Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-11 / 266. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜ.TSÄÖ 1961. november ll. Nehru befejezte washingtoni tárgyalásait Washington (MTI): A hétfő óta az Egyesült Államokban tartózkodó Nehru indiai miniszterelnök csütörtökön utolsó ízben látogatott el a Fehér Házba. Kennedy és Nehru a négynapos tanácskozásokat „rendkívül hasznosnak, kellemesnek és gyümölcsözőnek” nevezte. Az indiai miniszterelnök pénteken indult el Washingtonból. Nehru csütörtök este az országos sajtóklubban kérdésekre válaszolva közölte, hogy meghívta Kennedy elnököt, látogasson el Indiába. Remélem — hangoztatta a miniszterelnök —, a látogatásra hamarosan sor kerül. Nehru ezután „káros” és súlyos fejleménynek minősítette azt a tényt, hogy a Szovjetunió a nukleáris fegyverkísérletek felújítására kényszerült. A német problémára térve Nehru hangsúlyozta, hogy Kelet- és Nyugat-Németország határa a háború eredménye, majd állást foglalt a kérdés békés rendezése mellett. Az indiai miniszterelnök végezetül kijelentette Nyugat- és Kelet-Németország eddig is több kérdésben együttműködött és őszintén reméli, hogy a két ország kapcsolatai a jövőben megszilárdulnak. Az AP értesülése szerint Kennedy elnök azt latolgatja, hogy a közeli hetekben körutat tesz Latin-Amerikában. Kennedy látogatásának az lesz a célja, hogy népszerűsítse latin-amerikai „segélyprogramját.” Közös közlemény Kennedy és Nehru tanácskozásáról Washington (MTI): Nehru indiai miniszterelnök Kennedy elnökkel folytatott tanácskozásairól csütörtökön este közös közleményt adtak ki — jelenti a Reuter. A közlemény szerint a tanácskozások középpontjában a berlini kérdés, a nukleáris fegyverkísérletek betiltását szolgáló szerződés, Laosz semlegességének kér dése, az általános és teljes leszerelés programjának megvalósítását célzó egyezmény állott. A két államférfi — mint a közlemény hangsúlyozza — szoros kapcsolatot kíván egymással fenntartani a elkövetkezendő hónapokban és években. Megvizsgálták a kongói helyzetet is, és a többi között érintették még India és Pakisztán kapcsolatát. De Gaulle ismét feszólította a gyarmatosító ultrákat: csatlakozzanak a „nemzeti egységhez” Párizs (MTI): De Gaulle vidéki kőrútján touloni beszéde után Marseilleben sem mulasztotta el, hogy az algériai gyarmatosító ultrák, az OAS felé békejobbot nyújtson. Ismét felszólította őket: adják fel különállásukat, csatlakozzanak a „nemzeti egységhez.” Az elnöknek ez az ismételt üzenete az ■,eltévedt bárányok” felé. nagy feltűnést és nyugtalanságot keltett a francia közvéleményben. A francia nép döntő többsége előtt világos, hogy a2 OAS fasiszta összeesküvés szervezete, amelynek legfőbb célja az algériai béke megakadályozása. Az nyílt titok, hogy Algériában megkezdődött az OAS erőinek „csendes” mozgósítása azzal a céllal, hogy 100 000 embert állítson Sálán mögé. Az ultrák játszi könnyedséggel lopják a katonai felszerelést és fegyvereket az algériai hadsereg raktáraiból. A francia lapok rámutatnak, minden megegyezés a fasiszta gyarmatosítókkal, eleve kizárja a francia-algériai tárgyalások megkezdését és a békés megegyezés lehetőségét. Az algériai költségvetés szerdai parlamenti tárgyalásánál kialakult vita megmutatta, hogy a képviselők, sőt de Gaulle pártjának exponensei között igen sok híve van annak a •,megoldásnak”, amelyet de Gaulle korzikai beszédében Franciaország szempontjából nemkívánatos „másik lehetőségként” jelölt meg: Algéria feloszlatásának Pasquini, az UNR egyik képviselője nyíltan javasolta, alakítsanak parlamenti csoportot a francia—algériai tárgyalások sza- botálására. Ilyen körülmények között a köztársasági elnök kijelentése, hogy az algériai kérdés megoldása „belátható közelségbe került”, nem oszlatja el a francia közvélemény aggodalmát, annál kevésbé, mert de Gaulle az elmúlt három évben nem egyszer tett hasonló ígéretet az algériai háború pedig változatlanul tovább tart. Megkezdődött a skandináv országok miniszterelnökeinek értekezlete Helsihki (MTI): Dánia, Izland, Norvégia és Svédország miniszterelnökei pénteken Helsinkibe utaztak és szombaton reggel a finn miniszterelnök társaságában megtartották értekezletük első ülését. Az öt skandináv ország miniszterelnöke elsősorban a résztvevő államok szorosabb kulturászágok parlamentjei elé terjesztik. Mint ismeretes, Dánia az európai közös piac tagja szeretne lenni, s ugyanilyen elhatározást várnak a közeljövőben Norvégiától és Svédországtól is. Finnország egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkedett. Az új ecuadori elnök letette az esküt Quito (MTI). Carlos Julio Aro- semena, új ecuadori köztársasági elnök AFP-jelentés szerint csütörtökön este letette a hivatali esküt. Megbízatása két évre és kilenc hónapra szól, ameddig a menesztett Ibarra, volt elnök mandátuma tartott volna.. Quito- ban és más városokban újabb rokonszenv-tüntetéseket szerveztek Arosemena mellett. A mexikói nagykövetségre menekült Ibarra volt elnök az AP értesülése szerint pénteken hagyta el az országot, és családjával együtt Mexikóba utazott. Események i yen, SOROKBAN Marseille (MTI). A dél-franciaországi körút során Marseille-be érkezett de Gaulle államfő pénteken ellátogatott a kikötő-negyedbe is. A rakodómunkások, akik bérharcukat sorozatos sztrájkokkal fokozzák, az államfő látogatásának idejére újabb egyórás munkabeszüntetéstiszerveztek. De Gaulle megtekintette az egyik aknaszedő hajót, közben a sztrájkoló munkások a mólókra és rakpartra tömörülve füttykoncertet rendeztek, »Nekünk bért, Algériának békét« követelve az államfőtől. Szerda este Algírban meggyilkolták az OAS tevékenységének kivizsgálására Algériába küldött Joubert rendőrbiztost. A halálos lövést egy borozó helyiség nyitott ajtaja előtt váratlanul megjelent gépkocsiból adták le. A meggyilkolt rendőrbiztos két éve működött Algériában. Az OAS pénteken röplapon szólította fel az algériaiakat, hogy bojko+tálják a fegyverszüneti nap alkalmából lefolyó ünnepségeket. A röplapok egyidejűleg tüntetésre hívnak fel a Francia-Algéria mellett. A Német Szövetségi Köztársaság arany- és devizatartaléka október utolsó hetében további 441 millió márkával csökkent. Az utóbbi hónapok feltűnő arany- és devizaveszteségéből a Guardian pénzügyi szakértője szerint általában arra lehet következtetni, hogy megindult a nagyobb méretű tőkekiáramlás a Német Szövetségi Köztársasáeból. Ennek valószínű oka elsősorban a berlini válság, amely mind inkább elriasztja a tőkét Nyugat- Németországtól, s a font viszonylagos megszilárdulása, amely Londonba vonzza a spekulatív pénzeket. * Párizs (MTI). A nagy francia bankok dolgozói csütörtökön 24 óiás sztrájkba léptek. Mintegy 10 000 banktisztviselő hagyta abba a munkát. A pénzintézetek alkalmazottai fizetésük felemelését követelik, amely 1957 óta 13 százalékot vesztett vásárlóerejéből. A Francia Nemzeti Bank előtt csoportosuló sztrájko- lókat, sztrájkőröket, köztük a szakszervezeti vezetőket a karhatalom toloncautón szállította be a rendőrségre. Két nagyváros nevét megváltoztatták a Szovjetunióban lis, jogi és gazdasági együttműködésének kérdéseiről tárgyal, de minden bizonnyal szobakénül majd a Finnországhoz intézeti szovjet jegyzék is. A kormányfők egy különbizottság által kidolgozott programtervezetről tanácskoznak. Az előkészített programtervezet szerint — mint az AP jelenti — az öt résztvevő ország az egymásközötti határok majdani eltörlésére törekszik, a gazdasági kérdések tekintetében pedig a skandináv országok erőforrásainak koordinálásáról intézkedik. Az értekezletet még jóval a Finnországhoz intézett szovjet jegyzék nyilvánoságra kerülése előtt szervezte meg az északi tanács, s az esetleges megegyezést — még több tanácskozás után — ratifikálása végett az érdekelt orMoszkva (MTI). Az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsénak el nöke, a dolgozók kívánságának megfelelően, Sztálino városának nevét Donyeckre, a sztálinoi terület nevét Donyeck-területre változtatta. A péntek reggeli Szovjetszkaja Rosszija közli, hogy az oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának Elnöksége, ugyancsak a dolgozók kívánságának eleget téve, a kemerovói területen fekvő Sztálinszk városának a Novokuznyeck nevet adta. Donyeck a Donyec-medenee legnagyobb városa, a Szovjetunió és Ukrajna egyik legfontosabb kohászati és szénbányászati központja, 800 000 lakosú város. 1924-ig Juzovkának hívták. A város neve John Use angol tőkés nevétől származik, ugyanis így hívták azt az angol tőkést, aki 1869-ben kohót épített a városban. 1924-ben változtatták meg a város nevét Sztálinéra. A csaknem 400 000 lakosú Kuz- nyeck városa a nyugat-szibériai kemerovói területen, a Tom folyó mellett fekszik, a Kuznyeck medence kohóiparának egyik központja. 1932-ig neve Kuznyeck volt, 1932-től Novokuznyeck. Később a személyi kultusz elburjánzásának időszakában kapta a Sztálinszk nevet, Hogyan tükröződik második ötéves tervünkben a KGST-hez tartozó országok együttműködése ? Újabb eredmények a nemzetközi munkamegosztásban A második ötéves terv egyik fő feladatként jelöli meg, hogy népgazdaságunk fejlesztését és a szocialista tábor országainak közös érdekeit szem előtt tartva fejleszteni kell a nemzetközi munkamegosztást. Hogyan tükröződik második ötéves tervünkben a KGST-hez tartozó országok együttműködése, mit várhatunk a baráti országok fejlődő gazdasági kapcsolataitól? — erre a kérdésre a következő tájékoztatást adta Kiss Tibor, az Országos Tervhivatal nemzetközi gazdasági kapcsolatok főosztályának helyettes vezetője a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A KGST jelentősége az európai szocialista országok számára az utóbbi években igen lényegesen megnövekedett — hangzik a tájékoztatás. Ma már nemcsak országaink külkereskedelmi forgalmát, hanem termelését is ösz- szehangolja, gondoskodik az arra rászoruló államok nyersanyagellátásáról, az exportáruk részére biztos piacot teremt, s egyre ered ményesebben szervezi a nemzetközi munkamegosztást. A KGST munkájának új vonása, hogy az 1961—65-ös tervek egyeztetésekor már nemcsak egyes termelési ágak, hanem a teljes népgazdasági tervek főbb előirányzatait hangolta össze, s ezután csak a közös érdekek ismeretében készültek el mindenütt a végleges tervek az érintett országokban. Ez az elmélyülő együttműködés különösen olyan kis államok számára fontos, mint hazánk, ahol a külkereskedelmi forgalom eléri a nemzeti jövedelem hatvan százalékát, s így a nyersanyagbeszerzés csakúgy, mint az áruk értékesítése, egyaránt döntő jelentőségű. Megközelítően hasonló a helyzet Csehszlovákiában, Lengyelországban és néhány más országban is. Bár a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma saját méreteihez viszonyítva minimális, nemzeti jövedelmének alig két— három százalékát alkotja, a kisebb államok elsősorban a Szovjetunióval kötötték meg legdöntőbb gazdasági szerződéseiket. Magyarország is egyeztette második ötéves tervét a KGST többi államával, s a megállapodásokat hosszúlejáratú kereskedelmi szerződésekben rögzítették. Tekintve, hogy teljes anyagszükségletünknek mintegy 70 százalékát a szocialista országokból szerezzük be, s exportunk nagy része is a baráti államokba irányul, külkereskedelmünk biztos alapokon nyugszik. Különösen nagy a jelentősége a Szovjetunióval kötött kereskedelmi kapcsolatainknak, a Szovjetunióból származó importnak ugyanis mintegy 85 százaléka fűtő- és nyersanyag, amiért 65 százalékban munkaigényes, gépipari termékekkel fizetünk. Ez az együttműködés teszi lehetővé, hogy az ország természeti és gazdasági adottságainak legmegfelelőbb termékeket állítsunk elő, s gyártmányainkhoz rendelkezésünkre álljon a megfelelő mennyiségű alapanyag. — A második ötéves terv időszakában a Szovjetuniótól, Csehszlovákiától és Lengyelországtól évente körülbelül egymillió tonna kokszolható szenet, ugyanannyi lángszenet vásárolunk, brikettimportunk ugyanezekből az országokból 1965-re évi 700 ezer tonnára növekszik. A megállapodások alapján lehetőség nyílik az olaj és a földgáz nagyobb arányokban történő felhasználására is. A magyar vaskohászat a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és Lengyelországból évente egymillió tonna kohókokszot, a Szovjetunióból pedig 1,8—1,9 millió tonna vasércet kap, s lehetővé válik a nyersvas, illetve az acélgyártás lényeges fejlesztése. A Szovjetunió egyébként mind a magyar vaskohászatot, mind a vegyipart jelentős beruházási hitelekkel is segíti. Ilyen hitelből épül fel a Dunai Vasmű hideghengerműve, a vegyipar új polietilén, PVC és klórsósav üzeme, valamint a Tiszavidéki Vegyikom binát. A KGST-hez tartozó országok együttműködésének igen nagy a jelentősége Magyarország energiaellátásának szempontjából is. Ma már egységes távvezetékrendszer működik Magyarország —Csehszlovákia és az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia, Románia és Csehszlovákia, Magyar- ország és a Szovjetunió, Lengyel- ország és a Szovjetunió, valamint Románia és Bulgária között. A Szovjetunió Nyugat-Ukrajnában épít olyan vezetéket, amely bekapcsolódik ezeknek az országoknak nagyfeszültségű távvezetékébe. Az együttműködés lehetővé teszi, hogy Magyarország növekvő mértékben importáljon villamosenergiát. Az 1965-ig szóló tervek szerint a Szovjetunió egymilliárd, Csehszlovákia 245 millió, az NDK 250 millió kilowattóra villamosenergiával segíti megoldani Magyarország energiaellátási problémáit. — Országaink népgazdasági tér veit úgy hangolták össze, hogy minden állam a neki legmegfelelőbb árucikkekkel fizet. A Szovjetunióba irányuló műszer-exportunk például az ötéves terv időszakában megnégyszereződik, s kétszer annyi vákuumtechnikai és komplett élelmiszeripari berendezést szállítunk, mint 1960- ban. A KGST gondoskodott a szocialista országok gépiparának nagyobbmérvű szakosításáról is. Mindenekelőtt arra törekednek, hogy az egyes országok a lehetőség szerint azokat a cikkeket állítsák elő, amelyekből hazai fogyasztásunk jelentős, s a gyártáshoz megfelelő adottságaink vannak. A gördülőcsapágygyártás szakosításáról Magyarország, Románia és Csehszlovákia között jött létre megállapodás, amelynek az a lényege, hogy hazánk azokat a gördülőcsapágyakat készíti, amelyekből saját igénye viszonylag nagy. de ugyanakkor a másik két or- ország szükségleteit is kielégíti Eddig a használatos típusok 47 százalékát gyártották csak egy országban, a többi megoszlott 3 —4 más állam között, jelenleg már 55, 1965-ben pedig több mint 66 százalékát gyártják azonos helyen, így kialakíthatják a nagysorozatú termelést. Magyarország lemondott olyan szerszámgépfajták gyártásáról, amelyekből saját felhasználása nem számottevő. Ezeket a jövőben importáljuk, viszont növeljük azoknak a szerszámgépfajtáknak az exportját, amelyeknek gyártásáról a baráti országok mondtak le hazánk javára. Az európai népi demokratikus országok közül Magyarország és Románia termeli a legtöbb kukoricát, így a kukoricakombájnokat ez a két ország gyártja, viszont a burgonya termeléséről nevezetes Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK rendezkedik be burgonyakombájn előállítására. A KGST egyik ülésszakán ajánlásokat fogadtak el sok egyéb fontos gépipari termék előállításának szakosítására, a többi között 14 energetikai berendezés, 23 diesel motor, 69 fémforgácsoló szerszámgép, 110 kovácsoló-sajtoló berendezés-típus, 15 fajta mező- gazdasági gép és traktor és sok egyéb termék előállítását oldják meg a nemzetközi munkamegosztás alapján. Ez az egyre szervezettebbé váló együttműködés annak is egyik biztosítéka, hogy második ötéves tervünk sikerrel megvalósul — fejeződik be Kiss Tibor nyilatkozata.
