Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-26 / 279. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. noVemb'er 2® Haladéktalanul véget kell vetni a katcmgai szakadár-törekvéseknek A Biztonsági Tanács befejezte a kongói helyzet megvitatását New York (MTI). A Biztonsági katangai szakadár-törekvés hala- Tanács felszólítja a világ, or.szá- Tanács pénteken este ismét ősz- déktalan megszüntetése mellett gait, hogy ne szállítsanak fegy- szeült, hogy folytassa a kongói és elutasítja Csőmbe igényét Ka- vert vagy egyéb olyan felszere- helyzet megvitatását. Ceylon, az tanga független állammá nyilvá- lést Kongóba, amely hadicélokra Egyesült Arab Köztársaság és Li- nítására. A határozat kimondja, felhasználható, béria tudvalevőleg határozati ja- hogy a Kongói Köztársaság kor- Ezzel a Biztonsági Tanács be- vaslatban indítványozta, hogy a mánya felelős az ország külügyei- fejezte a kongói helyzet megvita­nek intézéséért. A tanács ezenkí­vül határozatba foglalta azt is, hogy U Thant ügyvezető főtitkár szigorú intézkedéseket, sőt, szűk­A nyugati találkozók világszervezet vessen véget a ka­tangai szakadár-törekvéseknek. A péntek estj ülésen szavazás­ra került sor. Az eredeti hármas határozat-tervezethez benyújtott ség esetén fegyveres erőket is egyes módosító indítványok fö- igénybe vehet az ENSZ kötelé- lött tartott szavazás után a ta- kéhez nem tartozó és Kongóban nács 9 szavazattal, ellenszavazat tartózkodó külföldi katonai sze- nélkül, két küldöttség — Anglia mélyek, valamint politikai ta- és Franciaország — tartózkodá- nácsadók haladéktalan letartóz- sával elfogadta a határozat-ter- tatására, bíróság elé állítására, vezetet. Ebben síkraszáll minden vagy kiutasítására. A Biztonsági tását. Legközelebb csütörtökön ül össze, hogy megtárgyalja a nem­rég függetlenné vált Kuwait tag­felvételi kérelmét. Macmillan és de Gaulle találkozójának angol sajtóvisszhangja London (TASZSZ). De Gaulle Londonba érkezett, hogy tárgyal­jon Macmillannel: A tárgyalások körül nagy a titkolózás, mégis angol politikai megfigyelők véleménye szerint a találkozón többek között két kér­dést vetnek fel. Az első Angliá­nak a közös piacba való belépé­se. Általános vélemény szerint a tárgyalás fő témája meghatároz­ni a nyugati nagyhatalmaknak a német kérdésben és a nyugat­berlini kérdésben elfoglalt állás­pontját. A Macmillan—De Gaulie találkozó második fordulója a nyugati nagyhatalmak magasabb szintű tárgyalásainak, amelyek Adenauer washingtoni utazásá­val kezdődtek. Angliai vezető körökben foko­zatosan rájönnek arra, hogy a Nyugat érdekeire hátrányos a Nyugat kemény irányvonala, amelynek Adenauer és de Gaulle az ihletője, és amely lemondást jelent arról, hogy valamiféle épí­tő jellegű politikát folytassanak a nyugat-berlini kérdésben. Ez a hátrány még nyilvánvalóbb, ha figyelembe veszik, hogy a Szov­jetunió következetes álláspontot foglal el és felveti Nyugat-Ber- lin és a német kérdés megoldá­sának gyakorlati és ugyanakkor mindent figyelembe vevő prog­ramját. Befolyásos angol lapok kom mentárjaiban kifejezésre jut, hogy Anglia elégedetlen Franciaország és az NSZK álláspontjával. Ezt az elégedetlenséget fokozza az, hogy az Egyesült Államok mind nyíltabban semmibe veszi Ang­liának a nemzetközi kérdésekben elfoglalt véleményét. rA Guardian megjegyzi, hogy a Nyugat azt akarja, hogy a Nyú- gat-Berlinbe való bejutási joga elég szilárd alapokon nyugodjék, akkor ezt csak az NDK kormá­nya biztosíthatja számára. Végül is — folytatja a lap — a Nyu­gatnak el kell ismernie Kelet- Németországot. Ma nyílik meg Bonyhádi» Tolna megyei tájak, emberek fényképkiállitás *» tf A „Tolna megyei tájak, embe- A „Tolna megyei tájak, embe­rek” című fényképkiállítás ma, rek” című kiállításon a megye november 26-án nyílik meg Bony- amatőrfotósai hatvan képüket és hádon, a járási művelődési ház- ötvenhat diapozitívet mutatnak ban. A kiállítást Mészáros Béla, be. A képek között az első dí- a járási pártbizottság titkára nyit jat Havasi Ödön, a második dí­ja meg. ját Máté Gyula a harmadik dí­-jat dr. Papp Tihamér, a negye­dik díjat pedig Mező László egy képének ítélte oda a bírálóbi zottság. - A színes diapozitívekné az első díjat dr. Papp Tihamér a harmadik díjat pedig Máté Gyula kapta. -'V ‘ A kiállítás december 9-ig te kinthető meg. A TIT közgazdasági szakosztályának ülése Pénteken este Szekszárdon ülést tartott a TIT közgazdasági szak­osztálya. A szakosztályi ülésen részt vett dr. Takács Pálné, az Országos Közgazdasági Választ­mány titkára is. Az ülés résztvevői megvitatták Gyenis Jánosnak »Lesz-e fix fize­tés a tsz-ben« címmel megtartott előadását, majd ezután került sor az 1961/62. évi munka megbeszél lésére, a munkaterv összeállítá­sára. OOOOOGOOOOOC^^ fa ma, Állami Gazdaságok! Gépállomások! Termelőszövetkezetek! Értesítjük ügyfeleinket, hogy a FÖMAV 16. sz. tolnai ki- rendeltsége évi LELTÁRÁT 1961 december 1—16-ig tart­ja, mely idő alatt az áru- kiadás szünetel; Kérjük ügyfeleinket, hogy szükségleteiket a leltár előtt szíveskedjenek beszerezni, sürgős igényeiket a leltáro­zás ideje alatt Kaposváron, illetve Budapesten elégíthe­tik ki, ­FÖMAV 16. sz. Kirendeltsége, Tolna _________________________(100) 25 ^ r ! 1 Új vonalú, prakfíkü^ fartő5 0 hátizsákok a SPORfßOLWhbdn § (72) ÖQQQQOGK^ Grisin beszámolója a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának plénumán Moszkva (TASZSZ): Pénteken befejeződött a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsának két napos plénuma. A beszámolót Viktor Grisin, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak elnöke, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének póttag­ja tartotta. Hangsúlyozta, hogy a szovjet szakszervezetek, miként az egész szovjet nép, lelkesen helyeslik a XXII. pártkongresz- szus eredményeit. A szovjet szakszervezeti veze­tő rámutatott, hogy az új párt­program kidomborítja az összes társadalmi szervezetek, egyebek között a szakszervezetek megnö­vekedett szerepét Grisin részle­tesen szólt a szakszervezetek versenyszervező munkájáról. Kö­zölte, hogy jelenleg mintegy húszmillió dolgozó vesz részt, a kommunista munkabrigádok mozgalmában. Grisin elmondotta, hogy a szov jet szakszervezetek jelenleg több mint 63 millió munkást és al­kalmazottat egyesítenek. Taglét­számuk az utóbbi öt év folyamán 18 millióval növekedett. Az élet teljesen rácáfolt arra az imperialista propagandára — folytatta a továbbiakban az elő­adó — hogy a tőkés országok­ban megvalósult az •„osztálybé­ke”. Csupán 1960-ban 53 millió munkás vett részt a tőkés or­szágok sztrájkmozgalmaiban. Gri­sin hangsúlyozta, hogy a szovjet szakszervezeteknek a tőkés or­szágokban működő jobboldali szakszervezeti vezetők szakadár tevékenységének leleplezése mel­lett tovább kell fejleszteniök kap csolataikat az Egyesült Államok, Anglia, Nyugat-Németország és más országok szakszervezeti moz galmának egészséges erőivel. A szovjet szakszervezetek — zárta beszédét Viktor Grisin — nagy jelentőséget tulajdonítanak a közelgő V. szakszervezeti vi­lágkongresszusnak. A december 4-én Moszkvában megnyíló kong­resszusra mintegy 120 országból több mint ezer szakszervezeti képviselőt és megfigyelőt várnak. egymást követik. Néhány napja fejeződött' be Kennedy és Ade­nauer megbeszélése, most pedig de Gaulle utazott Londonba, hogy Macmillan miniszterel­nökkel tanácskozzék. A washingtoni megbeszélé­sekről kevés hír szivárgott ki, és a nyugati lapok kommentár­jai is meglehetősen ellentmon­dók. A londoni Times szerint a washingtoni találkozó ered­ményeként nyitva áll az út a tárgyalásokhoz. A lap felhívja a Nyugatot; - tartózkodjék a to­vábbi huzavonától, és mielőbb üljön tárgyalóasztalhoz. Ugyan­ebben a szellemben ír a Guar­dian is, viszont, a lapok nem hallgatják el azt a tényt sem, hogy az Egyesült Államok és az NSZK továbbra is „kemény” magatartást akar tanúsítani a nyugat-berlini kérdésben. Az amerikai lapok nem tit­kolják el, hogy a záróközle­mény szándéka elleplezni a létrejött megállapodás lénye­gét és a két ország között fenn­álló ellentétes álláspontot. A New York Times tudósítója hangsúlyozza, hogy Kennedy elnök engedményeket tett Adenauer kancellárnak, amikor biztosította, hogy az Egyesült Államok továbbra sem ismeri el a Német Demokratikus Köz­társaságot és nem változtatja meg külpolitikáját, amelynek lényege, hogy nem fogadja el az Odera—Neisse határt. Az amerikai lapok szerint Ade­nauer is engedményt tett, ami­kor beleegyezett abba, hogy tárgyalásokat kell folytatni Nyugat-Berlin kérdéséről. A nyugati sajtó sűrűn foglal­kozik azokkal a nézeteltérések­kel, amelyek a nyugati hatal­mak külpolitikáját jellemzik. A francia—angol kormányfői találkozóval , kapcsolatban a francia sajtó . egyöntetűen an­nak a véleményének ad han­got, Macmillannek jutott a fel­adat; hogy meggyőzze a francia elnököt a kelet—nyugati tár­gyalások szükségességéről..- Egyes jelentések szerint Washingtonban olyan döntés született, hogy a kelet—nyugati tárgyalások témakörét Nyugpt- Berlinre korlátozzák. Bonni kö­rökben úgy igyekézrtek feltün­tetni ezt, mintha Nyugat-Ber- linben minden a régi*- maródba. A Die Welt című hamburgi lap azonban úgy véli; Washington­ban olyan megállapodás jött létre, hogy „status quo alapján új formációt kell kidolgozni.” Mindenesetre a sok. tanácsko­zás, a vélemények ismételt ki­cserélése azt bizonyítja, hogy a nyugati táborból hiányzik az egység és különböző, elgondo­lások vannak. A most fojyá londoni tárgyalások éppen eb­ből a szémpontból jelentősek. De Gaulle ugyanis ellenziy a kelet—nyugati tárgyalásokat! s éppen ezért az Adenauer-i po­litikának a híve. Macmillan viszont sokkal inkább reálpoli­tikusnak bizonyul, mint a tá­bornok, s a nyugati lapok sze­rint, most az angol miniszter- elnökre vár de Gaulle meggyő­zésének feladata. A londoni tárgyalások után kerül sor a de Gaulle—Ade­nauer találkozóra. A nyugati fővárosokban tehát nagysietve tanácskoznak, hogy megpróbál­janak egységes ‘álláspontot ki­alakítani. Bármi .legyen is azonban ezeknek a találkozá­soknak az eredménye, egy két­ségtelen, a • nyugatberlini'. kér­dést és vele együtt a. német bé­keszerződés ügyét haládéktala- nul rendezni kell. - t Brazília közvéleménye örömmel üdvözli a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsoiaíok Rio de Janeiro (TASZSZ). A brazil közvélemény helyesléssel fogadta a kormány elhatározá­sát a Szovjetunióval való diplo­máciai kapcsolatok helyreállítá­sáról. Santiago Dantas brazil külügy­miniszter e kérdésről egyebek közt ezt mondta a képviselőház­ban: — A békét nem lehet megőriz­ni, ha elszigetelődünk, ha a nem­zetek elutasítják a tárgyaláso­kat, ha az egyik modern állam elzárkózik a másiktól. Dantas megjegyezte, a jelenlegi kormány hivatalba lépésének el­ső percétől kezdve foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy politikai és kereskedelmi kapcsolatokat lé­/jyETTENTÚ ISrODRIGUEZ ■IRTA: HORVÁTH JÚZSEF 57. tesít minden országgal, köztük a Szovjetunióval", A képViselőház abszolút több­sége egyhangúlag jóváhagyta a Szovjetunióval való, diplomáciai kapcsolatok helyreállítására vo­natkozó határozatot. A fő politi­kai pártok parlamenti vezetői helyeselték a döntést. A főbb lapok hasonlóképpen örömmel látják a brázil—szov­jet diplomáciai' kapcsolatok- újra- felvételét. A Diario de Noticias azt írja, hogy »ez a. nemzet .győ­zelme«, amely az orstóg érdekeit szolgálja. A Novos Rumos' meg­állapítja, bogy éz a brazil hala­dó és demokratikus erők - hosszú éves küzdelmének eredménye; gondolni, hogyan szabadulhatnék ki a karmaik közül. Akkor hirte­len kialudt a villany. Nem is' tu­dom, mi adott erőt és ötletet, de abban a pillanatban felugrot­tam, és kiszöktem a pincéájtóh. Felrőhantam a lépcsőn az üdvár­ra. Vakított a hirtelen világos­ság. De jól láttam, mikor .egy nyilas lekapja válláról- a puská­ját és rámemeli a puska csövét. dóbérenc, hát ezért pofátlankod­tál ide? Te zabáltatod a zsidó- Hallottam a lövés csattanását is. kát? Na várj csak! Melyik ke- Nem is tudtam, talált-e a golyó, zeddel akartad odaadni a zabái- vagy sem, csak rohantam," min­nívalót? Ezzel?” Akkor elkapták den erőmet összeszedve. Még’há­a jobb karomat, hátra csavarták, rom lövést hallottam a hátam és én borzasztó fájdalmat érez- mögött, aztán befordultam a sar­tem. kon és tovább vágtattam. Az A férfi szeme lázasan csillo- Olasz fasorban éreztem, hogy táncolt... Igen, táncolt egy forró gott Megroncsolt kézfejére bá- végképp elhagy az erőm. A vé­vaslemezen, mezítláb.. A forró múlt, s azután folytatta. gén már csak vánszorogtam, az­— Valami nehéz tárggyal ütőt- tán lerogytam a földre. Elíeko- ték-verték a kezemet. Aztán le- tedett előttem a világ. Csak- itt tépték rólam a ruhát, és össze- tértem észhez, maguknál.,, ügyé, vissza vertek korbácsaikkal, pisz- hazasegítenek a családomhoz? tolyaik agyával. Amikor össze- Imre bácsi és a többiek tana­— A nyilasok le vittek a pin­cébe. Hát, amit én ott láttam, sohasem felejtem el... A tágas pincehelyiségben egy egész falka nyilas vedelte a bort és a pálin­kát. Nagyokat röhögtek, mert a pince közepén egy meztelen nő vas égette a talpát, azért kap­kodta a lábát a szerencsétlen, mintha táncot lejtett volna. Ezen röhögtek a nyilasok. Nem sokkal azután, hogy a két nyilas engem oda betuszkolt, a nő elájult, mire estem, engem is berugdostak a kodtak. mitévők legyenek ezzél ------ - pince sarkába. A nyilasok fóly- az emberrel? Először is orVosi tatták .a mulatozást. Megint re- segítségre van szüksége, de' ők hoztak egy fiatal' nőt, letépték nem tudnak: orvőst keríteni.«Ha róla a ruhát, és kényszerítették, a lakására segítik, otthon is ;biz- hogy táncoljon.' Közben az egyik tonságban lehet, hiszen a sárga­gazember felforrósította a vasle- csillagos ház a város másik vé- Nem tudtam, mit mondjak, hall- mezt, és a meztelen lánynak a gében van, azok a nyilasok alig- gattam. Felnyitották a bádoglá- lemez középén kellett folytatnia ha akadnak rá: Úgy döntöttek, dát, s megtalálták az ismerősöm- a táncot. Borzasztóan szenvedeti hogy az éjszaka hazaviszik, nek szánt csomagot. Ordítozni szegény. Én moccanni sem mer- Ez is nehéz vállalkozás volt; kezdtek: „Te aljas áruló, te zsi- tem a földön. Megpróbáltam el- hiszen a nyilasok • mindenkit a többiek Közül kivált egy kar szalagos fickó, és félrerúgta őt a sarokba. — Az egész banda engem fo­gott vallatóra — folytatta Szé­kács. — Mit akarok, mit keresek

Next

/
Thumbnails
Contents