Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-05 / 262. szám
4 ÍÖLNA MEGYEI NEPtTJSAG 1961. november Seprűgyártás - kétműszakos üzemben — Cirokseprűt kérek. — Sajnos, nincs. Nem is tudjuk, mikor ka punk. — Sokszor lehetett hallani az üzletekben ezt a párbeszédet Igen, hónapok óta hiányzik ez a néhány forintos takarítóeszköz. „A lakosság seprüellátásának zavartalan biztosítása érdekében” a közelmúltban seprűkészítő üzemet létesített a szak- csi Uj Élet Termelőszövetkezet. Kezdjük tán azzal, hogy a szövetkezet hetven holdon termelt cirkot az idén. A rengeteg szárat érdemes volt hasznosítani, már csak azért is, mert az üzemhez nem kellett nagy összegű beruházás. A seprűkötéshez használatos eszközöket házilag készítették el, és egy régebbi istállóépületet alakítottak át. A helyiségben már neonfény világít, a szellőztetéshez ventillátorokat a patronáló üzem, a VII. Autójavító szereli fel. Balás Ferenc, a szövetkezet elnöke az alábbiakat mondja az üzem jelentőségéről: — A legnagyobb jelentősége az, hogy nagyon sok ember' munkáját lekötjük. A kinti munkák befejeződnek^ és télen is foglalkoztatjuk az embereket. Főleg fiatalok dolgoznak itt. Két műszakban folyik a seprűkészítés, így naponta száz embernek van rendszeres munkája. — A kereskedelemnek szállítunk ötvenezret, húszezret pedig mi magunk értékesítünk. Balás elvtárs végigkalauzol a seprűgyártás mozzanatain, a cirokmag-csépléstől a MEO-ig. Holdanként mintegy 8 mázsa magot kapnak, amelyet az állatokkal etetnek meg, mivel tápértéke csaknem akkora, mint az árpáé. A cséplés után a cirokszárat válogatják, a felesleges szárat levágják. Majd a kénezőbe kerül, itt nyeri szép, világos színét. Egy, késekkel felszerelt forgó hengeren egyenesítik a cirokszálakat, s előkészítés után kerül Pépre. A szálakat a nyélre erősítik, innen a „varrodába” kerül, öt soros varrással öltik össze — ezt a munkát túlnyomórészt fiatal lányok végzik. Amikor az ösz- szevarrás megtörtént, egyenesre vágják, és kész a söprű. Innét a MEO-hoz kerül. Mert a seprűt is megfelelő szabvány szerint készítik. A szabvány meghatározza a nyél vastagságát, a seprű méreteit, súlyát, a varrás minőségét. Súlya például 96 deka lehet. És ha a MEO úgy találja, hogy a varrás nem elég egyenes, felfejtik, és készítőjének újra kell varrnia. — Jövőre már 360 holdon termelünk cirkot, s utána száz főt egész éven keresztül tudunk foglalkoztatni a seprűkötéssel. A seprűkötésből fizetjük majd a havi munkaegység-előleget is jövőre — beszél a tervekről az elnök. — A mezőgazdasági munkákat annyira gépesítjük, hogy az itt foglalkoztatott emberekre nem lesz szükség a kinti munkáknál. Számukra gondoskodunk szociális létesítményekről is; külön férfi, női öltözőt, mosdót rendezünk be egyik épületrészben. — Bár nem tartozik szorosan ide, elmondom, hogy a jelenlegi magtárat átalakítjuk KISZ-he- lyiséggé. ízlésesen berendezzük rádióval, lemezjátszóval, televízióval, hogy a fiataloknak ne csupán munkát biztosítsunk, hanem szórakozási lehetőségeket is. Jövő ilyenkor tehát valószínűen ezt halljuk majd az üzletekben : — Cirokseprűt kérek. • — Hányat parancsol? Príma minőség, mert a szakcsi Uj Élet Tsz készítette. B. I. A csehszlovák nagykövetség sajtóattaséjának látogatása szerkesztőségünkben A Tolna megyei Népújság szerkesztő bizottságának meghívására látogatást tett lapunk szerkesztőségében Oswald Ma- chatka elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének sajtóattaséja. A baráti látogatás során Machat- ka elvtárs beszélgetést folytatott lapunk vezetőivel és munkatársaival. A budapesti csehszlovák nagykövetség munkatársai és a Tolna megyei dolgozók között már eddig is gyümölcsöző baráti kapcsolat alakult ki a nagykövetség dolgozóinak többszöri látogatása során. E legutóbbi találkozó hozzájárult a baráti kapcsolatok további elmélyítéséhez. A falu egészségéire Így ismerik Fácánkertben Juhász Mihálynét, a falu gólya-nénijét. Ismeri a falu apraja, nagyja és a legkisebb gyerek is meg tudja mutatni, hol lakik. A gyermekek, ha valami baleset éri őket, felhasítják lábukat, elvágják kezüket, Juhász nénihez szaladnak orvoslásért. És meg kell mondani, az idős asszony, aki 37 éven keresztül bábáskodott a faluban, érti a dolgát. — Volt alkalmam gyakorlatot szerezni a 37 év alatt. Két generációt segítettem a világra. — Hogy szám szerint hányat? Számlálásom szerint 2000 szülést vezettem le 1960-ig. — Kétezret? — ennyi lakosa talán még ma sincs a községnek — kételkedem. — Nemcsak Fácánkert tartozott a körzetemhez, hanem a környékbeli pusztákra is engem hívtak szülés esetén. Előfordult, hogy egyetlen éjszaka két szülést kellett levezetni — mondja. — Ragaszkodtunk Juhász nénihez, mert mindig lelkiismeretesen végezte munkáját és velünk együtt tudott örülni a szép gyermeknek — dicséri a fiatal mama. akinél három ízben is megfordult a gólya néni. — A 37 év alatt 12 ikerpár született, ebből egy az én családomban — mondja Juhász néni, és beszólítja a két egyforma leányunokát, Erzsit és Irénkét, Juhász néni még igen élénken emlékszik a régi időkre. Mint mondja, annak idején Tolnán kezdte a bábaságot. Abban az időben 7 szülésznő volt a faluban. A kenyérféltés miatt költözött át Fácánkertbe, s azóta is itt dolgozik. Aztán arról beszél, mennyit fejlődött Fácánkert, amely tulajdonképpen eszményi község volt. Az új házakra, az iskolára legalább annyira büszke, mint saját házára. Büszkén beszél arról is, hogy a falusi emberek szép bútort vásárolnak. Most már öröm bemenni a lakásokba, amelyek tiszták, szépek, és az emberek is sokat adnak egészségük óvására. — Van orvosa a községnek? — Nincs, és nem is volt. Azelőtt Tolnára, vagy Szekszárd- ra kocsin zötyögettük, ha orvosra volt a betegeknek szükségük. Ez is megszűnt. Néhány év óta hetenkint kétszer tart rendelést a tolnai körzeti orvos. Havonta egyszer szakorvosi rendelés is van, csecsemő, és terhes tanácsadással. Juhász néni már nem vezet le helyi szüléseket, és a 61 évével túl van azon a koron is, hogy a körzeti ápolónői képesítést megszerezhesse. De munkája után becsülik a faluban is, felettesei is. A jó munkáját nézték elsősorban akkor, amikor úgy intézkedtek, hogy mint egészségügyi dolgozót még foglalkoztatják. Az orvosi rendelőben elvégzi az asszisztens munkát. Segít a védőnőnek, (aki Mözsről jár ki) a csecsemők és a leendő anyák meglátogatásában, részt vesz az iskolák ellenőrzésében. Mint a községi tanács tagja és az egészségügyi állandó bizottság elnöke, segít a közügyek intézésében. — Amikor a község fejlesztésének távlati terve készült, javasolta a kultúrház építését. Javasolta az egészségre ártalmas csapadékvíz levezetését. És ami még igen szép vonás: Szívén viseli a munkából kiöregedettek sorsát — mondja Kolman István, a községi tanács titkára. A télre szép tervei vannak az egészségügyi állandó bizottságnak. Egészségügyi előadásokat tartanak, tavasszal pedig a község is benevez a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Elnöksége által indított „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalomba. Nem hiába munkálkodik. F-ácánkertben az egészségügyi állandó bizottság. Fácánként, amely már nem eszményi község. Napról-napra szépül, csinosodik. A falusiak, a felnőttek és a gyermekek tiszták és gondozottak. Megfogadják az orvos és az egészségügyi dolgozók jó tanácsait. Megtanulták, hogy az egyéni tisztaságnak, a gyakori kézmosásnak és fogápolásnak, az egészséges életmódnak nagy jelentősége van az egészség védelmében. Ezekért az eredményekért dolgozik az orvos, az egészséaüg /i állandó bizottság, és annak elnöke, Juhász Miháhiné, a tisztességben megőszült gólya-néni, akit méltán neveznek a fa - lu egészségőrének, Pozsonyiné Balesetelhárítás a termelőszövetkezetekben Összesen 222 baleset fordult elő az idei év első felében Tolna megye termelőszövetkezeteiben, s ez közel 3000 munkanapot jelent. Ennyit mond a statisztika, s most nézzük meg, mi van a számok mögött. Mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy a megyében minden termelőszövetkezetre több mint egy baleset jut. Az egyik baleset kisebb mérvű volt, a másik nagyobb. Akadt azonban közös vonás is: minden esetben fájdalmakat, kínokat okozott, s megrémítette a hozzátartozókat. Mint ahogyan az ilyenkor lenni szokott. Nem mehetünk tehát el szó nélkül e statisztikai adat mellett, nem nézhetjük tétlenül. hogy embertársaink szenvednek a balesetek következményeitől. Az első kérdés, ami felvetődik: mi okozta ezt a sok balesetet ? Az egyik helyen a gép, a másik helyen a szerszám, a harmadik helyen a rossz épület. A baleseteknek van azonban egy közös okuk is: többségük elkerülhető lett volna, ha betartják a munkavédelmi előírásokat, s mind a vezetők, mind a dolgozók körültekintőek, figyelmesek. A 22/1960. számú FM. rendelet előírja a munkavédelemmel kapcsolatos teendőket a termelőszövetkezetekben. A rendelkezés azonban csak akkor hozhat eredményt, ha azokat be is tartják. A megyei főügyészség széleskörű vizsgálatot folytatott a termelőszövetkezetekben e kérdéssel kapcsolatban. A minap an- kéton vitatták meg a tanulságokat az illetékes szervek képviselőivel. Dr. Deák Konrád csoDort- vezető ügyész beszámolójából íme egy idézet: »Megállapításunk szerint sok helyen maguk a termelőszövetkezetek vezetői, de a tanácsok mezőgazdasági osztályai és a községi tanácsok végrehajtó bizottságai sem tulajdonítanak kellő jelentőséget ennek a kérdésnek s a termelés mellett elhanyagolják a balesetvédelmet«. Kicsit sem megnyugtató állapot ez. Kétségtelen, a termelő- szövetkezetek nagy része fiatal és csak most alakítják ki a közös gazdaságot, következésképpen nem lehetnek olyan munka- védelmi viszonyok, mint mondjuk egy ipari üzemben. Ez azonban nem lehet elfogadható magyarázat a sok balesetre, mert a közös gazdálkodás megszervezésével párhuzamosan a munkavédelemre is nagyobb gondot kellene fordítani. Hogy milyen .n- tézkedést kellene tenni, erre a kérdésre nemigen lehet sémát adni. Szinte mindenütt más éc más felszereléssel dolgoznak, más viszonyok közt. Következésképpen a baleseteket is különféleképpen lehet megelőzni. Tehát mindenütt külön kell keresni a balesetek megelőzésének lehetőségeit és megtenni azok alapján a szükséges intézkedéseket, De vajon felszínre kerülnek-e a problémák ott, ahol egyáltalában nem is foglalkoznak velük, szóba se hozzák őket? Nyilván nem. A dalmandi Béke Termelő- szövetkezetben például sem a szakszervezet, sem a mezőgazda- sági osztály nem vizsgálta a munkavédelem helyzetét. Ez kétségtelenül nagy hiba és nem is egyedülálló a dalmandi eset. Ami viszont még talán ennél is sú- lyosabb, sok helyen a szövetkezeti vezetők azt mondják: »Nem foglalkozhatunk munkavédelmi ügyekkel, mert a járási tanácstól erre nem kaptunk semmiféle utasítást«. Az emberek testi épségével foglalkozni külön utasítás nélkül is emberi és hivatali kötelessége minden vezetőnek. Nem véletlenül hangsúlyozták az ügyészségi ankét résztvevői, hogy a termelőszövetkezetekben is közüggyé kell tenni a munka- védelmet, mint az ipari üzemekben. Ha baleset adódik, azért felelősségre kell vonni a brigádvezetőt, de az agronómust és az elnököt is. Sokszor minden beruházás nélkül elkerülhető a baleset — a dolgozók figyelmeztetésével, oktatásával. Nem szabad tehát sajnálni a szót. De ha úgy adódik, a különböző beruházások mellett arra sem szabad sajnálni bizonyos összeget, hogy azzal elejét vegyék a balesetnek, Az emberek egyéni sorsán túlmenően a termelőszövetkezetnek sem mindegy, hogy mondjuk X, Y tud-e dolgozni, vagy betegen az ágyat nyomja. Ezért tehát csak helyeselni lehet az ügyészségi ankét részvevőinek azt a javaslatát, hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottságai évente legalább egyszer tűzzék napirendre a balesetelhárítás ügyét. Minden bizonnyal ez segít megoldani a termelőszövetkezetben ezt a kicsit nem lebecsülendő problémát. Befejeződött a függetlenített népművelők továbbképzése Évente négyszer találkoznak a függetlenített népművelők, hogy szakmai és politikai továbbképzésen vegyenek részt. Az elmúlt két napban is ilyen rendezvényre gyűltek össze a megye népművelői a Soós Sándor művelődési házban. Az első napon Tekes Sándor tartott előadást a külpolitikai helyzetről. Kerekes Miklós, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője a falusi osztálytagozódásról tartott I beszámolót. A falu kulturális helyzetéről is rendeztek vitát a kétnapos értekezleten. Czank József, a Megyei Népművelési Tanácsadó vezetője pedig beszámolt az elmúlt év továbbképzési tapasztalatairól, majd pedig a jövő feladatait vitatták meg. A népművelési évad végén a hallgatók kéthetes bentlakásos tanfolyamon vesznek részt Szek- szárdon, ahol a szerzett tapasztalatokból vizsgát tesznek. Jólsikerült táncdal-est Tolnán Hosszú hónapok fárasztó előkészülete után a tolnai kulturális egyesülés művészeti csoportjának könnyű zenei részlege nagy sikerrel mutatta be „Zenével a világ körül” című műsorát. Mértéktartó. gördülékeny, jól rendezett előadásnak voltunk tanúi. A rendezés kerülte a harsány tapskeresést. ízléses színpadkép, és modern világítási megoldások között pergett le a műsor. A zenekar — mint főszereplő — kitett magáért, és jelenlegi összetételében még további fejlődés előtt áll. Az énekesek és a táncbetét szereplői szintén méltán ismételték meg számaikat. A karikatúra élőképek nem rosszak, de még csiszolásra szorulnak.- Egy-kettővel talán kevesebbet.de nyugodtabb tempóban. Érdekes megoldás volt, hogy a közönség csak a műsorközlő hangjával 1a- lálkozott. A kísérlet nem mondható sikertelennek, mert talán ezzel is gördülékenyebb volt az előadás. Az előadást, a sikerre való tekintettel november 7-én este megismétlik a textiles művelődési otthonban.
