün­nepségeket. A röplapok egyide­jűleg tüntetésre hívnak fel a Francia-Algéria mellett. A Német Szövetségi Köztársa­ság arany- és devizatartaléka október utolsó hetében további 441 millió márkával csökkent. Az utóbbi hónapok feltűnő arany- és devizaveszteségéből a Guardian pénzügyi szakértője szerint általában arra lehet kö­vetkeztetni, hogy megindult a nagyobb méretű tőkekiáramlás a Német Szövetségi Köztársasáeból. Ennek valószínű oka elsősorban a berlini válság, amely mind inkább elriasztja a tőkét Nyugat- Németországtól, s a font viszony­lagos megszilárdulása, amely Londonba vonzza a spekulatív pénzeket. * Párizs (MTI). A nagy francia bankok dolgozói csütörtökön 24 óiás sztrájkba léptek. Mintegy 10 000 banktisztviselő hagyta ab­ba a munkát. A pénzintézetek alkalmazottai fizetésük feleme­lését követelik, amely 1957 óta 13 százalékot vesztett vásárló­erejéből. A Francia Nemzeti Bank előtt csoportosuló sztrájko- lókat, sztrájkőröket, köztük a szakszervezeti vezetőket a kar­hatalom toloncautón szállította be a rendőrségre. Két nagyváros nevét megváltoztatták a Szovjetunióban lis, jogi és gazdasági együttmű­ködésének kérdéseiről tárgyal, de minden bizonnyal szobakénül majd a Finnországhoz intézeti szovjet jegyzék is. A kormány­fők egy különbizottság által ki­dolgozott programtervezetről ta­nácskoznak. Az előkészített programterve­zet szerint — mint az AP je­lenti — az öt résztvevő ország az egymásközötti határok majdani eltörlésére törekszik, a gazdasá­gi kérdések tekintetében pedig a skandináv országok erőforrásai­nak koordinálásáról intézkedik. Az értekezletet még jóval a Finn­országhoz intézett szovjet jegy­zék nyilvánoságra kerülése előtt szervezte meg az északi tanács, s az esetleges megegyezést — még több tanácskozás után — ra­tifikálása végett az érdekelt or­Moszkva (MTI). Az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsénak el nöke, a dolgozók kívánságának megfelelően, Sztálino városának nevét Donyeckre, a sztálinoi te­rület nevét Donyeck-területre változtatta. A péntek reggeli Szovjetszkaja Rosszija közli, hogy az oroszországi Szovjet Szö­vetséges Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának Elnöksége, ugyancsak a dolgozók kívánságá­nak eleget téve, a kemerovói te­rületen fekvő Sztálinszk városá­nak a Novokuznyeck nevet adta. Donyeck a Donyec-medenee legnagyobb városa, a Szovjet­unió és Ukrajna egyik legfonto­sabb kohászati és szénbányászati központja, 800 000 lakosú város. 1924-ig Juzovkának hívták. A város neve John Use angol tő­kés nevétől származik, ugyanis így hívták azt az angol tőkést, aki 1869-ben kohót épített a vá­rosban. 1924-ben változtatták meg a város nevét Sztálinéra. A csaknem 400 000 lakosú Kuz- nyeck városa a nyugat-szibériai kemerovói területen, a Tom fo­lyó mellett fekszik, a Kuznyeck medence kohóiparának egyik központja. 1932-ig neve Kuznyeck volt, 1932-től Novokuznyeck. Ké­sőbb a személyi kultusz elbur­jánzásának időszakában kapta a Sztálinszk nevet, Hogyan tükröződik második ötéves tervünkben a KGST-hez tartozó országok együttműködése ? Újabb eredmények a nemzetközi munkamegosztásban A második ötéves terv egyik fő feladatként jelöli meg, hogy népgazdaságunk fejlesztését és a szocialista tábor országainak kö­zös érdekeit szem előtt tartva fej­leszteni kell a nemzetközi mun­kamegosztást. Hogyan tükröződik második öt­éves tervünkben a KGST-hez tar­tozó országok együttműködése, mit várhatunk a baráti országok fejlődő gazdasági kapcsolataitól? — erre a kérdésre a következő tájékoztatást adta Kiss Tibor, az Országos Tervhivatal nemzetközi gazdasági kapcsolatok főosztályá­nak helyettes vezetője a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A KGST jelentősége az eu­rópai szocialista országok számá­ra az utóbbi években igen lénye­gesen megnövekedett — hangzik a tájékoztatás. Ma már nemcsak országaink külkereskedelmi for­galmát, hanem termelését is ösz- szehangolja, gondoskodik az arra rászoruló államok nyersanyagel­látásáról, az exportáruk részére biztos piacot teremt, s egyre ered ményesebben szervezi a nemzet­közi munkamegosztást. A KGST munkájának új vonása, hogy az 1961—65-ös tervek egyeztetésekor már nemcsak egyes termelési ágak, hanem a teljes népgazdasá­gi tervek főbb előirányzatait han­golta össze, s ezután csak a közös érdekek ismereté­ben készültek el mindenütt a végleges tervek az érintett or­szágokban. Ez az elmélyülő együttműködés különösen olyan kis államok szá­mára fontos, mint hazánk, ahol a külkereskedelmi forgalom eléri a nemzeti jövedelem hatvan szá­zalékát, s így a nyersanyagbe­szerzés csakúgy, mint az áruk értékesítése, egyaránt döntő je­lentőségű. Megközelítően hasonló a helyzet Csehszlovákiában, Len­gyelországban és néhány más or­szágban is. Bár a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma saját méreteihez viszonyítva minimális, nemzeti jövedelmének alig két— három százalékát alkotja, a ki­sebb államok elsősorban a Szov­jetunióval kötötték meg legdön­tőbb gazdasági szerződéseiket. Magyarország is egyeztette má­sodik ötéves tervét a KGST töb­bi államával, s a megállapodáso­kat hosszúlejáratú kereskedelmi szerződésekben rögzítették. Te­kintve, hogy teljes anyagszükség­letünknek mintegy 70 százalékát a szocialista országokból szerez­zük be, s exportunk nagy része is a baráti államokba irányul, külkereskedelmünk biztos alapo­kon nyugszik. Különösen nagy a jelentősége a Szovjetunióval kö­tött kereskedelmi kapcsolataink­nak, a Szovjetunióból származó importnak ugyanis mintegy 85 százaléka fűtő- és nyersanyag, amiért 65 százalékban munkaigé­nyes, gépipari termékekkel fize­tünk. Ez az együttműködés teszi lehetővé, hogy az ország természeti és gazda­sági adottságainak legmegfele­lőbb termékeket állítsunk elő, s gyártmányainkhoz rendelke­zésünkre álljon a megfelelő mennyiségű alapanyag. — A második ötéves terv idő­szakában a Szovjetuniótól, Cseh­szlovákiától és Lengyelországtól évente körülbelül egymillió tonna kokszolható szenet, ugyanannyi lángszenet vásárolunk, brikett­importunk ugyanezekből az or­szágokból 1965-re évi 700 ezer tonnára növekszik. A megállapo­dások alapján lehetőség nyílik az olaj és a földgáz nagyobb ará­nyokban történő felhasználására is. A magyar vaskohászat a Szov­jetunióból, Csehszlovákiából és Lengyelországból évente egymil­lió tonna kohókokszot, a Szovjet­unióból pedig 1,8—1,9 millió ton­na vasércet kap, s lehetővé vá­lik a nyersvas, illetve az acél­gyártás lényeges fejlesztése. A Szovjetunió egyébként mind a magyar vaskohászatot, mind a vegyipart jelentős beruházási hi­telekkel is segíti. Ilyen hitelből épül fel a Dunai Vasmű hideg­hengerműve, a vegyipar új polie­tilén, PVC és klórsósav üzeme, valamint a Tiszavidéki Vegyikom binát. A KGST-hez tartozó országok együttműködésének igen nagy a jelentősége Magyarország ener­giaellátásának szempontjából is. Ma már egységes távvezeték­rendszer működik Magyarország —Csehszlovákia és az NDK, Len­gyelország és Csehszlovákia, Ro­mánia és Csehszlovákia, Magyar- ország és a Szovjetunió, Lengyel- ország és a Szovjetunió, valamint Románia és Bulgária között. A Szovjetunió Nyugat-Ukrajnában épít olyan vezetéket, amely be­kapcsolódik ezeknek az országok­nak nagyfeszültségű távvezetéké­be. Az együttműködés lehetővé teszi, hogy Magyarország növekvő mér­tékben importáljon villamos­energiát. Az 1965-ig szóló tervek szerint a Szovjetunió egymilliárd, Csehszlovákia 245 millió, az NDK 250 millió kilowattóra villamos­energiával segíti megoldani Ma­gyarország energiaellátási problé­máit. — Országaink népgazdasági tér veit úgy hangolták össze, hogy minden állam a neki legmegfele­lőbb árucikkekkel fizet. A Szov­jetunióba irányuló műszer-expor­tunk például az ötéves terv idő­szakában megnégyszereződik, s kétszer annyi vákuumtechnikai és komplett élelmiszeripari be­rendezést szállítunk, mint 1960- ban. A KGST gondoskodott a szocialista országok gépiparának nagyobbmérvű szakosításáról is. Mindenekelőtt arra törekednek, hogy az egyes országok a lehetőség szerint azokat a cikkeket állít­sák elő, amelyekből hazai fo­gyasztásunk jelentős, s a gyár­táshoz megfelelő adottságaink vannak. A gördülőcsapágygyártás szakosí­tásáról Magyarország, Románia és Csehszlovákia között jött létre megállapodás, amelynek az a lé­nyege, hogy hazánk azokat a gör­dülőcsapágyakat készíti, amelyek­ből saját igénye viszonylag nagy. de ugyanakkor a másik két or- ország szükségleteit is kielégíti Eddig a használatos típusok 47 százalékát gyártották csak egy országban, a többi megoszlott 3 —4 más állam között, jelenleg már 55, 1965-ben pedig több mint 66 százalékát gyártják azonos he­lyen, így kialakíthatják a nagyso­rozatú termelést. Magyarország lemondott olyan szerszámgépfajták gyártásáról, amelyekből saját felhasználása nem számottevő. Ezeket a jövő­ben importáljuk, viszont növel­jük azoknak a szerszámgépfaj­táknak az exportját, amelyeknek gyártásáról a baráti országok mondtak le hazánk javára. Az európai népi demokratikus orszá­gok közül Magyarország és Ro­mánia termeli a legtöbb kukori­cát, így a kukoricakombájnokat ez a két ország gyártja, viszont a burgonya termeléséről neveze­tes Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK rendezkedik be bur­gonyakombájn előállítására. A KGST egyik ülésszakán ajánlá­sokat fogadtak el sok egyéb fon­tos gépipari termék előállításának szakosítására, a többi között 14 energetikai berendezés, 23 die­sel motor, 69 fémforgácsoló szer­számgép, 110 kovácsoló-sajtoló berendezés-típus, 15 fajta mező- gazdasági gép és traktor és sok egyéb termék előállítását oldják meg a nemzetközi munkameg­osztás alapján. Ez az egyre szer­vezettebbé váló együttműködés annak is egyik biztosítéka, hogy második ötéves tervünk sikerrel megvalósul — fejeződik be Kiss Tibor nyilatkozata.

Next

/
Thumbnails
Contents