Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-30 / 282. szám
1961. november 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Milyen lesz Milyen legyen Negyven gépkocsivezető véleménye az új KRESZ-tervezetről az új KRESZ? Sok a gépkocsi, sok a szállításra váró áru, az utak többsége kiváló minőségű, és sok az olyan gépjármű, amely gazdaságosan, viszonylag nagy utazó sebességgel üzemeltethető; s tegyük mindjárt hozzá, sok a baleset is. S e fentebb sorolt néhány megállapítás követeli azt, hogy egyre többet foglalkozzunk a közlekedésben részt vevők oktatásával, egy új, korszerű KRESZ létrehozásával. Tegnap alkalmunk nyílott részt venni a 25. sz. AKÖV szokásos oktatási napján. Miről beszéltek a gépkocsivezetők, mi foglalkoztatja őket? Egy cikk keretében mind elsorolni lehetetlenség. De fő helyen itt is az új KRESZ-tervezet szerepelt. Köztudomású, hogy elkészült a közlekedés rendjének új szabályzat-tervezete, s tegyük mindjárt hozzá: éppen itt az ideje, hogy előbbre lépjünk mi is a közlekedés korszerűsítésének terén A szabályzat-tervezet számos lényeges módosítást jelöl meg, Ezek részletes ismertetésére itt nincs mód, helyette inkább azokat a gépkocsivezetők által felvetett gondolatokat ismertetjük, melyek jellegzetesen Tolna megyeiek, melyek az új KRESZ esetleges módosításával kapcsolatosak. A gépkocsivezetők nagy része helyesnek tartja, hogy az eddig szabadságvesztéssel büntetett szabálysértések, közlekedési kihágások a jövőben pénzbírság alá esnek. Háromezer forintos büntetést ír elő például a tervezet rossz fék esetén, fényszóró vakító használatakor, rossz kivilá- gítású jármű közlekedése esetén. Mint várható, a gépkocsivezetők elenyésző kisebb része — akik hajlamosak a szabályok megszegésére — túlságosan szigorúnak tartja a háromezer forintos bírságot. Azt viszont helyesnek és szükségesnek tartották, hogy a gyalogosok közlekedéséről is intézkedik az új KRESZ. A helyszíni bírságolás összegének felemelése élénk vitát eredményezett. — Több zsebpénzt kell magunknál tartani — vélekedett az egyik busz-sofőr. — Szabályosan kell közlekedni, akkor nincs helyszíni bírságolás — mondták többen. Röviden arról, mit javasolnak a gépkocsivezetők az új KRESZ elkészítéséhez; amelyeket természetesen csak akkor vesznek figyelembe, ha országos viszonylatban több helyről érkezik hasonló javaslat. 1. Ha a gyalogosokra is kiterjesztik a bírságolást, meg kell oldani a helyes közlekedésre való oktatásukat. 2. A személyi igazolvány átadásakor közlekedési minimum-vizsga letételére lehetne kötelezni a fiatalokat, ezen túl: rendszeressé kell tenni a KRESZ iskolai oktatását. 3. Az ellenőrző közegek csak akkor küldjék ki beosztottjaikat az országúira, ha alaposan ismerik a KRESZ-t. 4. Megfontolás tárgyává kell tenni, hogy az új KRESZ a tervezettől eltérően engedélyezze a pótutas szállítását mellékútvonalon kerékpárral. 5. Feltétlenül meg kell szüntetni, hogy a községi átkelő útszakaszokon a gyalogosok foglalják el az úttestet. (Lásd a tolnai, mö- zsi, szedresi, stb. példát.) 6. Gondoskodni kellene a tsz-ek íogatosainak KRESZ-oktatásáról, csakúgy a kerékpárosok oktatásáról. 7. A tilalmi táblákra helyes volna ráírni, hogy mit tiltanak, esetleg két nyelven. 8. Felül kellene vizsgálni a jelenlegi „lyukasztási rendszert7’, mert ez sok vitára adott okot, szubjektív ítéletre alapul, ami magában hordozta nem egy esetben a törvénytelenséget is. Természetesen ezenkívül számos érdekes javaslat hangzott el, a várható új KRESZ szerint való közlekedéssel kapcsolatosan, így például sokan hangsúlyozták, hogy az új közlekedési szabályzat tanulmányozása igen fontos. Lehetőséget kell találni arra, hogy a lakosság nagy rétegét az új szabályzattal megismertessék. Várják az új közlekedési szabályzatot a gépkocsivezetők, érzik, hogy a jelenleg érvényben lévőt már túlhaladta a fejlődés. A közlekedés gyorsítása elsőrendű feladat. Az áruk gyors, baleset- mentes elszállítását könnyíti meg az új szabályzat. De ehhez az is kell, hogy a meglévő gépjármű állomány, a gépjárművezetők megfeleljenek a közlekedés szabá lyainak. Folyik a vita nemcsak a 25. sz. AKÜV-nél az új KRESZ-ről, hanem az egész megyében. Gépállomásokon, intézményekben — és magánosok is — vitatkoznak az új közlekedési tervezetről. S ez bizonyára azt eredményezi, hogy számos értékes ötlettel, javaslattal segítik a vitában részt vevők egy olyan közlekedési szabályzat elkészítését, amely mindenki hasz nára válik. Pálkovács Vagyonvédelmi tapasztalatcsere Doiióvárott — Megjelent a Magyar Mező- gazdaság legújabb száma. Az üzemszervezés című részben érdekes cikket olvashatunk a zárszámadás előtti feladatokról. Különböző szakkérdésekkel foglalkozó cikkeket termelőszövetkezeti tanácsadó egészít ki, amely ismerteti a tsz-ekre vonatkozó új jogszabályokat is. — Ma este 6 órakor a városi művelődési házban Dezséry László tart előadást a KISZ-akadémia keretében. Az előadás címe: Nyugati életforma”. — A szovjet partvonalak hosz- sza. Nemrég pontosan lemérték a szovjet tengerpartok hosszát. A Priroda című szovjet folyóirat ismertette az adatokat: a kontinentális partvonalak hossza 60 985 kilométer, a szigetek partvonalának hossza 48 251 kilométer, tehát összesen 108 346 kilométer. — Huszonnyolc hold halastavat létesítettek az Uj Barázda Termelőszövetkezet tagjai Hőgyé- szen. Erre 265 000 forintot fordítottak. A meglévő 14 holdnyi halastavon már folyik a lehalászás. — Az éhezés statisztikája. Az egész világon 300—500 millió között van azoknak a száma, akik „veszélyes mértékben” éheznek, és egymilliárd ember szenved különböző mértékben a rosszultáp- láltságtól. Ezek az adatok az Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Világszervezet statisztikájából származnak. — Lapunk keddi számában hírt adtunk arról, hogy lengyel—magyar baráti est lesz Szekszárdon. Az est azonban nem 10-én, hanem 6-án lesz megtartva a Soós Sándor Városi Művelődési Házban. — Pénteken, december 1-én, a bonyhádi 1-es számú általános iskola úttörőcsapata irodalmi estet rendez „Vörösmarty Mihály és Perczel Etelka” címmel. — A televízió műsora: 17.30: Kisdobosok műsora. 18.10: A világ térképe előtt. 18.30 :TV-híradó. 18.45: Beszélgessünk oroszul! 19.00: Szórakozó Budapest. Helyszíni közvetítés. Kb.: 22.00: Hírek és a TV-híradó ismétlése. A dombóvári járás földművesszövetkezeti vezetői és alkalmazottai 40 millió forint társadalmi vagyont kezelnek. Ez, akárhogy is nézzük, nagy összeg. S éppen ezért csak üdvözölni lehet a járás földművesszövetkezeti központja vezetőjének a kezdeményezését, mely szerint minden évben egy alkalommal a földművesszövetkezeti vezetőket, s a kiskereskedelmi üzemágveze- tcket vagyonvédelmi tapasztalat- cserére hívják össze. Az 1961. évi vagyonvédelmi tapasztalatcserét a minap tartották meg a dombóvári vasutas kul- túrotthonban. Az egybegyűlt 150 résztvevőnek Csizmazia László, az FJK elnöke tartott vitabevezető előadást. Mint elmondotta, az utóbbi évekhez viszonyítva a társadalmi vagyon kezelése területén is javult a helyzet. Ez azonban korántsem jelenti, hogy minden rendben van. A közpénzből ugyanis még mindig viszonylag sok elfolyik a láthatatlan csatornákon át. A járásban például az idén közel 100 000 forint közpénzről nem tudtak elszámolni a boltvezetők. Vagyis ennyi volt 1961-ben eddig a leltárhiány. A kiskereskedelmi üzemágak vezetőinek mintegy 30 százaléka számolt el az idén leltárhiánnyal. Azokat, akik gondatlanul kezelték a rájuk bízott közvagyont, minden alkalommal felelősségre vonták, megbüntették. Ezzel egyet is lehet érteni. A dolog ilyen elintézési módjának azonban nem örülhetünk, mert a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt sokszor családos apák kötn-k ki a bíróságon, vesztik el állásukat, megbélyegzett emberek lesznek. Mindezt pedig meg lehet előzni. Ilyen szempontból szolgált sok tanulsággal a Dombóváron megtartott vagyonvédelmi tapasztalatcsere. Az előadásból és a vitából megtudhatták a részvevők például, hogy miért számolt el legutóbb három alkalommal is hiánnyal Balassa János, a döbrö’ özl ön- kiszolgáló bolt vezetője. Nem utolsó sorban azért, mert munkaidő alatt sportszenvedélyének hódolt, ping-pongozott, az üzletét otthagyta egyetlen segédre. Mészáros Benő, a kocsolai földművesszövetkezet Tüzép-vezető- je pedig sorozatosan nem számolt el előírásszerűén naponta a bevétellel,magánál tartotta a pénzt, s az eredmény az lett, hogy 4400 forinttal nem tudott elszámolni. A kurdi földművesszövetkezet egyik boltosa pedig magánszemélyektől vásárolt áruval kereskedett a szövetkezet boltjában. Tán mondani sem kell, hogy a maga javára. Ez persze nem vezetett jóra. összekevert mindent, s kiugrott a hiány. A hasonló példák felsorolását még lehetne folytatni. Mert több olyan esetről volt szó az ankéton, mint fentebb említettük. De elmondták azt is: hogyan lehetne a bajoknak elejét venni. Izsák Lajos, a MÉSZÖV ellenőrzési osztályának vezetője például a belső ellenőrzés jobb megszervezését, s nem utolsó sorban a gyakoribb ellenőrzésekre hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, a földművesszövetkezeti boltvezetők nagyobbik fele becsületes és joggal Követelik, hogy hozzájuk hasonlóan mindenki becsületesen kezelje a gondjaira bízott közvagyont. Ezzel ugyanis csak öregbítik a földművesszövetkezeti hálózatban dolgozó kereskedők jó hírnevét. Ugyanakkor azt is elmondotta, hogy a bolt- és italboltvezetők között még többen vannak, akik nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel. Javasolta, hogy minél előbb szerezzék meg a képesítést, a mód erre megvan, s manapság ez már nélkülözhet tetlen. Horváth Pál járási ügyész is sok hasznos tanácsot adott az ankét részvevőinek a társadalom vagyonának helyes kezelése érdekében. S elhangzott még egy konkrét javaslat a leltárhiányok csökkentése, illetve megszüntetése érdekében. Tevesz Vendel dal- mandi boltos indítványozta, hogy mindenütt vezessék be a blokkoló rendszert, tegyék kötelezővé a pénztárgépek használatát, mert a gyakorlati tapasztalatok szerint így lényegesen kevesebb a visz- szaélési lehetőség. A vagyonvédelmi tapasztalat- csere végén — mint minden évben — ezúttal is megjutalmazták azokat, akik példásan kezelik a gondjaikra bízott közvagyont. Szigeti Lajosné, a kocsolai fölművesszövetkezet boltosa kapta meg a »Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó« jelvényt és a velejáró 400 forint pénzjutalmat. Rajta kívül még többen részesültek dicséretben, s 200 forint jutalomban. R. É. ^/VWWW\AAAAAA/WW Dolgozó ember vágya: Kertes családi ház, boldog otthon! Biztosítsa már most házhelyét! Bőséges választék van: SZEKSZÁRDON, (a felsőpaskumban), öcsényben, Decsen, Bátaszéken, a vasútállomáshoz közel, Alsónyéken, a pörbölyi állomás mellett, Tolnán, Mözsön, Fácánkerten, Tengelicen, stb. A telkek 2 évi részletfizetésre is vásárolhatók. Bővebb felvilágosítást nyújt az ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR SZEKSZÁRDI FIÓKJA (103) PRIMA FA! Még a múlt hónapban történt, hogy egy ismerősöm rámcsapoti az utcán. — Nem kell önnek két méter príma fa? — De... éppen kellene... — esett ki a számon. — Hát nekem van egy kis feleslegem, olcsón adom, szinte ingyen! Igaz, hogy még kint van az erdőn, de az nem számít, vannak jó embereim, akik fillérekért behozzák! Szinte .megdöbbentem ennyi baráti jóindulattól, azért csak halkan mertem újra kérdésre nyitni a szám. — És mikor hozhatnák be? — Amikor parancsolja! Mondanom sem kell, hogy azonnal előleget adtam, és nap mint nap. felajzott idegekkel vártam a fát. Vártam hét nap, hét éjjel, de nem jött. Rohantam hát az ismerős lakására, mire ő megnyugtatott, hogy a fuvaros úgy látszik náthás lett, de nem számít, ilyen príma fa megér egy kis várakozási időt. Ismét várás, hét nap, hét éjjel, ismét rohanás az ismerőshöz, ismét megnyugtatás, hogy ilyen príma fa, stb... És csodák csodája, meg is érkezett a fa. Késő éjjel, zuhogó esőben. A fuvaros mindjárt követelt 150 forintot, de tudtomra adta, hogy ebben nincs bent a fel- és lerakás, azt külön kell fizetnem, de az mindössze 50 forint. Ebben a minutumban leugrált a kocsiról három haramiaképű ember, akik rámrivalltak, hogy a rakodásért nekik személyenként 50 forint jár. Próbáltam tiltakozni, de a túlerővel szemben úgy éreztem, hogy ha sokáin jártatom a számat, komoly életveszélybe keveredem. A fuvaros biztatott, hogy nem érdemes ellenvetést tenni, mert ilyen fája nincs senkinek, ilyen csak nekem lesz... — Hát igen... — ismételtem kétségbeesetten és merő önvédelemből leguberáltam az igényelt forintokat. Azután megnéztem a fát. Kísértetiesen nagy dorongok voltak, valóban őserő kellett a megmoz- dításukhoz. Dehát príma fa... és ilyen nincs mindenkinek... vigasztaltam magam és rohantam másnap a fűrészgépért. Régi fűrészelőm rémülten ősz- szecsapta a kezét, amikor meglátta remek szerzeményemet és kimondta, hogy ő ilyen fát nem vág fel. Hiába könnörögtem, hiába kérleltem, dölyfösen elvonult, gépével együtt. Rohantam hát lélekszakadva, fűrészelőtől-fűrészelőig, míg végre a harmadik odaédesgetett géptulajdonos kegyeskedett kinyilatkoztatni, hogy ő kivételesen felfűrészeli, de persze magasabb tarifáért. — Pedig ez príma fa! — állítottam hajamat tépve, de hiába volt minden zokogásom, nem sikerült alkudni, sőt mi több, a házi hasogató is csak felárral volt hajlandó aprítani... Estig már belőlem is kihullott minden erő a fahordással és farakással. Éppen végkimerülésben összedőltem, amikor megérkezett jószívű ismerősöm inkasszálni, amivel a fáért még tartoztam neki. Csak amikor felgáblizta utolsó százasaimat, jöttem rá, hogy ez az olcsó fa, akárhogyan is számítom, mégsem volt olcsó... És levontam a konzekvenciát, hogy ilyen príma fát előbb, vagy utóbb, mégis csak meg kell fizetni. SZABÖ IBOLYA XXXXXXXXXXXXXXXXXXJCOO JHejjJútxÁ ,3- y — Parker rendszerű töltőtollakból kiállítást és vásárt rendez a Tolnai Népbolt 45. sz. üzlete Tolnán november 27-től december 10-ig. Minden ott vásárolt töltőtollba — kívánságra — tetszés szerinti szöveget vésnek be. (109) Apróhirdetések __ Az apróhirdetés díja szavan ként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számít. ^ a Simontornyai Bőrgyár kultúrtermében dec. 2-án este 7 órai kezdettel tartandó lottóbálra Dzsessz! Büfé! Mindenkit szerelttel vár az OTP Gyakorlott gyors- és gépírónőt azonnali belépéssel is felvesz a Nagydorogi Gépállomás. Fizetés 1100 Ft-ig, megegyezés szerint. (lit) (114) OOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXm