Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-28 / 280. szám
4 ÍOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. november 28’; Jószerencsét, mázai bányászok! CSÚSZDA ÄLLJA ÜTUNKAT. csinálják, hogy baj ne legyen, fő a biztonság. Láthatta már ed- Hatvanszor hetven centiméter át- Magukat várják ott fönn, a csa- digi utunk során, hogy a biztosí- mérőjű lehet. Apró fogú létra Iád, a munkatársak, a társada- tás a vágatokban milyen tökéle- nyúlik a magasba. Fentről a ré- lom, ne legyenek könnyelműek, tes, acélgyűrűkkel, fenyőgeren- gelő pergő dübörgése szűrődik le. — De főmérnök elvtárs ... dákkal biztosítunk, és állandó — Semmi de, addig egy lapát ügyeletet tartunk, hogy azonnal — Jelzünk, s talán felmeho- szenet sem rakhatnak, míg az elejét vehessük a bajnak, tünk — mondja Pápai elvtárs, ácsolat nem előírásos. Leszakad- S így. .. és egy csavarral a légvezetéken hat a feszke, onnan meg fejükre — Könnyű a dolgunk, versez.örögni kezd. »Egy-hat-három- omolhat egy csillényi szén, bélé- nyezhetünk, termelhetünk, nem szünet« s ismét »egy-hat-három.« sezni kell elvtársak, ahogy a mű- kell attól tartanunk, hogy benn- Viszi a vascső kérésünket: Em- szaki előírás szól. maradunk. Vezetőink gondoskodberek akarnak felmenni, engedő- És ezután következik az izgal- nak rólunk, a munka biztonsá- lyezik-e? Percekig állunk néma más rész, melyből én vajmi ke- gossá tételével és egyébként is. csendben. Körülöttünk ropog az veset értek. A munka folytató- Becsülete van a jó munkásnak, ácsolat, szénpor hullik mindenütt, sának módját beszéli meg Pápai és még akkor is, ha mi kicsit. A reflektorok fénye a földre vi- elvtárs a bányászokkal. Részle- hanyagoljuk a munkát — mond- lágít, nem szokás, hogy állás köz- tesen kitérnek minden várható ja Köller elvtárs. ben szembe, alakra világítsanak, geológiai meglepetésre, megbeszé- — Pedig sokat beszélünk ba- Igy csak homályos körvonalaink lik, ha ilyen, vagy amolyan ré- nyászainknak arról, hogy ha szén látszanak. Pápai elvtárs nagy fe teges és minőségű kőzet akad út- falba érnek, akkor se felejt kézit ér szeme csillog, dörmög vala- jukba, hogyan haladjanak. El- zenek el a biztonságról. Mert mit az orra alatt, és újból lead- mondja először a véleményét a úgy vannak bányászaink, hogy ja a jelzést. Úgy látszik fent a két főmérnök, aztán a brigád ha szénbe érnek, akkor se nem nagy munkában nem hallják jel- tagjai. A négy véleményből ala- látnak, se nem hallanak, csak zésünket. Újabb percek múlnak kul ki a legbiztonságosabb, a hajtanak, megszállottan, mintha el válasz nélkül. legjobb módszer, és úgy fognak a világ sora függne azon az egy— Menjünk, majd én elöl, mert a további műveléshez. két csille szénen ... ha leborítanak egy »kutya« sze- — Hogy állunk a metánnal? — Gondolom, jobban keresnek net, az kellemetlen annak, aki a szénnel. még nem szokta meg. _ JELENTÉST ADNAK, hogy — Nem, ezt így nem lehet mon Elindul felfelé, mögötte csú- nincs metán, nyugodtan lehet dani. Csak ez valami különös szom, kapaszkodom. Szerencsénk dolgozni. Mutatják a biztonsági virtus, vagy szenvedély, vagy volt. A »kutya« ott áll félrebil- benzinlámpát, semmi elszínező- nem is tudom, hogy mi ez — lent tartályával az ereszke végé- dés nincs a lángon. Az egyik mel- mondja Pápai elvtárs. ben, s a két bányász, Köller Já- lékvágaton bújunk beljebb, hogy — Nem szenvedély ez, főmérnos és Géth János ácsolatot ké- mutatni tudjanak metánt. Talán nők elvtárs! A bányászszív hajt szít. húsz métert is előrecsúszunk, se- bennünket, ha szenet látunk, és — Jószerencsét — köszöntjük hol egy csipetnyi metán ... ezért is fordítunk akkor keveőket. _ — Mindig az elvtársnak kelle- sebb gondot a biztosításra... S leülünk az ácsolatra élőké- ne lejönni a bányába, úgy látszik — Na, most pedig addig nem szített fenyőgerendára. Közben akkor nincs metán, ha idegen fejthetnek, míg a munkahelyen Kovács főmérnök elvtárs alapo- van a bányában. tökéletes rendet nem tesznek, san körülnéz a munkahelyen. Pedig átmentünk egy kereszt- Ha kell, rámegy egy műszak, de Én semmi rendellenességet tel jelölt vágaton is, amelyben biztosítani kell — zárja le a be- nem veszek észre. Kovács elv- pedig metán jelenlétét észlelték szélgetést Kovács József főmértárs azonban talál hibát: nem is olyan régen. Itt sem volt nők. Még látjuk, amint a két bá— Egy feszke, az nem feszke! szerencsénk. nyász nekilát az ácsolásnak, azKi kell javítani! Az undercug — Nagy gondot fordítunk a után elnyel bennünket egy el- alá középtámaszt tegyenek. Nagy metán-mentesítésre — mondják hagyott vágat, ahol hasoncsúszva a térség, maguk tudják, hogy száz a szakemberek. — Célunk az, közeledünk a hatos haránthoz. . négyzetméternél nagyobbat nem hogy a legnormálisabb munkalehet hagyni. Nem kell egy deka körülményeket teremtsük. Nem (Folytatjuk.) szén sem, csak azért, hogy vala- lehet takarékoskodni az emberek ki bent maradjon. Mindig úgy rovására. Kerüljön amibe kerül. Pálkovács Jenő Á mezőgazdasági üzemek baleseteinek néhány tanulsága Sajnálatos tapasztalat az, hogy dóságban negyvennyolccal szem- a mezőgazdasági üzemekben nö- ben huszonnégy, vekedett a balesetek száma. A' Jellemző, hogy a balesetek leg- balesetek statisztikájából arra többje májusban történt, ugyanlehet következtetni, hogy a akkor a gépállomásokon júliusban munkavédelem követelményeit — az aratás zömében — nem (őrnagyon sok esetben figyelmen tént baleset, kívül hagyják, átsiklanak felet-1 tűk. A termelési feladatok végzé- A mezőgazdasági baleseteket se mellett megfeledkeznek ar- illetően kialakult egy olyan né- ról, hogy a tulajdonképpeni cél: zet, hogy azok számának növe- az ország lakossága számára egy- kedése a gépesítés fokozásával re jobb életkörülményeket terem- függ össze, mondván, hogy a leg- teni. több balesetet a gépek okozzák. Sajnos, a napi feladatok mögött | elvész a távolabbi cél; jóné-! A tapasztalatok viszont azt hány gazdasági vezető csupán igazolják, hogy nincs törvényholdakban, mázsákban, forintok- szerű összefüggés a kettő között, ban tud . gondolkodni. Közben Ugyanis ott, ahol megfelelően megfeledkezik a rábízott embe- képzett embereket ültetnek a génekről, akiknek nem csupán a pekre, ott kevesebb a baleset, munkájáért felel, hanem személy I szerint róluk, egészségükről, ép-1 a Tolna megyei állami gaz- ségükről is. Emiatt aztán — amit daságok üzemi baleseteit vizs- esetleg meg lehetett volna előz- gálva — január 1-től szeptem- ni — bekövetkezik a baleset, s bér 1-ig — érdekes a tapasztaannak velejárói, a munkából való kiesés és a felelősségrevonás. A baleseti statisztikák szerint az állami gazdaságokban rosszabbodott legtöbbet a helyzet az elmúlt évihez viszonyítva. Az al- sópéli gazdaságban a múlt évi lat. Az üzemi balesetek 32,4 százaléka növénytermelésben történt. 29,5 százalék jut az állat- tenyésztésre, 20.8 százalék az építésre, és csak 17,3 százalék a gépesítésre. Természetesen ez a statisztika üzemenként eltérő, —=-------- .. - de kétségbevonhatatlan, hogy a h árommal szemben 19 az eddigi j gépesítésnek nem velejárója a balesetek száma, Birítón húszon- ; baleset, nyolccal szemben 42, Sárközben A faddi kisszövetkezetről Sokan azt mondják, az ősz lehangoló érzelmeket kelt az emberben. A hulló falevelek nyomán kopaszodó fák itt — a faadi gyermekotthon kertjében — mégsem ezt az érzést vetítik elénk. Sőt, felemelő, boldogító gondolatok tolulnak az agyba, mert itt az elmúlás mellett egy év eredményes munkája is látszik — é.? előrevetődik a jövő. Amerre itt a szem ellát, — mintegy 200 négyszögölön — az otthon gyerekei munkálkodnak, tanulják és gyakorolják a szövetkezeti gazdálkodást Budai Antal tanár vezetésével. Természetesen csak akkor, amikor a mezőgazdasági munkák ideje van. Most már befejeződött az év, a termények — zöldség, virág — lekerültek a kis parcellákról. Ugyancsak betakarították a Lenin Termelőszövetkezettől művelésre kapott 1000 ölről is a burgonyát. A száraz időjárás ellenére is 45 mázsás eredményi értek el. Tavaly mégcsak 18 forint jutott egy-egy pontra, az idén mír 42 forintot osztottak ki. Volt olyan tag is, aki — mint Kovács István — 1400 forintot kapott szorgalmas munkájáért. — S mit csinálnak a gyerekek a pénzzel? — Takarékbetétbe tették, — mondja Budai Antal. — Az a közös tervünk, hogy a pénzösszegek jórészét akkorra taka ■ rékolják. amikorra kikerülnek az életbe. Legyen egy kis útravaló- juk. De nemcsak a szántóföldi termelésből áll a kis szövetkezet tevékenysége. A nagy fák közöt', hátul, szinte eldugva, ketrecek bújnak meg. Egy kis nyúlfarm ez, amely szintén jól jövedelmez a közösségnek. Áprilisban kezdték, egy pár nyúltál és ma már úgy számítjuk, hogy következőkben a földmű vesszövetkezeten keresztül 360 kiló nyulat tudna’-, eladni. — Lehet ezekkel a gyerekekkel dolgozni — mondja Budai Antal — és igénylik is a gyerekek az ilyen irányú foglalkozást. S Budai Antal közel négy évtizedes tapasztalatával, minden szeretetével segíti, neveli, tanítja ezeket az elhagyott, árva gyermekeket. Szimbólum is ez, hogy itt n Barthal-uraság volt rezidenciáján sok-sok gyermek otthonra találva, az új, a közös munka érlelő erejével válik hasznos tagjává szocialista társadalmunknak. Kétes értékű javaslat A Birmingham-i kórház sebésze a British Medical Journal című orvosi szaklapban javasolta, hogy mindazokat a gyermekeket, akik védőoltást kaptak valamilyen ragályos betegség ellen, a jobb fülcimpájuk hátsó oldalán megfelelő jelzéssel lássák el, hogy az orvosok sürgős esetekben tudják mihez tartani magukat. A javaslatnak az volna a háttá- nya, hogy a szülők még az eddiginél is jobban vonakodnának behuszoneggyel szemben 27, Forná- don nyolccal szemben 17, a gépjavító vállalatnál tizennyolccal szemben 27 a balesetek száma. Ezzel együtt lényegesen nőtt a munkakiesések száma is. Dal- mandon 631 nap kiesés volt tavaly, az idén pedig 904. Alsó pélben harminckettőről 232-re, Birítón 341-ről 405-re, a gépja vítónál 226-ról 310-re, a halgaz daságnál 37-ről 98-ra nőtt a munkakiesési napok száma. Ezekhez hasonlóan még több más mező- gazdasági üzemben is kedvezőtlenül alakult tavalyhoz viszonyítva a baleset miatt kiesett na pok száma. Amikor ezeket a tényeket megállapítjuk, azt is hozzá keli tennünk, hogy nem törvényszerű a balesetek, s a munkakiesések számának növekedése Ugyanis több üzemben tavalyhoz képest lényegesen kevesebb a baleset és a munkakiesés. Gerjenben a tavalyi néggyel szemben az idén csak egy baleset volt, Tevelen hárommal szemben egy, Gyönlcön a tavalyi tizennéggyel szemben hat. Á kiesett napok számában is több helyen tapasztalható javulás. Gerjenben a tavalyi huszonnégy nap helyett az idén hét nap volt a kiesés, Hőgyészen 575-tcl szemben 521, az iregi kísérleti gaz(Sz—E) I oltatni gyermekeiket. ffTmTTTWWffTTTTTTTTTTTffftnnnTTTTfTTTIIITT?HTfnnTff?TfTffTTÍHnTTff,fTTTTTTTITT?ffTTtTTTTT Tömegmozgalommá vált megyénk üzemeiben a KST-ék fejlesztése Megyénkben is rövidesen visz- a KST-tagok száma, s a szervezés mozgalmat indítottak. Bonyhádon szafizetik az üzemek, hivatalok, kezdeti időszakában már közel erőteljes fejlődés indult a cipővállalatok dolgozóinak a KST- 300 KST-tagot számlálnak, de gyárban és a zománcművekben ben, mint a dolgozók „házi bank- céljuk valamennyi dolgozó bevo- működő KST-kben, ahol már ed- jaib’an” az egy éven át megtaka- nása az üzem KST-jébe. Szabó dig is 350 illetve 250 KST-tagot rított betéteket. A dolgozók je- Sándor szb.-tikár lelkes szervező tartottak nyilván. Kiemelkedő a lentős része a kapott összeget ta- munkáját jelentős mértékben se- KST-szervezés a bonyhádi ktsz- karékbetétben helyezi el, mert a gítik az üzem vezetői: igazgatója, éknél, ahol a dolgozóknak több kézhezkapott összeget egy később pártvezetősége. A szervezést az mint 71 százaléka KST-tag. A megvalósítandó, nagyobb célkitü- üzemben 40 bizalmi végzi, akik járásban mutatkozó ió példák zésének alapjául szánja (bútor, közül eddig a legeredményeseb- nyomán bizonyára fejlődésnek intelevízió, autó, motorkerékpár, ben Szabó József dolgozott. A dúl más helyen is a KST-mozga- stb.) lakatosrészlegnél minden dolgo- lom. A KST-k visszafizetésével egy- KöT-tag lett. Több új KST alakult a takaidőben — a takarékossági napok rékossági napok időszakában keretében — az üzemek, válla- A Tolnai Textilgyár és a Se- Szekszárdon is, ahol a Patyolat latok a KST-k továbbfejlesztését lyemgyár szakszervezeti bizottsá- Vállalat, a Szekszárdi Kender- is megkezdték, mely szervező gai elhatározták, hogy az üzem gyár, a KÖJÁLL dolgozói kezd- munka a szakszervezeti bizottsá- dolgozóinak 80 százalékát beszer- ték meg a KST-ben a rendszeres gok irányításával, de az üzemeit vezik a KST-be, mert azt tapasz- takarékoskodást. Egyes vállala- úgyszólván egész vezetőségének talták, hogy a KST nemcsak a tok, a Népbolt, a Vas-Műszaki bekapcsolódásával szinte tömeg- visszafizetéskor, hanem évközben Nagykereskedelmi Vállalat, az mozgalommá vált megyénkben. is igen komoly segítséget nyújt SZTK valamennyi dolgozóját be a dolgozók számára. A textil- akarják vonni a KST-be. Komolv A Simontornyai Bőrgyárban gyárban eddig már több mint 500, szervezés folyik a Bőrfeldolgozó például, ahol néhány éve mé’ a selyemgyárban nedig 300-nál Vállalatnál, a Tolna megyei Épí- alig ismerték a dolgozók a KST- több a beszervezett KST-tagok tőipari Vállalatnál is. ahol már ben rejlő előnyös lehetőségeket, száma. A paksi járás KST-iben mutatkoznak a kezdeti eredmé- néhány nap alatt megduplázódott „Ahány KST-tag, annyi új tag" nyék. A tapasztalatok azt mutatják — sajnos, sok helyen ezt elmulasztják —, hogy szükséges a balesetek elemzése, ez megmutatja azok forrását. Az elemzés, és a baleseti grafikon mutatja a gazdasági és szakszervezeti vezetőknek, mit, hol, és hogyan kell tenni a balesetek csökkentése, megszüntetése érdekében. Pontosan és tárgyilagosan meg kell állapítani, kit terhel a felelősség, és aszerint keil alkalmazni — megalkuvás nélkül — a felelős- ségrevonást. Az egyik gépállomás igazgatója mondotta: „Egyik műhelymunkás vastagabb lemezt lyukasztott. A kalapács lecsúszott, az ujját találta, úgy, hogy levált a körme. Emiatt a baleset miatt — mert a jegyzőkönyvben nem szerepelt a felel ősségrevonás — levonták a prémiumom bizonyos százalékát. Azt a dolgozót, aki köszörülés közben nem használ védőszemüveget, és egy szikra a szemébe pattan, nyilván fe- lelősségrevor.om, mert megszegte a balesetvédelmi szabályokat. De milyen alapon vonjam felelősségre azt, aki véletlenül az ujjúra üt, vagy véletlenül felkarcolja a kezét?” Tehát a balesetekben közrejátszik a véletlen de a legtöbbször a közöny a nemtörődömség. Hányán nézik el szó nélkül hogy a Beloruszon a vezetőn kívül ket- ten-hárman is ülnek eléggé bizonytalan helyzetben? Hányán elnézik hogy a pótkocsi légfékje nincs összekötve a vontatóval? Hány dolgozó figyelmezteti társát hogy szénahordáskor rakodáskor földredcbja villáját? Vagy hányán gondolnak arra, amikor a vontató vezetőjét ..jóakarattal” borral kínálják, hogy a néhány pohár ital hatása súlyos baleset lehet? Ahhoz, hogy a baleseteket csők kentsük, elsősorban a közönyt kell megszünteti, és helyére a felelősségérzetet kell ültetni. A gazdasági vezetők felelősségérzetét, hogy a dolgozótól ne csupán a munkát követeljék meg, hanem szüntelenül oktassák őket a balesetek megelőzésére. A dolgozók felelősségérzetét, hogy társaikat figyelmeztessék; vigyázz, ebből baj származhat. Emellett olyan munkakörülményeket kell teremteni, amelyek kizárják a balesetek lehetőségét. A felelősség elsősorban a gazdasági vezetőké. Ne csupán holdakban, mázsákban számoljanak, hanem kiesett munkanapokban, a kifizetett táppénzben, és mindenekelőtt; az emberek egészségében, épségében is. B. I.